Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-31 / 252. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5- Sose tudtál vigyázni a dolgaidra, megint ellopták a sírodról a virágokat! (Peter Gossányi rajza) A Kerepesi temető Európa műemlékekben egyik leggazdagabb sírkertje Patinás panteonok KOMMENTÁR Az MKP ostroma BARAK LÁSZLÓ Csak az eredendően naiv, a tájékozatlan vagy a rosszindulatú, esetleg bizonyos kudarcélményekkel terhelt emberek gondolhatják és hirdethetik, hogy a mezőgazdasági miniszterhez, Simon Zsolthoz kötődő, immár afférrá hizlalt információk az erkölcsről szólnak. Lásd, az ellenzéki, sőt kormánypárti politikusokat, s azokat a politikai körök által nyilván kilóra megvásárolt sajtosokat, akik most holmi oknyomozói álca mögül a politikai erkölcsök légvárait gründol- ják. Ugyanez vonatkozik az MKP eseüeges belső „erkölcscsőszeire” is, akik meg soha nem volt erkölcsiségük képzelt szószékéről prédikálnak jellemről, becsületről. Miközben mindig is csak a hatalomért folyt a nyáluk... E közéleti szereplők leginkább arra a két álszent, vezető állásban lévő dunaszerdahelyi pedagógusra emlékeztetnek, akiket a minap kaptak rajta - enyhén szólva is, meglehetősen mél- tadan körülmények között - egy kuplerájban...! Ezekhez az egyébként szájtépő percemberekhez hasonlóan, szinte nem létezik politikus ebben az országban, aki erkölcsi alapállásból mondhatna ítéletet bárki fölött. Mert itt szinte minden a politikai és erkölcsi piszoktól ragad! Ezt a sommás verdiktet támasztja alá az a volt főrendőr, Jozef Šátek is, aki egy internetes honlapon közzétett cikkben értekezik arról, hogy aktív korában - alig egy évvel ezelőtt -, miként próbálták őt Simon Zsolt ellen hangolni. Vajon kik? Nem mások, mint az MKP koalíciós partnereinek bizonyos politikusai. Šátek egy bizonyos, általa egyelőre meg nem nevezett, államtitkárt említ, aki 2004 tavaszán - amikor az állami erdészet privatizációja miatt folyt az országos politikai adok-kapok - azzal kereste meg őt, és tett feljelentést (!), hogy Simon Zsolt egy kétes faszállítási ügyletet akar eltussolni... A rendőrség persze annak rendje-módja szerint azonnal eljárt az ügyben. Kiderítették, hogy a feljelentés alaptalan volt! Nem mellékesen, azt követően történt mindez, hogy Simon, a rendőrséggel együttműködve, egy olyan szervezett bűncselekmény-sorozatnak vetett véget - ugyancsak erdészeti körökben amely a leleplezést megelőzően milliárdos hasznot jelentett az elkövetőknek! Šátek félreérthetetlenül céloz arra is, hogy ez évben a szlovák titkosszolgálat környékéről (SIS) a sajtóban került megerősítésre olyan információ, melyszerint, piszkos ügyletek gyanúja merült föl a földművelésügyi minisztérium dotációs gyakorlatában... Mint kiderült, ez az ún. kulcsinformáció is nélkülözött minden valós alapot, vagyis célirányos hazugság volt! Šátek kendőzetlenül nyilatkozik azokról a jelenleg ellenzékbe szorult politikusokról is, akik annak idején a nyűt színen adták el szinte az egész szlovák gazdaságot - úgymond, az új szlovák tőkésréteg megteremtése céljából - saját pártkatonáiknak, kebelbarátaiknak és rokonaiknak. Ezek az emberek prédikálnak most a leghangosabban az erkölcsről! Ez van hát, ám egyáltalán nem kell, és persze nem is lehet szeretni... A választási kampányok fokozódásával azonban egészen biztosan készül még ez-az a politikai (titkosszolgálati?) boszorkánykonyhákban. Ami fegyverként használható a magyar rivális, az eddig oly „veszélyesen” stabil MKP- vár ostromához. Jó viszont tudni, hogy egy ilyen ostrom sehol a világon nem a fair play és az erkölcsök jegyében zajlik. Hanem a cselszövésre, a piszkos intrikákra, nem utolsósorban pedig a lehetséges árulókra épül! JEGYZET TALLÓZÓ CNN „Zöld államfők hálózatának” létrehozását szorgalmazta Sólyom László köztársasági elnök az amerikai hírtelevízióban sugározott interjújában. „Van egy tervem, amely mostanáig titkos volt, szeretném létrehozni a zöld elnökök hálózatát olyan államfőkből, akik különleges felelősséget éreznek a környezetért, akik törődnek a jövő nemzedékeivel.” A riporter emlékeztetett, hogy az elnök hivatalba lépése után a magyar környezetvédőkkel felgyalogolt a Zengőre, a Magyarországon felépítendő radarállomás- korábban tervezett helyszínére, hogy tiltakozzon a létesítmény megépítése ellen. Sólyom László elmondta, hogy az 1956-os forradalomjövő évi 50. évfordulója jó alkalom lesz arra, hogy Magyarország magára vonzza a vüág figyelmét. Mint mondta, mindent megtesz azért, hogy ennek megünneplése az évfordulóhoz méltó módon történjen, és hogy Magyarország szabad országként mutassa meg magát a világnak. CHINA DAILY Az összeomlás szélére került a kínai baromfipiac a nagyvárosokban a madárinfluenza miatt. Mint arról az angol nyelvű pekingi napüap beszámolt, Sanghaj legnagyobb piacán 80 százalékkal esett vissza a baromfikereskedelem. Egy tanyasi csirke kúpjáért már kevesebb, mint 10 jüant (1,2 dollárt) adnak. Hasonló a zuhanás a pekingi központi piacon is, ahol az árusok korábbi bevételeik felével számolhatnak. Kína szerdán jelentette be, hogy újabb madárinfluenza-gócot fedeztek fel Hunan tartományban, egy héten belül ez már a harmadik fertőzött körzet, amit hivatalosan elismernek. Emberi fertőzést azonban eddig nem regisztráltak. PER SPIEGEL Gerhard Schröder német kancellár fokozatosan hátat fordít a politikának. Nem akarja kitölteni az alsóházban (Bundestag) képviselői megbízatásának teljes idejét, legkésőbb 2006 végéig lemond mandátumáról, s teljesen vissza akar vonulni az aktív politizálástól. Schröder pártbéli barátai azt közölték, nem akar valamelyik sorban helyet foglalni, ahogy azt elődje, Helmut Kohl kereszténydemokrata kancellár tette, miután a konzervatívok elveszítették az 1998-as választásokat. Schröder méltatlannak találja, hogy Kohl a hátsó sorok egyikében kitartott négy évig. Schröder, ugyanúgy, mint a korábbi kancellárok, irodát kap, s személyzetet, referenseket is foglalkoztathat. Rövid távra nincsenek olyan tervei, hogy a gazdasági életben helyezkedik el, sokkal inkább visszaemlékezéseinek megírása foglalkoztatja. A lap értesülése szerint a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal alkotandó nagykoalíciós kormányban átalakított külpolitikai irányvonalat akarnak folytatni, s első helyen szerepel a német-amerikai kapcsolatok új élettel való megtöltése, egyúttal a nagyobb távolság tartása Oroszországgal szemben. Szinte minden településnek van temetője, se szeri, se száma a végső nyughelyeknek. Hogy néhány temető mégis kitűnik a többi közül, azt nemzeti emlékhely jellege, megboldogult lakóinak e világi élete vagy az odatemetett hírességek iránti kitüntetett kegyelet magyarázza. MŰ-HÁTTÉR Számos, vúágszerte híres temetőt tart számon a pallérozott emlékezet. Párizs legnagyobb és leghíresebb temetője, a Pere Lachaise (nevét Francois de La Chaise jezsuita atyáról, XIV. Lajos gyóntatójárói kapta) 1804-ben, a napóleoni városrendezés idején keletkezett. A francia politikai, tudományos és kulturális élet kiemelkedő nagyjainak panteonja kétszáz éve még a városfalakon kívül esett, sokáig ezért senki sem akarta, hogy itt temessék el, messze a Notre Dame-tól és a Szajnától. A hatóságok cselhez folyamodtak: ünnepélyes külsőségek között ide szállították a tragikus véget ért szerelmespár, Heloise és Abélard feltételezett maradványait. Ezzel egy csapásra divattá vált utolsó nyugvóhelyet szerezni a halott szerelmespár közelében. Ma már körülbelül egymillió sír domborul a Pere Lachaise negyvennégy hektárján. A nevek keresztül-kasul szelik az. évszázadokat: itt talált végső nyugalmat Rossini, Delacroix, Apollinaire, Moliére, Modigliani, Bizet, Balzac, Marcel Proust és Edith Piaf, Oscar Wilde és Jim Morrison. Utóbbinak - a Doors frontemberének - sírja Párizs negyedik leglátogatottabb nevezetessége az Eiffel- torony, a Louvre és a Notre-Dame katedrális után. Párizs híres temetőjét évente egymillió turista keresi fel. Ötször ennyi látogatót fogadnak Arling- tonban, az Egyesült Államok híres katonai temetőjében, ahol 290 ezer katona van eltemetve. (Arlington az USA fővárosának egyik kerülete, Virginia államhoz tartozik.) Elnököktől az egyszerű önkéntesekig amerikai hősök ezrei nyugszanak itt, ahol még most is naponta huszonhat temetést tartanak - akár a vietnami háború idején. A temető enyhe domboldalon emelkedik a Potomac folyó fölé, páratlanul szép kúátással a világhatalom fővárosára és jelképeire: a Capitoliumra, a Malira, a Lincoln- emlékműre és a Fehér Házra. Az amerikai elnökök, többé-kevésbé önkéntesen, rendszeresen elzarándokolnak ide. George W. Bush eddig hatszor járt itt, a fáradhatatlan Bili Clinton huszonötször. Bár ez a temető csupán egyike a százhúsz amerikai katonai sírkertnek, de csak itt nyugszanak Amerika ösz- szes eddigi háborújának áldozatai. Köztük az amerikai polgárháború két magas rangú magyar származású tisztje is, Asbóth Sándor és Stahel (Számvald) Gyula. Arlington az előrejelzések szerint 2008- ban csúcsforgalmat fog lebonyolítani: az eddigi háborúk még élő, csaknem huszonnégy és fél millió veteránja közül hatszázhetvenez- ren érhetik el azt a kort, amikor utolsó útjára indul az ember. Még mindig háború: „Észak Nagy Velencéje”, a sokáig Lenin- grádnak nevezett Szentpétervár viborgi kerületének Piszkarjovka- ként ismert temetője a Néva-parti város vüágháborús blokádjának áldozataival szinte páratlan nekro- polisz huszonhat hektáron. A magyarországi katonatemetőknek sokszor még a fellelése is gondot okoz. Az öregek még mindig tudnak a falujuk határában elesett német vagy orosz katonák mindmáig jeltelen sírjairól. Egy kasseli székhelyű német szervezet, a háborús sírokat gondozó népi szövetség (Völksbund Deutsche Kriegsgraiberfürsorge) becslése szerint Magyarországon az első világháborúban 617, a másodikban 54 ezer német katona esett el. Ebből eddig 35 ezernek a sírját vették nyúvántartásba 2345 településen, s folyamatosan gondoskodnak a sírok rendbehozataláról. Az 1919- ben létrejött szövetség a földkerekség több mint 80 országában gondozza az első és a másodút világháborúban elesett német katonák sírjait. Másfél múlió katonasírt tartanak nyúván. Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet huszonhárom országában eddig 325 katonatemetőt létesítettek. Egy bekezdésnyi Ázsia: a thaiföldi Kanchanaburiban, nem messze a Kwai folyó legendás hídjától, két katonatemetőt is kellett nyitni az 1942-43-as - a francia Pierre Borúié regényében, majd a szépirodalmi mű alapján készített filmben is megörökített - világháborús események áldozatainak. Az egyik (Don Rak) az állomás közelében, a Saengchuto Roadon, a másik, a kisebbik (Khao Chong Khai) a Kwae Női partján található, ahol brit, holland, indiai és ausztráliai katonák vannak eltemetve. Mindegyik zöldekkel teleültetve, gondos kezek ápolják. A turisták mellett időről időre magas rangú állami tisztségviselők is eljönnek ide leróni kegyeletüket. Egy emlékhelyen könyvet helyeztek el, amely az elhunytak nevét tartalmazza. Megrendítő lát-, vány a halottakra emlékeztető egyszerű, egyforma kőlapok végeláthatatlan sora. Háború után béke: Budapest három legjelentősebb temetője (Kerepesi, Farkasréti, Új Köztemető) közül a közfelfogás ma is a Kerepesit tartja nemzetünk panteonjának, pedig a kezdetektől ide temetett, összesen félmillió halott közül már csak pár ezernek a síremléke, sír- hantja látható. A többségük, sajnos, áldozatul esett a történelem viharainak. A Kerepesi temető a jelenleg működő legrégebbi budapesti keresztény sírkert -1849. április 1-jén nyűt meg -, területe 55 hektár. Vörösmarty Mihályé az egyik legrégebbi, ma is domboruló sír ebben a temetőben. Szózatunk költőjének 1855-ben volt a temetése. 1876-ban itt temették el Deák Ferencet, 1894-ben - a sírkert történetének addigi legmonumentáli- sabb szertartása keretében - Kossuth Lajost, 1904-ben Jókai Mórt. 1929-ben alakították ki a művész- parceUát, itt nyugszik többek között Barcsay Jenő, Heltai Jenő, Ybl Miklós, Sarkadi Imre, Mednyán- szky László, Csontváry Kosztka Tivadar. A XX. század derekára a Kerepesi lett Európa műemlékekben egyik leggazdagabb sírkertje, noha az itt eltemetett hírességek száma jóval kevesebb, mint a Farkasréti temetőben, ahol a helyi és országos ismertségű halottak száma a tízezret is meghaladja. A harmadik sírkert, az Új Köztemető jórészt Nagy Imrének, valamint az 1956- os forradalom utáni megtorlások áldozatainak újratemetése óta ismert a vúágban, előtte inkább a szegényebbek temetőjeként tartották számon. Nyugtatgatott lelkiismeret SZÁSZI ZOLTÁN Kettőt fizet, hármat kap - áú a reklámtáblán az utcákra kirakott koszorúk mellett. Belebotlottam saját rossz lelkiismeretembe meg ebbe a sok virágba éppen. Halottak napja előtt. A lelkns- meretnek éppen az a gondja, hogy miért juttatják kötelesség- szerűen eszébe régen túlparti családtagjait, barátait, s ha ezt teszik, miért vadult el ez is üzletibe. Belebotlani meg éppenséggel nem gond mostanában a virág, apropó, művirágtömegbe. Miről szól ez? S kinek? A holtak szavát ki érti meg? S az élők lelkiismeretére ugyan gyógyír-e az egy évben egyszeri kampányszerű temetőostrom? „Szeretet pedig nincs énbennem: semmi vagyok” - írja Pál apostol a korinthusiakhoz. Aztán olyat is ír, hogy: „a szeretet türelmes jóságos, a szeretet nem irigykedik, nem kérkedik, nem hivalkodik fel.” Emlékezz meg, ember, régiekről, valid be, félsz, mert kicsi a hited. Erősítsd hát magad azzal, hogy ha kettőt fizetsz, hármat kapsz, s mehetsz ki őseidhez a máskor csendes, most zsúfolásig megtelt sírkertbe, hogy azon gondolkodj, hová is tedd a harmadik, ingyen kapott koszorúdat, mikor te már olyan szépen elosztottad magadban, kire, mit és hogyan helyezel. Felborult benned az egyensúly? Ne csodálkozz! Műiden múlandó, még te is meghalsz egyszer, ez utóbbi az az egyetlen dolog, amivel nem igazán tudsz kibékülni. Hiába a hited, hiába a szeretet, borzongató és hidegnek tűnik a túloldal? Kettőt fizet, hármat kap, csak ez jár az eszedben, már nem is az emlékezés szépséges szomorúsága jár át, ez az elvadult üzleti fogás idegesít. Elmentek tőled szeretteid, évente egyszer félig kényszerből, félig rossz lelkúsmereted által hajtva kimész a sírokhoz. Állsz némán, nem tudod, mit csinálj. Sírni nincs kedved, hangulatod ködös tájra hasonlít, borús ég a szemed. Joviális beszélgetésekre, váúveregető hogy vagy kérdésekre, amelyekre igazán nem is várnak választ, nincs szükséged az úyenkor kikerülhetetlen találkozások során. Mit tehetnél, kettőt fizetsz, s hármat kapsz, kiballagsz, módosítod elképzelésed, szétrakod a koszorúkat, gyertyát gyújtasz, tán még imádkozol is, megnyugtatod lelkiismereted. Emlékezz hát halottaidra, csak ne felejtsd el az élőket. Nehogy rossz legyen a lelkiismereted. Később, későn. Párizs leghíresebb temetője a város negyedik legfőbb turistacélpontja.
