Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-29 / 251. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 29. RÖVIDEN Vádat emeltek Libby ellen Washington. Hivatalosan vádat emeltek tegnap Dick Cheney amerikai alelnök főta­nácsadója és hivatalának ve­zetője, Lewis „Scooter” Libby ellen hamis eskü, az igazság­szolgáltatás akadályozása és a hatóságok félrevezetése rí­mén Valerie Plame fedett CIA- ügynök személyazonosságá­nak kiszivárogtatása ügyében. Karl Rove fehér házi tanács­adó ügyében tovább folyik a vizsgálat. Scooter Libby nem sokkal a vádemelés bejelenté­se után lemondott hivataláról. Harmincévi börtönre is ítélhe­tik, ha minden vádpontban bűnösnek találják, s 1,25 mil­lió dollár pénzbüntetéssel sújthatják. (MTI) Hétfői határidő a tárgyalásoknak Varsó. Hétfőig szabott ha­táridőt a koalíciós tárgyalások­nak Kazimierz Marcinkiewicz kijelölt lengyel miniszterel­nök. Hangsúlyozta: ha a mai tárgyalások nem vezetnek eredményre pártja, a Jog és Igazságosság (PiS), valamint a liberális Polgári Platform (PO) között, hétfőn tesz egy vélhe­tően utolsó ajánlatot az együttműködésre. A két párt eddigi megbeszélései a kabi­net összetétele, a gazdasági programmal kapcsolatos vita és a házelnök személye miatt feneklettek meg. (MTI) Milliárdok a madárkor ellen Washington. Az amerikai szenátus 8 milliárd dollárt sza­vazott meg a madárinfluenza elleni harcra. Ebből a legna­gyobb tételt - 3,3 müliárdot - arra szánják, hogy mintegy 120 millió adagos készletet hozzanak létre a betegség elle­ni oltóanyagból. Hárommilli- árd dollárt vírusellenes gyógy­szerekre költenek. (MTI) Kémkedett a B-2-es tervezője Washington. Hawaü szige­tén kémkedés gyanújával az FBI letartóztatott egy 61 éves férfit, aki titkos értesüléseket akart eladni egy meg nem ne­vezett országnak a radarok számára láthatadan B-2-es lo­pakodó bombázóról. Az FBI bejelentette, Noshir Gowadia volt tervezőmérnök 2002 őszén külföldre faxolta annak a műszaki leírását, hogy a B-2- es miként kerüli el az infravö­rös hőérzékelővel ellátott ra­kétákat. (MTI) Zavargások Párizsban Párizs. Több tucat fiatal au­tókat gyújtott fel, kirakatokat tört be és középületeket ron­gált meg a tegnapra virradó éj­szaka Párizs egyik keleti kül­városában. Az előzmény: a rendőrség által lopásért üldö­zött társaikat halálos áram­ütés érte az elektromos művek egyik épületében, ahol mene­déket kerestek. Az áramütés egy 14 és egy 16 éves kamasz életét oltotta ki, az áramátala­kítóban velük együtt menedé­ket kereső harmadik társukat súlyos állapotban szállították kórházba. (MTI) Teherán szándékosan gerjeszti a feszültséget, a szövetségesek lépni akarnak Irán a fél világ ellen Százezrek tüntettek Iránban Izrael ellen, Ahmadinezsád személye­sen hergelte a tömeget (Reuters-felvétel) London/Párizs/Moszkva/ Teherán. Központi téma lett a világpolitikában az iráni elnök kijelentése. Volt, aki megpróbálta szépíteni a dolgot, de maga Ahmadi­nezsád cáfolt rá: tegnap is megerősítette Izraelt gyalá- zó szavait ÖSSZEFOGLALÓ Tony Blair brit kormányfő az in­formális EU-csúcs után, csütörtök este azt mondta, Nagy-Britannia néhány napon belül megtárgyalja fő szövetségeseivel az Izrael el­pusztítására vonatkozó iráni felhí­vás után kialakult helyzetet. „Na­gyon nagy hibát követnek el azok az iráni vezetők, akik úgy gondol­ják, a vüágnak jelenleg nincs ideje erre az ügyre koncentrálni. Soha nem kerültem még szembe olyan helyzettel, hogy egy ország elnöke kijelentse: el akar tüntetni a Föld színéről egy másik országot.” Blair szerint Irán hozzáállása Izraelhez, a terrorizmushoz és az atomfegy­verek kérdéséhez egyaránt elfo- gadhatadan. Alig burkolt utalást tett arra, az általa meg nem neve­zett szövetségesekkel folytatandó tárgyaláson valamilyen beavatko­zás is szóba kerülhet, mondván: hosszú ideje azt hallja, ugye sem­mit nem teszünk Irán ügyében, de ha a teheráni vezetés így folytatja, a kérdések úgy fognak hangzani, hogy mikor csinálunk már valamit. Hozzátette: el lehet képzelni, mi lenne, ha egy ilyen rezsim atom­fegyverre tesz szert. Párizs konzultálni akar Nagy- Britanniával és Németországgal, az iráni atomprogramról folyó tárgya­lások másik két európai résztvevő­jével az iráni elnök Izrael megsem­misítésére felszólító kijelentéséről - mondta tegnap a francia külügyi szóvivő. „Mahmúd Ahmadinezsád elnök felszólítása arra, hogy Izraelt töröljék le a térképről, új és fontos elem. Nyüvánvalóan olyan ténye­ző, amelyet számításba kell venni, nem tehetünk úgy, mintha nem lé­tezne” - tette hozzá Jean-Baptiste Mattéi. Irán moszkvai nagykövetsége tegnap enyhíteni igyekezett az el­nök Izrael elpusztítására buzdító kijelentésének hatását. „Ahma­dinezsád úrnak nem állt szándéká­ban élesen fogalmazni és konflik­tusba bonyolódni” - állította Go- lamreza Anszári nagykövet moszk­vai közleményében, miután a Nyu­gat nyomában Oroszország is elfo- gadhatatíannak minősítette az irá­ni elnök megnyüatkozását. Ami a nyugati médiában tükröződő fe­szültséget illeti, a nagykövete úgy vélte: a cionista körök idéztek elő újabb válságot a közvéleményben, miután az iszlám köztársaság siker­rel támasztotta alá az atomenergia békés felhasználására való jogát a nemzetközi színtéren. A nagykövetre először Irán kül­ügyminisztere, majd maga az ál­lamfő cáfolt rá. Manusehr Mottaki Irán hivatalos politikája kifejezé­sének nevezte az Izrael elpusztítá­sáról tett elnöki kijelentést. Ké­sőbb Mahmúd Ahmadinezsád megerősítette felhívását Izrael el­pusztítására. A nemzetközi felhá­borodást és bírálatokat elfogadha- tadannak, „mindenfajta értéket nélkülözőnek” minősítette. Az irá­ni államfő tegnap részt vett azon a hatalmas teheráni felvonuláson is, amelyet az országos Izrael-ellenes tüntetések keretében tartottak a .Jeruzsálem felszabadításáért ví­vott harc” emléknapján. E megem­lékezést több mint két évtizeddel ezelőtt Khomeini ajatolláh, az irá­ni iszlám forradalom vezetője hir­dette meg. Az USA és Európa sza­badok véleménynyilvánításukban, „beszélhetnek, amit akarnak, de szavuknak nincs jelentősége, érté­ke” - fogalmazott az iráni elnök. Ahmadinezsád bírálta a nemzetkö­zi cionizmust és a vüágarrogancia teijeszkedő politikáját, amely jel­zők általában az USA-ra és Izraelre vonatkoznak. „Ezek arcádanok, és azt hiszik, hogy az egész vüág en­gedelmességgel tartozik nekik” - fűzte hozzá. Izrael hivatalosan kérte Irán ki­zárását az ENSZ-ből, valamint a Biztonsági Tanács sürgős összehí­vását az ügyben - az izraeli kor­mány erre irányuló kérését Dán GiUerman, a világszervezetnél akk­reditált izraeli nagykövet nyújtotta át tegnap az ENSZ illetékeseinek. Az izraeli diplomata azzal indokol­ta a kérést, hogy azok a tagállam­ok, amelyek erőszakra, rombolásra buzdítanak - miként az iráni elnök -, nem érdemlik meg, hogy helyük legyen az ENSZ rívüizált szerveze­tében. (m, t, s) Szergej Lavrov szerint a Volcker-bizottság számos dokumentuma hamisítvány Orosz politikusok is belekeveredtek MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Washington. Kétke­déssel fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kőolajat élelmi­szerért elnevezésű, korábbi iraki ENSZ-program körüli botrányos korrupcióról közzétett vizsgálati je­lentés orosz politikusokat érintő ki­tételeit. Lavrov rámutatott: hamisít­ványnak bizonyult számos olyan, orosz személyiségeket terhelő do­kumentum, amelyeket Moszkva ko­rábban kapott a Paul Vólcker volt amerikai jegybankelnök vezette bi­zottságtól. Lavrov tegnap jelezte, még nem olvasta a zárójelentést, de figyelmesen tanulmányozni kell bi­zonyos tényeket. A jelentés szerint Szaddám Húszéin iraki exelnök rezsimje kül­földi cinkosok segítségével 1,8 mil­liárd dollárt sikkasztott el a kőola­jat élelmiszerért program manipu­lálásával, amiben 66 ország 2392 cége - köztük különösen sok orosz vállalat - játszott közre szándéko­san vagy akaradanul. A bizottság megnevezte a botrányba kevere­dett cégeket és személyeket is. A fe­ketelistára felkerült két orosz párt­elnök, a szélsőségesen nacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij és a kom­munista Gennagyij Zjuganov, vala­mint Alekszandr Volosin, az orosz elnöki adminisztráció volt vezetője is. Lavrov megjegyezte, Moszkva érdeklődött a Volcker-bizottságnál a birtokában lévő dokumentumok forrásai felől, de egyelőre nem ka­pott választ. Másrészt a vizsgáló- biztosok számos közlése nem volt dokumentumokkal alátámasztva. Paul Volcker (ČTK/AP) A RIA Novosztyi orosz diplomata berkekből úgy értesült, a bizottság maga is megállapította: hamisak Volosin aláírásai az olajszerződése­ken, sőt maguk a szerződések is. Az ENSZ 1996-tól 2003-ig mű­ködtette fennállásának legnagyobb humanitárius akcióját. A 64 milli­árd dolláros programban részt ve­vő külföldi cégek közül csaknem minden második, szám szerint mintegy 2400 fizetett titokban ke­nőpénzt az iraki hatóságok jutá­nyos olajeladási megbízásaiért, s az így húzott sápokból Szaddám klikkje 1,8 milliárd dollár illegális jövedelemre tett szert. A Volcker- bizottság megállapította, a legtöbb csaló vállalat orosz és francia volt. Közvetlenül vagy közvetve kenő­pénzt fizetett az iraki rezsimnek egyebek között a Paribas, a Daim­lerChrysler, a Siemens és a Volvo. A jelentés azonban nyitva hagyja, mely cégek fizettek szándékosan ti­tokban felárat, és melyek azok, amelyek esetében a felelősség a közvetítő ügynököt terheli, és a vál­lalat még csak nem is tudott a ke­nőpénzről. A csecsenektől szereztek szovjet rakétákat Repülőjáratok veszélyben MTI-HÍR Párizs. Franciaországi repülő­járatok ellen készítettek elő ter­rortámadást francia és algériai radikálisok két szovjet gyártmá­nyú, vállról indítható légvédelmi rakétával. Ezt a Le Figaro írta teg­nap rendőrségi forrásokra hivat­kozva. Az értesülés szerint - amely a terrorelhárítással foglalkozó legis­mertebb vizsgálóbíró, Jean-Louis Bruguiere csecsen csoportok irá­nyában végzett nyomozására hi­vatkozik - franciaországi iszlám radikálisok a polgári repülés me­netrendszerű járatai ellen tervez­tek merényletet két, 2002-ben cse­csen maffiózóktól beszerzett SAM 18 Igla típusú, szovjet gyártású, vállról indítható rakétával. A tíz­kilós, alig másfél méteres fegyve­rekkel a terroristák 3500 méter magasságig lőhetnek le gépeket fel- vagy leszállás közben. A hőérzékelő fej a rakétát automati­kusan vezeti rá az 500-5200 mé­ter távolságban haladó célpontra. A korábban vegyi támadás előké­szítésével megvádolt radikálisok egy részét 2002 és 2004 között a titkosszolgálatok már beidézték, de senki nem tudta megmondani, hogy a Franciaországba három év­vel ezelőtt bekerült rakétáknak mi lett a sorsuk. A lap szerint az érte­sülést az al-Kaida egyik legfőbb vezetője, a jordániai Ammanban fogva tartott Abu Arija is megerő­sítette a francia nyomozónak. Atíja az al-Kaida iraki szervezetét vezető az-Zarkávi egyik legköze­lebbi barátja. Európai merénylet tervezésével gyanúsíthatok Balkáni nyomra bukkantak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Koppenhága. Európai merény­let tervezésével gyanúsítható fiatal muzulmánokat tartóztattak le és helyeztek vizsgálati fogságba Dá­niában. A dán rendőrség tegnap közölte, egyikük dán állampolgár, a többiek közel-keletiek. „Informá­cióink szerint arra készültek, hogy támadást kövessenek el Európá­ban, de erről egyelőre nem tudunk többet” - mondta Flemming Steen Munch szóvivő. A fiatalok ldlétét nem hozták nyüvánosságra. A 16 és 20 év közötti gyanúsítottakat csütörtök délelőtt tartóztatták le Koppenhágában. November 16-ig maradhatnak vizsgálati fogság­ban, akkor döntenek további sor­sukról. A PÉT dán hírszerző szol­gálat egy meg nem nevezett balká­ni ország információja alapján ju­tott a négy fiatal nyomára. A szó­ban forgó ország hatóságai októ­ber 19-én nagy mennyiségű robba­nószer, hangtompítóval ellátott fegyverek, valamint a négy dániai fiatallal folytatott elektronikus le­velezés nyomára bukkantak. A védelmi miniszter tanácsa Ratko Mladicsnak Felhívás öngyilkosságra MTI-HÍR Belgrad. Zoran Sztankovics, Szerbia-Montenegró új védelmi minisztere lényegében azt taná­csolta régi ismerősének, Ratko Mladicsnak, hogy önkezével vessen véget életének. A védelmi tárca élére egy hete megválasztott Sztankovics a NIN hetilapnak adott inteijújában kö­zölte: Mladics - a boszniai szerb hadsereg népirtással vádolt volt főparancsnoka - állami szintű probléma, és ezt a körözött tábor­noknak is így kell látnia. Szerinte Mladicsnak a hadsereg egykori elöljárójaként a nyüvánosság előtt kell közölnie, mi igaz és mi nem az ellene felhozott vádakból. (A tíz éve bujkáló tábornokot a srebre- nicai népirtásért tartja felelősnek a hágai törvényszék.) A NIN azt tu­dakolta Sztankovicstól, mit mon­dana Mladicsnak, ha felhívná őt te­lefonon, és tanácsot kérne tőle. „Azt mondanám neki: add fel ma­gad és felelj, de ha mégis bűnösnek tartod magad, akkor ítélkezz ön­magad feletť’ - válaszolta Sztan­kovics. Hozzátette: nem kívánja senkinek a halálát, és meglehet, „borzalmas vagy konzervatív”, amit javasol, de felvetődik a kér­dés: egy ember halálával megszű- nik-e az állam felelőssége is. Harriet Miers elnöki jogtanácsadó visszaadta jelölését Bush személyes kudarca MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Visszaadta az ame­rikai szövetségi legfelsőbb bíróság­ba való kinevezését Harriet Miers fehér házi jogtanácsadó. Visszalé­pése kínos politikai kudarc George Bush amerikai elnök számára. Az elnök helyi idő szerint csütör­tökön jelentette be: vonakodva fo­gadta el Miers visszalépését, és megfelelő időben megnevezi új je­löltjét. Miers az elnöknek küldött levelében azzal érvelt, hogy a sze­nátusi jóváhagyási eljárás olyan terhet róna a Fehér Házra, amely nem szolgálja az ország érdekeit. Miers megerősítése ugyanis szívós ellenállásba ütközött a republiká­nus párti többségű szenátusban. Esélyeire sötét árnyékot vetett, hogy a szenátorok elégtelennek mi­nősítve már az írásos kérdéseikre írásban adott válaszait is vissza­dobták. A jelölt a politikai jobb- és baloldal kereszttüzébe került. Bush október 3-án nevezte ki a 60 éves, hajadon Mierst a nyuga­lomba vonuló Sandra O’Connor mérsékelt konzervatív bírónő he­lyébe, aki az amerikai társadalom politikai-vüágnézeti választóvona­lát kijelölő kérdésekben (abortusz, halálbüntetés, homoszexuálisok jo­gai) gyakran a liberális bírákkal szavazott. Miers jelölését élesen bírálták az elnök konzervatív bázisának véle­ményvezérei és értelmiségi hanga­dói, mivel a közelmúltban elhunyt, konzervatív William Rehnquist el­nök utódjának kinevezett John Roberts személyével sem voltak megelégedve, de neki sima útja volt a szenátusban, mivel felké­szültségét senki sem kérdőjelezte meg. Kifogásolták, hogy az isme- reden Miersnek sem bírói gyakorla­ta, sem felkészültsége nincs a fel­adatra, s egyetien erénye a texasi évekig visszanyúló személyes bizal­mi kapcsolata az elnökkel.

Next

/
Thumbnails
Contents