Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-23 / 270. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 23. Itt használták az első összefüggő magyar írásos emlékünket, a Halotti Beszédet. Ritkaságnak számító emeletes templom ez, amilyen egész Európában talán csak kettő van. Befejeződött a deáki műemlék templom felújítása ] Most már a tornya csúcsáig új ruhában pompázik a meszeföldön híres műemlék (Szőcs Hajnalka felvételei) ^ Deáki. Néhány hete vado­natúj, vörösréz borítás csillog a deáki római kato­likus templom mindkét tornyán. Ezzel végleg befe­jeződött az Európa-hírű műemlék épület mintegy tíz évvel ezelőtt elkezdő­dött felújítása. GAÁL LÁSZLÓ Amióta 1996-ban a régi temp­lomrész egész tetőszerkezetét ki­cserélték, a felújítási munkálatok több szakaszban folytak. A temp­lomfelújításról Bukovský János polgármesterrel beszélgettünk, aki elmondta, a munkálatok 10 évvel ezelőtt kezdődtek. Pár év múlva ki­derült, sokkal súlyosabb problé­mák is vannak az épülettel. A deáki templom nemcsak arról híres, hogy itt használták az első összefüggő magyar írásos emlékünket, a Ha­lotti Beszédet, hanem arról is, hogy ritkaságnak számító emeletes templom, amilyen egész Európá­ban talán csak kettő van. A deáki templom három részben épült, az első ún. Szent István-kápolna vala­mikor a 11. században, államalapí­tó királyunk uralkodása idején épülhetett, a második részét 1228- ban szentelték fel. Ez az emeletes rész, amelynek felső szintje egykor kolostorként szolgált, ahol szerze­tesek laktak, és az istentiszteletei­ket is itt végezték. A legújabb részt 1875-ben szentelték fel. „A felső templomban nem volt rendes vilá­gítás, és egy alkalommal, amikor templomlátogató csoportot kísérve hordozható lámpával mentek fel, akkor vették észre, hogy a tető mennyire rossz állapotban van” - idézte fel az eseményeket a polgár- mester. „Az oldalsó részen, ahol va­lamikor a szerzetesek fülkéi voltak, tizenöt centis hóréteg állt, de nem­csak a tetőcserép volt hiányos, ha­nem a tartógerendák is korhadtak voltak, már csak a Mindenható tar­totta az egészed’ - mondta Bu­kovsky János. Sürgős beavatkozás­ra volt szükség, és a falubeli mes­terembereknek és más segítőknek köszönhetően rövid időn belül, még 1996-ban sikerült is kicserélni az egész tetőt. A legújabb, 1875-ben felszentelt épületrész tetőszerkezete sem volt sokkal jobb állapotban, ezt 1998- ben sikerült lecserélni. A követke­ző, hatalmas munka 2000-2001- ben a falak szigetelése volt, hiszen a téglafalak 5-6 méteres magassá­gig át voltak nedvesedve. A leg­újabb épületrészben aláfűrészelték a falakat, és így helyezték bele a szigetelőt, a 11. és 13. századi épü­letben azonban a műemlékvédel­mi hatóság nem engedte a fűrésze­lést, itt szárító vakolattal oldották meg a dolgot. Magát a szigetelést egy erre szakosodott cég végezte, ám a körülötte lévő rengeteg mun­kát, például a vakolat leverését a helyi lakosok csinálták „Isten nevé­ben”, vagyis egyetlen korona fizet­ség nélkül. „A munkálatok terve­zési részében nagy segítséget nyúj­tott a balatonboglári Architex cég, név szerint Temesi Tamás és Markaf Attila, akik rendszeresen jártak ellenőrizni a munkafolya­matokat is” - jegyezte meg a pol­gármester. A szigeteléssel egy idő­ben az értékes freskóknak, Jeges Ernő és Kontuly Béla 1941-ben ké­szült alkotásainak restaurálása is megtörtént, mégpedig olyan neves festőművészek keze által, mint Dolán György, Kraščenič Alexej és Ján Raška. A felső templom egy részben megmaradt, valószínűleg még a 13. századból származó freskóját is sikerült restaurálni. A templomfelújítás utolsó szakaszá­ra, a templomtorony új borítására 2005 októberében került sor. „Erre is nagyon nagy szükség volt már, hiszen az előző bádogborítás még minden bizonnyal 1941-ből szár­mazott, és igen megviselt állapot­ban volť’ - tájékoztatott a polgár- mester. Most a régi bádogot vörös­réz lemezre cserélték, ami a bádo­gosmesterek szerint akár száz évig is ellenállhat az időjárás viszontag­ságainak. Igaz, nem olcsó mulat­ság, közel félmillió koronába ke­rült a két torony felújítása, ám ez egyben megtakarítást is jelent, hi­szen a régi bádogborítás legutóbbi festése 1998-ban 57 ezer koronába került, a rézlemezt pedig nem kell festeni. Néhány héten keresztül építőállványokkal volt körülvéve a két torony, és a helybeliek jól meg­figyelhették, amint a szédítő ma­gasságban dolgozó bádogosok ke­ze nyomán a világoszöld tornyok fokozatosan vakító vörösre változ­nak. Én sem hagyhattam ki az al­kalmat, hogy közelebbről is meg­tekintsem a mesterek munkáját, meg aztán soha - vagy legalábbis száz évig - vissza nem térő alka­lom nyűt arra, hogy a falu legma­gasabb pontjáról, a templomto­rony tetejéről fotózzam le a szülő­falumat. A közel tíz év alatt több mint tíz­millió koronát kellett a templom felújításába fektetni, s habár ehhez jelentős részben hozzájárult a köz­ségi önkormányzat, és a falubeliek- nem csak a katolikusok - által felajánlott pénzadomány, külső se­gítség nélkül nem sikerülhetett volna mindezt elvégezni. Ezért a segítők talán megérdemlik, hogy őket is megemlítsük. Pénzado­mánnyal járult hozzá a felújítás­hoz az akkori Galántai Járási Hiva­tal, a Nyitrai Kerületi Hivatal, az Illyés Közalapítvány, a Pro Slovakia, valamint Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes hathatós közbenjárásával a kormányhiva­tal, a pénzügyminisztérium, a kul­turális minisztérium, a magyar kormány, az Adalbertínum Alapít­vány, a Teleki Alapítvány és a Nem- j zeti Kulturális Örökség Minisztéri­uma, ez utóbbi főleg Sebestyén Jó­zsef közreműködésével. A réztető nem fog mindig úgy csillogni, mint most, hiszen a le­mez patinát kap és megsötétül, ám az egész épülettel együtt hirdetni fogja, hogy ebben a községben olyan emberek élnek, akik nem­csak büszkék a múltjukra, hanem annak emlékeiért áldozatokra is képesek. A zöld színű bádogborítást vörös rézlemezekre cserélték Az utolsó lemezdarabok is a helyükre kerültek A lévai Medulienka kismamaközpont udvara november ötödikétől közterületként működik. Sok munka van még hátra, és további anyagi támogatásra is szükség lenne. Civil kezdeményezésből épül a Bűvös kert FORGÁCS MIKLÓS Léva. November első szombatja ünnepi esemény volt a városban a legkisebbeknek és szüleiknek. A Medulienka Kismamaközpont ud­varán megnyílt a Bűvös kert, mely egyelőre inkább játszótér, de a ter­vek szerint igazi zöldterületté válik majd nemsokára. A besztercebá­nyai székhelyű Ekopolis Alapítvány Priestory 2005 (Terek-Történetek 2005) projektjéből nyert százöt­venezer koronából finanszírozta a tervek megvalósítását. A Bűvös kert papírkapuját négy kulcs nyi­totta meg az átadási ünnepségen. Egy kulcsot az Ekopolis Alapítvány kapott, egyet a városi önkormány­zat képviselője, egyet a Medulien­ka munkatársa illeszthetett a zár­ba, az utolsó kulcsot pedig a szülők és a gyerekek nevében forgatta meg a kulcslyukban egy kislány. Denisa Urbanová, a Medulienka Kismamaközpont ügyvezetője el­mondta, további támogatásokra is szükség lenne, amit nagyon nehéz lesz megszerezni. A kismamaközpont egy régi óvo­da épületében található, s erre az udvar egyik sarkában árválkodó rozzant hinta emlékeztet, valamint egy málló betonkarimájú, használ- hatadan homokozó. A hintát, ha igény lesz rá, megpróbálják felújí­tani, a homokozót pedig egyelőre vékony földréteggel terítették be. Fákat is ültettek, hogy valóban parkjellege legyen a játszótérnek. Az átadóünnepségen jelen volt az Ekopolis Alapítvány igazgatója, Peter Medveď és az alapítvány igazgatótanácsának mintegy tíz tagja. Medveď elmondta, a projekt fő célja, hogy felhívja a figyelmet a civil kezdeményezésekre, s hogy a kezdő lökés után az önkormány­zatok is vállalják ezeket az ödete- ket, terveket. Az igazgató beszéd helyett inkább kérdezett, segített-e ez a projekt a kapcsolatok kiépíté­sében, lehet-e a város polgáraival együttműködni. Denisa Urbanová bizakodó volt, de inkább kevéssé pozitív tapasztalatokról számolha­tott be. A megnyitón jelen volt a ČSOB (Csehszlovák Kereskedelmi Bank) lévai fiókjának megbízott igazgatóhelyettese is. Pavel Havran nagyon örült, hogy éppen egy olyan ügyet támogathattak, mely a legkisebbeket és a szülőket karolja föl, és „mindazokat, akiket elvará­zsol a Bűvös kert”. Denisa Urbanová elmondta, a következő lépés a padok kihelyezé­se lesz az udvarra, s remélhetőleg az épületre nemsokára tető kerül, mely a lebetonozott utacskán ját­szó gyerekeket védi majd az esőtől. Az épület akadálymentesítése foly­tán a kismamaközpontba vezető lépcsőfokok is eltűntek. Az Eko­polis igazgatója leleplezte azt a kis emléktáblát, melybe a projekt fő­szereplőinek nevét vésték be. A résztvevők ezek után a kismama­központban megnézhették a mun­kálatokról készült fényképeket, be­szélgethettek, megoszthatták egy­mással tapasztalataikat. A gyere­kek pedig a hűvös idő ellenére bir­tokba vették a Bűvös kertet. A Bűvös kert papírkapuját négy kulcs nyitotta (A szerző felvétele) I SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents