Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-29 / 251. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 29. Egészségünkre 27 TUDOMÁNY AZ EGÉSZSÉG SZOLGÁLATÁBAN A folyékonyan hazudóknak másképp működik az agyuk, az embereket ugyanis nem könnyű megtéveszteni Szürkeállományuk viszont kisebb hír A rendszeres, úgynevezett meg­rögzött hazudozók más agystruk­túrával rendelkeznek, mint az átla­gos emberek - állítják Los Angeles- i kutatók. Úgy vélik, a hazudozás olyan komplex folya­mat, mely sűrűbb idegsejthálóza- tot igényel, illetve, a hatékony ha- zudozáshoz az sem árt, ha az ille­tőben a moralitásért felelős köz­pont alulműködik... Bizonyos túlzottan fejlett idegszálak teszik lehetővé a beteges hazu- dozóknak, hogy tökéle­tesen kiis­merjék ma­gukat saját hazugsá- g a i k szövevé­nyében. Erre jutot­tak leg­alábbis ame­rikai kutatók, miután kóros hazudozók agy­struktúráját vizsgálták meg. Ered­ményeiket akár közvetlenül is fel lehet majd használni a büntetőjog­ban - áll Yaling Yang és Adrian Raine e témáról szóló tanulmányá­ban. Arra már korábbi vizsgálatok is rámutattak, hogy a hazugság so­rán aktívabban működik az agy úgynevezett preffontális kortex te­rülete. Yaling Yang és Adrian Raine mágneses rezonanciatomográf se­gítségével vizsgálta 49 önkéntes agystruktúráját. Közülük 12 sze­mély krónikus hazudozóként volt nyilvántartva. Esetükben az agy­ban kereken 25 százalékkal maga­sabb volt a fehérállomány aránya a nem hazudozók agyához képest. A szürkeállomány azonban a notórius hazudozóknál 14 száza­lékkal kisebb volt - állapították meg a kutatók. Az embereket meg­téveszteni korántsem egyszerű: a hazugnak ismernie kell a becsapott személy gondolkodásmódját, és képesnek kell lennie arra, hogy el­nyomja, elrejtse saját érzéseit, hogy ki ne derüljön a turpisság. Minél szorosabb hálózati kapcsolatban állnak egymással az idegek, annál könnyebb az illetőnek hazudnia. Mindehhez hozzá járul még az is, hogy mivel a megrögzött hazudo- zóknak kisebb a szürkeállománya, kevesebb morális kérdés merül fel bennük - magyarázták a kutatók. Azok esetében viszont, akik nem kóros hazudozók, a szürkeállo­mány vagy az agysejtek, melyeken keresztül a fehérállomány kapcso­lódik, kontroll alatt tartják a ha­zugságot. Autista gyermekek eseté­ben például nagyobb a szürkeállo­mány és kisebb a fehérállomány a prefrontális kortexben. Ezért esik ezen pácienseknek különösen ne­hezére, hogy valótlanságot állítson - olvasható a pszichiátriai folyó­iratban publikált tanulmányban. Ugyanakkor nem magyarázható minden hazugság az agyban feltárt strukturális különbségekkel - hang­súlyozták, illetve azt is hozzátették: további kutatások szükségesek ah­hoz, hogy tisztázzák, más agyterü­leteknek pontosan mi a szerepük e folyamatban... Minél rosszabb kedvű valaki, annál, jobban vág az esze” - állítja az amerikai tudósok egy csoportja Rosszkedv ­HÍR Ismerős az érzés: eluralkodik rajtunk a rosszkedv, minden balul üt ki a munkahelyünkön, semmi sem sikerül a magánéletünkben, úgy tűnik, összeesküdött ellenünk a világ, már semmi sem műkö­dik. .. Egy dolog azonban biztosan kivétel - és ez a memória. Ameri­kai kutatók szerint ugyanis minél rosszabb kedvű valaki, annál job­ban vág az esze”. A kutatók a tesztszemélyekkel Mozart Kis éji zenéjét hallgattatták meg, így len­dítve őket pozitív hangulatba, míg a kontrollcsoportot Gustav Mahler „segítségével” tették borúlátóvá. Mindeközben egy adott lista alap­ján különféle meghatározásokat kellett a teszt-személyeknek meg­jó memória jegyezniük - olyan szavakat, me­lyek egy magasabb szinten össze­függésbe hozhatóak egymással - például az ágy, párna, álom kifeje­zések -, ám a felsőbb kategória - ez esetben az alvás - nem szerepelt a listán. Az eredmény: a rosszkedvű tesztszemélyek pontosabban em­lékeztek a listán szereplő szavak­ra, a pozitív hangulatban gondol­kodók ugyanakkor az egyes meg­határozásokhoz köthető asszociá­ció segítségével próbálták felidéz­ni az olvasottakat. Azáltal pedig, hogy nem magukra a szavakra, hanem a magasabb kategóriákra emlékeztek, gyakrabban hibáztak. Ezen eredmények az úgynevezett fuzzy trace theory-ra vezethetőek vissza, miszerint az információkat párhuzamosan tároljuk egyszerre két információs nyomvonalon. Az egyik közvedenül a szót tárolja, a másik a megfogalmazások jelenté­sére vonatkozik összességében. A Psychological Science című szak­lapban megjelentek szerint tehát az, hogy melyik nyomvonalon tá­rolódik az információ, nagyban függ az adott személy hangulatá­tól is. Nem csak az olajban sütött élelmiszerek a felelősek Nagyobb az esély a rákra? WtKRM HU A dohányosok vérében különö­sen magas a rákkeltő hatású akrilamid szintje. Erre az ered­ményre jutottak legalábbis a Han­noveri Orvostudományi Egyetem kutatói. Kutatásaik tükrében ki­derül: az akrilamid nemcsak az olajban sütött, magas szénhidrát­tartalmú élelmiszerekben (mint a sült krumpli vagy a chips) fordul elő nagyobb arányban, a dohány elszívása is jelentős mennyiség­ben juttatja a mérget a szervezet­be - közölték a MHH szakembe­rei. Az átlagosan literenként 1,5 mikrogramm/liternyi érték, amit a dohányosok szervezetében mu­tattak ki, több mint háromszorosa a nemdohányzóknál talált átlagos 0,4 mikrogrammnak. Ezzel tehát egyértelművé vált, hogy a dohá­nyosok e téren is nagyobb veszély­nek vannak kitéve, mint azok, akiknek az akrilamid csak az elfo­gyasztott ételek révén jut a szer­vezetbe. Futopad segítségével mérték a pulzus változását Szívbajok ellen... HÍR A Circulation című szaklapban megjelent tanulmány szerint vi­szonylag egyszerű módszerrel - terhelési teszttel - megállapítható, hogy a vizsgált egyént fenyegeti-e jelentős mértékben infarktus, illet­ve a teszt segítségével kizárható a veszélyeztetettség is. A módszer azoknál is képes előre jelezni a bajt, akiknél a hagyományos méré­si eljárások negatív eredményt ad­nak. A Samia Mora - aki a bostoni Harvard Egyetem kutatója - vezet­te team több mint húsz éven ke­resztül gyűjtötte 6100 személy szükséges adatait; ezekbe olyan vizsgálatok eredményeit is beleért­ve, melyek során a tesztszemélyek­nek fokozatosan gyorsuló és emel­kedő futópad segítségével mérték a szív- és érrendszeri teljesítőké­pességét, illetve pulzusváltozását. A megelőző vizsgálatok szerint a tesztszemélyek mindegyike tünet­mentes volt, vagy aggodalomra okot nem adó szív- és az érrend­szeri értékeket produkáltak. 1995- ig azonban 246 résztvevő hunyt el a vizsgált személyek közül hasonló megbetegedés következtében. Adataikat kiértékelve a kutatók különös összefüggésre bukkantak. A 246 elhunyt tesztszemély közül 225 esetében regisztráltak a futó­pados terhelési teszt során ádagon aluli eredményt. A koronáris szív- betegségek elkerülésére a leghaté­konyabb módszer a veszélyeztetett személy esetében a lehető legko­rábbi diagnózis és kezelés, még az előtt, hogy az első szimptómák egyáltalán jelentkeznének - kom­mentálta az eredményeket Samia Mora. TUDAKOZÓ 1. Mire jó a póréhagyma? Már Néró császár is sok póré­hagymát evett, hogy erősödjön a hangja. A népi gyógyászatban ezt a zöldséget kezdettől fogva sok betegség gyógyítására hasz­nálták a torokgyulladástól a köszvényig és a vesekövekig. A tápanyagok közül főleg káliu­mot tartalmaz, amely serkenti a vese működését, egyben pedig vízhajtó. A káliumon kívül mit tartalmaz még a póré? a) C-vitamint b) folsavat ej E-vitamint 2. Ártalmatlanok, mégis ártanak Ezzel a kifejezéssel jelölik azokat az anyagokat, amelyek normális körülmények között ártalmatlanok, de az érzékeny embernél nem kívánt reakciót válthatnak ki. Inhalációs anya­gokra, élelmiszerekre és kon­takt anyagokra osztjuk őket. A szervezet gyulladással és né­hány szerv vagy szövet károso­dásával reagál rájuk. Hogy hívjuk ezeket az anyagokat? a) analgetikumok b) allergének ej antigének 3. Kisgyermekek betegsége Ez a betegség főleg három­négy éves korig jelentkezik. Sí­pol, összehúzódik a légcső és a hangszálak begyulladnak. Hir­telen, rendszerint éjszaka je­lentkezik és néhány óráig is tarthat. Hogy hívjuk a betegséget? a) szamárköhögés b) torokgyík c) rubeola 4. Egy házi patikából se hiányozzon A kamilla az egyik alapvető gyógynövényünk, amely egyet­len házi patikából sem hiányoz­hat. A gyógyszertárban nem csak szárított formában, hanem csepp formájában is kapható. Bárme­lyik teába tehetünk belőle. Melyik a kamilla legerő­sebb hatása? a) stresszűző hatás b) vízhajtó hatás c) gyulladásgátló hatás 5. ízületeink Az ember csontvázában több­féle ízület van. Felületük sima, síkos, amely csökkenti a rázkó­dás következményeit. A nagy ízületeket az ízületi folyadék tartja nedvesen. Melyik a legnagyobb ízület? a) a gerincízület b) a vállízület ej a térdízület OS ‘op ‘e£ ‘qz ‘qi :s?)faßdw

Next

/
Thumbnails
Contents