Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-10 / 260. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2005. november 10., csütörtök 3. évfolyam 35. szám A tesztrendszert Magyarországon már használják A céltalan tudás nem effektiv, olyan gyerekeket kell nevelnünk, akik feltalálják magukat az életben Gyermekközpontú képességfejlesztés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Az Eötvös Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusai rendszeresen részt vesznek a Comenius Pedagógiai Intézet által szervezett tanfolyamokon. A 2003- as Nyári Egyetemen ismerkedett meg Csémy Terézia és Szilárd Erika a DIFER - diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszerrel, majd további tanfolyamok sikeres elvégzésével mérési gyakorlatot is szereztek. Ezt a tesztrendszert, amelyet Magyar- országon Nagy József, a Szegedi Tudományegyetem professzora és munkatársai fejlesztettek ki, már több magyarországi alapiskolában is sikerrel és eredményesen használnak. Ennek a fejlődésvizsgáló rendszernek a szlovákiai honosítását tűzte ki célul a Comenius Pedagógiai Intézet. A DIFER a 4-8 éves gyermekek azon képességeinek feltérképezésére és ezen képességek fejlődésének követésére alkalmas, amelyek a gyermekek iskolai tanulásának sikerességét befolyásolják. Az Eötvös Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola vezetőségének támogatásával a két pedagógus 2005 szeptemberében az első osztályosok szüleinek körében meghirdette a DIFER-t. A szülők felismerték a képességek mérésében rejlő lehetőségeket, hiszen a DI- FER-ről kapott tájékoztató után 94%-uk kérte gyermeke képességeinek felmérését. Az eredményről írásbeli tájékoztatót kap a szülő és a gyermeket tanító pedagógus is. Ezen ismertető alapján a tanító és a szülő is pontos képet kap a gyermek alapkészségeinek fejlettségi szintjéről. Pontosan behatárolha- tóvá válnak azok a területek, amelyek fejlesztésével a gyermek iskolai munkája kudarcmentesebbé, hatékonyabbá, sikeresebbé válhat. Az egyénre szabott fejlesztőmunka sikerét az első osztály végén megismételt mérés mutatja majd meg. Bízunk benne, hogy a DIFER fejlődésvizsgáló tesztrendszer alkalmazásával a szlovákiai magyar tannyelvű alapiskolák között elsőként egy olyan lehetőséget kínáltunk fel az alsó tagozatos gyermekek szüleinek, amellyel gyermekük iskolai tanulása sikeresebbé válhat, (szier) A szülők felismerték a képességek mérésében rejlő lehetőségeket (Szilárd Erika felvétele) Képzőművészeti kiállítás a Jókai-alapiskolában Meseország töklámpásból STIRBER LAJOS Halk zeneszó, különlegesen kellemes illat, csillanó-villanó fé- nyecskék látványa; mintha az „aranykapun” át egy csodálatos mesevilágba érkezett volna az a látogató, aki október 27-én a komáromi Jókai Mór Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában járt. Vörös Mária, az iskola igazgatónője nyitotta meg az épület előcsarnokában helyet kapott tök- lámpástárlatot, valamint a földszinti folyosón rendezett képző- művészeti kiállítást. Fogadta és köszöntötte a szép számban ösz- szesereglett érdeklődőt, - a zömmel óvodásokat, azok szüleit és az óvó néniket - mindazokat, akik az iskola által az óvodások számára meghirdetett versenybe beneveztek munkájukkal. A jelenlévők a „zsibongóban” megtekintették a szorgos, ügyes kezű szülők, pedagógusok és a gyerekek által közösen odavarázsolt meseországot. Miután a gyerekek letelepedtek a varázsszőnyegre, a feladatuk az volt, hogy ábrázolják a nagyosztályosok, milyennek képzelik el azt az iskolát, amely szeptemberben vátja őket. Érdekesebbnél érdekesebb, kedvesebbnél kedvesebb alkotások születtek. És milyen iskolát? - tette fel egyik írásának címében a nagy kérdést Vekerdy Tamás, a neves szakember. Talán affélét, mint ezen a léleképítő délutánon tapasztalhattunk. Olyan iskolát, amelyben egy a fontos: a gyerek! Ahol a gyerek érdekében szülő és pedagógus, pedagógus és pedagógus partnerként összefog, közösen cselekszik. Olyan iskolát, amely nemcsak a háttérbe szorított, ún. nevelési tantárgyaktól vár csodákat, hanem egész szellemiségével nevel. Olyan iskolát, amely a gyerekek szükségleteiből, a helyi adottságokból (nem ásatag előírásokból) indul ki, érzelemgazdag, sokirányú foglalkoztatást kínál minden tanulójának. Úgy érzem, a Jókai Mór Alapiskola jó úton jár. Berlini nyereményeső A Deutsche Bank Alapítványa és az aacheni IZOP módszertani intézet múlt héten Berlinben hozta nyilvánosságra az Ifjúság - iskola - Gazdaság 2004/ 2005-ös évfolyamának nemzetközi győzteseit. A lapunk által koordinált iskolák közül ebben az évben a Pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanulói végeztek az első helyen, akik szakdolgozatukban azt mérték fel, mennyibe kerül Szlovákiában a tanulás. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL A Deutsche Bank Alapítványa és az aacheni IZOP módszertani intézet több mint fél évtizede támogatja a tanulók gazdasági ismereteinek bővítését. Az Ifjúság - Iskola - Gazdaság programban harmadik éve már a szlovákiai magyar iskolák is bekapcsolódhatnak, hiszen az Új Szó hasábjain havonta egy alkalommal jelentetjük meg cikkeiket a régiójukat érintő gazdasági témákról. A 2005/2007-es kétéves projektben ezúttal két hazai magyar oktatási intézmény vesz részt. Azok a diákok, akik bekapcsolódnak ebbe a nemzetközi projektbe, egy szakdolgozatot írnak olyan témáról, amely közvedenül érinti őket, ezenkívül az alapítványjelen- tős összeggel támogatja az iskolák közti kapcsolatokat és látogatásokat is. Ä programban hat ország vesz részt: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Németország. Huszonkét napilap, köztük az Új Szó is szerepet vállalt abban, hogy teret biztosítson a tehetséges diákoknak munkájuk bemutatására. Dieter Lenzer, a Berlini Szabad- egyetem elnöke a díjátadó ünnepségen beszédében kiemelte, az önA berlini gálán a pozsonyi diák munkáját be is mutatták az érdeklődőknek menedzselés jövőbe mutató tevékenység, hiszen a felnövekvő nemzedék számára is fontos az önmegvalósítás és a pályaválasztás. „A céltalan tudás nem effektiv, olyan gyerekeket kell nevelnünk, akik feltalálják magukat az életben, ki kell náluk alakítanunk a felelősségtudatot és a kooperációs képességed’ - mondta Dieter Lenzer. Tessen von Heydebreck, a Deutsche Bank Alapítvány vezető munkatársa kijelentette, évről évre nő a diákok szakdolgozatainak színvonala. A 2004/2005-ös évben több mint kétezer diák majdnem ötszáz beküldött munkája bizonyítja azt, hogy nem igaz az állítás, miszerint a fiatalokat nem érdekli, mi zajlik környezetükben, mert eredeti, szakmaüag igényes projekteket készítettek elő. Mennyibe kerül a tanulás? A Duna utcai gimnázium diákjai azért választották a tanulás témáját a projektmunkájuk tárgyául, mert kíváncsiak voltak, mennyibe is kerül szüleiknek az ő taníttatásuk. A berlini gálán munkájukat be is mutatták az érdeklődőknek. ,A világ legtöbb táján szeptemberben iskolába indulnak a gyerekek. így van ez, amióta világ a világ. Dédnagymamám sokszor emlegeti nekünk, hogy tantárgyaik a betűvetés, az olvasás és a számolás voltak. Füzet, toll, ceruza, körző, A díjátadás pillanatai tankönyv nem létezett. Ma már más világ járja, országonként mások a viszonyok az iskolában. A jó érdemjegyeket nem adják ingyen, tanulni érdemes, de a tudásért meg is kell szenvedni. Én is egy 16 éves tanuló vagyok, a hétköznapok nagy részét az iskolában és a kollégiumban töltöm, így hát tisztában vagyok azzal, hogy szüleimnek egy vagyonba kerül a taníttatásom” - mondta Zsebi Tamás. „Az oktatással járó költségeket a szülők néha nem engedhetik meg maguknak. Reggeltől estig dolgoznak, hogy ellássanak bennünket, és mi ezt sokszor nem tudjuk megbecsülni. A tehetősebb családok gyer(Horváth Erika felvételei) A győztes diákok: Brezovský Erika, Császár Krisztina, Dálnoky Júlia, Dávid Emese, Elgyütt Zsuzsanna, Imre Borbála, Lengyel Diana, Lyžica Krisztina, Mayer Krisztina, Morvay Péter, Nagy András, Nitranská Adriana, Thór Dávid, Vajda Dorottya. Felkészítő tanáruk: Fonod Marianna. Gratulálunk nekik! mekeiket nyelviskolákba járatják, hogy nyelvtudásuk megfelelő legyen. Gyakran nem értékeljük, hogy az iskolában van idegennyelvoktatás” -jelezte Brezovský Erika. Fonod Marianna, a csoport némettanára lapunknak elmondta, diákjai nagyon lelkesen dolgoztak a szakdolgozaton, élvezték a csoportmunkát, a kutatást. A szorgalmas munkának meglett az eredménye, hiszen a héttagú németországi zsűri lapunk iskolái közül nekik adta az első díjat. A diákok fejenként 100 eurós könyvvásárlási jutalomban részesültek, és meghívást nyertek a berlini gálára. A projekt abszolút győztese egy celjei (Szlovénia) középiskola lett, a diákok pályamunkájukban az 50 év felettiek fogyasztóvédelmi jogainak csorbulásával foglalkoztak. (he) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Dr. Hadas Katalin pszichológus Tanuljon tovább? A lányom most fog érettségizni, nagyon szeretném, ha tovább tanulna. Ő inkább szakosítóba szeretne jelentkezni, hiába mondtam neki, hogy jobb lenne megpróbálni az egyetemet. Azt mondta, pénzt akar már keresni. A városban, ahol élünk, nagy a munkanélküliség, szakmai gyakorlat nélkül nehezen talál munkát. Mivel győzzem meg, hogy jelentkezzen egyetemre? Jelige: Pályaválasztás. Kezdő lépésként talán jó lenne, ha a lánya felkeresne egy pszichológust, aki megállapítaná, hogy milyenek az értelmi képességei, könnyen vagy nehezen venné az egyetem által támasztott követelményeket. Az érdeklődési körét is felmérhetik, s arra is választ tudnak adni, hogy melyik az a szak, amire a leginkább való. Személyiségének tulajdonságait is feltárhatná, hogy jobb önismeretre tegyen szert. A vizsgálat alkalmat nyújtana ahhoz is, hogy jobban elgondolkodjon saját maga felett, valósabb képet alkosson önmagáról. Ha a szakember is azt tanácsolná, hogy lányának az egyetemen a helye, akkor önnek is könnyebb dolga lesz. Továbbra is sokat beszélgessen vele, mondja el az érveit, miért látná jónak azt, ha egyetemre menne. Vegyenek elő egy papírt, és írják fel az érveket, mik szólnak amellett, hogy egyetemre jelentkezzen, s mik amellett, hogy szakosítóba menjen. Milyen igényeit tudná kielégíteni, ha korábban kezdene el dolgozni, mi lenne benne a jó, anyagilag hosszú távon megéri-e? Később már mindig nehezebb hozzáfogni tanulni, nem akad rá elegendő idő, s energiája is fogyóban van az embernek. Egyre több az olyan munkahely, ahol megkövetelik az egyetemi végzettséget. Lehet, hogy nagyon jó munkához tudna hozzájutni, de hiányos végzettsége miatt nem helyezkedhetne el ott. Akkor majd biztosan bánkódna amiatt, hogy most az egyszerűbb megoldás mellett döntött. Az élet sok változást hozhat még, gondoljon arra, hogy mit tesz majd akkor, ha a pillanatnyi pénzszerzési lehetőség megszűnik, s olyan munkahely lenne küátásban, ahol megkövetelik az egyetemi végzettséget. Aki jobban felkészül a jövőre, többféle lehetőséget is számba vesz, az könnyebben oldja meg a problémákat. Nagyobb esélye van az érvényesülésre, a talponmara- dásra. Türelemmel, kitartással sok mindent elérhet, rádöbbentheti a lányát arra, hogy komolyan elgondolkodjon a problémája felett, mindent alaposan fontoljon meg, s döntést csak azután hozzon, ha valóban minden tényezőt figyelembe vett. Ez jó lecke és jó gyakorlat lesz a továbbiakhoz a lányának, hisz az a bizonyos nagybetűs élet még nagyon sokszor döntés elé állítja majd, s akkor majd hálával gondolhat vissza életének erre az időszakára, amikor édesanyja kitartóan formálta a véleményét, s arra intette, hogy ne csak azt lássa, ami közvedenül az orra előtt van, de próbáljon távolabb is tekinteni. Ne csak a saját hibáin tanuljon, hanem lássa be, hogy sorsdöntő kérdésekben érdemes mások tanácsát is kikérnie, s érdemes odafigyelni azokra, akik sokkal többet megéltek és sokat tapasztaltak az életben. Úgy gondolom, a lánya majd ki- érzi, hogy önnek valóban számít az, hogy a jövőben boldoguljon, s megelégedett felnőttként élje az életét.
