Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-16 / 265. szám, szerda
PÉNZVILÁG 2005. november 16., szerda 9. évfolyam 5. szám Napjainkban a pénzintézetek által kínált termékek közül a leginkább értékmegőrző megoldásnak a befektetési alapok nyújtotta lehetőség számít Több mint 100 milliárd korona pihen az alapokban (Pavel Funtál felvétele) Az utóbbi időszakban látványosan visszaesett a lakosság banki megtakarításainak növekedési volumene. Ezzel párhuzamosan viszont előretörnek a befektetési alapok, amelyek változatossága folyamatosan bővül. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Napjainkban határozottan visz- szaesett a lakosság banki megtakarításainak növekedési volumene. Ha ez az irányzat folytatódik, akkor már abszolút számokban is mérséklődni fog a bankbetéteken, számlákon pihenő megtakarítás összege. Gyakorlatilag ez a folyamat máris elkezdődött, például a legnagyobb hazai kereskedelmi pénzintézetben, a Szlovák Takarékpénztárban az elmúlt egy évben ha minimálisan is, de visszaesett a megtakarítások volumene. Mindez csupán részben függ ösz- szeg az életszínvonal sokak szerint alacsony növekedési ütemével és a magasabb vásárlási kedvvel. Az igazi ok abban keresendő, hogy a banki kamatok a nullához közelítenek. Ebből adódóan, aki nem keres más megtakarítási formát, az összességében veszít pénze vásárlóértékéből. A keresés máris elkezdődött, s ennek egyik megnyilvánulási formája a befektetési alapokba áramló pénz látványos növekedése. A bankkönyv kész ráfizetés „A cigarettás dobozokon rajta van az egészségügyi minisztérium figyelmeztetése, miszerint a dohányzás súlyosan károsítja az Ön egészségét. Hasonló módon a pénzügyminisztériumnak is figyelmeztetni kellene a polgárokat arra, hogy a bankkönyv használata veszélyezteti a takarékoskodók pénzügyi elképzeléseinek megvalósulását. A bankbetétek kamatán ugyanis még senki sem gazdagodott meg, ennek dacára a szlovák polgárok megtakarításainak több mint a fele a mai napig a legalacsonyabb kamatozású folyószámlákon vagy azonnali felmondású bankkönyveken pihen” - mondta Peter Krištofovič, Szlovákia egyik vezető befektetési tanácsadó cége, az AFS vezérigazgatója. Új megtakarítási formákra felhívó tanácsát persze csak az fogadhatja meg, aki egyáltalán tud takarékoskodni. A Szlovák Statisztikai Hivatal tavalyi felmérése szerint ugyanis mindössze a háztartások 30 százaléka képes havi bevételéből rendszeresen félretenni, a háztartások 40 százaléka kiegyensúlyozott költségvetést folytat, érdemi megtakarítás nélkül, a fennmaradó 27 százalék pedig deficites. Arccal az alapok felé Visszatérve a megtakarítási szokásokhoz, a folyamatosan csökkenő banki kamatok folyományaként rohamos a befektetési alapok térnyerése. 2001-ben az alapkezelők mindössze 6 milliárd koronát forgattak meg, 2002-ben már 16 milliárdot bíztak rájuk, 2003- ban közel 40 milliárdot, 2004- ben 70,5 milliárdot, idén pedig a második negyedévben az összeg átlépte a 100 milliárd koronát. Roman Vlček, a Szlovák Takarékpénztár befektetési alapjának, az AM SLSP-nek igazgatótanácsi elnöke közölte: a hazai piacban még mindig komoly energia szunnyad, ezért várható, hogy az év végére az alapokban fekvő megtakarítások összesített volumene eléri a 130 milliárd, 2006 végére pedig a 170-180 milliárd koronát. A hazai piacon egyelőre jelentős a tőkekoncentráció: a három legnagyobb, a Szlovák Takarékpénztár, a Tatra banka és az Általános Hitelbank befektetési alapja adja az összforgalom 84 százalékát. Ez hallatlan dinamizmusnak számít, főleg ha tudatosítjuk: a Meéiar-korszakban a kuponokra vadászó alapokat lehe- tetlenítették el, majd 2002 első felében sorra összeomlottak a piramisjátékot folytató, irreálisan magas, akár 40 százalékos kamatot is ígérő nem banki alapok, melyekben együttesen vagy 40 milliárd korona ragadt benn. Napjainkban gyakorlatilag az összes, Szlovákiában tevékenykedő pénzintézet befektetési alappal is várja az ügyfeleket. Az a trend figyelhető meg, hogy a kliens a bankbetét helyett befektetési alapba fektet, ami a bank szempontjából úgy nyilvánul meg, hogy az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. „A befektetési alapok általában magasabb hozamokkal kecsegtetnek, azonban az alapok formájuktól függően a kliens számára nemcsak pénze gyarapítását segítik elő, hanem esetleg megtakarításának értékvesztését is előidézhetik” - mondta Katarína Ševčíková, az UniBanka kommunikációs osztályának igazgatónője. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen alapba és milyen hosszú időtartamra fektetjük a pénzünket. A kockázatot csökkentendő, nem érdemes nagy összeget egyetlen alapra bízni. Fontos tudatosítani, hogy nem kell nagy tételben gondolkodni, az utóbbi időben nem egy alapkezelő 1000 koronára csökkentette a minimális befektetés nagyságát, sőt az is megoldható, hogy havi rendszeres tételben emeljük az alapban működő megtakarításunk nagyságát. „Az ügyfél maga dönti el, hány évig akar ilyen formában takarékoskodni. A havi befizetés nagysága a klienstől függ. A belépési illetéket leszámítva más költséggel nem kell számolni” - mondta Gabriel Hin- zeller, a VÚB Asset Management, Szlovákia egyik legsikeresebb befektetési alapjának munkatársa. Általánosságban viszont elmondható, az alapokba csak az tegye be a pénzét, aki nem rövid távon gondolkodik, hanem legalább 2 vagy 3 évig az alapkezelőre tudja bízni megtakarítását. Változatos világba léptünk Közvetlenül Szlovákia európai uniós belépése (2004 május) előtt az országban mintegy 250 befektetési alap kínálatából válogathatott az ügyfél, 2004 végén mintegy 30 alapkezelő 300-at elérő befektetési alapja állt rendelkezésre, ez a szám azóta tovább növekedett. A választék tehát szerfelett nagy, arról nem is szólva, hogy számos alaptípust különböztetünk meg. Van pénzalap (koronában, euróbán, dollárban vezetik), továbbá kötvény-, részvényalap, vegyes profilú alap és ún. alapok alapja. Ezen belül megkülönböztetünk rövid lejáratú, közép és hosszú távon működő alapokat, végezetül különbséget kell tenni a viszonylag kockázatos, ám magas hozamot ígérő alapok (az IT-technológiákban tevékenykedő társaságok papírjaira szakosodó alapok), a közepesen kockázatos, nagy és ismert cégek részvényeit vásárló alapok és a minimális kockázatú, állampapírokra szakosodó alapok között. Még egy fontos megjegyzés: az alapok döntő többségénél nincs garantált nagyságú kamat, van bizonyos hullámzás, ám hosszabb távon a megbízható alapok határozottan nagyobb nyereséggel kecsegtetnek, mint a bankbetétek. Nálunk egyelőre a konzervatív befektetési forma a jellemző, azaz az ügyfelek döntően a pénz- és kötvényalapokba fektetnek be (az alapok által kezelt pénz 80 százaléka), ám ugyanez jellemző Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra is (az intervallum 70 és 82 százalék között mozog). Nyugat-Európá- ban jóval nagyobb szerepet játszanak a részvényalapok, ami érthető, hiszen ott jóval fejlettebb a tőzsde és jóval több átlátható tevékenységű és nyereséges vállalatot tartanak nyilván. Mindenért fizetni kell Vladimír Ravinger pénzügyi elemző szerint az alapok hibája, hogy nem figyelmeztetik az ügyfeleket eléggé arra: e befektetési forma nem jelent okvetlenül magas hozamot. 2003-ban például átlagosan csupán 3,5-4 százalék közötti volt a szlovákiai alapok hozama,, bár ez a konzervatív hozzáállásnak is köszönhető, tudniillik 2003-ban a befektetők mintegy 50 százaléka az állam- kötvényekre szakosodó alapokat választotta. Tavaly a koronában vezetett pénzalapok éves nyeresége 3,50 és 5 százalék között mozgott, idén viszont csak 2,50 és 4 százalék közötti profit valószínűsíthető. A koronában vezetett kötvényalapok 2004-ben 5,40 és 9,30 százalék közötti profitot hoztak, idén 3,50 és 6 százalék közötti értékek várhatók. Aki tavaly az amerikai részvénypiacon tevékenykedő alapokba fektetett, az 0,90 és 20 százalék közötti nyereséggel zárta az évet, 2005-ben jóval visszafogottabb a prognózis: -5 és 5 százalék közötti, azaz sokan veszteséget könyvelhetnek el. Megjegyzés: a részvénypiacok ígérik a legnagyobb nyereséget, azonban csak azoknak, akik hosszú távra fektetnek be. Végezetül az európai részvénypiacokon dolgozó alapok tavaly 4,80 és 18,50 százalék között teljesítettek, idén az amerikaihoz hasonlóan -5 és 5 százalék közötti profit várható. Érdemes megjegyezni, hogy az Across Investment Services befektetési tanácsadó cég úgy látja, földrészünkön 2005-ben éppen Kelet- és Közép- Európa piaca nyújtja a legkecsegtetőbb befektetési lehetőségeket, 10 és 20 százalék közötti hozamot prognosztizálva. Nem említettük még a kezelési költségeket: a belépési díj az első évben elviheti akár az éves hozam felét is, ám ha több évig tartó befektetésről van szó, akkor ez a tétel minimalizálódik. Emellett van még az éves kezelési költség is. Ezért a számunkra megfelelő alap kiválasztásakor érdemes áttanulmányozni az alap működésével kapcsolatos adminisztratív költségeket is. Szlovákiai sajátosságok A felmérések szerint a szlovákiai befektetők hallatlanul konzervatívak, a befektetéseik több mint 50 százalékát valamelyik pénzalapban helyezik el. Ezen belül is a szlovák koronában vezetett pénzalap a sláger, amely a legkevésbé kockázatos. Egyes szakértők az ilyen típusú alapokat nem is tekintenek valósaknak, az itt elhelyezett pénz csupán egyfajta parkolópályán van, várakozási pozícióban. Míg Európában és Észak-Amerikában az utóbbi időszakban csökkent a pénzalapok jelentősége, addig nálunk alig egy év alatt 7 százalékkal nőtt. A szlovákiai befektetők meglehetősen kényelmesek, ezért választják legegyszerűbb megoldásként a pénzalapokat. Ez nem mindig a legkedvezőbb lépés, ám napjainkban még csupán fizetjük a befektetési alapok világában az iskolapénzt. A második legközkedveltebb befektetési forma, amelybe 2005 február végéig a hazai nyüt végű alapok tőkéjük 33 százalékát szánták, a kötvényvásárlás. Ugyancsak kockázatmentesnek számít, főleg ha hosszú lejáratú állampapírokról van szó.. Sajátosságunk, hogy nálunk gyakorlatilag nem létezik részvény- piac, ezért a befektetések döntő többsége külföldre irányul, ami némi árfolyamkockázatot von maga után. Talán nem meglepő, hogy a részvényalapokba csupán a tőke 4,5 százaléka áramlott, miközben elvileg ez a legnyereségesebb. (shz, jm) A legnagyobb hazai alapkezelők Alap AMSLSP TAM VÚB AM KBC (ČS0B) Prvá Penzijná Istro AM Pioneer Egyéb alapok Kezelt pénz 19,659 19,534 17,095 4,597 2,134 1,902 1,457 4,103 Piaci részesedés 27,9 27.7 24,3 6,5 3.0 2.7 2.1 5.8 Az adatok 2004-re vonatkoznak, a kezelt pénz milliárd koronában, a piád részesedés pedig százalékban értendő (Forrás: AM SLSP) Az alapok kezelési költségei Alaptípus Belépési díj Kilépési díj Évi illeték Pénzalap 0,00-3,00 0,00-1,00 0,29-1,40 Kötvényalap 0,25-5,25 0,00-2,50 0,47-2,30 Részvényalap 3,00-5,25 0,00-1,00 0,60-3,10 Vegyes alap 0,00-5,25 0,00-5,00 0,60-4,30 Alapok alapja 1,00-5,25 0,00-0,75 0,00-1,79 Az adatok százalékokban értendők, a belépési és a kilépési díj egyszeri kiadást jelent. Például az 5,25 százalékos belépési díj annyit tesz, hogy 100 ezer koronás befektetés esetén 5250 koronát kell befizetni. (Forrás: HN) k 4 BRDKERNET A megnövekedett igényekre (hitel, tőkepiad informádók, pályázatok) válaszolva bővítjük irodai és szaktanácsadói szakcsoportunkat. Lehetőleg felsőfokú végzettségű vezető munkatársakat keresünk tőkepiaci szaktanácsadó munkakör betöltésére Bratislava, DS és vonzáskörzetében. Az államilag elismert, Országos Képzési Jegyzékben szereplő oktatásról a BR0KERNET csoport gondoskodik. Jövedelem a kezdeti fázisban 25-30 000 Sk, az alapelőírás betartásával. Előnyt jelent: vezetői és pénzintézetnél eltöltött gyakorlat. Jelentkezni lehet az alábbi telefonszámon elérhető szakmai vezetőnél: 02 59 10 20 30 BP-5-14842
