Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-16 / 265. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 16. Szülőföldünk 31 A vidékfejlesztés szempontjából meghatározó egyéniségek a saját tapasztalataik alapján tegyenek javaslatokat Fórum a vidékfejlesztésről Több javaslat is elhangzott a galántaifórumon (Szőcs Hajnalka felvétele) Kampányoltak az MKP megyei képviselőjelöltjei A polgárok nagy részét hidegen hagyja a politika Galánta. A vidék fejlesztését a 2007-2013-as időszakban segítő célok és konkrét ja­vaslatok megfogalmazása volt a célja a Vidék Parla­mentje, a galántai és a so- morjai Fórum Régiófejlesz­tési Központ és a Galántai Regionális Fejlesztési Ügy­nökség közös szervezésé­ben október 27-én Galántán megtartott fórumnak. GAÁL LÁSZLÓ A polgármesterek, vállalkozók, regionális kamarák képviselői részvételével megtartott találkozó egyike volt annak az országszerte szervezett 10 találkozónak, ame­lyek célja, hogy az adott régióban élő, a vidékfejlesztés szempontjá­ból meghatározó egyéniségek a sa­ját tapasztalataik alapján tegyenek javaslatokat, amelyeket azután a Vidék Parlamentje összegez, publi­kál és igyekszik elérni, hogy ezek a javaslatok bekerüljenek a nemzeti régiófejlesztési programba, ame­lyet az EU elvárásai szerint 2006 második felére kell elkészíteni. A bevezetőben Jela Tvrdoňová, a Vi­dék Parlamentje képviselője el­mondta, az uniós elvárás szerint három „tengely mentén kell ki­dolgozni a programot: 1. a konku­renciaképesség növelése - ezen be­lül a tudományos és inno­vatív eljárások beépítése a élelmiszeriparba, a kis- és középvállalkozások segíté­se, és annak meghatározá­sa, mely szektorokba kelle­ne irányulni elsősorban az uniós támogatásoknak, 2. A kör­nyezetvédelmi szempontok érvé­nyesítése a vidékfejlesztésben, 3. szociális politika a vidékfejlesztés­ben - elsősorban munkahelyte­remtés. A szakember ismertette az ún. LEADER programot is amely az előbb említett célokat segíti, ám nem egyénileg igényelhető támo­gatás formájában, hanem úgy, hogy az adott régióban több szek­tor képviselői ún. partnerséget hoznak létre, és közös fejlesztési stratégiákra igényelhetnek támo­gatást, amelyet azután maguk osz­tanak szét a partnerek között. Az előadó figyelmeztetett, a polgár- mestereknek tudatosítaniuk kell, nemcsak a saját falujuk, hanem szélesebb régió érdekeit is figye­lembe kell venniük, ami elsősor­ban a környezetvédelmi célok ese­tében fontos. A résztvevők által el­mondott konkrét javaslatok között elhangzott, hogy a támogatások megítélése szempontjából hasznos lenne olyan statisztikát kidolgozni, amely reálisabb képet mutatna egy-egy kisebb régióról. Példaként elmondták, hogy egy galántai já­rásbeli vállalat azért nem felelt meg a uniós támogatás követelmé­nyeinek, mert a régióban „túl ala­csony” a munkanélküliségi arány. Az igazság viszont az, hogy az utóbbi években a Galántán letele­pedett Samsung és más nagyválla­latok javították a foglalkoztatás, vagy az egy lakosra jutó bruttó jö­vedelem (HDP) mutatóit, ugyan­akkor a járás egyes falvaiban to­vábbra is magas a munkanélküli­ség, és alacsonyak a jövedelmek, a statisztikai mutatók azonban csak a járási áüagot mutatják. Másrészt a magas foglalkoztatási arány még nem jelent magas jövedelmet és életszínvonalat. Ezért hangzott el olyan javaslat, hogy a hasonló ki­mutatásokban külön kellene vá­lasztani a városokra és külön a töb­bi településre vonatkozó adatokat. A legtöbb javaslat a mezőgazdasá­gi termelőkkel kapcsolatos kérdé­sekre vonatkozott: jobban kellene támogatni a kis- és középtermelő­ket, javítani azon a helyzeten, hogy a termelő ki van szolgáltatva a gabonafelvásárlók kénye-kedvé- nek. Támogatni kellene a vidéki feldolgozóipart, de egyéb iparágak telepítésével is javítani lehetne a vidéki lakosok életszínvonalán. Ki­derült, a legnagyobb probléma az, hogy a szlovákiai termelők képte­lenek megszervezni a saját értéke­sítési szövetkezeteiket, amelyek az őstermelők érdekeit szem előtt tartva működnének. Elhangzott olyan javaslat, hogy az eddiginél jobban kellene támogatni az em­beri erőforrásokat, vagyis a vidé­ken dolgozók szakmai továbbkép­zését stb. Továbbá hogy a támoga­tások ne csak a mezőgazdasági ter­melést érintsék, hanem arra min­denkijogosult lehessen, aki a vidé­ken vállalkozik, például a vidéki turizmusban nyújt szolgáltatást. Nagyon fontos megjegyzésként hangzott el, hogy mielőbb be kell fejezni a területrendezést (pozem­kové úpravy), mert rendezetlen tu­lajdonviszonyok között semmiféle projekt nem lehet sikeres. A témá­ról többet a www.vipa.sk honla­pon tudhatnak meg az érdeklő­dők, a javaslataikat pedig a vipa@vipa.sk címre e-mailben is elküldhetik. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Érsekújvár/Dunaszerdahely. Nyitra megye érsekújvári választási körzetének tizenegy MKP jelöltje és a megye elnökjelöltje mutatkoztak be a járási székhelyen. Ajelöltek a november 26-i választásokat meg­előzően több településen is talál­koznak a közönséggel. Az MKP ér­sekújvári alapszervezetének elnö­ke, Bóna Bertalan bemutatta a szervezet mellett működő ifjúsági csoportot, amely a Nyitrai Kerületi Önkormányzattal közös rövidfil­met készített. Ebben szót kapott Száraz Dénes, az Érsekújvári Ma­gyar Tannyelvű Gimnázium igaz­gatója, aki elmondta, intézményük a szülők és az MKP-s képviselők közbenjárásának köszönhetően önállósult. A kisfilmben bemutat­ták a párkányi rendelőintézetet, ahová új röntgengépet vásároltak megyei támogatással, és hamaro­san két új mentőautót kapnak, to­vábbá néhány régióbeli egészség- ügyi és oktatási intézményt, amely­ben jelentős változások történtek. Jávorka Flórián, Nágel Dezső, Far­kas Iván, Bób János, Farkas István, Forró László után Gejza Pischinger, Farkas Tibor és Hugyivár Imre, ezt követően pedig Könözsi László és Fekete László mutatkozott be. Szi­geti László oktatásügyi államtitkár megyei elnökjelöltként ismertette elképzeléseit, a találkozón részt vett támogatóként Juhász György parlamenti képviselő. A jelenlévők megtudták, hogy a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskola új épületet kapott a megyétől, és megoldódott a magyar nyelvű köz­gazdaságképzés a városban, az em­lített intézmény igazgatása alatt. Az Udvardi Összevont Középiskola a felújításához megyei szintű és eu­rópai uniós támogatást kapott. Tö­rök Józsefet, az egyik felszólalót az MKP részletesebb, megyét érintő tervei érdekelték, ugyanakkor po­zitívumként értékelte, hogy több járásbeli intézmény élére magyar vezető került. Filakovszky János el­ismerően szólt az új képviselőjelöl­tekről, vélménye szerint ez a csapat jobb felállásban indul, mint a régi. „Sajnos, ismerettségi körömben néhányan úgy döntöttek, nem vesznek részt a megyei választáso­kon. Azt tapasztaltam, hogy a me­zőgazdaságban tevékenykedők elé­gedetlenek, egyesek pedig teljesen elzárkóznak a politikától” - hang­súlyozta Filakovszky. Dunaszerdahelyen alig húsz em­ber ment el a járási MKP kampány­gyűlésére, melynek célja éppen a szavazópolgárok informálása lett volna a november végi megyei vá­lasztásokról. Hiába próbáltak meg­célozni több korosztályt a változa­tos kultúrprogrammal, az emberek figyelmen kívül hagyták a rendez­vényt. így aztán a helyi Kistiglinc gyermek néptáncegyüttes és Bacsó Mátyás zenés produkciója családi­as hangulatban zajlott, az Antipeti- koncert pedig el maradt. A rendezvényen bemutatkozott hét dunaszerdahelyi járásbeli kép­viselőjelölt (a nyolcadik, Kvarda József parlamenti elfoglaltságaira hivatkozva nem jelent meg) és Jozef Klokner megyeielnök-jelölt. Arra ösztönözték a választópolgá­rokat, menjenek el szavazni, hogy a következő választási ciklusban-ne kényszerüljenek ellenzékbe az MKP Nagyszombat megyei képvi­selői. Ismertették a koalíciós meg­állapodás egyes részleteit is: ha a polgárok Kloknert választják me­gyei elnöknek, akkor a megegyezés értelmében a KDH-SDKÚ-DS és az MKP képviselői koalíciót alakíta­nak, hogy többségben legyenek. Ezenkívül az MKP-s képviselők kö­zül kerülne ki az elnökhelyettes és a főellenőr. ,A nagyszombati me­gyei önkormányzat döntéseitől függ a dunaszerdahelyi járás jövő­je, ezért nagy a tétje a november végi választásoknak” - hangzott el a kampánygyűlésen. A dunaszerdahelyi választási körzet jelöltjeinek névsora: Bacsó László, Domsitz Károly, Keszegh Pál, Kvarda József, Lázok Attila, Miklós Dénes, Óváry Ágnes, Páz­mány Péter. (száz, jóm) A járás egyes falvaiban továbbra is magas a munkanélküliség. Igyekeznek felkutatni a tehetséges tanulókat Hetényi János Napok Átadták Gellér faluházát, ahol a községi hivatal mellett könyvtár, klub és edzőterem is helyet kap Tizenhárom év alatt, de önerőből készült el V. KRASZNICA MELITTA Ekei. A Tudós Hetényi János Napok során - amelyet november első hétvégéjén már kilencedszer rendeztek meg Ekelen - a község híres szülöttére, bölcsészre, pe­dagógusra, jogtudósra, a Magyar Tudományos Akadémia hét ízben koszorúzott tagjára emlékezik a hálás utókor. Ez alkalomból évről évre pályázatot hirdetnek a helyi alapiskola diákjai számára, ke­resve az irodalom, a képzőművé­szet terén kimagasló teljesít­ményt nyújtó tanulókat. v„Az 1786-1853 között élt Hetényi Jánosnak máig szóló üzenete van, mégpedig az, hogy egy kis faluból indulva is válhat híressé az ember, ha van benne tehetség, kitartás és akarat - mondta Vass Laura, a Lilla Műve­lődési Központ igazgatója a pá­lyázatok kiértékelése kapcsán. - Hetényi János születésétől fogva községünkben élt, csupán tanul­mányai ideje alatt hagyta el szü­lőfaluját, hogy aztán ismét visz- szatérjen Ekeire.” Vass Laura em­lékeztetett arra is, hogy a tudós lelkész sokat fáradozott a tehet­séges falusi gyerekek felkarolásá­ért, és az évről évre meghirdetett pályázattal ezt a szellemi öröksé­get igyekeznek ápolni. Az idei Tudós Hetényi János Napok ren­dezvénysorozata emlékezetes marad az ekeliek számára, mivel ez alkalomból adták át az alapis­kola felújított épületét és az isko­laudvarban felavatták Hetényi János szobrát. Az irodalmi pályá­zat témája is a felújított iskolá­hoz kapcsolódott: a diákoknak azt kellett megfogalmazniuk, hogy érzik magukat a szép új környezetben. A bírálóbizottság a szép szám­mal beérkezett dolgozatok közül Czita Andrea (7. osztály), Farkas Beáta (8.) és Kulcsár Péter (9.) munkáját találta a legjobbnak. A vers kategóriában Zibrita Ale­xandra nyújtott kiemelkedő telje­sítményt, aki a képeslap-terve­zést feladatul adó képzőművésze­ti pályázaton is 1. helyezést ért el. A második díjat megosztva Beke Adrián és Beke Gábor, a harmadi­kat - ugyancsak megosztva - Sza­bó Nikolett és Vajkó Tamás kapta. Az egyéni hangulatú grafikáért a különdíjat Csóka Lucia érdemelte ki. Az eredményhirdetést követő­en az iskola irodalmi színpada Hetényi János: Sarolta és Adal­bert című darabját mutatta be. V. KRASZNICA MELITTA Gellér. November 5-én adták át a 424 lelkes, komáromi járásbeli kisközség faluházát, amelyet még 1992 májusában kezdtek építeni. „Hosszúnak tűnhet ez a 13 év, de rögtön hozzá kell tenni, hogy a fa­lu önerőből, mindenféle pályázati forrás vagy egyéb pénzadomány nélkül valósította meg ezt a közel 10 millió koronás beruházást” - tudtuk meg Rácz László polgár- mestertől. Az átadási ünnepségen jelen volt Gellér apraja-nagyja, ami nem is csoda, hiszen a falu szinte valamennyi polgára kivette részét az építkezésből. „Annak idején, a még közös bogyai- geÚéri képviselő-testület döntött arról, hogy megépüljön ez a falu­ház. Előtte természetesen kikér­tük a lakosok véleményét, akik ígéretet tettek arra, hogy lehető­ségeikhez mérten segítik az épít­kezést. Amit be is tartottak. Ezért mindenki magáénak is érzi az épületet, és reméljük, eszerint is viszonyul majd hozzá. Főleg a fia­taloktól várjuk el, hogy megbe­csüljék, rendezvényeik során megkíméljék, hiszen őket szolgál­ja majd legtovább” - szólt a pol­gármester. Aki elárulta azt is, hogy az épületben a már működő községi hivatal mellett helyet kap a kultúrház, a könyvtár, klubhe­lyiség, edzőterem és „ifibár” - hogy a tinédzsereknek ne a busz­megálló legyen a találkozó- helyük, mint eddig. Terveik kö­zött szerepel posta nyitása is, a településen ugyanis már régóta hiányzik ez a szolgáltatás. Az építkezést időről időre kés­leltették az egyéb, aktuális beru­házások: az 1993-ban Bogyától önállósult községben időközben felújították a vülanyvezetékeket, rákötődtek a bősi ivóvízhálózatra és gázművesítették a falut. Az idén - ugyancsak önerőből - át­alakították az óvoda épületét és korszerűsítették fűtési rendsze­rét. A polgármester reméli, hogy a decemberben átadásra kerülő 16 lakásos bérháznak, pontosabban a beköltöző fiatal pároknak kö­szönhetően óvodásokban sem lesz hiány.

Next

/
Thumbnails
Contents