Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-15 / 264. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 15. Agrárkörkép 19 Háromnegyedévi eredmények INSEMAS OPEN 2005 A húshasznú tehénállományok jövedelmező tartásának legfontosabb követelményei Évente egy borjú elválasztása a cél (Illusztrációs felvétel) A húshasznú tehéntartás csak akkor lehet gazdaságos, ha megfelelő tartási és takarmányozási megoldásokat alkalmazunk. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A húshasznú marhatartás további alapvető feltétele, hogy borjúk szaporulatában minél jobb eredményeket éljünk el. Bár gyakorlatilag eléggé nehezen valósítható meg, a cél az, hogy évente egy tehéntől egy borjút válasszunk el. Várhegyi Józseíhé, a magyarországi takarmányértékelési és - minősítési intézet munkatársának erre vonatkozó összeállítását rövidítve ismertetjük. A húshasznú marhatartás alapvető feltétele tehát a botjúszaporu- lat. A tehenek és a botjak szempontjából egyaránt ideális a legelőn tartás. A húsmarhatartás alapja a gyep. Egy ciklusban szezonális elletés esetén arra törekszünk, hogy a tehénállomány, az év egy meghatározott időszakában, néhány hónap alatt leelljen. A botjak felnevelése, a tehenek takarmányozása szempontjából a legkedvezőbb a tél végi - tavaszi elletés. A húshasznú fajták tejtermelése alacsony - általában csak 5-12 kg naponta. Kora tavaszi ellés után, a tehenek, a laktá- ciójuk nagy részében, a legelőn tartózkodnak. A legelőfű fedezi a tehenek táplálóanyag-szükségletét és a legelő kiváló tartási feltételeket jelent mind a tehenek, mind a borjak számára. A fedeztetési időszak ebben az esetben május-június hónapokra esik. A borjakat a legeltetési idény végén választják, a gyengébb takarmányadottságú téli hónapokban a tehenek vemhesek, amikor is táplálóanyag-igényük jóval szerényebb, mint a szoptatási időszakban. Két ciklusban történő szezonális elletés esetén a tehenek ellése két időszakra, a kora tavaszi hónapokra és az őszi - október-november - időszakra esik. Hátránya, hogy az ősszel született boijak részére nehezebb kedvező feltételeket teremteni, a tehenek a téli hónapokban termelnek jelentős mennyiségű tejet, ezért takarmányozásuk is jóval költségesebb. Takarmányozás kora tavaszi elletéskor A laktáció első hónapjában általában tartósított takarmányokat kell etetni, erre kiválóan alkalmas a fűszilázs, a réti széna vagy a kuko- ricaszilázs, kiegészítő takarmányként adhatunk borsószárat vagy tavaszi árpa, illetve zabszalmát, etethetünk nedves répaszeletet is, ha rendelkezésre áll. Abrak-kiegészítésre csak akkor van szükség, ha a tehenek kondíciója gyenge. A legeltetést minél előbb célszerű megkezdeni, a kora tavaszi, zsenge legelőfű mellé adjunk szénát, szalmát, hogy a hasmenést elkerüljük. A nyári időszakban, ha a legelőfű mennyisége elegendő, nincs szükség póttakarmányozásra. Aszályos időszakokban a takarmányhiányt áthidalhatjuk tarlólegeltetéssel, vetett kukorica vagy szudánifű legeltetésével, vagy réti széna, fűszüázs etetésével. Az őszi csapadék hatására a legelő általában újra bőven terem, szalma vagy széna kiegészítésre ismét szükség van. A kora tavaszi rövid időszakot leszámítva, a legelő tartja el a tehenet. A borjaknak célszerű külön „boíjúóvodában” abrakot adni, hogy növekedésüket meggyorsítsuk. Erre a célra a kukoricadara vagy egyéb gabonák darájának keveréke (búza, árpa, zab) tökéletesen megfelel. A tehenek táplálóanyag-szükséglete a borjak választása után a legkisebb, majd fokozatosan nő a vemhesség utolsó időszakában, el- lésig. A tehenek takarmányozására ebben az időszakban kiválóan alkalmas a kukoricatarló, ami a tél végéig legeltethető, kivéve, ha nagy a hótakaró. A tehenek a kukoricaszár legértékesebb részeit fogyasztják el - levél, csuhélevél, a szár felső része - és összegyűjtik a leesett csöveket is. Kondíciójuk a kukoricatarlón általában javul. Amennyiben kukoricatarló nem áll rendelkezésre, úgy fő takarmányként etessünk betakarított füvet, amit kiegészíthetünk szalmafélékkel - borsószalma, gabonaszalmák, kukoricaszár. Takarmánykészlet, illetve tartósított takarmányok ♦ A gyepek termése a tavaszi időszakban több, mint amit a tehenek lelegelnek, a felesleget takarítsuk be szüázsként - fonnyasztás után - vagy szénaként. ♦ Vessünk kukoricát - aszályos időszakban legeltethető, süózható, illetve szemesként betakarítható, utóbbi esetben a szár legeltethető. A gyep és a kukoricatermesztés a húshasznú tehéntartás szempontjából nagyon jó kombináció. Vethetünk szudáni drokfüvet - aszályban legelő - ha nem kell, szénát készíthetünk belőle. ♦ Szalmára, almozási és takarmányozási célra is szükségünk van! ♦ Ezen túlmenően felhasználható minden olcsó melléktermék: répalevél (korlátozottan!), borsószalma, borsószár-szüázs, répaszelet, ocsúk stb. A boíjúszaporulat növelésének lehetőségei ♦ A fedeztetési időszakban törekedjünk arra, hogy a tehenek javuló kondícióban legyenek, ennek érdekében fedeztetést megelőzően még 1-2 kg abrak etetése is megengedhető. A kondíció, illetve súlyváltozás és a vemhesülés kapcsolatát az alábbi táblázat mutatja be. Az élősúlyváltozás hatása a termékenyülésre Súlyváltozás Vemhesülés (kg) (%) +25-38 100 + 12-25 77 + 1-12 71-1-12 29-12-25 9-25-38 0 (Preston és Willis nyomán) ♦ Ne tartsunk üres tehenet, amelyik tehén a borjú választása idején nem vemhes, ki kell selejtezni! Költségcsökkentési módok a takarmányozásban ♦ A „betakarítás” a tehenekkel a legolcsóbb, legeltessünk olyan sokat (gyep, tarlók) és olyan hosszan, ahogy csak lehet! ♦ A melléktermékek a fővetésű takarmányoknál olcsóbbak (w-röv.) POMICHAL ISTVÁN, LENGYEL LAJOS Az Insemas Open történetében első alkalommal fordul elő, hogy tejtermelők közül bárki 28 és fél literes napi tejeladás feletti eredményt érjen el. Ez a nagymegyeri Dan-Slovakia Agrar részvénytársaságnak sikerült: termelésük 28,59 liter takarmánynaponként. A Du- naszerdahelyi járásban a legjobb hat tejtermelő napi húsz liter fölötti mennyiséget értékesít. A TOP 10- be való bekerüléshez 19,19 Uteres tejeladásra volt szükség - ezen a szinten van jelenleg a Somorjai Kék Duna Mezőgazdasági Szövetkezet. Bravúrosnak számít a Búslaki Tangazdaság második helyezése: 23,72 Uter/takarmánynap eredménnyel. A gazdaságnak egy jelentős bővítés után sikerült bebizonyítania, hogy eddigi sikereit nem a véletlennek köszönhette, hanem a hozzáértő komoly munkának. A csüizradványi részvénytársaság a háromnegyedévi eredmények alapján a „húszasok klubjába” regisztrálta magát 21,89 literes eredménnyel. Érdekes eredmények születtek a hetedik és a nyolcadik helyen, ahol a nagyabonyi szövetkezet csupán 2 század literrel került az alistáU szövetkezet elé. A Galántai járásban a sopornyai Agricola Kft. vezet 22,83 Uteres eladással, őt követi a második helyen a vízkeleti Fyzikol (21,19 liter/TN), a harmadik helyet a nádszegi Ag- rimpex (20,16 liter/TN) szerezte meg. Nekik hármuknak sikerült 20 literes átlag fölött teljesítem. A tizedik helyezés elérésére elég volt az Agropeak-Team Kft-nek a 15,24 literes tejeladás. Újoncnak számít a mezőnyben az Elvira Kft. Alsósze- liből (15,26 Uter/TN), amely két századdal jobb eredményt ért el, mint az Agropeak-Team Kft. A Galántai járásban az egyes tejtermelők között viszonylag nagyok a különbségek, ezért nem sok esély van arra, hogy rangsorban az év végére meglepetések szülessenek. Míg a Dunaszerdahe- lyi járásban nagy esélye van a lúcsi szövetkezetnek (21,30 liter/TN) vagy az MM+J Kft.-nek (21,18 li- ter/TN) arra, hogy elhódítsák a harmadik helyet az ISTRA Kft.-tői (21,93 Uter/TN). INSEMAS OPEN 2005 - Dunaszerdahelyi járás Napi tejeladás egy tehénre - háromnegyedévi eredmények Rangsor Tejtermelő Liter tej/ takarmánynap 1. Dan-Slovakia Agrar Rt. Nagymegyer 28,59 2. Búslaki Tangazdaság, Búslak 23,72 3. ISTRA M. Dvorníky -Kisudvarnok 21,93 4. PD Lúč - Lúcsi MgSZ 21,30 5. MM+JKft. Dunaszerdahely 21,18 6. MEDZIČILIZIE Rt., Csilizradvány 20,89 7. PD Holice - Egyházgelei MgSZ 19,87 8. PD V. Blahovo -Nagyabonyi MgSZ 19,30 9. PDD. Stál - Alistáli MgSZ 19,28 10. PD Modry Dunaj Samorín - Somoija 19,19 Az almozásos istálló levegőjének átlagos C02-tartalma a megengedhető értéknek a harmadrészét, az ammónia-szint pedig a határérték 6 %-át sem érte el Korszerűsített almozásos tartásmód a sertéstelepeken (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Miközben sertéstartásban a kistermelők többnyire megmaradtak az almostartás meUett, a nagyüzemi gazdaságokban az elmúlt évtizedekben általában az alomnélkü- li tartástechnológia terjedt el. Annak eUenére, hogy nyilvánvaló, az alommal egyrészt fűtési energiát (takarmányt, olajat, stb.) lehet megtakarítani, a kedvezőbb komfortérzet egészségesebb állományt, jobb takarmányértékesítést is jelent, ugyanakkor nem meUékes a képződő trágya mennyisége és minősége sem. Ismeretes, hogy 1 kg alom mintegy 2 liter vizeletet vesz fel, így jelentősen hozzájárul a hígtrágya, illetve elfolyó trágyás vizelet mennyiségének csökkentéséhez is. Az alomnéiküU tartástechnológia elsősorban a gépesítés lehetősége miatt vált elfogadottá. Az alom- nélküli tartásmóddal üzemelő nagyüzemi sertéstartó telepeken a termelődő hígtrágya általában az ürülék mennyisége alapján számítható érték többszörösét is eléri, szárazanyag tartalma kedvező feltételek esetén 2,5-3,5 %, rosszabb esetben azonban csak 0,3-1 % között mozog. Magyarországon Dr. Fenyvesi László vezetésével kutatási témaként dolgozták fel a sertés- tartás almozásos technológiáját, ennek tapasztalatait az alábbiakban adjuk közre. A vizsgált objektum sertéstelepe több mint 30 éve üzemel. A tartás alomnéiküU, a hígtrágyaeltávoUtás duzzasztásos rendszerű volt. Naponta 250-260 m3 hígtrágya termelődött. Mivel a telepet ivóvízbázisra építették és a szaghatás is irritálta a környezetet, a gazdaság lépni kényszerült. Az emissziók csökkentése érdekében a 18 db közel 8.000 férőhelyet magába foglaló hizlalóépületben fokozatosan, önerőből áttértek ferdepa- dozatos, kevésalmos tartásra. A hizlalók éves alomszükségletét mintegy 600 ha gabonatermő terület biztosítja. A rekonstrukció során megvalósított belső technológia alapján a vályúba, csővezetéken kiosztott folyékony takarmányozásról áttértek a gépi feltöltésű víztakarékos kombinált önetetőkbe kiosztott száraztakarmány etetésére. Kialakították a 7 % lejtésű padozatot. A kutricák homlokfalaira szalmarácsokat szereltek. A napi alomfelhasználás: 0,6-0,8 kg/férőhely. A hizlalóistállók korábbi duzzasztásos rendszerű trágyacsatornáinak rácsain sekély mélységű vasbeton trágyacsatornát képeztek ki. A trágyacsatornákba végtelenített szemeslánc vonóelemű lapátos trágyaeltávolítókat építettek be, amelyek az almostrágyát pótkocsira hordják ki az istállókból. A hígtrágyás kontrollistállóban a takarmányértékesítés 4 kg/kg volt, az almozásos kísérleti istállóban 3,3 kg/kg. Ezeket a termelési mutatókat jelenleg mind a 18 db hizlaló istállóban tartam tudják. A környezetet terhelő szagemissziók 24 órás folyamatos mérési adatai alapján az almozásos technológia mellett az istálló levegőjének átlagosan 1.500 mg/m3 C02-tartalma a megengedhető értéknek a harmadrészét sem érte el. Az NH3 szint pedig még a 3 %-a sem volt a határértéknek. Jellemző, hogy az ammónia szint ugyan zárt nyílászárók mellett a ventilátorok nél- küü istállóban kétszeresére emelkedett, de még így se érte el. a határérték 6 %-át. Az adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az almozásos technológia jelentősen javítja az állatok tartási és életfeltételeit. (w-fl) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 INSEMAS OPEN 2005 - Galántai járás Napi tejeladás egy tehénre - háromnegyedévi eredmények Rangsor Tejtermelő Liter tej/ takarmánynap 1. AGRICOLA s.r.o. Šopoma 22,83 2. Fyzikol s.r.o. Č. Brod -Vízkelet 21,19 3. AGRIMPEXTrstice- Nádszeg 20,16 4. POD Abrahám - Ábrahámi MgSZ 19,04 5. PD Javorinka-JavorinkaiMgSz 18,48 6. AGROSTAAR KB Kr.Brod- Királyrév 18,05 7. PD Topoľnica-Kajal 17,27 8. AGROPENTA s.r.o. Váhovce-Vága 15,54 9. PD D.Saliby-Elvira s.r.o.- Alsószeli 15,26 10. Agropeak-Team s.r.o. 15,24
