Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-25 / 272. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 25. RÖVIDEN Január 19-én lesz időpont Budapest. Sólyom Lászlónak „van már álláspontja” arról, mikor lesznek a tavaszi parlamenti választások, de egyelőre nem hozza nyilvánosságra. A magyar államfő a Népszabadságnak elmondta: az időpontot legkorábban január közepén árulja el, mivel a törvény szerint a választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt ki kell tűzni. A választásokat április 1-je és május 31. között kell megtartani. „Én a választási dátumokat április 1-je előtt 72 nappal fogom nyilvánosságra hozni.” Ez január 19-re esik. (NOL) Montreal is célpont volt Montreal. A montreali földalatti ellen is támadást tervezett a 2004 márciusi madridi terrortámadások egyik gyanúsítottja. A sajtóhíreket Jean Lapierre közlekedési miniszter erősítette meg. Az El País madridi lap szerdán jelentette: az egyik letartóztatott gyanúsított számítógépén rábukkantak a montreali metró térképére. A marokkói diák gépében a térkép mellett megtalálták a földalatti kocsijainak részletes műszaki adatait, továbbá adatokat találtak az üléshelyek nagyságára, valamint az ajtók zárómechanizmusára vonatkozóan. A londoni földalattiról, valamint spanyol vonatokról is találtak leírásokat. A gyanúsítottat akkoriban kihallgatása után szabadon engedték. (MTI) Schröder tanácsadó lesz Berlin. Gerhard Schröder volt német kancellár a legnagyobb svájci kiadóház, a Ringier tanácsadója lesz. Ez tegnap vált ismertté Berlinben. Michael Ringier közölte: Schröder január 1-jétől látja el feladatát, az ő személyes tanácsadója lesz nemzetközi politikai kérdésekben. (MTI) Schröder szerdán parlamenti mandátumáról is lemondott (Képarchívum) Nyilvánosságot követelnek Párizs. Hozzanak nyilvánosságra mindent George Bush amerikai elnök azon tervéről, hogy bombázzák le az al-Dzsazíra arab hírtelevíziót - követeli a Riporterek határok nélkül (RSF) nevű szervezet. „Nem metjük elhinni, hogy ezek tényleg az amerikai elnök szavai. Rendkívül súlyos, páratlan támadásnak minősülne a tájékoztatás szabadsága ellen” - áll az RSF nyilatkozatában. (MTI) Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant, harmincán meghaltak - két hónap alatt hétszáz lázadót öltek meg Bekeményít az EU Amerikai politikusok és katonák számháborúja Harmincán haltak meg tegnap Mahmúdíja kisvárosban, amikor egy kórház mellett pokolgép robbant (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap reggel a Bagdad közelében lévő Mahmúdíja kisvárosban. A detonációban a legfrissebb hírek szerint harminc személy vesztette életét, 23-an megsérültek. A robbanószer- kezet az úgynevezett halálháromszögben lévő város kórháza közelében lépett működésbe. Az első jelentések arról számoltak be, hogy a támadás egy amerikai gépkocsioszlop ellen irányult. A sérültek között két amerikai katona van, és egy Humvee terepjáró megrongálódott. Az amerikai haderő közlése szerint az előző napon három katonát vesztettek Bagdad térségében, iraki felkelők lőtték le őket. Egy amerikai szóvivő közölte: több mint hétszáz lázadót öltek meg egy nagyszabású katonai hadművelet során Irak nyugati részén az utóbbi két hónapban. A hadművelet során közel 1500 szélsőségest vettek őrizetbe, és 200 fegyverrak- tárat semmisítettek meg. Az amerikai hadsereg vezetői sikeresnek ítélték meg az ország nyugati részén folyó katonai akciót, amelynek ideje alatt Irak egészében 170 amerikai katona vesztette életét, közülük nyolcvanan El-Anbár tartományban. Az Egyesült Államok USA-ban pedig tovább tart a számháború, hogy hány katona maradjon Irakban. Bush elnök és stábja - főleg a romló népszerűségi statisztikák, és a terebélyesedő tiltakozás hullám miatt - hajlik a létszámcsökkentésre, annak ellenére, hogy az kaki belpolitikai helyzet ezt egyelőre nemigen indokolja. A december 15-i kaki választások után a jelenlegi 155 ezer helyett 138 ezer katona maradna, sőt, a jövő nyárra körülbelül 100 ezerre csökkentenék a katonák lélekszámát - ha a körülmények megengedik. Legalábbis ezt jelentették be a védelmi minisztérium illetékesei. De rögvest hozzátették, ez a számos elképzelésnek csak az egyike, és az is lehet, hogy egyáltalán nem csökkentik a katonák számát. Döntés még nem született. A The Washington Post azt írta, ha nem történik váratlan fordulat, a jövő év elején a mostani 18-ról 15-re csökkentenék az Irakban lévő amerikai dandárok számát. így 2006 végére 150 ezerről valamivel 100 ezer fölé csökkenne a csapatok létszáma, egy páncélosdandár azonban beavatkozásra készen Ku- vaitban maradna. A javaslat hasonlít a héten John Murtha demokrata párti képviselő által beterjesztett és viharos viták középpontjába került tervezethez. Egy tábornok azt nyilatkozta, a csapatcsökkentés során a hüvelykujjas becslés módszerét alkalmazzák: minden három, a második készültségi szintet elérő iraki zászlóalj és egy dandártörzs után egy amerikai zászlóaljat lehet kivonni. (MTI, MR, NOL) Pellengéren a törökök Brüsszel. Az EU szerint Törökország továbbra sem biztosítja állampolgárai számára a szólásszabadságot. Brüsszel figyelmeztetett: felfüggesztheti a csatlakozási tárgyalásokat, ha egy-két év alatt nincs látványos javulás ezen a területen. Olli Rehn bővítési biztos szerint Törökországban a szólásszabadság korlátozása szinte már nem is számít kivételes esetnek. Televíziós nyilatkozatában úgy fogalmazott: az európai börtönök tele lennének újságírókkal, ha a török törvények lennének érvényben az unióban. Rehn kemény szavait elemzők úgy értékelik, az EU és Ankara viszonya feszültté válhat, mert Brüsszel egyre türelmedenebb az írókkal, újságírókkal szemben indított peres eljárások miatt. Pusztán véleményének közléséért indítottak bírósági eljárást Orhan Pamuk író, Hrant Dink, a kétnyelvű török-örmény napüap szerkesztője, valamint a lúrkish Daily News jegyzetírója, Burak Bekdü ellen. Rehn újabb nyilatkozata a november 9-én ismertetett országjelentés keménye- dését jelzi, (eurohirek.hu) Az EU az orosz javaslat elfogadására szólította fel a teheráni vezetést Természetes igény Koszovói tárgyalások Irán haladékot kapott “s f,“ Bécs. Újabb haladékot kapott Irán tegnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtől (NAÜ), amely ezúttal sem panaszolja be az ENSZ Biztonsági Tanácsánál az iszlám országot atomprogramjának nem tisztázott részletei miatt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A NAÜ kormányzótanácsának tegnap kezdődött bécsi ülésén jelentették be, hogy az Európai Unió elfogadta a 35 ország képviselőiből álló tanács azon tagjainak a kérését, amelyek úgy vélik, több időt kell hagyni Iránnak a párbeszédre. Az EU álláspontját ismertető Peter Jenkins brit nagykövet azonban felhívta a figyelmet: Teheránnak tisztában kell lennie azzal, hogy az újabb haladékot nem minden körülmény között biztosítják a számára. Az EU szerint Iránnak atomprogramjával kapcsolatban végre kell hajtania azokat a bizalomerősítő intézkedéseket, amelyeket a NAÜ előírt a számára, és tartózkodnia kell minden olyan egyoldalú lépéstől, amely a helyzet további éleződéséhez vezethet. Felszólította Teheránt, komolyan vegye fontolóra Moszkvának azt a javaslatát, amely szerint a nyersurán gázhalmazállapotúvá alakítását Iránban végezhetnék, az urándúsítást viszont Oroszországban. A NAÜ kormányzótanácsa idén szeptemberben határozatban mondta ki, az iráni atomprogram ügye a BT elé utalható, miután Teherán nem működik együtt teljes mértékben az atomenergia-ügynökséggel. Megbízták Mohamed el-Baradeit, a NAÜ főigazgatóját, hogy készítsen újabb jelentést az iráni atomprogramról, Teheránt pedig felszólították arra, hogy tegye teljesen átláthatóvá atomprogramját, és maradéktalanul működjön együtt a NAÜ-vel. El- Baradei tegnap arról tájékoztatta a testületet a zárt ülésen, hogy Teherán tett bizonyos lépéseket atomprogramjának tisztázása érdekében, egyebek között bizonyos kiegészítő dokumentációkat is átadott, engedélyezte, hogy a NAÜ képviselői szakembereket kérdezhessenek ki, és tartja magát az urándúsítás felfüggesztéséhez. A főigazgató üdvözölte ezeket a lépéseket, de felszólította Iránt továbbiak megtételére is, mindenekelőtt az urándúsítással kapcsolatban. Iránnak egyebek között a dúsításhoz szükséges gázcentrifugákra vonatkozó programjának a kronológiájával és méreteivel kapcsolatban kell újabb adatokat szolgáltatnia. A NAÜ-nek tovább kell vizsgálnia az iráni atomprogramnak ezeket a részleteit, valamint más összetevőit is, hogy a program békés jellegének megkívánt garanciáit megkaphassa - mondta a főigazgató. Meg nem erősített sajtóértesülések szerint december elején Bécs- ben újítják fel a tárgyalásokat Irán és az EU nevében tárgyaló Németország, Franciaország és Nagy-Bri- tannia küldöttségei között. A tárgyalások augusztusban szakadtak meg, amikor Irán gáz-halmazállapotúvá alakított át néhány tonna uránt. (Ez még nem dúsítás, a gázból centrifugák segítségével állítanak elő dúsított uránt.) Moszkva a közelmúltban javasolta Teheránnak, hogy a dúsítást már Oroszországban végeztesse el. Teherán azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a dúsítást is maga végezze. Budapest. Sólyom László magyar köztársasági elnök tegnap határon túli egyházi vezetőkkel találkozott. A katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház tizenhét magyar érseke, püspöke volt jelen Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Szerbiából és Horvátországból. A megbeszélésen többek között részt vett Jakubinyi György gyula- fehérvári katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Tőkés László királyhágó- melléki református püspök, Erdélyi Géza szlovákiai református püspök, Majnek Antal kárpátaljai katolikus püspök, Pénzes János szabadkai katolikus püspök és Lángh Endre horvátországi református püspök. Az egyházi vezetőket az Országházban Szili Katalin parlamenti elnök is vendégül látta. A kulturális tárca vezetőivel folytatott megbeszélésen az egyházi vezetők azt kérték: rendszeres párbeszéd legyen a határon túli egyházak vezetői és a magyar állam képviselői között, és ez a kapcsolat kiszámítható legyen. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ezt a kezdeményezést támogatja. (MTI) Belgrád. Eseménydús volt a tegnapi nap Belgrádban: Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott Koszovó státusáról tárgyalt a politikai vezetőkkel. Belgrád megalakította koszovói tárgyalóküldöttségét, Borisz Tadics elnök pedig előterjesztette saját koszovói rendezési tervét. A szerb kormány gyakorlatilag utolsó pillanatban, Pristinához képest két hónapos késéssel alakította meg a státustárgyalásokra a belgrádi küldöttséget, amelynek társelnöke lesz a két demokrata tömbbeli rivális, Tadics és Vojiszlav Kostunica kormányfő. Tagjai lesznek még koszovói szerb politikusok is, de nem képviseltetik magukat a küldöttségben a milosevici múltat idéző politikai erők, az ellenzéki radikálisok és szocialisták. Tadics a kormány elé terjesztette saját rendezési tervét, amelyről a belgrádi közvélemény nem kis meglepetésére első ízben november 15-i moszkvai látogatásán tett említést a szerb elnök. A Tadics- terv szerint Koszovó Szerbián belül két entitásra - szerbre és albánra - lenne felosztva, s a szerb entitásnak különleges intézményes kapcsolata lenne Belgráddal. (MTI) Az emberi egészséget is súlyosan károsíthatja a kínai benzol- és nitrobenzol-szennyezés - két napon belül elérheti az Amurt Vészhelyzet az orosz oldalon is MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Harbin/Moszkva. Kínai források szerint két hét múlva, az orosz polgári védelem állítása szerint viszont már a hét végén eléri az Amurt az a mérgező és rákkeltő szennyezés, amely november közepén került a kínai Szungari folyóba egy vegyi üzemben történt robbanás nyomán. A baleset miatt száztonnányi benzol, illetve nitrobenzol jutott a Szungariba, súlyos környezeti katasztrófával fenyegetve. A kilenc- milliós lakosságú Harbinban a hatóságok felszólították az embereket, figyeljék a benzolmérgezés esetlegesen jelentkező tüneteit. A benzol gőzének belélegzése vérszegénységet és a vérkép romlását, továbbá vese- és májkárosodást okozhat. A német hírügynökség úgy tudja, a határ orosz oldalán másfél millió ember ivóvízellátása függ az Amurtól. A régió legnagyobb városa, a 600 ezer lakosú Habarovszk azonban egyéb forrásokból kapja a vizet. Ennek dacára a Kínában bekövetkezett katasztrófa hírére az orosz nagyvárosban is felvásárolta a lakosság az üzletekben található ásványvíz-készleteket. A fenyegető katasztrófa miatt forródrót létesült az orosz és a kínai környezetvédelmi hatóságok között. Szergej Razov, Oroszország pekingi nagykövete tegnap közölte, felvette a kapcsolatot a kínai hatóságokkal, és reményei szerint az orosz lakosság időben és kellő mennyiségben kap tájékoztatást a közelgő veszélyről. Harbinban egyébként már öt napja leállították a vezetékes vízszolgáltatást, a helyi lakosság megrohamozta az üzleteket és a bevásárlóközpontokat, hogy kellő mennyiségű palackozott vizet szerezzen be. Egyébként a hivatalos kínai intézményektől szokatlan módon a tartomány kormányzóhelyettese nyüvánosan megkövette a helyi lakosságot amiatt, hogy nem hívták fel az emberek figyelmét időben a rájuk leselkedő veszélyekre. Harbinban most a palackozott víz a legkelendőbb áru (ČTK/AP-felvétel)
