Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-24 / 271. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 24. RÖVIDEN Új feszültség keletkezhet Brüsszel. Meg kell semmisíteni az USA és az EU közötti 2004-es megállapodást a légiutasok adatainak kiadásáról. Ez a véleménye az Európai Bíróság egyik legfőbb jogi szakértőjének, a testület főtanácsnokának, Philippe Leger-nek. A bíróságot elvileg nem kötelezi a főtanácsnoki vélemény, de a statisztikák szerint az esetek nagyjából 80 százalékában a végleges döntés egybeesik a jogi szakértő szakvéleményével. Ha ez most is így történik majd - a bíróság még csak elkezdte az ügy tárgyalását -, az komoly feszültséget hozhat Amerika és az EU kapcsolataiban. Az USA-val kötött megállapodást az uniós tagállamok is elfogadták, az Európai Parlament viszont nem, hanem keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz. (MTI) Szabadság-díj újságíróknak New York. A hazájában bebörtönzött Csi Tao kínai szerkesztő, a perbe fogott és ezért otthonmaradásra kényszerült Lucio Flavio Pinto brazil riporter, Galina Buharbajeva száműzetésben élő üzbég újságíró, valamint Beatrice Mtetwa zimbabwei médiajogász kapta a 2005-es nemzetközi Sajtószabadság-díjat. A kitüntetést az újságírók érdekeit védő szervezetek egyike, a Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) ítélte oda New Yorkban. A CPJ évek óta a sajtó azon személyiségeinek adományozza a tekintélyes kitüntetést, akiket megfenyegettek, bántalmaztak vagy épp bebörtönöztek szakmájuk gyakorlása miatt. (MTI) Bush elnök életére tört Alexandria (Virginia). Bűnösnek találta egy amerikai szövetségi esküdtszék az arab származású Ahmed Abu Alit, akit az elnök meggyilkolására szőtt összeesküvéssel vádolnak. A virginiai Alexandriában lefolytatott eljárásban kilenc vádpontban mondták ki Abu Alit bűnösnek, egyebek között abban, hogy összeesküdött az al-Kaida terrorszervezettel, és abban, hogy meg akarta gyilkolni George Busht. A felolvasott vádirat szerint egy közelebbről meg nem nevezett cinkosával két tervet dolgozott ki Bush elnök megölésére: a közelébe férkőzik, és lelövi az utcán, vagy pedig autóba rejtett pokolgépet robbant fel. Az esküdtszék nem hitt a 24 éves férfinak, aki azt mondta, a szaúd-arábi- ai hatóságok korbácsolással, kínzással csikartak ki belőle beismerő vallomást. (MTI) Abu Alit akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik (SITA/AP) Dagad az al-Dzsazíra-botrány - Lord Goldsmith szerint a Mirror megsértette a titoktörvényt Megfenyegették a brit sajtót Kacav elnöki rendelete Feloszlik a kneszet London. Bírósági eljárással fenyegette meg a brit kormány a sajtót, ha az további részleteket közöl egy államtitoknak minősített dokumentumból. Az okmány tanúsága szerint az amerikai elnök az al-Dzsazíra arab hírtévé katari központjának lebombázásáról beszélt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A tegnapi brit lapok szerint Lord Goldsmith főügyész - aki az angol-walesi jogrendszer alapján nem elsősorban fővádlói, hanem kormányzati jogi főtanácsadói szerepet lát el - hivatalos figyelmeztetést intézett a szerkesztőségekhez: „a Korona egyik tisztviselője által jogellenesen nyilvánosságra hozott dokumentum közlése” a titoktörvény megsértése. Az ügy előző nap pattant ki, miután a Daily Mirror a miniszterelnöki hivatal egy titkosított belső dokumentumából idézve azt írta: George Bush amerikai elnök bombázni akarta az al-Dzsazíra központját az USA-val szövetséges Katarban, és erről csak Tony Blair brit kormányfő tudta lebeszélni. Amerika az al-Dzsazírát az iraki felkelés szításával vádolja, és Oszama bin Laden al-Kaida-vezér szócsövének tartja. A Mirror tegnapi beszámolója szerint Lord Goldsmith közölte: azonnali hatályú bírósági tiltást kezdeményez a dokumentum további közlésére, ha a lap nem áll el önként újabb részletek közzétételétől. A Daily Mirror szerkesztősége bejelentette, aláveti magát a főügyészi utasításnak. A The Times, amely szintén megkapta Goldsmith figyelmeztetését, azt írta: a kormány már korábban is érvényesített bírói úton elrendelt közlési tilalmakat a lapokkal szemben, de kiszivárogtatott dokumentumok közzététele miatt még soha nem indult büntetőeljárás újságírók ellen. A titkos leiratot kiszivárogtató kormányhivatali alkalmazott ellen államtitoksértés címén már bírósági eljárás indult. A Downing Street tegnapig nem cáfolta az idézett leirat létezését, mindössze annyit közölt, hogy kiszivárogtatott dokumentumokat nem kommentál. A Daily Mirror sztorija után ugyanakkor a brit belpolitika több szereplője a leirat nyilvánosságra hozatalára szólította fel a kormányt. Sir Menzies Campbell, az iraki háborút élesen bíráló, ellenzéki liberális demokraták külügyi szóvivője azt mondta: Tony Blairnek ebben az esetben talán sikerült megakadályoznia egy politikai katasztrófát, de az „ügy megmutatja, milyen veszélyes az amerikai elnökkel ápolt viszonya”. Jeruzsálem. Móse Kacav izraeli államfő tegnap aláírta a parlament feloszlatásáról szóló rendeletet, megnyitva ezzel az utat a március 28-ára kitűzött, előrehozott választások előtt. A bejelentés előtt ezt Ariel Sáron kormányfő kérte tőle. Közvélemény-kutatási eredmények szerint Sáron pályafutásának eddigi legnagyobb politikai hazárdjátéka eredményre fog vezetni: új pártja 30-33 mandátumra számíthat a 120 tagú kneszetben, s ez vélhetően elegendő lesz ahhoz, hogy harmadszor is kormányt alakíthasson. (MTI) Új törvény készül Mindent a Kreml ellenőriz Chirac: „A tapasztalat azt mutatja, ha mi nem haladunk, az egész rendszer megbénul” Rendszeresek lesznek a német-francia találkozók Kötelező a kézcsók. No nem Párizstól Berlinnek, hanem csak Chi- ractól Merkelnek (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Brüsszel. Fenn kívánja tartani a rendszeres, köteden német-francia találkozókat Németország kedden beiktatott új kancellárja, Angela Merkel, aki tegnap máris lebonyolította első - jelzésértékű - hivatalos külföldi útját. A kereszténydemokrata kancellárt szociáldemokrata külügyminisztere is elkísérte. Párizsban a Jacques Chirac államfővel folytatott megbeszélése után Merkel kijelentette: „Mély meggyőződésem, hogy a szoros kapcsolat Németország és Francia- ország között szükséges és előnyös Európa számára.” Szavait nyoma- tékosítva berlini látogatásra hívta meg decemberre a francia elnököt. Bejelentette azt is, hogy jövő tavasszal közös francia-német kormányülést tartanak. Chirac újságíróknak kifejtette: Európának szüksége van egy szilárd francia-német tengelyre ahhoz, hogy jól működjék. „A tapasztalat azt mutatja, ha mi nem haladunk, az egész rendszer megbénul.” A barátság jeleként értékelte, hogy a német kancellár első hivatalos útja éppen Párizsba vezetett. Merkel a sajtótájékoztatón fontosnak nevezte, hogy az EU szoros stratégiai kapcsolatot tartson fenn Törökországgal. De hozzáfűzte: hosszan elhúzódnak a csatíakozási tárgyalások Ankarával. A német kancellár délután Párizsból Brüsszelbe utazott, ahol találkozott Jósé Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével és Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtit- kárral. Megfigyelők emlékeztettek: Németország az EU első számú gazdasági hatalma, amelynek támogatása, kezdeményező szerepe nélkül az unióban kevés új dolog történhet. Éppen ezért mind a brüsszeli bizottság, mind a többi tagállam már nagyon várta a szeptember közepi németországi parlamenti választások után kialakult patthelyzet megoldását. Most pedig, hogy végre van új kancellárja az országnak, mindenki szeretné tudni, milyen változásokat hoz majd a külpolitikában a kormány- váltás. Többen vélik úgy, hogy nem sokat - legalábbis annál kevesebbet, mint amennyit Merkel választási kampányában sejtetett. Akkor még nem sejthette, hogy egy szociáldemokrata lesz a külügyminisztere. (MTI, ú) Moszkva. Az orosz alsóház hozzálátott egy olyan törvény megalkotásához, amely alaposan megszigorítja a külföldi támogatást élvező, kormánytól függeden emberjogi és jótékonysági szervezetek (NGO) ellenőrzését. A duma első olvasatban 370 képviselő támogatásával, mindössze 18 ellen- szavazattal fogadta el a törvény- tervezetet. Ez kimondja, a külföldi NGO-k a jövőben nem tevékenykedhetnek közvedenül Oroszországban (jelenlegi fiókjaikat, képviseleteiket betiltanák), hanem önálló jogi személyként, vagyis orosz nonprofit szervezetként kell regisztráltatniuk magukat. (MTI) Közös cél az EU-tagság Horvát-szerb csúcstalálkozó Zágráb. Vojiszlav Kostunica szerb és Ivó Sanader horvát miniszterelnök tegnap egyetértett abban, a két, valaha ellenséges ország közötti kapcsolatok javulása döntő fontosságú közös céljuk, az európai uniós tagság eléréséhez. Kinyilvánították szándékukat: együttműködnek a 90-es években testvérháborúktól sújtott Balkán stabilitása érdekében. Horvátország függedenségének 1991-es kinyilvánítása óta nem járt szerb kormányfő Zágrábban. (MTI) PORTRÉ a Frank-Walter Steinmeier. A német diplomácia új vezetője, a 49 éves Steinmeier alig ismert a nagyközönség előtt, annál inkább a politika köreiben. Tökéletes szervezőnek, érdekek egyeztetőjének, a „hatalom technikusának” számít. Eddig ő irányította a kancellári hivatalt, azaz a sajtó szerint ó volt az irányítópult. Pályája szorosan kapcsolódik Gerhard Schröderéhez. Tizenöt évvel ezelőtt kerültek össze, amikor Steinmeier a giesseni egyetem tanársegédi állását felcserélte egy hannoveri állásra. Hamarosan az akkori alsó-szászországi kormányfő, Schröder irodájának vezetője lett, s már akkor kiérdemelte magának a „tisztességes tűzoltó” elnevezést. Egy tévéműsorban ő maga azt mondta, a német külpolitika tálalása ezután visszafogottabb lesz, utalva az elődre, a színes, filozofáló csa- pongásokra is hajlamos Joschka Fischerre. (mti) Az ET hivatalos vizsgálatot indít a titkos CIA-börtönök és -repülőgépek ügyében Megállapodtak az alkotmány módosításában Indulatos vita kerekedett Ausztriában Átalakítás Boszniában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Bécs. Az Európa Tanács hivatalosan is vizsgálatot indít annak megállapítására, vol- tak-e titkos CIA-börtönök a szervezet tagországaiban, illetve igénybe vették-e terrorizmussal gyanúsított személyeket szállító CIA-gépek a tagországok légterét. Ezt Terry Davis főtitkár jelentette be. „Figyelembe véve az állítások komolyságát, Európa válaszának túl kell mennie az egyszerű politikai deklarációk, vagy vizsgálatok szintjén” - fogalmazott az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó nemzetközi szervezet főtitkára, Brüsszelben is nyilvánosságra hozott közleményében. Hozzátette: ezért az Emberi Jogok Európai Egyezményének 52. cikke alapján hivatalosan is információkat kér a dokumentumot már ratifikált 45 tagországtól. A főtitkár levélben sürgeti a kormányokat, 2006. február 21-ig adjanak választ arra a kérdésre, 2002 januárja óta bármilyen hivatalos személy akár tettek, akár hallgatás révén segített-e olyan cselekedetekben, amikor nem törvényes módszerekkel fosztottak meg valakit szabadságától, illetve szállítottak át bárhova ilyen személyeket. A szomszédos Ausztriában is botrány kerekedett az ügyből. Günther Platter védelmi miniszter helyesli, hogy a légierő vadászgépei nem kényszerítettek a földre egy amerikai szállítógépet közel 3 évvel ezelőtt. Az ellenzék viszont hevesen támadja ezért a kormányt. Előzőleg Platter pártjának, a Wolfgang Schüssel kancellár vezette Osztrák Néppártnak (ÖVP) az elnöksége előtt elhangzott beszámolójában arról adott tájékoztatást, hogy 2003. január 21-én az osztrák légierő két gépe a légtér határáig kísért egy amerikai gépet, és átadta azt a szomszédos ország légierejének. A miniszter nem közölte, hogy milyen szomszédos országról van szó. Platter megszokottnak nevezte az ilyen eljárást, arra hivatkozva, polgári gépről volt szó, és ilyen esetekben enyhébb eljárást alkalmaznak. Peter Pilz, az ellenzéki Zöldek védelmi kérdésekkel megbízott szóvivője szerint mindez azt bizonyítja, menynyire komolytalanul fogják fel Ausztriában a légtér felügyeletét, hiszen csak díszkíséretet adtak az amerikai gépnek. Szerinte az osztrák kormány és a védelmi minisztérium kezdettől fogva megkísérelte eltűrni és ártalmatían színben feltüntetni az USA illegális akcióit. A Kurier arról tájékoztatta olvasóit, hogy (meg nem nevezett) emberi jogi szervezetek azt gyanítják: a foglyokat kihallgatták és kínozták is a repülőgépeken. Tegnap a portugál és a finn sajtó is beszámolt hasonló esetekről. MTI-HÍR Washington. Bosznia három népcsoportjának a vezetői Washingtonban, a véres háborút lezáró daytoni egyezmény tizedik évfordulóján megállapodtak abban, hogy átalakítják az etnikai alapon megosztott állam alkotmányos intézményrendszerét. Az amerikai diplomácia kiemelkedő teljesítménye, Clinton-kormány által tető alá hozott daytoni egyezmény betöltötte célját, s most már korszerűsítésre szorul. Közös nyilatkozatukban a boszniai vezetők felszólították a háborús bűnökkel vádolt személyeket, adják fel magukat a Hágának. A boszniai szerb köztársaság külön nyilatkozatában megerősítette együttműködési készségét a törvényszékkel. (Az amerikai fél most is leszögezte: nem támogatja Bosznia euroadanti integrációját addig, amíg a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics és Ratko Mladics az igazságszolgáltatás kezére nem kerül.) Az alkotmányos reform azt a célt szolgálja, hogy a gyenge, a szerb és a bos- nyák-horvát részállamot csak laza szálakkal összekötő központi állami intézményeket tényleges hatalommal ruházzák fel. A boszniai népközösségek képviselői háromnapos tárgyalások után állapodtak meg az alkotmány korszerűsítésében, és írták alá az egyezményt, amely szerint a reformok részleteit márciusig kidolgozzák. Amerikai remények szerint a boszniai parlament még a jövő évi választások előtt jóváhagyja a reformokat, amelyek révén hatékony központi kormány alakulhat, s az ország felkelti a külföldi tőke érdeklődését, és elindulhat az euroadanti integráció útján. A boszniai reformok első lépéseként idén májusban egységes védelmi minisztériumot hoztak létre a két tárca és a két vezérkari főnökség összevonásával.
