Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-19 / 242. szám, szerda

30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 19. A hajdani 109 hámorból mindössze kettő maradt Mecenzéf környékén. Pedig ez a Kassa melletti kisváros egykor erről az ősi mesterségről volt híres. Tűz, víz, fém és a hámor Ha megmozgatjuk a fantáziánkat, elképzelhetjük, milyen is volt egy reggel a Súgón (Szűcs Évafelvétele) Mecenzéf: tűz, víz, fém. Akár egy kínai horoszkóp néhány alkotóeleme is le­hetne ez a felsorolás, de nem. Egész másról van szó, arról az ősi mesterségről, mely a környéket neveze­tessé tette valamikor, s melynek szegényes marad­ványát még ma is megcso­dálhatja a kíváncsi turista. KOZSÁR ZSUZSANNA Mecenzéf, ez a Kassa melletti kisváros hámorairól volt híres. Mielőtt még bárki is értelmező szótárat kezdene keresgélni, el­árulhatom, ez a német eredetű szó fémtermékeket kovácsoló ki­sebb ipari berendezést jelent. Egész egyszerű épület ez négy fal­lal, két kéménnyel. Mellette tó van, melyből a víz egy fatartályba folyik ki, hogy meglendítse a ha­talmas kereket. A lezúduló víz ereje által forgatott kerék moz­gásba hozza a nehéz kalapácsot. A kalapács mellett egy farúd lóg, ezzel lehet szabályozni a munka­végzéshez szükséges víztömeget. A hámorban nyűt tűzhely is van, vágó- és csiszolóberendezés. Na és a mester meg a segédje. Hidni lexikonból a kapakovácso­lás folyamatát papírízű és érdekte­len. Látni egészen más. A tűzben izzik a fém, vigyázz! felkiáltással egy fogóval kikapják a felhevült alapanyagot, és a munkapadra he- lyezik, miközben az érdeklődők előbb óvatos távolból, aztán egyre közelebb nyomulva nézik a kisebb­fajta csodát, a majdnem semmiből valamivé válást. A mester a darab vasat igazgatja a kalapács alá, a se­géd meghúzza a faradat, a kala­pács mozog, kattogás-pattogás, a fém még vörösük, néhány pillanat az egész, és kész a szív formájú ko­vácsolt kapafej. A fölösleges nyúl­ványokat levágják, az éleket meg­csiszolják, ne élj hozzá, izzik még. Majd ha kihűl, kezedbe veheted, meg is vásárolhatod, de a végren­deletedben szentelj neki külön passzust, mert túl fog téged élni ez a szerszám. Téged és utódaidat is. Újabb felhevített vasdarab, újabb kapa készül, most nézzük meg kívülről, mi is történik. Hatal­mas víztömeg zúdul a kerékre, akár a Niagara-vízesés. Óriási a víz ereje, gyerekjáték megforgatni a nehéz, masszív kereket. Bentről csattogás hallatszik, készül az újabb kerti szerszám, a kerék még lendül néhányszor, aztán nem mozdul többet. Mintha köze se len­ne a munkafolyamathoz, olyan ár­tatlanul pihen a ház falánál. Ma összesen két hámor van Mecenzéfen, azaz a Súgói-völgy- ben, pedig a környéken 1870-ben 109 ilyen berendezés működött. Gazdáik német és osztrák szárma­zásúak voltak, a tatárjáráskor ki­pusztult lakosságot pótolta velük IV. Béla király. Később eltávolodtak eredeti anyanyelvűktől, létrehoz­tak egy csak rájuk jellemző nyelvjá­rást, a mániát, melyet sem a szlo­vák, sem a magyar, sem a német nem ért igazán, de mindnek isme­rős egy kicsit. Az első hámorok 1371-ben épül­tek, mindben két mester és két se­géd dolgozott, vagyis több száz em­bernek adott munkát a kovácsmes­terségnek ez a formája. Csak a hu­szadik század válságai és háborúi tették tönkre ezt a jól gyümölcsöző iparágat. Ha megmozgatjuk egy kicsit a fantáziánkat, még elképzelhetjük, milyen is volt egy reggel a Súgón. Először a legfelső hámor kezdte a munkát, aztán a víz mennyiségé­hez igazodva a többi. Nemsokára kalapálástól zengett a környék. A legtovább az alsó hámorok dolgoz­tak, mert még volt elég vizük a munkához. Gazdagabbak is voltak, mint a feljebb lévő kovácsok, akik kevesebb vízzel gazdálkodhattak a munka során. Mindenesetre egész Európában nem volt ennyi hámor egy helyen, mint éppen a Súgói- völgyben. A kovácsoknak hámorcé­hük is volt, mely 1639-ben jött lét­re. Termékeiket saját maguk árul­ták, maga Mecenzéf is rendelkezett a vásárrendezés jogával. A hámor apáról fiúra öröklődött. Egy család­ban mindig az első két fiú járt jól, mivel egy hámorban két tűzhely volt, vagyis voltaképp két munka­hely. A harmadik fiú megmaradha­tott a népmesék hősének, ám a há­morba csak segédként kerülhetett, vagy más foglalkozás után kellett néznie. Ma már csendes a Súgó. A há­morban, ahol jártunk, dolgoznak ugyan nyáron, és a termékek is megvehetők, de ez a turistaszédí­tő mutatvány már csak halvány emlékét őrzi a hajdani hámorok dicsőségének. Ez az egyik legjobban működő intézmény a megyében A zene és a jótékonyság mellett az ipari fejlesztés is figyelmet ébresztett a díjakat odaítélők körében A szabadidőközpont tervei PUSKO GÁBOR Tornaija. A szabadidőközpon­tok éves tevékenységét összefogla­ló országos kiadvány tanúsága sze­rint a Tornaijai Szabadidőközpont az egyik legjobban működő ilyen jellegű intézmény Besztercebánya megyében. Tóth Kálmán igazgató elmondta, ebben a tanévben 28 szakkört indí­tottak a több mint 350 érdeklődő számára. „Nem csak óvodások, is­kolások számára szervezünk körö­ket. Az aerobik edzéseket fiatalabb nők látogatják, az idősebb hölgyek számára pedig egészségmegőrző tornát szervezünk, melyet szakkép­zett gyógytornász vezet. Vannak egyébként olyan körök is, amelyet csak roma gyerekek látogatnak. Ezeket kifejezetten az ő kérésükre indítottuk. A testtartásjavító tré- ningjeinken pedig gyerekek és szü­lők közösen vesznek részt. Mivel ki­nőttük az épületünket, több foglal­kozást a helyi iskolákban tartunk” - tájékoztatott az igazgató. A szabad­időközpont a szakköri tevékenység mellett a helyi kulturális élet szer­vezésében is aktív szerepet vállal önállóan vagy más intézmények­kel, szervezetekkel karöltve. Az in­tézmény falai között jelenleg a Fó­rum Intézet Etnológiai Központjá­nak kiállítása tekinthető meg, ez al­kalomból tartott előadást Liszka József etnográfus. Ezt követően a helyi nyugdíjasklub tagjainak kézi­munkáit mutatják be, majd a tornaijai Horváth család amatőr és „Hozzáfogtunk a gáz bevezeté­séhez az épületeinkbe”-mondja Tóth Kálmán igazgató (P. Bodnár Enikő felvétele) hivatásos képzőművészekből álló tagjainak kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. Több szakmai előadásra is sor került. A tavalyi év­ben az intézmény által szervezett, valamint más intézményekkel kö­zösen lebonyolított eseményeken mintegy 28 ezer látogató vett részt, ami a város és környéke lakosságá­nak számához képest igen jelentős­nek mondható. A napokban fogtak hozzá a szén- tüzelésű kazánok cseréjéhez. „A munkálatokhoz 100 ezer koronát kaptunk a Besztercebányai Kerületi Tanügyi Hivataltól. További támo­gatásra lesz szükségünk, hogy be is tudjuk fejezni az elkezdett munkát. Kérvényeket, pályázatokat írunk, s nagyon bízunk benne, hogy össze­jön a szükséges összeg” - mondta végezetül Tóth Kálmán igazgató. Személynévből származik, magyar képzéssel Helységnevek - Pálfölde BOGOLY JÁNOS Már szinte elfelejtődött, hogy a mai Szentmária község valójában az egykori Pálfölde helyén fek­szik, hisz az áradásoktól sújtott Szentmáriát a 20. század első fe­lében fokozatosan átköltöztették a Tice bal partjára. A társközség neve 1407-ben ol­vasható először Palfelde formában, ami jelzi, hogy személynévből szár­mazik, magyar képzéssel. További előfordulásai már a Pálfölde név­alakban jelennek meg, maradan­dóan. Szlovák megnevezést - át­menetileg - 1927-ben kapott, Pav­lovo formában. Hat személy és négy közösség kapott jutalmat David H. Lohr, a US Steel Košice elnöke fogadja Rudolf Bauer gratu­lációját művészet mellett a sport is előtér­be került, a megye fejlesztése és a jótékonyság pedig kiemelt figyel­met élvezett. Eudmüa Lakomá- Krausová festő a zempléni tájak és népművészet megörökítésével, és másfél száz kiállításon való részvé­telével vívta ki Rudolf Bauer elis­merését, a 80 éves, iglói Jaroslav Holý veterán úszóbajnok pedig kö­zelmúltban szerzett négy aranyér­mével és azzal a lendülettel és ki­tartással, ahogy nyugdíjasként kezdett versenyszerűen sportolni. A jótékonyság terén a Szepességi Katolikus Szeretetszolgálat vitte el a pálmát, mely hajléktalanokkal, idős emberekkel, mozgássérültek­kel és gyógyíthatatlan betegség­ben szenvedőkkel foglalkozik. A következő díjazott, a kassai US Steel tevékenységéből is leginkább a humanitást emelték ki. Az alkal­mazottak ugyanis több gyűjtésben részt vettek, melyek végösszegét az egészségügyi szolgáltatások ja­vítására fordították, azonkívül 1253 vasgyári véradó szerepel a nyüvántartásban. Szóba került azonban a nagyüzem sport és kul­túra területén kifejtett tevékenysé­ge is, valamint a régió gazdasági fellendítésében való részvétele. A US Steel menedzsereinek köszön­hetően 14 külföldi befektető jött Kelet-Szlovákiába, és 2400 új munkahely alakult. A megyei el­nök azonban nemcsak a nagyüzem tevékenységét kísérte figyelem­mel, hanem a közeü kenyheci ipari park fejlődését is, ezért díjazta Konkoly József polgármestert, aki a vállalkozók Kenyhecre csábítá­sán kívül az iskola- és egészség­ügyre, a sportra és az emberek jó­létére is odafigyelt, és a hajdani kis falut már megvalósult és még csak tervezett projektjeivel modem központtá változtatta. Rudolf Bauer a díjak átadásán kívül a megye négyéves tevékeny­ségét is értékelte. KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Kassa megye minden év­ben kitünteti figyelmével (és pénz­jutalmával) azokat, akik a megye fejlesztésében valami rendkívülit értek el, azaz humanitárius, egyhá­zi, kulturáüs, pubücisztikai, sport-, vállalkozói vagy műszaki területen kiemelkedőt cselekedtek. A megye díját az önkormányzat adja át, egy tizenegy tagú bizottság döntése alapján. A kitüntetésre a megyei és helyi képviselő-testülete­ken kívül polgári társulások és más szervezetek is javasolhatnak sze­mélyeket. A 20 ezer koronás juta­lomhoz emléklap és -plakett is já­rul. Szerényebb, 10 ezer koronás pénzjutalmat kap az a személy vagy közösség, melyet a megye el­nöke tüntet ki díjával, saját belátá­sa szerint. Mindkét díjátadó cere­mónia egyszerre zajlott a kassai Ál­lami Színházban, október 10-én. A 28 javaslatból két csoport és három jelentős személyiség kapta meg a megye díját. Elmondható, hogy ebben az évben a zene és a vallás dominált, hiszen a válasz­tottak mindegyike az említett két terület egyikén tevékenykedik. Bartolomej Urbanec katolikus lel­kész főleg a kassai fiatalokkal vég­zett munkájáért kapta meg az elis­merést. Szintén ezen a területen működik a német származású Hans Martin Dern, egy Rozsnyó környéki község, Slavošovce evan­gélikus lelkésze. Misszionárius, aki a roma közösségekben teljesít missziót. A komolyzene szerelme­se lett a következő díjazott, Bystrík Režucha karmester, a Kassai Fil­harmónia megalapítója. Az ő ki­tartása, lelkesedése és szakértel­me nélkül nem jött volna létre Szlovákia egyik legjobb szimfoni­kus zenekara, mely nélkül a kassai zenei élet már elképzelhetetlen. A komolyzene hozta meg a sikert a Kassai Fiatalok Fúvószenekarának is, mely Jirí Novotny, Peter Schür- ger, Anna Hrehová és Stanislav Hreha vezetésével 1970 óta műkö­dik, többszörös fesztiválgyőztes, és a környező külföldi országok­ban is számtalanszor megmutatta, mit tud. A magyar népdal meg- mentőinek, továbbvivőinek járt a megye utolsó díja, azaz a Szepsi Asszonykórasnak, melynek több mint negyedszázados tevékenysé­gét végre méltó módon ismerték el a megye képviselői is. Rudolf Bauer megyei elnök vá­lasztása a további öt díj kiosztására már nagyobb szórást mutatott, a Konkoly József kenyheci polgármester is a kitüntetettek közé tarto­zott (Judita Čermáková felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents