Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-19 / 267. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 19. Riport - hirdetés 15 Az Actores társulata hatodik éve szervez koncerteket, kiállításokat és egyéb rendezvényeket, miközben a város amatőr együttesei és csoportjai fölött is bábáskodik Kinek van ma szüksége alternatív színházra? „A színházakkal csak baj van” - idézem fel magam­ban az egykori, ma már a társadalmi élet más szférá­jában tevékenykedő felelős kultúrpolitikus kijelenté­sét, miközben arra gondo­lok, mennyivel szegényeb­bek lennénk a színpadra varázsolt álomvilág nélkül. LŐRINCZ ADRIÁN Nem túlzók, ha azt állítom, hogy a megközelítőleg nyolcszáz éves kelet-szlovákiai bányaváros, Rozs­nyó neve az eltelt másfél évtized alatt szinte észrevétlenül forrt ösz- sze az alternatív színjátszás egyik jeles hazai képviselőjével, az Acto­res Színházzal. Jelest említeni a kultúra eme méltatlanul háttérbe szorított részében persze mást je­lent, mint a klasszikus színházak esetében, hiszen az országban ösz- szesen három ilyen intézmény mű­ködik - az említett Actoreson kívül a pozsonyi Opera (az egykori Sto­ka) és a besztercebányai Maska; a mezőnyt csupán a műkedvelők erősítik, kisebb-nagyobb sikerrel. Mégis: a Rozsnyón 2004-ben második alkalommal megrende­zett Nemzetközi Alternatív Színhá­zi Fesztivál mintegy ötezer nézőt mozgatott meg egy hét leforgása alatt, ami kelet-szlovákiai, sőt or­szágos mércével mérve is jelentős eredmény. Tatiana Masníková igazgatónő és színházi rendező szerint az alternatív színház fenn­tartása nagyon is kemény műfaj. „Helyzetünk azért sem egyszerű - mondja az Actores talán legfonto­sabb aktőre -, mert a színház mű­ködtetésén kívül egy sor más fel­adatot is el kell látnunk. A társulat megalakulása idején, 1994-ben még működött a városi kulturális központ, és mi is ezen intézmény égisze alatt kezdtük meg tevékeny­ségünket. 1999-ben viszont önálló­vá váltunk, az Actores működtetése nagyobb szabadságot feltételezett. Több önállóságra volt szükségünk a támogatók és a közönség, vala­mint az alapítványok és a kulturális tárca támogatásának megszerzése terén. Nem sokkal később a város képviselő-testülete - hogy teher­mentesítse a költségvetést felszá­molta a kulturális központot. Ez va­lóban mintegy hárommillió koro­nás megtakarítást eredményezett, miközben a megszüntetett központ feladatkörét az Actores Színház vette át. Immár hatodik éve kon­certeket, kiállításokat és más ren­dezvényeket is szervezünk, miköz­ben a város amatőr együttesei és csoportjai fölött is bábáskodunk.” Támogatás - oda-vissza? Időközben Rozsnyó tágabb köz­pontjában felépült az az eredetileg kultűrotthonnak tervezett épít­mény, melyből a végén mégiscsak kereskedelmi és kulturális központ lett - elvégre a város is csak pénz­ből él. Ebben kapott helyet az Acto­res Színház is, mégpedig a vállalko­zóknál lényegesen kedvezőbb bér­leti feltételek mellett. Ez persze már elég ok arra, hogy a közvéle­mény a társulat kedvezményezett­ségét, a támogatás nem transzpa­rens módon történő átcsoportosí­tását feltételezze a háttérben. „A központ átadását követően a városi képviselő-testület döntött úgy, hogy az épület helyiségeinek hatvanegy százalékát használó Ac­tores Színház alacsonyabb bérleti díjat fizessen, mint a vállalkozók ­világosít fel Dávid László, a 1. Rož­ňavská részvénytársaság igazgató­ja. (Ez a vállalat a kereskedelmi és kulturális központ tulajdonosa.) - Mindamellett figyelembe kell ven­ni azt is, hogy a színházon keresz­tül a város a művészeti csoportok és együttesek, valamint rendezvé­nyek egész sorát támogatja, és az általuk elvégzett munka a város jó hírnevét öregbíti. Meglehet, sokan a színtársulat működésével hozzák összefüggésbe a 1. Rožňavskának az évek során felhalmozott veszte­ségeit, de az igazság az, hogy ezek másutt keletkeztek. Ráadásul a vá­ros által az Actores Színháznak tá­mogatás gyanánt kifizetett összeg egy része visszakerül a városhoz, hiszen az említett részvénytársa­ság kizárólagos tulajdonosa maga a város.” Hogy ez miképp lehetséges, ha a társaság folyamatosan nyeli a pénzt, egyelőre talány számomra; az viszont tény, hogy a tavalyi év végi 4,3 millió koronás veszteség helyett 2005 első felében végre öt­ezer koronás hasznot tudtak fel­mutatni. Csodára várás helyett... „Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a városnak viszonozni a támogatást - mondja Masníková -, hiszen a countrybáltól kezdve a Télapó-ünnepélyekig mindent megszervezünk. Legbüszkébbek mégis a Nemzetközi Alternatív Színházi Fesztiválra lehetünk, melynek már készítjük a harma­dik évfolyamát. A tavalyin tizen­két társulat vett részt, és érkeztek tanárok, lektorok és más színházi szakemberek a párizsi Sorbonne- ról, de Csehország és Lengyelor­szág színművészeti főiskoláiról is. A rozsnyói fesztivál különlegessé­ge, hogy egy teljes héten át együtt vannak a szakma képviselői, és ez­által alkalom nyílik az eszmecse­rére, egyfajta kötetlen fórum létre­hozására. Nem titkolt célunk, hogy Rozsnyót az alternatív szín­játszás hazai központjává tegyük. A színművészeti főiskolák növen­dékei már korábban felfigyeltek ránk, de a pénz hiánya miatt saj­nos sok, Pozsonyból, Brünnből je­lentkező fiatal tehetséget el kell utasítanunk.” Tatiana Masníková igazgatónő (Renáta Mazurková felvételei) ...vehet ki pénzt a POŠTOMAT-ból vagy kártyával fizethet a postán. POSTOVA BANKA BP-5-14542

Next

/
Thumbnails
Contents