Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-20 / 243. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 20. RÖVIDEN USA-francia közös fellépés Washington. Határozati javaslatot kíván a BT elé terjeszteni az USA és Franciaország Szíria libanoni beavatkozásának elítéléséről. A The Washington Post a szövegről folytatott egyeztetéseket ismerő forrásokra hivatkozva azt írta, a két ország a Szíria elleni eddigi legkeményebb határozat- tervezetet fogalmazta meg. A beterjesztés várhatóan egy héten belül megtörténik. Ezen a héten kerülhet az ENSZ főtitkára elé a Rafik Hariri volt libanoni miniszterelnök februári meggyilkolása ügyében vizsgálódó ENSZ-bizottság jelentése. Széles körben elterjedt vélekedés szerint Szíria állt a Haríri-merénylet mögött, Damaszkusz azonban cáfolja ezt. (MTI) Ukrajna uniós reményei London. Kijev azt várja, hogy Ukrajna december 1-jéig megkapja az EU-tól a teljes értékű piacgazdasági besorolást. Ezt Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter mondta a Reutersnek. December elsején tartják az EU-Ukrajna csúcsértekezletet. Kijev arra is számít, hogy Ukrajna ez év végéig beléphet a Kereskedelmi Világ- szervezetbe (WTO). „A piac- gazdasági státus nagyon fontos, mert az ukrán termelőket most még minduntalan dömpingellenes eljárások fenyegetik (az EU-ban), amelyeket versenyképes ukrán termékek ellen indítanak” - mondta a külügyminiszter. Az EU Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere, évi 22 milliárd dolláros forgalommal. (MTI) Brit-líbiai toloncegyezmény London. A brit kormány megegyezett Líbiával, hogy kitoloncolhat oda olyan, Nagy- Britanniában élő líbiai állampolgárokat, akiket a brit hatóságok terrorizmussal gyanúsítanak. A két kormány képviselői Tripoliban írták alá a megállapodást. Líbia vállalta, tiszteletben tartja a Nagy-Britan- niából kitoloncolt személyek jogait. Ez utóbbi kikötés azért került bele a megállapodásba, mert a brit kormánynak garanciát kell adnia a brit igazságszolgáltatás számára, hogy a hazatoloncolt személyeket nem fogják üldözni, kínozni hazájukban. (MTI) Lemondtak a béremelésről Washington. Az amerikai szenátorok lemondtak fizetésük automatikus felemeléséről, tekintettel a költségvetési megszorításokra. Egyre több honatya aggódik ugyanis a költségvetési hiány növekedése miatt, amelyet az iraki kiadások mellett a Katrina és a Rita hurrikánok okozta károk helyreállítása is tetéz. A javaslat ellen csak hatan szavaztak. Egyébként az automatikus emelés 1,9 százalékkal növelte volna az évi 165 200 dolláros juttatást. A szenátusi döntést a képviselőháznak is jóvá kell hagyma, amely néhány hónapja nem volt hajlandó ezt az áldozatot meghozni. (MTI) Egy kurd jogász lett a bírói tanács elnöke - mindkét tábor tüntetett - Dzsalal Talabani iraki államfő ellenzi a halálbüntetést Nehéz bizonyítani a népirtás vádját Dudzsaüban a tüntetők megölt szeretteik és síita vallási vezetők portréival vonultak fel a település utcáin (STTA/AP-felvétel) Bagdad. Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette kezdődött tegnap Szaddám Húszéin pere, amelyet pár óra múlva november végéig el is napoltak. Bagdadban a szigorúan védett kormányzati negyedet teljesen lezárták, ennek ellenére aknagránátok is hullottak oda. ÖSSZEFOGLALÓ A bírák nevét a per kezdetéig nem is hozták nyüvánosságra, hogy ne veszélyeztessék életüket. Amerikai illetékesek röviddel a tárgyalás előtt adtak át egy tájékoztató lapot a sajtó képviselőinek, azon szerepelt a tárgyalást vezető bíró neve. Rizgar Mohammed Amin kurd etnikumhoz tartozó jogász lett az öttagú bírói tanács elnöke. A negyvenes éveinek végén járó jogász az Irak északi részén fekvő Szulejmaníja lakosa, az ottani bíróság bírája. 1980-ban szerezte jogi diplomáját a bagdadi egyetem jog- tudományi karán. Egyébként tegnap Szaddám halálra ítélését követelő tüntetést rendeztek Dudzsailban, azon a településen, ahol az előző rendszer biztonsági erői 143 sutát lemészároltak. Ezzel szemben Tikrítben, a volt elnök szülővárosában, Szaddámot éltető tüntetők vonultak az utcára. Szélsőséges fegyveresek tegnap délutánig különböző támadásokban 13 embert öltek meg. A dudzsaili mészárlás Visszatérve a perhez: Szaddám Huszeinnek és hét társának először azért a mészárlásért kell felelnie, amelyet az iraki hatóságok Dud- zsail síita helységben követtek el. A településen 1982-ben sikertelen merényletet hajtottak végre az elnök gépkocsioszlopa ellen; a merénylők bosszút akartak állni azért, hogy a rendszer 1980-ban meggyilkoltatta Mohammed Bakr asz- Szadr nagyajatolláhot. Ő volt az Iszlám Hangja síita párt alapítója. A sikertelen támadás után Szaddám kísérői a helyszínen agyonlőttek számos férfit. Néhány összeesküvőnek azonban sikerült elszöknie. A rajtaütés megtorlásaként a diktátor bombáztatta Dudzsailt, és leromboltatott ültetvényeket, amelyek a lakosság létalapjául szolgáltak. Később kivégeztetett 143 férfit és ifjút. Több száz lakost - férfiakat, asszonyokat, gyermekeket, sőt aggastyánokat is - a hírhedt Nugra Szalmán börtönbe küldtek; ez volt az ország egyik legszömyűbb fegyintézete. A börtönlakók közül sokan meghaltak a fogva tartás embertelen körülményei következtében, mások nem élték túl a kínzásokat. A kivégzésekről dokumentumok maradtak fenn, hasonlóképpen megmaradtak a túlélők tanú- vallomásai. Ez az oka annak, hogy először a dudzsaili eseményeket tűzték a tárgyalás napirendjére. Többek között vallomást tesz a merénylet egyik résztvevője, Farisz Dzsaszm al-Amin is, akinek annak idején sikerült elmenekülnie. Al-megfígyelők a peren Az Amnesty International, a világ legnagyobb emberi jogi szervezete háromfős megfigyelői küldöttséggel képviselteti magát a bagdadi peren. Az AI szerint azért is fontos, hogy a Szaddám-per megfeleljen a nemzetközi jogi normáknak, mert ez a bírósági eljárás válhat a súlyos iraki emberi jogsértések ügyében várható jövőbeni perek mintájává. Jogsértéssel vádolta tegnap az USA-t és az iraki kormányt a Szaddám védelmére alakult bizottság (ISNAD). Közleményében azt állítja, a vádlott, családja és a bíróság által kirendelt ügyvédje kérték, hogy találkozhasson több nem iraki ügyvéddel, köztük Ramsey Clark volt amerikai igazságügy-miniszterrel és Nadzsíb bin Mohammed an-Nuaimi katari ügyvéddel, de az USA és az iraki kormány ezt elutasította. A szervezet arra is emlékeztet, Szaddám nem kapta meg a tárgyalás előtt a vád- hat írásos változatát. Elemzők kételyei Londoni stratégiai elemzők szerint nehéz lesz oly módon bizonyítani a népirtás vádját Szaddám perében, hogy annak alapján el lehessen ítélni a vádlottat. A Királyi Külügyi Intézet (RIIA) terjedelmes tanulmánya szerint a népirtás büntethetősége hírhedten nehéz igazságszolgáltatási feladat, mert az üldözött népcsoport teljes vagy részleges elpusztítására irányuló kifejezett szándékot kell bizonyítani. Például a jugoszláviai háborús bűnök kivizsgálására alakult törvényszéknek hét évébe telt az első és mindmáig egyetlen olyan ítélet meghozatala, amelynek alapja népirtás vádja volt, és fellebbezés után még ezt az ítéletet is enyhítették. A Szlo- bodan Müosevics bűnösségének bizonyítására tett erőfeszítések is azért látszanak megfenekleni, mert nincs erőteljes bizonyíték arra, hogy Müosevics közvetlen részese volt népirtás elrendelésének. A halálbüntetés dilemmája A RIIA szerint komoly probléma és feszültség forrása a halálbüntetés kérdése is. Az elemzők úgy tudják: európai szakértők megtagadták a közreműködést iraki tömegsírok feltárásában, kifejezetten azért, mert az átmeneti iraki kormány a koalíciós hatóság felfüggesztő rendelete ellenére bizonyos bűncselekményfajtákra visszaállította a halálbüntetést. Ez okból több állam nem hajlandó hozzájárulni az iraki törvényszék munkájának finanszírozásához. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Dzsalal Talabani iraki államfő ellenzi a halálbüntetést. Talabani állítólag a helyettesére delegálja az ellenjegyzés jogát, ha a bíróság halálbüntetést mond ki. A RUA szerint aggályos jelek mutatkoznak a bagdadi per méltányosságával kapcsolatban is, és többen attól tartanak, hogy az iraki törvényszék a gyors ítélethozatalt a megfelelő eljárás követelménye elé helyezi, (m, s, t, ú) A H5Nl-es madárinfluenza-vírust mutatták ki Romániában és Oroszországban Kéthetes határidő Amerikai vádak Hatékony a magyar vakcina Lengyel Pekingi kormányváltás cáfolat ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Bukarest/Moszkva. Pozitívnak bizonyult a madárinfluenza eüeni vakcina humánkísérlete, a beoltott emberek vére ellenanyagot termelt. Ezt az elsődleges eredményekre hivatkozva Rácz Jenő egészségügyi miniszter a kabinet szerdai ülését követő budapesti sajtótájékoztatón jelentette be tegnap. A madárinfluenza halálos, H5N1 típusú vírusát mutatták ki a brit laboratóriumi vizsgálatok a Duna-deltában lévő romániai Maliuc faluban vett újabb mintákon - jelentette be tegnap Bukarestben Gheorghe Flutur román mezőgazdasági miniszter. A brit laboratórium a múlt szombaton erősítette meg először, hogy a madárinfluenza H5N1 típusú vírusát azonosították a Duna-deltában lévő Ceamurlisa de Jós településen elhullott kacsákban. A madárinfluenza megjelenése nyomán a román hatóságok leölték a térségben lévő összes állatot, és széles körű fertőtlenítést hajtottak végre nemcsak a szárnyas tenyészetekben, hanem a lakóházakban, udvarokon is. Az orosz állat-egyészségügyi felügyelet hivatalosan is megerősítette tegnap, a madárinfluenza elvüeg ember által is elkapható vírusa okozta a tömeges baromfipusztulást a Moszkvától alig 300 küomé- temyire délre lévő Tüla környékén. A közlemény hozzáteszi: folytatódik annak vizsgálata, hogy ez a vírus kapcsolódik-e a nyugat-szibériai járványok kiváltóihoz. Mind- ameüett a hatóságok szinte biztosra veszik, hogy a nyugat-szibériai és uráli régiókból terjedt át a madárinfluenza Oroszország európai részére. Oroszországban júliusban azonosították először a madárinfluenza H5Nl-es típusát. Ez emberre is átterjedhet, bár Uyen eset még nem volt az országban. A fertőzés eddig hat nyugat-szibériai és uráli régióra, jelesül a Cseljabinszki, az Omszki, a Tyumenyi, a Novoszibirszki, a Kurgani és az Altaji területre terjedt ki. Igaz, a felügyelet szerint ezek közül szerdára csak a Kurgani és a Novoszibirszki területen maradtak fenn járványgócok. (MTI) Varsó. Kazimierz Marcinkie- wiczet bízta meg kormányalakítással tegnap Alexander Kwasniewski lengyel államfő az újonnan megválasztott lengyel parlament első ülése után. Marcinkie- wicz, akinek konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártja nyerte a szeptemberi parlamenti választásokat, két hetet kapott arra, hogy megalakítsa kormányát és elnyerje a törvényhozás bizalmát. Marcin- kiewicz jelenleg az üzleti körökhöz közel álló, liberális Polgári Platform (PO) vezetőivel tárgyal a kormánykoalíció megalakításáról. A hónap végi EU-csúcson még a leköszönő kormányfő, Marek Belka képviseli Varsót. (MTI) Peking. Kína tegnap cáfolta, hogy eltitkolná védelmi kiadásainak növekedését, amivel az amerikai védelmi miniszter vádolja. Kína védelmi költségvetése jelenleg 30,2 müliárd dollár. Cao Kang-csüan védelmi miniszter azt mondta, „Kína célja a gazdaság fejlesztése, a lakosok életszínvonalának emelése. Ezért, tekintetbe véve a kormány kötelezettségeit és feladatait, lehetetlen a katonai beruházások jelentős növelése.” Donald Rumsfeld, akit tegnap a kínai elnök is fogadott, előzőleg kijelentette: a kínai védelmi kapacitások fejlesztése és az azt körülvevő titkolózás felveti azt a kérdést, vajon békések-e a kínaiak szándékai. (MTI) Megnyílhat a tűzszüneti vonal Kasmír pakisztáni és indiai része között • Fegyveres csoportok jelentek meg Koszovóban Politikai olvadás a katasztrófa után Növekszik a feszültség MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád/Újdelhi. Tizenöt év után először telefonálhattak tegnap Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló részéből a pakisztáni fennhatóság alatt álló kasmírt területekre - jelentették be az indiai Szrinagar- ban. Az első magánbeszélgetést szigorú rendőri felügyelet alatt Szrinagarban, Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam nyári fővárosában kezdeményezték. A hívást a pakisztáni Muzaffarábádban fogadták a család hozzátartozói. A telefonhívások rendkívüli engedélyezésével a hatóságok lehetővé tették, hogy a szétszakított Kasmír indiai részének lakosai felvegyék a kapcsolatot a pakisztáni oldalon élő rokonaikkal és barátaikkal, másfél héttel a térséget megrázó pusztító erejű földrengés után. Egy nappal korábban Pervez Mussarraf pakisztáni elnök bejelentette: kész megnyitni a tűzszüneti vonalat Kasmír pakisztáni és indiai része között a földrengés utáni újjáépítés elősegítése érdekében. „Engedélyezni fogjuk minden kasmírinak, hogy átjöjjön segítem az újjáépítést. Bármennyi embert átengedünk. Ha India egyetért vele, szeretnénk kidolgozni a formaságokat.” Az indiai kormány üdvözölte a pakisztáni ajánlatot. „India kész megkönnyíteni az áthaladásokat, de egyelőre várjuk a kinyüvá- m'tott szándék megvalósításának gyakorlati részleteit Pakisztánból” - mondta az újdelhi külügyi szóvivő szokatlanul gyors válaszában. MTI-HÍR Belgrád. Egyenruhás fegyveresek csoportjai jelentek meg Koszovó délnyugati részén az elmúlt napokban az éjszakai órákban. Többször leállították a forgalmat az utakon, az ENSZ-közigazgatás és a helyi hatóságok tagjait keresték, s leszámolással fenyegetőztek. Ezt a koszovói nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) szóvivője jelentette be. Siegfried Jooss alezredes közölte, az elszigetelt incidensek miatt a KFOR a rendőrséggel együttműködve vizsgálatot indított. A koszovói tömegtájékoztatás szerint albán fegyveresekről Van szó, akik magukat Koszovói Függetlenségi Hadseregnek (UPK) nevezik. A tartomány hivatalos hatóságai és a nemzetközi szervek azonban nem erősítették meg egy ilyen nevű csoport létezését. A KFOR szóvivője elmondta, tudomásuk van bűnöző elemekről, de nincsenek információik valamiféle hadsereg létezéséről. „Koszovóban csak egy katonai erő tevékenykedik, a KFOR” - tette hozzá.
