Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-31 / 252. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 31. A Bánk bán koreai énekessel Németországban Élénk az érdeklődés MTI-HÍR Berlin. Koreai tenorral, Seung Jin Choi-jal a címszerepben mutatták be ötven év után ismét Erkel Ferenc Bánk bánját Németországban. A Bánk bán dallamai ezt megelőzően utoljára 1955-ben csendültek fel német színházban, Dessauban. A premier színhelye szombaton este a dán határhoz közel fekvő, Schleswig-Holstein tartománybeli Flensburg volt, ahol Frigyesi András, a budapesti Várszínházban működő német színház intendánsa, Ná- dasdy Kálmán tanítványa állította színpadra Erkel művét. Tíz náció lányai és fiai működtek közre a német nyelvű flensburgi produkcióban, Petur bán szerepét szombaton a lengyel Jacek Jani- szewski énekelte. Frigyesi András elmondta, hogy nyolc évvel ezelőtt kezdte eljuttatni Flensburgba a Bánk bán különböző felvételeit, s a németek fájlalták, hogy csak ilyen későn ismerhették meg a magyarok nemzeti operáját. Flensburgban a Nádasdy-féle változatot és az eredetit „gyúrta össze” Frigyesi András, Biberach alakja hangsúlyozot- tabb, s nem nagyon ismert inter- mezzókat is játszanak. Michael Grosse, a produkciót felvállaló tartományi színház intendánsa a premier alkalmából azt emelte ki, hogy Magyarországon a Bánk bán még mindig formálja a nemzeti tudatot. „Az Európai Unió bővítésének és a globalizációnak a korában az identitás megtalálása és megőrzése, s ezekkel összefüggésben a haza kérdése düemmát okoz. A keresés közben a haza mítosszá válik - számunkra is, az opera hősei számára is” - állapította meg az intendáns. A flensburgi produkció iránt élénk az érdeklődés. A színház 460 férőhelyes, jegyigénylések érkeznek Dámából, de Berlinből és Stuttgartból is, ahol népesebb magyar kolónia él. Flensburgban és a tartományban egyelőre 15-20 előadással számolnak, s anyagi kérdés, hogy turnézzanak is a produkcióval. A Pátria rádió kínálatából válogathatnak Ünnepi műsorok PROGRAMAJÁNLÓ Mindenszentek ünnepén reggel héttől este hat óráig közvetíti műsorait a Pátria rádió. Ünnepi reggel című egyórás zenés összeállításunkban híreket, sportösszefoglalót, névnapi köszöntőt, esemény- naptárt és nemzetközi lapszemlét hallhatnak. A nyolc órai hírek után Mindennapi szentjeink címmel Ürge Tamás műsorát közvetítjük, amelyben fiatalokkal, felnőttekkel és lelkipásztorral beszélgetünk arról, mit takar a szent ember kifejezés, s vajon szüksége van-e a XXI. századnak is a szentekre? Kilenc órakor Naplemente című műsorunkban az időseket és betegeket ápoló komáromi Oázis-központ lakói vallanak a társkapcsolat fontosságáról. A szerkesztő-riporter N. Kákarov Szilvia. A tíz órai hírekig gyermekdalokat közvetítünk. Tíz óra 5 perctől Isapur gyermekei címmel irodalmi összeállítást sugárzunk, amelyben az elmúlásról lesz szó, valamint az emlékezésről, amely csak az embernek adatott meg. A teremtő különös adománya ez, amellyel bizony gyakran vissza is élünk, de nélküle életünk sivár lenne. Műsorunkban versek és olyan prózarészletek hangzanak el, amelyekben nagy magyar írók, költők emlékeznek elhunyt pályatársaikra, barátaikra. 10.35-től reneszánsz muzsikátjátszik a Gaudium régi zenei együttes. 11 órától a Kaleidoszkóp vasárnapi adását ismételjük meg, majd Sünön Szabolcs olvassa fel írását az ötperces Anyanyelvűnkben. 13 órától a rádió hangarchívumából válogatunk. Egy negyven esztendővel ezelőtt készült műsort soroltunk ezúttal ismét adásba: Nagy Jenő beszélget Bartók Béláról az akkori csehszlovákiai zenei élet jeles képviselőivel, Eugen Suchoň és Ján Cikker nemzeti művészekkel, valamint Albrecht Sándornéval, akinek gyermekkori emlékei fűződnek Bartókhoz. A 14 órai híreket követően néprajzi műsorunk ismétlését hallgathatják, majd megzenésített verseket ad elő a Szélkiáltó együttes. A megszokott időben, ünnepi kiadással jelentkezik publicisztikai magazinunk, a Pulzus. (Tartalma a műsoroldalon.) A 17 órai híreket követően részletek csendülnek fel Mozart Requiem- jéből, fél hattól pedig a Napzártában összefoglaljuk a legfontosabb eseményeket. (B. E.) Érdekes kiállítást rendeztek a párizsi Gran Palais-ban. A tárlat címe önmagáért beszél: Melankólia és őrület a nyugati világban. A kiállításon látható Francis Gruber 1944-ben festett olajképe, a Munka is (ČTK/AP-f elvétel) Szlovákiai magyar könyvfesztivál - zömmel már megint a szakma nézte-hallgatta egymást A sült galamb röpte Délutánra kiadónként átlagban 5-6 könyv fogyott el a standokról (A szerző felvétele) Párkány. Bár a jelzett szárnyas más összefüggésben a szombati könyvnap egyik legfontosabb kiadványának címében szerepel, ha érdeklődőként, vásárlóként, fogyasztóként továbbra is így viszonyulunk a hasonló rendezvényekhez, akkor ez a tubica alacsony röppályán sem fog a szánkba találni. De talán ha fejbe dobnak vele, magunkhoz térünk. BUCHLOVICS PÉTER Nincs mese, el kell fogadni a tényeket, nem kell mellébeszélni, sőt ideológiákat gyártani ahhoz: a nap végére már csak a legelszántabbak voltak kíváncsiak a losonciak bemutatkozására, addigra a 42 fős közönség egy asztaltársaságnyira szűkült. S igenis, külön köszönet azoknak a helyieknek, akik egyáltalán eljöttek. Az viszont jelzésértékű, hogy szülte mindig ugyanazokat látni efféle alkalmakkor. Nem, ebben nincs apelláta, s nincsenek alibik, mint ahogy arra sincs, amikor valaki elmondja, hogy miért nem olvas egyáltalán. Mert ettől már csak az lett volna rosszabb, ha kivezényelnek egy csomó gimnazistát - de ez nem következett be, hál istennek. Zömmel már megint a szakma nézte-hallgatta egymást, délután kb. fél négyig pedig - az egyik elárusító hölgy szerint - kiadónként ádagban 5-6 könyv fogyott el a standokról. Rendben, a régióban bizonyára mindenki csak Musüt olvas vagy Römana-füze- teket. Pedig az előadások „több misét is megértek”. M. Csepécz Szüvia Kicsi, kisebb, legkisebb című, az AB-ART-nál immár második kiadásban megjelent gyermekkönyvének bemutatóján például éppen egy párkányi hölgy mondta el, hogy a gyerekek imádják - pedagógiai segédanyagként is pompásan bevált. A következő előadás és mű viszont már egyetemi szintre vitt: Mészáros András filozófus és Kontra Miklós nyelvész mutatta be a Fórum Intézet gondozásában megjelent Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika című kiadványt, amely lényegében egy tavalyi debreceni konferencia anyagát foglalja magába. Mészáros András és a kötet szerkesztője, Kontra Miklós is lényegében egyetlen kardinális kérdést fejtett ki nyelvészeti és történeti szempontból: el- lentétes-e a magyar nemzeti érdekekkel a kizárólag magyar nyelvű oktatás? Hölgyeim és uraim, még ha most sokan a szívükhöz kapnak is: egyértelműen igen! Mert az a minőség, az oktatási szült és a versenyképesség rovására megy. Azaz öncsalás. De hát ezt eddig csak azok nem tudták, akik kizárólag magyarságtudatból alapítanak egyetemet. Mert nem az a kérdés: van e jogom anyanyelven tanulni - naná, hogy van -, hanem az, hogy csak azért választok-e egy adott szakot, mert az magyarul van, vagy azért, mert valóban az a szakma érdekel - még ha világnyelven és szlovákul is tudnom kell azt. Mert, ha a szakmámért tanulok, akkor ez nem lehet akadály. Szőke Józsefnek, a Lilium Aurumnál megjelent Csatangoló című kötete kapcsán Hodossy Gyula kifejtette: már csak azért is szükség van az üyen olvasmányos, közérthető, úodalmi, földrajzi, kultúrtörténeti és történelmi vonatkozásokban gazdag útirajzokra, mert történeti földrajzüag, regionalitásban még mindig tartja magát az az ósdi szemlélet, mely szerint Magyarország és Szlovákia történelme és földrajza az államhatárnál kezdődik és végződik. Szőke József saját bevallása szerint a „Gyalogolni jó” móriczi szellemében barangolta be a helyszíneket, s azt a műfajt próbálta kultiválni, amelyben a nagy előd, Szalatnai Rezső is maradandót alkotott. Popély Gyula Búcsú a főiskoláktól című könyve viszont a szlovákiai magyar egyetemi oktatás és egyetemi lét 1918-tól 1945-ig terjedő időszakába enged alapos bepillantást. A szerző előadásában kifejtette: a masaryky-beneši demokrácia ebből a szempontból csak kirakat volt, mert 19 után intézményes magyar nyelvű felsőoktatásról nem beszélhetünk, az utolsó ilyen intézményt, a kassai jogakadémiát 1922-ben zárták be. S akadt olyan cenzor, még prágai egyetemi szak- folyóirat esetében is, aki a szerzőnek a magyar oktatásért írott cikkét azért csonkította meg botrányosan, mert az idézni merészelte, sőt komolyan vette Masaryk elnöknek a kisebbségek kulturális fejlődésének fontosságáról írt gondolatait. Horribile dictu: pont a Masaryk- idézeteket irtották ki a cikkből... A Madách-Posoniumnál ugyanakkor már készül a Popély-kötet folytatása is. Szombaton utolsóként a losonci Plectrum Kiadó gárdája találkozott a közönséggel. A szlovákiai magyar ki kicsoda - 2005 CD-rom kapcsán Ardamica Zorán elmondta: a jövőben a Fórum Intézet szakmai és digitális hátterére is számítanak az adatfeldolgozásban, frissítésben és megjelenítésben, Tóth Károly igazgató örömmel vette az együttműködést. Puntigán József a Plectrum készülő míves anyagából, régi losonci képeslapokból tartott bemutatót, bőséges történelmi, irodalmi, helytörténeti vonatkozásokkal. Szászi Zoltán verseskötetét, a Távolban Földet Mizser Attila szerkesztő méltatta, kiemelve a Szászi- versek rusztikus, bukolikus ízét, ám azt a fajta távolságtartást is, amely- lyel a szerző nem téved a sziruplíra posványába. Szászi birtokolja azt a bizonyos üveggolyót, de nem öncélú játékokra használja - derült ki a méltatásból. Ennyit hát gyorsfény- képszerűen a szombati napról - ne a tudósítást, inkább a könyveket tessék hosszabban olvasni. OTTHONUNK A NYELV Kézikönyvek, sorozatok nevének írása MISAD KATALIN Az akadémiai helyesírás 198. pontja szerint az egyedi címeket, tehát a költői művek, könyvek, értekezések, cikkek stb. címét a következőképpen újuk: az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük, pl.: Szózat, Rokonok, a többszavas címekben viszont csak az első szót és a tulajdonneveket újuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár, János vitéz. Egyes lexikonok, illetőleg alapműnek tekinthető kézikönyvek címét azonban szokták az állandó címek szabálypontja szerint írni, azaz a többelemű címben minden szót nagybetűvel kezdenek, kivéve a kötőszót. Ezt az eljárást egyes szakemberek azzal magyarázzák, hogy a szerzők, illetve a szerkesztők így hangsúlyozni tudják a gyakran többkötetes mű címének állandóságát, illetőleg a folyó szövegben az efféle kiemelés hatékonyan segíti az olvasót. Szerintünk az ilyen általános, csupán fel- tételezéseket tartalmazó megfogalmazás még jobban elbizonytalanítja az írásgyakorlót, legalábbis ezt sugallja az alábbi - a szlovákiai magyar sajtóból - gyűjtött példasor (a címek kivétel nélkül folyó szövegből származnak): MAGYAR HELYESÍRÁSI SZÓTÁR, Magyar Helyesírási Szótár, SZLOVÁKIAI MAGYAR KI KICSODA, Szlovákiai magyar KI KICSODA, Szlovák-Magyar Kéziszótár, A Magyar Nyelv Értelmező Szótára (vagy: Magyar Értelmező Kéziszótár), Új Magyar Tájszótár, Magyar tájszótár. Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. Ha több ele- műek, a címben levő kötőszó kivételével minden szót nagybetűvel írunk: Új Szó, Új Nő, Irodalmi Szemle stb. A könyvtárügy és a szakirodalmi dokumentáció területén azonban a szabvány előírásait követve csak az állandó cím első elemét kezdik nagybetűvel. A sorozatok címének írására azonban nem kínál megoldást az akadémiai helyesírás. Némi eligazítást nyújt a Magyar Nyelvőr szerkesztőségének a kéziratok formájáról szóló tájékoztatója, amely a mintaként szolgáló bibliográfiai részletekben a szabályzat. 198. pontját követve csak a címek első szavának nagy kezdőbetűs írását javasolja. Az Osiris Kiadó Helyesírásé, kötete azt javasolja, hogy a sorozatcímek - akár magyar, akár idegen nyelvről van szó - írásmódja is kövesse az állandó címekre vonatkozó helyesírási szabályokat, vagyis a névelő (hacsak nem kezdő eleme a címnek) és a kötőszó kivételével minden különírt szó kezdődjön nagybetűvel, pl.: Nagy Klasszikusok, Osiris Könyvtár, Sapientia Humana. A szlovákiai magyar sajtó a sorozatcímek írásában általában a nagybetű- sítést részesíti előnyben, de itt is megfigyelhető az ingadozás: Magyar Remekírók, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, Vámbéry Könyvek, Csallóközi Kiskönyvtár, Népismereti Könyvtár, A világirodalom remekei, Európa diákkönyvtár, Búvár zsebkönyvek stb. Az írás azonban bizonyos esetekben többet tud, mint a beszéd. Az angol nyelvi hatásra teijedő szó belseji nagybetűsítés - elsősorban idegen vagy részben idegen nyelvű címekben - a folyamatos íráskor is megtartható. A kis- és nagybetűk tudatos váltakoztatása üyenkor a nyelvhasználat tudatosságát mutatja, többnyire új értelmi jelenségeket sugallva: ArtFALatok, MorphoLogic, ChipVilág stb. A számjegyeket tartalmazó állandó címekben meg kell tartam a számjegyírást - tehát: lOOxszép, 168 Óra, A 100 Legjobb-, miközben ügyelni kell az állandó címek alapvető helyesírási szabályára, azaz a különüt elemek nagy kezdőbetűs üásmódjára. A szlovák Plus 7 dm c. hetilap esetében azonban a számjegy utáni szó már kis kezdőbetűs, mivel a szlovák a többelemű címekben - mind az állandóakban, mind az egyediekben - csak az első elemet úja nagy kezdőbetűvel, pl.: Slovenské pohľady, Morfológia slovenského jazyka. Kivételt csupán a külföldi újságok, hetilapok, folyókátok képeznek, ezeknek címét a szlovák az eredeti üásmódnak megfelelően jelöli: New York Times, Le Monde.
