Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-16 / 265. szám, szerda
II Pénzvilág ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 16. Az egyre intenzívebb hitelkihelyezés és a magasabb kezelési költségek növelték a pénzintézetek nyereségét Búcsút intettek a veszteségnek A hazai kereskedelmi bankok az intenzív hitelezésnek köszönhetően idén rekordnyereség elé néznek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Nemzeti Bank 2005- ben többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi bankok rendkívül gyorsan képesek követni a jegybanki alapkamat csökkenését a lakossági megtakarítások esetén, míg a hitelek kamatait tartósan magasabb szinten tartják. A figyelmeztetésnek csak a jelzáloghitelek kategóriájában volt foganatja, ahol a kiélezett verseny hatására napjainkban 4 és 6% közötti kamatra nyújtják a 30 éves futamidejű jelzáloghiteit, miközben a jegybanki alapkamat 3%. Azonban az 1 és 5 év közötti futamidejű standard hitelek kamata érdemben nem változott, sőt a 2004-es 12%- hoz viszonyítva 2005 derekán közel 16%-ra nőtt az áüagos hitelkamat, pedig 2005 első 8 hónapjában az infláció mértéke nem haladta meg a 2,5%-ot. Ráadásul folyamatosan drágulnak a banki illetékek: 2005 első 9 hónapjában a kereskedelmi pénzintézetek kezelési költségekből, províziókból származó nyeresége elérte a 8 milliárd koronát, ami 2 miUiárddal több, mint 2004 hasonló időszakában. Mindeközben a 12 havi lekötésű lakossági folyószámlák kamata csupán 0,80 és 1,50% közötti. Az alacsony kamatok miatt a betét- állomány már csak lassan nő: szeptember végén összesen 685 milliárd koronára rúgott a betétállomány, ami mindössze 24 milliárd- dal több az egy évvel ezelőttinél, miközben a bankházak által kezelt vagyon elérte az 1350 milliárd koronát, ami 240 miUiárddal haladja meg a 2004 szeptemberi mutatót. A növekedésbeli különbség főként abból adódik, hogy haüatlanul előretörtek a nagyobb hozammal kecsegtető befektetési alapok, amelyek már több mint 100 milliárd koronát kezelnek. Az alapkamat és a hitelkamat közötti látványos különbség, továbbá a növekvő kezelési költségek együttesen látványosan javítottak a pénzintézetek nyereségességén. Az év első 9 hónapjában a bankok együttes nettó profitja 11,5 milliárd koronára rúgott, ami a jegybank kimutatása szerint 13%-kal több, mint 2004 hasonló időszakában. A nyereséghez hozzájárult a korábbinál bátrabb hitel- kihelyezés: A harmadik negyedév végén a hiteláUomány elérte a 350 milliárd koronát, ezen belül a jelzáloghitelezés túUépte az 50 milliárdot. Idén a nyereség terén a legnagyobb előrelépést az Általános Hitelbank produkálta, amely tavalyhoz képest 30%-kal növelte adózás utáni profitját. (shz, hn) A legnyereségesebb bankok Általános Hitelbank 2,9 Szí. Takarékpénztár 2,37 Tatra banka 1,75 HVB Bank 0,68 PSS 0,611 ČSOB 0,43 Postabank 0,42 ING Bank 0,36 UniBanka 0,33 Az adatok 2005 első 9 hónapjára mutatkoznak, a nettó profit milliárd koronában van (Forrás: HN) jete,1 I Ciodne FI do 24 ; Iľkokra i ltom, kt ^iťniečs IVÁ baJ < FOGYASZTÓI HITEL > EGY HAVI TÖRLESZTÖRÉSZLETET NEM FIZET Bármihez van is szüksége pénzre, a ĽUDOVÁ BANKA 150 000 koronáig kölcsönöz, mégpedig kezes nélkül és 24 órán belül. Ha 60 havi futamidejű hitelt igényel, választhat egy tetszés szerinti hónapot (az elsőn kívül), amikor az esedékes törlesztőrészletet mi fizetjük ön helyett. ajánlatunk érvényes ĽUDOVÁ BANKA VOLKS BANK 8 luba call szolgáltatás: 0850123 123 www.luba.sk DÔVERA ZBLIŽUJE Aki befektetési alapban helyezi el a pénzét, az néhány évig nem nyúlhat hozzá (Miroslava Cibulková felvétele) Csak akinek van türelme és idege, az válassza Alaposan az alapokról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Még mielőtt bárki úgy dönt, hogy valamelyik befektetési alapba helyezi a pénzét, tegye fel magának a következő kérdéseket: Mekkora kockázatot vagyok hajlandó elviselni? Hány évre akarom lekötni a pénzem? Milyen pénznemben akarok befektetni? E három kérdésre adott válaszból a pénzügyi tanácsadó már be tudja sorolni, ki tudja választani azokat az alapokat, amelyek megfelelnek a kliens elvárásainak. Ha egyedül választunk magunknak alapot a több százra rúgó kínálatból, akkor érdemes megvizsgálni az egyes alapok előtörténetét. Még mielőtt ehhez nekifognánk, egy dolgot érdemes megjegyezni: nincsen kockázatmentes befektetés, és a korábbi hozamok nem garantálják a jövőbeni hozamok nagyságát. A szaklapok értékelni szokták az egyes alapok teljesítményét, ún. rankingot, azaz rangot, osztályzatot adnak, minél több csülag szerepel az alap neve előtt, annál jobb. A hazai piacfigyelő társaságok szintén osztályozzák őket, az összesített értékelések megtalálhatók az alapkezelő társaságok szövetségének internetes honlapján ( www.ass.sk ), amelyet hetente frissítenek. Természetesen minden alapnak van internetes honlapja, amelyből kiderül, müyen a profilja, milyen nyereséget könyvelt el eddig, kik állnak mögötte. Sokszor már az alap nevéből ki lehet következtetni, milyen területre szakosodik. Például, ha azt olvassuk, hogy Közép-európai Kötvényalap, akkor a társaságról bizton áUítható, hogy lengyel, cseh, szlovák, magyar, esetleg még szlovén és baltikumi kötvények adásvételével foglalkozik. Érdemes megnézni, hogy az általunk kiválasztott alap mekkora tőkével rendelkezik. A hatályos szlovák törvények értelmében legalább 50 millió korona felett kell rendelkeznie, ami csak látszólag nagy összeg, ha tudjuk, a komoly alapok milliárd doUárokban vagy eurókban gondolkodnak. Ha az egyes alapok teljesítményét vizsgáljuk, akkor helyes időmértéket keU alkalmaznunk. Például a kötvénypiacon tevékenykedők esetében 3 éves időtartam áüagát vizsgáljuk, a részvénypiaci szereplők esetében pedig 5-7 éves intervaüu- mot vegyünk alapul, mert ezzel ki- védhetők a pülanatnyi kilengések. Az alapkezelők két nagy kollek- tív befektetési formával várják az ügyfeleket: a nyűt végű befektetési alapok, valamint a garantált, úgymond biztosított alapok termékeivel. A nyílt végű alapok több alcsoportra oszlanak. Aid a koronában vezetett pénzügyi alapok egyikét választja, az tudhatja, hogy szlovák koronában vezetett értékpapírok piacára lép, ami meglehetősen konzervatív megoldás, alacsony, de stabil hozammal. Azoknak való, akik minimalizálni szeretnék a kockázatot, inkább a kisebb, de biztos nyereséget részesítik előnyben, továbbá mindössze 1-2 éves időtávban gondolkodnak. Napjainkban ez a megoldás évi 2-3 százalékos hozamot eredményez. A koronában vezetett kötvényalapok főleg az áUam, a bankok és néhány szilárd nagyváUalat által kibocsátott kötvénypapírok világában tevékenykednek. A kötvényalap is meglehetősen konzervatív. A középtávon gondolkodóknak ajánlható, akik legalább 3-4 évig nem nyúlnak a befektetésükhöz. Napjainkban a kötvényalapok éves hozama 3 és 4 százalék közötti. A vegyes alapok szintén áüami és váüalati kötvényekre vadásznak, ám már kilépnek a nemzetközi piacra is. Ebben az esetben valamivel nagyobb kilengésekkel keU számolni, ezért legalább 4-5 éves időtartamra érdemes bent hagyni a megtakarításunkat. A részvényalapok a társaságok részvényeiből csemegéznek. Ez már meglehetősen kockázatos terület, ezért legalább 7-8 éves időtávban kell gondolkodni. Viszont ha hosszabb időszakot veszünk figyelembe, akkor az éves hozam átlaga 10 százalék körül alakulhat. A másik fő csoportot a garantált alapok jelentik. Ebben a kategóriában az alapkezelő garantálja az ügyfélnek, hogy negatív piaci fejlemények esetében is a pénzénél marad, vagy garantál egy bizonyos biztosra vehető hozamot. Ennek ára a viszonylag alacsony hozam és a meglehetősen hosszú időtartam. A szerződésben feltüntetett időtartamot nem érdemes felrúgni, mivel ebben az esetben a Wiens elveszik a garantált hozamtól, sőt a befektetett pénzének egy részét sem kapja vissza. Ejtsünk még néhány szót a különféle kezelési költségekről. A belépési illeték 0 és 5 százalék között alakulhat - az utóbbi főleg a részvényalapokra jellemző. Általában minél magasabb nyereség várható, annál magasabb a belépési illeték. Az illeték változhat a befektetett összeg nagyságától is. Például előfordulhat, hogy 250 ezer koronáig az illeték az összeg 5 százaléka, és 250 001 koronától már csak az összeg 3,9 százaléka. Ebben az esetben ha eredetileg azt terveztük, hogy 240 ezer koronát bízunk az alapra, akkor bíráljuk felül a döntésünket, és inkább toldjuk meg az összeget minimum 10 001 koronával, mert így érezhetően Wsebb összeget fizetünk adminisztrációs költségként. A kilépési illeték W- sebb tehertételt jelent, számos alap nem is alkalmazza. További tétel a kezelési illeték, ez valójában az alapkezelő egyetlen honoráriuma a tevékenységéért. Ennek mértéke néhány tized százaléktól 2,5 százaléWg terjed, (jm, sj, só) BP-5-10574
