Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-19 / 242. szám, szerda

r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. október 19., szerda 2. évfolyam, 42. szám A Fő utcán könnyen bukkanhatunk barokk épületdíszítő elemekre: csigavonalakra, a szimmetria kedvéért elhelyezett vakablakokra és sehová sem vezető ajtócskákra Barokk (de) formációk Kassa. Mindent a szemnek - mondhatták egykoron a barokk kori művészek, mi­kor kacskaringókkal és ci- kornyákkal díszített épüle­teket emeltek, templomok belsőit cifrázták a végki­merülésig, vagy szobrok ruházatát redőzték termé­szetellenes fodrokba. KOZSÁR ZSUZSANNA Egy borongós októberi délutá­non a pompázatos barokk nyomait kutatta Kassán az a maroknyi lel­kes városnéző, aki Milan Kolcunnal havonta egyszer útvo­nalat, korszakot és témát vált, hogy mindig új szemszögből vegye szemügyre Kelet-Szlovákia legna­gyobb városát. A barokk az illúziók és a végle­tesség korszaka volt, nagyjából a 17-18. században, az ellenrefor­máció korában. Hogy a reformáció felé kacsintgató eltévedt bárány- káit az eredeti egyház visszahódít­hassa, a gazdagság látszatát kellett keltenie. Ezért sok a kor művésze­tében az imitáció, a káprázat, a szemfényvesztés. Kassán a középkori épületek egy része nem menekült meg a modernizálástól, ami adott eset­ben barokk díszítőelemek alkal­mazását jelentette. így például a gótika tipikus eseteként elköny­velt kassai dóm magasabbik tor­nya már jellegzetes barokk kacs- karingókkal kicsicsázva hirdeti az Úr dicsőségét. Az emberek ízlése változott, a székesegyház nem til­takozhatott, haladni kellett a kor­ral. Ez az elv a Fő utca másik két templománál is érvényesült: az eredetileg gótikus ferences és a re­neszánsz elemeket sem nélkülöző premontrei templomot egyaránt lehengerelte a barokk cifraság. Csigavonalak, kagylóformák, a szimmetria kedvéért elhelyezett vakablakok és sehová sem vezető (Szűcs Éva felvételei) A templomok belső berendezése sem nélkülözi a barokk (deformációt ajtócskák, virágfüzérek, gyü­mölcsfürtök az épületek oromza­tán. Belül kis oldalkápolnák a há­borítatlan elmélyülés céljából. Aranyozott szobrok, freskóktól hemzsegő falfelületek. Falra fes­tett márvány, mintha igazi lenne. A színe, a formája olyan. De a ta­pintása, anyaga más. Káprázat. Lenyűgöző a pestisjárvány em­lékére alkotott Immacu- lata-szobor is a Fő utcán. A 14 méteres oszlopon hami­sítatlan barokk angyalkák és göndörödő felhőcskék fölött arany földgolyón áll Mária, akinek védenie kell a várost a pestis, tűzvész, éhínség és árvíz ellen. (A mai világban ta­lán a háborút és terrorizmust sem ártana a katasztrófák közé beso­rolni.) Memento mori! - hit a barokk fi­lozófia, emlékezz a halálra. Még üdvözölhetsz, ha megtérsz az egy­ház kebelébe, mely elhalmoz min­den földi és túlvilági jóval. Leg­alábbis látszatra. Mivel azonban a barokk a vég­letek közt őrlődik, a vallásos mélységek ellensúlyozásaként megjelenik a másik szlogen is: carpe diem! - élj a mának, élvezd a pillanatot. Hogy élvezhesd, pa­loták, fogadók épülnek. A Fekete Sas vendégfogadó, a városháza és a megyeháza, a püspöki palota és a Barkóczi-palota mind ebből a korból való, bár az emberi álha­tatlanság miatt néhány ház ké­sőbb klasszicista elemekkel is gaz­Mintha igazi lenne. A szí­ne, a formája olyan. De a tapintása más. Káprázat. dagodott. Persze ma már egyik sem palota. Könyvtár, vagy bíró­ság vagy más fontos intézmény van benne, hiszen hol vannak már a régi kiváltságosok, akik palotá­kat építhettek Kassa óvárosában? A mának éltek, napjuk rég leáldo­zott. (A mai kiskirályok pedig nem Kassa centrumában dicse­kednek vagyonukkal.) A belváros utcáin járva a rossz idő ellenére is elkápráztat bennün­ket a barokk régmúlt, hivalkodó gazdagsága. Az illúziók és csalás világa volt ez. Akárcsak a miénk. Csupán az eszközök változtak. Mintha-márványok, kacskaringók helyett ma sztárokból, bulvárhí­rekből és valóságshow-kból alakít­juk a szemfényvesztést. És ez saj­nos nem lesz annyira maradandó, hogy néhány száz év múlva utóda­ink álmélkodhassanak rajta város­nézés közben. A püspöki palota is ebben az időszakban épült Cházár András alapította a süketnémák első intézetét 1802-ben. Gömöri nemesi család saija volt, aki az 1758-ben Jólészen pusztító tűzvészben mindenét elvesztette. E HÁZBA« SZÜLETETT 1M5 JLWDS 2-jll jílészi CHÁZÁR ANDRÁS, H * SIKETŠMÍK vkíl 0KI.K1E.BTHETÉT kemdíbitqtesíubít megvetette. Emlékezetét a hazai siketnéma-oktatis kezdetének századik évfordulóján aviczi intézet és a tanult siketnémák hálás ke|yelele kívánta e méninjflappa] is f megörökíteni. 1902 október hó 2í-4n. Nagyobb és jobb barátja volt az embereknek mi n t az emberek ö A táblát az emlékházfalán helyezték el (Szabó Ottó felvétele) „Ki siketeket hallóvá, a némát szólóvá tette” Cházár András régi, Gömör me­KOVÁCS ÁGNES Jólész. Cházár András jogász­ról vall az idézet, s azon a már­ványtáblán olvasható, amelyet Jólész község helyezett el szülöt­tének emlékházára 1995-ben, szü­letésének 250. évfordulója alkal­mából. Cházár András volt az, aki 1802-ben kezdeményezte és a Siketnémák Váczi Or­szágos Királyi Intézeté­nek alapját megvetette. Magyarországon ez volt az első ilyen intézmény. Ma is működik az eredeti épületben, amelyet annak idején a katolikus egyháztól kapott az alapító. A Cházár András Országos Si­ketnéma Otthon a Nefelejcs utcá­ban található, az épület mellett a kertben ott van az alapító mell­szobra, az intézet épületében lévő volt kápolnában pedig az emlék­szobája. Szülőfalujában, Jólészen a 90-es évek közepén egy helybéli vállalkozó felújíttatta a nagy szü­lött házát, ahol emlékszobát ren­deztek be. 1902-ben „a magyaror­szági siketnéma-oktatás kezdeté­nek századik évfordulóján a váci intézet és a tanult siketnémák há­lás kegyelete egy márványlappal kívánta megörökíteni” Cházár András emlékét, s egyebek között a fenti szöveget vésték bele. Az emléktáblán az is olvasható, hogy „nagyobb és jobb barátja volt az embereknek, mint az emberek ő neki”. Igaznak tűnik a felirat, ha belepillantunk életrajzába. gyei nemesi család sarja volt, aki vagyonát és családját az 1758. ok­tóber 16-án, Jólészen pusztító tűz­vészben elvesztette. Később ezt ki­használva az Andrássyak pert indí­tottak ellene, melyben nemesi szár­mazását kétségbe vonták, és birto­kait elvitatták. Cházár Andrásnak sok erőfeszítésébe került ennek a pernek a megnyerése. 1773 no­vemberétől Rozsnyón ügyvédként dolgozott, és Abaúj, Hont, Torna és Gömor megye táblabúája volt. Amikor II. József az ügyvédeket kö­telezte a német nyelv használatára, az ügyvédségről lemondott. Felesé­ge, fia és két unokája elvesztése mások nyomorára irányította a fi­gyelmét. 1799-ben a süketnémák bécsi intézetében látottak alapján egy hasonló magyarországi intéz­mény felállítására indított gyűjtést, melyet 1000 forinttal és rozsnyói házának felajánlásával ő maga ala­pozott meg. Összesen 50 000 forin­tot sikerült összegyűjtenie. Mun­kásságának eredményeként Magda Pál evangélikus lelkész támogatá­sával, a skóciai Edinburgh példája és a bécsi példa nyomán alapította meg az akkor vármegyei táblabíró az első süketiskolát Vácott, 1802- ben. Ez lett az első magyarországi üyen intézet. Szülőfalujában, Jólészen a mai napig él a legenda, hogy Cházár András, az emberszerető jogász honosította meg a burgonyát, itte­ni nevén a grulyát. Ennek tisztele­tére a község már hagyományosan rendez Jólészi Grulya Napokat. Kívánsága szerint Jólészen, a Nyírjes fái alatt temették el, sírjá­nak pontos helye azonban isme­retlen. A legenda szerint a temetés napján rettenetes szélvihar tört ki, amit az emberek Cházár András heves természetével hoztak kap­csolatba. A legenda szerint a temetés napján rette­netes szélvihar tört ki. Bárcsak megvédhetne minket a veszedelmektől a Fő utcai Imma- culata-szobor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents