Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-25 / 272. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 25. RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 47. számában feltett kérdésre Leleszen a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Hoffer Zsuzsanna érsekújvári, Csóka Klára dunaszerdahelyi és Szilvás Ágnes nagysallói olvasónk nyerte. Gratulálunk! (ű) Kiállítás nyílik a Kortárs Magyar Galériában Dunaszerdahely. Két jelentős magyarországi kortárs alkotónak, Budahelyi Tibor Munkácsy-díjas szobrászművésznek és Szurcsik József Munkácsy-díjas festőművésznek nyílik ma 17 órakor közös tárlata a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában (Vermes-villa, Szabó Gyula u. 304/2.). A kiállítást N. Mészáros Júlia művészettörténész nyitja meg. A megnyitón közreműködik a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola gyermekkórusa. (ú) Tiziano-festmények a Szépművészetiben Budapest. Tiziano és a velencei Madonna címmel nyílik kamarakiállítás a Szépművészeti Múzeumban december elsején; a tárlaton az érdeklődők a londoni National Galleryből erre az alkalomra kölcsönzött, Mária gyermekével, a kis Keresztelő Szent Jánossal és Szent Katalinnal című festményt is megtekinthetik. A Londonból érkező alkotás az utóbbi évtizedek legértékesebb egyedi műtárgya, biztosítási értéke meghaladja a nyolcmilliárd forintot. Ajanuár 15- ig nyitva tartó tárlaton bemutatják a magyar magántulajdonban lévő Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotást is. A két Tizia- no-kép mellett tizenhárom, a témában született 16. századi alkotás is látható lesz. (MTI) Selmecbányái mestermunkák Sopronban Sopron. Selmecbányái mestermunkákból nyílik kiállítás ma Sopronban, a Központi Bányászati Múzeumban. A tárlaton az elmúlt évszázadokban Selmecbányán és térségében kifejtett ércekből készült ötvösremekek láthatók. A felvonultatott arany, ezüst és réz mestermunkák az ünnepekhez kötődtek. Kiállítanak egyebek között egyházi kelyheket és uralkodói látogatásokra készült ajándéktárgyakat. A Központi Bányászati Múzeum évek óta szoros szakmai kapcsolatokat ápol a Selmecbányái társintézménnyel. Az együttműködés kiterjed a közös kutatásra és közös kiállítások rendezésére. 2006. január 15-ig látogatható tárlatból közös kiadvány szerkesztését tervezik. (MTI) Magyar alkotás a 16. Történelmi Filmek Fesztiválján Egy szenvedély története MTI-TUDÓSÍTÁS Pessac. Teltházas közönség előtt Mészáros Márta A Temetetlen halott című filmjének vetítésével nyűt meg szerda este a 16. Történelmi Filmek Fesztiválja a franciaországi Pessacban. A Bordeaux melletti kisvárosban a kortárs társadalom jobb megértése érdekében zajló ötnapos tematikus filmfesztivál történelmi jellege mellett idén aktuális téma köré szerveződött: a politikai Európa megszületésének hatvanadik évfordulója alkalmából az „Európa - egy szenvedély története” címet választották a szervezők. A versenyprogramban Mészáros Márta A Temetetlen halott című filmje mellett további hat - egy amerikai, egy japán, egy brit, egy izraeli, egy argentin és egy francia - történelmi témájú játékfilm szerepel. A filmeket válogató Francois Ay- mé fesztiváligazgató elmondta: azért választotta a versenyben is induló - Nagy Imre 1956-os szerepéről szóló - magyar alkotást nyitófilmnek, mert érzése szerint ez a mű tükrözi a legjobban a fesztivál idei témáját. Az igazgató úgy véli, hogy 1956 az európai kontinens egyik legfontosabb és legszenvedélyesebb dátuma, amely számára egyben Európa kettészakadásának is egyik szimbóluma. Emellett Mészáros Márta filmjének pessaci bemutatója egyben az alkotás franciaországi premieijét is jelenti, amelyet mindenképpen szeretett volna a fesztivál megünnepelni, hogy így is segítse a film terjesztését Franciaországban - hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette: „De a legegyszerűbb ok az, hogy jómagam szenvedélyesnek és történelmileg nagyon érdekesnek találtam a filmet. Emellett kiváló a rendezés, és nagyon jók a színészek. És az már csak hab a tortán, hogy Mészáros Márta elfogadta meghívásunkat és eljött a megnyitóra.” A rendezőnő elmondta: a bemutatón egyszerre két teremben vetítették a filmjét, és első benyomása alapján a teltházas közönség nagyon jól reagált. Nagy Imre szerepében Jan Nowicki (jobbról) (Képarchívum) Átfogó képet alkothatunk a huszadik századi magyar festészet egyik karakteres vonulatáról Kassán a Nudelman-gyűjtemény (A szerző felvétele) Voltak cudar idők, amikor a műgyűjtők a magyar államot helyettesítették a modern, haladó képzőművészeti törekvések feltérképezésében és felkarolásában, valamint az alkotások itthontartásában, tudatosan fókuszálva egy-egy stílusirányzatra. Ezek közé a műgyűjtők közé tartozott Nudelman László is. JUHÁSZ KATALIN Nudelman László otthonában az Európai Iskola néven csoportosuló - a múlt század harmincas éveinek szentendrei örökséghez kapcsolódó - progresszív művészek alkotásai kezdtek szép lassan gyűlni, míg a magyar avantgárd késő klasszikus korszakának legteljesebb magánkollekciója kerekedett ki az anyagból. A tárlatot hazánkban először a pozsonyi közönség láthatta a Magyar Kultúra Napjainak keretében, a fővárosból pedig nemrég Kassára érkezett az anyag, ahol szintén a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének szervezésében került a Rodostói Ház új kiállítótermébe. A Bástya Galériáról egyelőre kevesen tudnak, sorrendben ez a negyedik tárlat a Kelet-szlovákiai Múzeum tulajdonában lévő kiállítóhelyen, amely kifejezetten barátságos, tágas és hangulatos térnek tűnik, ráadásul a II. Rákóczi Ferenc nyomában járó turistákat is automatikusan odatereli a készséges személyzet. A megnyitóra tekintélyes tömeg verődött össze, az MKKI munkatársainak nagy örömére nem kizárólag helyi magyarok, hanem az európai képzőművészet iránt érdeklődő szlovákok is elismerően bólogattak Bar- csay Jenő, Bálint Endre, Korniss Dezső, Vajda Lajos és Vajda Júlia festményei előtt. A kiállítás kurátora, Várkonyi György a következőket írja a katalógusban: „Európainak lenni a klasszikus magyar avantgárd, a Nyolcak és az Aktivisták, Kassák és köre számára nem jelentett külön programot. Természetes állapot volt. (...) A háború azután elméletet és esztetizálást elsodorva egészen más dimenziókba helyezte magyarnak, zsidónak, európainak, embernek lenni és maradni egymással végzetszerűen összekapcsolt kérdéskörét. Az Európai Iskola képviselőinek hosszú időre kiható - Bálintnál, Kornissnál képekben is testet öltő - nemzedéki élménye lett a gyász és a veszteség. A művészet emberképét nem az egyetemes harmónia konstruktív képlete, hanem az apokaliptikus élmények emléke formálta. Az egykori koherens szentendrei- ség a túlélőket befogadó Európai Iskolában nem annyira stiláris, mint inkább szolidáris összetartozásban nyilvánult meg”. Ezek a művészek akkor kezdték pályájukat, amikor az egyetemes Európa kapui átmenetileg nyitva álltak előttük, amikor Budapest szellemi értelemben még legalább olyan közel állt Párizshoz és Barcelonához, mint Moszkvához. Nudelman László elmondása szerint nála a gyűjtési szenvedély „fejlődési rendellenesség”. A bélyeggyűjtéstől jutott el a műgyűjtésig, 1975-ben licitált először festményre, ifjúságának nagy „szerelme”, Gulácsy Lajos Dal a rózsatőről című alkotása volt az a kép, amiért antik óragyűjteményének három darabját áldozta fel. Később rendszeres látogatója lett a szentendrei Barcsay Múzeumnak, az élő klasszikusként tisztelt konstruktivista művész elkötelezett híve lett, ma már huszonkét Barcsay- festmény van a tulajdonában. Később üzletet, majd barátságot kötött Korniss Dezsővel, a konstruktivista-szürrealista stílus megteremtőjével is, aki vállalta e két irányzat ellentmondó eredetét, és a közép-európai népművészeti motívumokban egyesítette őket, Bartók szellemében keresve a népművészet és a népi kultúra festészetbe való átmentésének lehetőségét. Ettől függetlenül a Kassán is látható Laokoon küzdés című műve bizonyára Joan Miró tetszését is elnyerte volna. Nudelman megfontolt ínyenchez illően, fokozatosan szemelte ki magának az alkotásokat és alkotókat, köztük Vajda Lajost, aki a magyar kisvárosi és falusi barokk formákat is a népművészet kategóriájába sorolta, sőt a szerb ikonok is hatottak rá. Sohasem véletlenszerűen, hanem világos esztétikai kritériumok szerint válogatott, a gyűjtemény így „tömény” és egységes, a mennyiségi szempontok helyett a minőséget tükrözi. A Bástya Galériában (Fazekas utca 7.) repül az idő, azaz órákon át van mit nézni, sőt még szűkösnek is tűnhet a hely: az ember egy idő után úgy érzi, sok a szemének az egymásra halmozott szépség, akár távolabb is lóghatnának egymástól a művek. Ez azonban puszta szőrszálhasogatás, vegyék úgy, hogy le sem írtam. A kurátor szerint ez az anyag „szuverén szellemi építmény”, amely éppen a gyűjtői szubjektivitásnak és a folyamatos önkont- rollnak köszönhetően versenyre kelhet a legjobb magyarországi közgyűjteményekkel. Az Európai Iskola című tárlat hétfő kivételével naponta 9-től 17 óráig látogatható, egészen január 15-ig. Aki viszont a szakszerű művészettörténeti elemzést tartalmazó brosúrát is magáénak akarja tudni, ne várjon az utolsó nyitvatartási napig. Hétről hétre, Délidő, Téka, A kultúra világa, Randevú, Térerő, Kaleidoszkóp, Kaland az élet Hétvégi programok a Pátria rádióban MÜSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7 órakor kezdődik publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre. A főbb témáink: Milyen változásokat hozhat az Európai Parlament vegyi anyagokról szóló jogszabálycsomagja? Az Irodalmi Alap életműdíját vette át a héten Boráros Imre színművész, a komáromi Jókai Színház tagja. Kassa megye kulturális kapcsolatai Magyarországgal. A műsorvezető-szerkesztő Melaj Erzsébet. 11.30-kor kezdődik a Délidő. Társalgó műsorunk vendége Simon Attila történész, akivel a vármegyerendszerek kialakulásáról, történelméről és szerepéről beszélgetünk. 13 órakor kezdődik a Téka irodalmi magazin. Bemutatjuk a Baróti Szabó Dávid Napok erdélyi vendégeit és a Szenei Molnár Albert napok előadóját, Petrőczi Éva költőt, egyetemi docenst. 13.30-kor folytatjuk a Kossuth Rádióból jól ismert Aranyemberek c. sorozatot. Márk Gergely rózsanemesítővei és feleségével, Judit asszonnyal Pajzs Judit beszélget. 15 órakor jelentkezik A kultúra világa. A tartalomból: október utolsó hetében rendezték Pozsonyban A Magyar Kultúra Napjait, ahol fellépett a Bolia Quartet is; Léván november derekán rendezték meg a 7. Kado- sa-Bartók zongoraversenyt; Bo- csárszky Attila, a kassai Thália Színház művésze jelenleg a Kassai Állami Színházban Shakespeare Othello című tragédiájának címszerepét játssza, Dráfi Mátyás, a komáromi Jókai Színház nyugalmazott színművésze pedig Budapesten vendégszerepei, ahol szlovákul és magyarul egyaránt játszik. 15.30-tól Válogatás hangzik el Lakatos Róbert és a Rév zenekar Hajnalodik című, most megjelent CD-jéről. A 16 órai hírek után Köszöntő, egy perccel fél hat előtt nyelvművelés egy percben. 17.30-kor Napzárta. Vasárnap is reggel 7 órakor indul adásunk. Az első órában hírek, sporteredmények, évfordulónaptár. A 8 órai híreket követően A hét Londonban címmel a BBC világszolgálatának magazinműsorát közvetítjük. Advent első vasárnapján 9 órától szentmisét közvetítünk a szenei Szent Miklós templomból, amelyet Orosch János nagyszombati segédpüspök celebrál. 10 órakor hírek és sporthírek. 10.10-től Randevú, a Pátria rádió gyermek- és ifjúsági műsora. Ellátogatunk a dzsungelbe A dzsungel könyve segítségével, továbbá a lévai Ka- dosa-Bartók zongoraversenyre, a pozsonyi VIDÉO Alapítvány esszéíró-pályázatának eredmény- hirdetésére és a párizsi zavargások helyszínére. A műsorvezetőszerkesztő Csenger Ferenc. A déli harangszó után hírek, majd heti jegyzetünk hangzik el. 13 órakor jelentkezik a Térerő, a közép-európai nemzetiségi stúdiók magazinja, melyet ezúttal a szabadkai magyar rádió szerkeszt. 14.05- kor Kaleidoszkóp. Műsorunkban hangképes összeállításban számolunk be két szobor ünnepélyes leleplezéséről Érsekújvárott, megszólal A határon túli magyar tudományos könyvkiadás címmel nemrégen megjelent kötet szerkesztője és két szerzője, valamint bemutatjuk Szalai Zsuzsa ruhatervező iparművészt, akinek munkáit Dunaszerdahelyen láthatták az érdeklődők. 15 órakor Kaland az élet című sorozatunkban bemutatjuk Sári László Tibet-kutatót, a Magyar Rádió dramaturgját. 15.30-től Hazai tájakon. Megismételjük az elmúlt év novemberében készült egyik néprajzi összeállításunkat, melyből megtudhatjuk, hogyan tanították munkára játékosan a gyerekeket Nemeska- jalon. 16 órakor hírek, majd Köszöntő. A Napzárta 17.30-kor kezdődik, előtte nyelvművelés egy percben. (MoL)
