Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-09 / 259. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ MLADÁ FRONTADNES A lap kommentárja szerint Csehországban a romakérdés válthat ki a franciaországihoz hasonló zavargásokat. „A politikai vezetés ezt a problémát évek óta nem a súlyának megfelelően kezeli. Nézzünk bele a pártprogramokba, találunk-e valami megoldást a kérdésre, holott időzített bombáról van szó. A romáknak másfél évtized alatt sem sikerült egyeden olyan vezetést sem összeállítaniuk, amely valamennyire is hiteles lehetett volna a többségi társadalom előtt, illetve a romák között”. Ugyanakkor František Bublan belügyminiszter a Právónak elmondta, nem tart a franciaországihoz hasonló zavargásoktól.- Nézhetetlen a Markíza híradója, mióta ilyen mélyen hallgat Rusko zsenialitásáról! (Peter Gossányi rajza) Az idei jelentés csak két rossz pontot adott az országnak: nem biztonságosak a határok és nagy a korrupció Románia az unió kapujában Tegnap, éppen két héttel az EU-s országjelentés közzététele után Szlovákiába látogatott Traian Basescu, Románia elnöke. Egynapos látogatása során Szlovákia három legfőbb közjogi méltóságával tárgyalt. KOCUR LÁSZLÓ Bár Basescu egy hírügynökségi nyilatkozatában még a látogatás megkezdése előtt - ugyan látszólag pozitív kontextusba helyezve - kifogásolta, hogy a két ország között csak 400 millió euró értékű áru cserél gazdát, így megpróbált komoly, gazdasági jelleget is társítani látogatásához, valójában rövid udvariassági vizitről van szó, különösebb diplomáciai tét nélkül. Hisz mi már az uniós határon belülről mosolygunk az EÜ kapuja előtt to- porgó Romániára, csaüakozási szerződését meg már június 21-én (elsőként!) ratifikáltuk (bár ez a kétségkívül pozitív gesztus nem kapott komoly sajtóvisszhangot, ugyanis abban az időben mindenki Pavol Ruskóval és a gázművek szét- tagolásával volt elfoglalva). A román elnök elsősorban tapasztalatokat szeretett volna cserélni szlovák kollégájával, a házel- nökkel és a miniszterelnökkel a csatlakozási folyamatról. A triásznak vélhetően eleven emlékei vannak erről a periódusról, hisz nem is olyan régen még nekik is csontig be kellett nyalni minden vegzatúrára érkező brüsszelinek, hogy minél kevesebb piros pontot gyűjtsünk össze, s zászlónk mihamarabb ott loboghasson az Európai Parlament impozáns épületegyüttese előtt. Románia bizakodó a 2007-es csadakozással kapcsolatban. Nemrégiben a román diplomácia egyik magas rangú képviselője egy újságírókkal folytatott, mikrofon nélküli háttérbeszélgetés során kifejtette, nem számolnak azzal, hogy a csatlakozásra csak 2008-ban kerülne sor, bíznak abban, hogy minden feltételt sikerül teljesíteniük. A csaüakozási szerződés védzára- déka azonban ebben a tekintetben eléggé kategorikus: ha a legfontosabb területek némelyikén fennáll a belépéskori felkészüleüenség veszélye, ajánlhatja a csadakozás egyéves elhalasztását. A belépéskori felkészüleüenség nem túl konkrét fogalom, bár az előző országjelentéshez képest Románia mér- földes lépéseket tett. Tavaly a jelentés kapcsán még annak a lehetősége is felmerült, hogy ha az évvégéig nem sikerül lezárni a környezet- védelmi, az igazságszolgáltatási, a belügyi és a versenyügyi fejezetet, akkor nem írhatják alá 2005 első felében a csaüakozási szerződést, és búcsút mondhatnak a Bulgáriával közös csatiakozásnak. Az idei jelentés már csak két „rossz pontod’ adott a balkáni országnak: a határok nem biztonságosak, és mindennapos a korrupció. Ezek az érzékeny területek a védzáradékhoz vannak kötve: ha nem lesz érdemi előrelépés, akkor a csadakozás 2008-ra tolódik. Románia csatiakozása merőben új geopolitikai helyzetet teremt az unióban. Megnövekszik az európai államszövetség posztszovjet térséggel alkotott közös határa: Moldova is szomszédunk lesz, és lényegesen hosszabb szakaszon lesz határos az unió Ukrajnával (a két ország csatiakozása elképzelheteüe- nül távoli). Bulgária csadakozásá- val pedig közös határ teremtődik a délnyugat-balkáni térséggel. Az unió intenzívebben kihasználhatja a Fekete-tenger nyújtotta kereskedelmi lehetőségeket. Ugyanakkor a hosszabb, a jelenleginél kevésbé biztonságos határon - ráadásul korrupt közegben - könnyebbé válik a bűnözők és a. terroristák beszivárgása a térségbe. A korrupció felszámolását illetően az elnök és Calin Popescu Tari- cenau miniszterelnök egyaránt bizakodó: „A korrupció felszámolása most már az ügyészeken és a búikon múlik, hiszen a kormány megteremtette a jogi feltételeket az igazságszolgáltatás működéséhez” - mondták közös értékelésük során. Nos, a jogharmonizáció folyamata kétségkívül megkezdődött, a 29 csaüakozási fejezet 140 területének túlnyomó részén vélhetően nem fognak felmerülni jogharmonizációs problémák. Romániában egyszerűsítették a bírósági eljárás folyamatát, a bíráknak véleüensze- rűen osztják ki az ügyeket, bevezették a nálunk már bevált agent provocateur intézményét, ám a korrupciót nem fogja felszámolni néhány paragrafus megléte vagy nem léte. Es Brüsszelnek az sem elég, hogy olykor - az immár megreformált - törvényszék elé állítanak egy-egy korrupt harmad-negyed- vonalbeli hivatalnokot, hisz a megvesztegetés jelenségével az állam- igazgatás legfelsőbb szféráiban is találkozhatunk. Ugyan Basescu szlovákiai látogatása során biztosította a sajtót, 2007. január 1-ig megoldják a határ védelmét, a szervezett bűnözést meg seprűvel verik ki az országból, úgy, hogy nyoma sem marad, ez vélhetően nem fog maradéktalanul sikerülni. A száraz, fanyar, szigorú eurokrata benyomását keltő bővítési biztos, Olli Rehn szerint a kocka még nincs elvetve, a következő hónapokban a reformok végrehajtására kell majd koncentrálni. A csadakozás időpontjáról való végső döntésről a 2006 áprilisában közlendő, soron kívüli országjelentés mondja ki a végső szót. Addig nem árt, ha Basescu elnök szorgalmasan vizitel és győzködik. Mint például tegnap, Pozsonyban. Az okok közt a tömeges bevándorlás, az elégtelen integráció, a munkanélküliség és a radikális iszlám szerepel Az európai sajtó fél a zavargások terjedésétől MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A muzulmán hitű bevándorlók beilleszkedése nagyobb problémát jelent Franciaország és szomszédai számára, mint 1848 vagy 1968 forradalmai - véli az angol The Daily Telegraph. A kulturális árok egyre mélyül, amihez hozzájárul a nyugati materializmus ellen uszító radikális iszlámisták mozgalma. A válság érzetét csak erősíti a politikai felelősök tehetetlensége. Hátterében az európai kormányok már évek óta képtelenek fellendíteni a gazdaságot, ami a választók kiábrándulásához, alacsony választási részvételhez vezet. A The Guardian felelősségre vonja Nicolas Sarkozy francia belügyminisztert, aki a zavargások elején kijelentette: „Meg kell tisztítani a külvárosokat a csőcseléktől”. „Ezek után meglepő-e, ha Franciaországban a rasszizmus fertőzőbb, mint a Egyesült Királyságban?” - teszi fel a kérdést a lap. A The Independent szerint Franciaország példát vehetne a brit multikulturalizmusból, amelyre példának egy manchesteri iskolát hoz fel, ahol 37 különböző nemzetiségű diák tanul, és ahol a faji identitást a lélek gazdagításának fogják fel. A madridi El Mundo az iszlám szerepére világít rá a franciaországi zavargásokban. „Éppen a mecsetek előimádkozói voltak azok, akik a nyugati értékek elleni gyűlöletre uszítottak. A tömeges bevándorlás, az elégtelen integráció, a munkanélküliség, az állami ellenőrzés alól kicsúszó iszlám: ezek voltak az összetevői annak a veszedelmes elegynek, amely október végén felrobbant Franciaországban.” A lerombolt iskolák és a felgyújtott autók a „régi” Franciaország és az elővárosok képezte „új” Franciaország közötti totális elidegenedést jelképezik - mutat rá a svájci Bemer Zeitung. - Francia földön ma még nem uralkodnak olyan állapotok, mint az apartheid Dél-Afrikájában vagy a Gázai övezetben - ám az összehasonlítás csöppet sem abszurd. Ezt mindenkinél jobban tudják a francia rendőrök, akik különleges megerősítés nélkül már évek óta nem merészkednek be bizonyos elővárosokba. Kétséges, vajon a Nicolas Sarkozy belügyminiszter által pártolt kemény erőszak jelenti-e a megfelelő eszközt e gigantikus probléma megoldásához. A német lapok arra helyezik a hangsúlyt, hogy „meg kell őrizni a bevándorlókat a társadalom belsejében”, mert így lehet csak elkerülni, hogy a kivetettség érzése uralkodjon el rajtuk. Egyes berlini városrészekben, mint Moabit vagy Neukölln, hasonlóan robbanásveszélyes a helyzet, mint amilyen a franciaországi zavargásokhoz vezetett. A helyzetet sem különleges rendőri erők, sem még több egyenruhás kivezénylése nem fékezheti meg - vélekedik a dán Politiken. A Brüsszelben és Berlinben felgyújtott autók azt mutatják, hogy a francia probléma egyben európai. Földrészünkön mindenhol az eddiginél célúányosabban és eltökéltebben kell munkálkodni a sok- nemzetiségű valóság alakításán. A számtalan mulasztás után nincsenek könnyű megoldások. KOMMENTÁR Aki magyar, veszélyes? BARAK LÁSZLÓ Elképesztő, de minimum furcsa szlovákiai fenomén, hogy egy nemzetközileg támogatott, függetíen civü szervezet vagy annak munkatársa is, képes etnikai uszítás gyanújába keveredni. Konkrétan, a Transparency Internacionál Slovensko (TIS) elnevezésű szervezetről van szó, amely, a többi között, a közpénzek megítélésének feltételeit és módját hivatott monitorozni. Különös tekintettel az esetieges korrupció motiválta részrehajlások vizsgálatára. Egészen biztosan nem véletien, hogy a szóban forgó szervezet egyik munkatársa, Emília Sičáková-Beblavá, vonatkozó „kutatásainak eredményeid’ a szlovák napi sajtó legalább akkora terjedelemben pertraktáltá tegnap, mint azokat a koholmányokat, amelyeket Simon Zsolt nyakába akartak varrni a minap... E „kutatások” ugyanis egy újabb „magyar politikus”, Miklós László, a környezetvédelmi tárca vezetőjének tevékenységét próbálják meg kikezdem. Egy Sičáková-Beblavá által készített statisztikai kimutatás szerint a környezetvédelmi minisztérium által kezelt, ún. envúonmentális alapból, - a szóban forgó pénzforrásból a.kistelepülések környezetvédelmi beruházásait támogatja az állam - több mint 16(!) százalékkal nagyobb arányban részesültek a „magyarok által lakott”’ települések (913 megítélt pályázatból 266 „magyar falu” lett kedvezményezett), mint amennyi „számarányuk szerint járna” nekik... A vonatkozó végkövetkeztetés szerint mindez az „etnikai alapú protekcionizmus gyanúját keltheti...! Mármost, békeidőben, vagyis kampányidőszakon kívül, némi fanyar mosollyal megállapíthatnánk a buzgó „referentka” kutatásairól, hogy fnindössze némi nemzeti vagy holmi mentális kielégítetienség okán adhatta a fejét egy üyen átiátszó számmisztikái zsonglőrködésre és végkövetkeztetésre. Mivel azonban kampány van, vélhetően célúányos megbízást teljesít! Ami szakmai szempontból vaskos melléfogás, de mindenképpen több, mint trehányság. Mert a szlovák többségű társadalomban megint az etnikai gyűlölködés úgy-ahogy szunnyadó parazsát szíthatja! A végeredmény tekintetében sajnos ugyanez a helyzet akkor is, ha csak a saját, nem létező szakállára provokál a hölgy. Annál is inkább, mert szervezetében vélhetően már akkor is végeztek hasonló vizsgálatokat, amidőn hat éven át Vladimú Mečiar regnált itt. Akkor bezzeg senkinek nem jutott eszébe azon szömyülködni, hogy „a magyar települések” legfeljebb szitokszót kaptak kormányuktól, nem pediglen pénzt! Tehát, ha esetieg igazak is az elhivatott „etnostatisztikus” állításai, akkor sem történt más az MKP kormányzásának ideje alatt, mint hogy ellensúlyozták azt a nyüvánvaló hátrányt, amelyet a dél-szlovákiai kistelepülések szenvedtek el anno, az északiakkal szemben. Etnikai alapon! Ha tehát hallgatott volna a TIS embere, akkor bölcs maradt volna! Amint a központi szlovák sajtó illetékes munkatársai is. Egyébként meg, igen nagyot tévednek a szlovák térfél közéleti szereplői - ha már etnikai alapon vizsgálódunk -, hogy képesek ilyesmivel ártani a MKP-nak. Hiszen az egyre szaporodó etnikai indíttatású manipulációk hovatovább arra késztetik lehetséges választóit, hogy a november 26-i megyei választásokon a lehető legtöbben és megint önvédelmi alapon legyenek kénytelenek politikusaikra szavazni...! JEGYZET Szorul a hurok PUHA JÓZSEF A rendőrök gyakrabban jár- őröznek a lakótelepen. Parancsba kapták, hogy csípjék nyakon az elkövetőket. A reklámcégnél ugyanis betelt a pohár, bejelentést tettek rongálás miatt, néhány vásott kölyökre gyanakodnak. Persze, a helyiek tudják, az ötvenes éveiben járó Béla a tettes. Valószínűleg a rendőrök is tudják, ám szolidaritásból, vagy ki tudja, miért, a kölyköket keresik. Furcsa, hogy a reklámcég őket gyanúsítja, hiszen a gyerekeknek nincsenek komoly politikai meglátásaik, s ha „rongálnak”, nem tesznek különbséget a fürdetések között. Béla kizárólag a politikai óriásplakátokat célozza meg: pingál, írogat rájuk. Szórakozás és szórakoztatás céljából. A szereplőkön kisebb, szigorúan esztétikus fazonigazítást hajt végre, és frappáns, témába vágó megjegyzéseket ú melléjük. Meg kérdéseket, amelyekre természetesen senki sem ad választ. Béla nem felejt, tudja, ki mit ígért a választások előtt, s általa a lakótelepen élők is képben vannak. Mert mindenki megnézi, elolvassa műveit, üzeneteit. A többség megmosolyogja. így arrafelé örülnek minden választásnak, most épp a közelgő megyeinek, ilyenkor akad alapanyag bőven. A minap egy haldokló párt plakátját is kiragasztották, amely arról tanúskodik, hogy 35 ezer új munkahely létesült, nekik köszönhetően. Reggelre az egyik hölgy kalapot kapott, a másik szemüveget, a bukott miniszter bajszot, hűséges alattvalója szakállat. A ruhátokat meg én varrtam, legközelebb feltüntetem a zakón - ezt körmöké melléjük. Bélát a húdetés érzékenyen érinti. A közelmúltban szűnt meg a munkahelye, az állítólagos újakból pedig neki nem jutott. Szabóként dolgozott, közel négy évtizedig. A munkahivatalban azt mondták, képeztesse át magát, és a nyelvtanulásról se feledkezzen meg. Jót nevetett a jó tanácson. Egyedül éldegél segélyből és kevés mellékesből. Háromszobás lakását nem akarja kisebbre cserélni, mert abban bízik, hogy lánya egyszer hazatelepül Kanadából. Fiát és menyét három éve egy részeg autós gázolta halálra, feleségét tíz éve veszítette el. Csak látszólag heverte ki a sorscsapásokat. A humor tartja benne a lelket. Mindenen nevet. Ha politikai fürdetések láttán nem engedhetné szabadjára fantáziáját, az a végzetét jelentené. Féltik is ismerősei, főleg most, hogy vadásznak rá. De addig nincs nagy baj, amíg a rendőrök is a kölyköket gyanúsítják.
