Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-19 / 242. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Az olcsó telefondíjak elősegítik a kapcsolattartást.. (Gyenes Gábor rajza) Kisebbségellenesség: a sajtó nagy felelősségéről ír az újvidéki Magyar Szó Incidensekre éhes média KOMMENTÁR Szemüveget a bíráknak! BARAK LÁSZLÓ Nem lenne csoda, ha egynéhány buzgómócsing mától azon kezdene ügyködni, hogy tiltassék meg a szemüvegek viselése. Mert az nem a gyengén látók esélyeinek kiegyenlítését szolgálja, hanem „alkotmányellenes pozitív diszkriminációt” jelent... Az alkotmánybíróság tegnapi döntése legalább is ezt sugallhatja. A jelenleg tizenegy tagú taláros testület ugyanis, hét igen és négy ellenszavazattal, alkotmányellenesnek minősítette az ún. antidiszkriminációról szóló törvény 8/8-as paragrafusát, amelyben szó szerint a következő áll: „A gyakorlati esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének biztosítása érdekében egyedi esélyegyenlőségi intézkedések hozhatók a faji vagy etnikai származással összefüggő hátrányok megakadályozására.” A szigorú „hetek” arra hivatkozva találták alkotmányellenesnek az idézett paragrafust, hogy a Szlovák Köztársaság alkotmánya szerint senkit nem szabad faji alapon sem pozitív, sem pedig negatív diszkriminációban részesíteni. Mármost, tessék ezt elmagyarázni annak a romának, aki évek óta nem tud elhelyezkedni. Nem azért, mert büdös neki a munka, hanem azért, mert sötétebb a bőre, mint a többségé. Vagy vegyünk egy csallóközi magyart, aki Zsolnán szeretne megpályázni egy önkormányzati állást, ám úgy rúgja őt ki ezért Slota polgármester, hogy a lába sem éri a földet... Mi ez, ha hem negatív diszkrimináció? Miközben az alkotmányvalóban tiltja mind a pozitív, mind a negatív diszkriminációt... Semmi másról, mint az ilyen esetekről szólt a tegnap alkotmányellenesnek minősített 8/8-as paragrafus. Amelyet - egyáltalán nem mellékesen - a jelenlegi kormány tagjai(!) támadtak meg az alkotmánybíróságon. Nem tudni, bontottak-e pezsgőt a kormánytagok a ,jó hír” hallatán. Az viszont egyértelmű, hogy akadt négy alkotmánybíró, akik nem értettek egyet hét társuk döntésével. Ebbéli véleményüknek pedig különvéleményben kívánnak hangot adni. Hiszen a faji vagy etnikai esély- egyenlőséget csak avatatlanul vagy jó adag rosszindulattal lehet bármilyen előjelű diszkriminációnak minősíteni! Annál is inkább, mivel az ENSZ faji diszkrimináció leküzdését célzó nemzetközi egyezménye is - amely szerves része a szlovákiai jogrendnek - egyértelműen kimondja ezt. A rigorózus kormánytagok és a velük egyetértő alkotmánybírók ráadásul elfelejtették megkérdőjelezni és alkotmányellenesnek minősíteni azt az európai irányelvet is, amelynek szövege csaknem szó szerint megegyezik a most elutasított 8/8-as paragrafus szövegével, s amelyet a törvényhozók annak idején ugyancsak beemeltek azt antidiszkriminációról szóló törvénybe... Mi lehet a különvéleményt megfogalmazó négy alkotmánybíró és a normális közvélemény vigasza? Az aranyigazság, mely szerint „mindig a többség az, akinek igaza van, még ha egyedül marad is”. A groteszk végkicsengés pedig az, hogy az égvilágon semmit sem változtatott az eddigi helyzeten kollégáik döntése. Mert az antidiszkriminációról szóló törvény alapján a továbbiakban is nyugodtan jogorvoslatot követelhetnek azok az egyének, akiket faji vagy etnikai alapon ér hátrány! A tizenegy alkotmánybíró közül pedig heten egészen biztosak lehetnek abban, hogy döntésüket minden elfogulatlan szakember - de bármely értelmes laikus is - kineveti majd. Mert nem voltak képesek átlépni saját nemzetféltő(!) árnyékukat... Különben meg, továbbra is szabad - s ha gyengén látók, kell - szemüveget hordaniuk! JEGYZET BELFÖLD Erdélyi: valódi restitúció kell Egyre több probléma merül fel az egyházi restitúció kapcsán, s Erdélyi Géza református püspök szerint mára nyilvánvalóvá vált: a hatályos jogszabály foghíjas. Nem teszi lehetővé annak a visszaigényelé- sét, amit a 104/45-ös norma szerint konfiskáltak, noha az egyház szántóföldjeit és egyéb ingaúanjait éppen erre hivatkozva kobozták el. „A zsinat olyan álláspontra helyezkedett, hogy mindent, amit bár- müyen címen elvettek, azt visz- sza kell szerezni. Furcsa, hogy a restitúciós törvény sok mindenre vonatkozik, ám éppen a 104/45-öst nem említi. Ebben machinációt látunk” - szögezte le. Az egyház kéri: tegyék lehetővé, hogy a norma az intra- villánokra, a szántóterületekre és az épületekre is vonatkozzon. Az utóbbiak nagy része már nem parókia, hanem hajdani iskolákról és tanítólakásokról van szó. (sza) Személyi már 14 éveseknek? A 14 évesek kapjanak személyi igazolványt - javasolta az igazságügyi minisztérium, s emiatt rögtön összetűzésbe került a belügyi tárcával. Dániel Lipšic az új, uniós formátumú okmányok kapcsán vetette fel a dolgot, s ezt szorgalmazza a Szlovák Információs Szolgálat, valamint a közlekedési minisztérium is. Indokaik azonosak: a 2006. január 1-jétől hatályos új Btk. értelmében 15- ről 14 évre csökken a büntethetőség korhatára. A belügy számára viszont az újítás óriási pluszkiadást jelentene. Palkó azzal érvel: a rendőrség más módon is képes megállapítani a kiskorúak személy- azonosságát. Amikor az igazságügyi miniszter a közelmúltban az új Btk.-ba csempészte a büntethetőség alsó korhatárának csökkentését, azonnal felmerült: ha a fiatalokat már 14 évesen börtönbe lehet zárni, akkor pluszjogokat is kell nekik adni. Ha egy évvel korábban kapnának igazolványt, az a szülőknek némi segítséget jelentene: ha az EU-n belül akarna utazni a gyermek, nem kellene kiváltani az útlevelet számára. (sz-a) Elvesztett emberjogi per Szlovákia pert veszített a nemzetközi embeijogi bíróságon, s ki kell fizetnie a felperesnek 3000 euró erkölcsi kártérítést. Egy hölgy nehezményezte: sérült ahhoz való joga, hogy ügyét függeden és pártaüan bíróság tisztességesen és ésszerű határidőn belül tárgyalja; valamint nem tartották tiszteletben a magántulajdona békés élvezéséhez való jogát. 1992-ben ugyanis az illetékes pozsonyi lakásszövetkezet visszavette tőle a korábban kiutalt háromszobás lakást - azzal az indoklással, hogy már nem tagja a szövetkezetnek. Bírósághoz fordult, ám az ügy 8 évig és 9 hónapig húzódott. Strasbourg elutasította a beadvány azon részét, mely a lakáshoz való jogra vonatkozott, abban azonban igazat adott a panaszosnak, hogy nem ésszerű időn belül zárták le ügyét. (sz. a.) A sajtó, a társadalom, a politikusok és a hatóságok felelősségéről ír mélyreható elemzésében a vajdasági magyarellenes incidensekkel kapcsolatosan az újvidéki Magyar Szó című napilap. PETKY JÓZSEF „Etnikai leszámolások, nemzeti türelmetlenség, vallási intolerancia, gyűlölködés, magyarverés... Szövevényes, nehéz, minde- nekfelett kimondottan kényes témák, melyek egyszersmind magukban hordozzák egy futótűz gyújtólángját” - figyelmeztet írásában Gimpel Tibor, aki szerint a média nagyon káros szerepet játszik, „mert éhes mindenre, ami incidensre szaglik, 32 foggal harap rá, akkor is, ha nincs mire”. Innen táplálkozik a magyarországi páni félelem, mely abban nyilvánul meg, hogy az átutazni vagy látogatóba érkezni óhajtó turista már-már nem tudja, merjen-e Szerbiába jönni, „nem is beszélve, hogy a magyarországi tőkebeMTI-HATTER Lengyelország egyik igen befolyásos papja, az országos sugárzású katolikus rádió- és televíziócsatornát irányító Tadeusz Rydzyk mindent elkövet, hogy főleg a bizonyos társadalmi rétegek körében népszerű Radio Maryja adón keresztül megakadályozza a Polgári Platform (PO) jelöltjének, a jobboldali liberális Donald Tusknak a győzelmét az elnökválasztás októberi 23-i második fordulójában. A közvélemény-kutatások szerint Tusknak nagyobb az esélye a győzelemre, mint a mérsékelt jobboldali, nemzeti színezetű Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjének, Lech Kaczynski varsói főpolgármesternek. „Imádkozzunk testvéreim azért, hogy bölcs döntés szülessen az elnökválasztáson. Hallgassatok a lelkiismeretetekre, és szavazzatok egy szolidáris lengyelre” — agitál szelíd hangján a pap a áramlásnak az üyen körítés mennyire kedvez”. A szerző jegyzetében rávilágít az érem másik oldalára is, amelynek szerinte megkerülhetetlenül fontos eleme az a közeg és közhangulat, ahol mindez akár egyedi incidensek képében, akár jelenségként kezelve előfordul. „Ha az előző rezsim valami igazán károsat okozott, akkor az a nincstelen- ségen, kilátástalanságon, elszegényedésen túl leginkább éppen a másság iránti intolerancia felfokozásában testesül(t) meg. A véres testvérháborúk hagyatékaként maradt szellemi impotencia, a felfokozott nemzeti indulatok, a kizárólagosság, a perspektívanélküliség mindenütt a világon az extrémek táptalaja, így Szerbiában is” - írja Gimpel Tibor. A cikk szerzője rámutat arra, hogy korábban is verekedtek szerbek és magyarok, ruszinok, szlovákok, s néhol szinte hagyománya volt az efféle „vitézi játékoknak”, de nem csinált belőle rádió hullámhosszán. Hasonló hangnemben mozgósít Kaczynski is a „liberális Lengyelország” ellen, amelyet szemében Tüsk testesít meg. A fundamentalista katolikus rádióadó hallgatóit már a szeptemberi parlamenti választások előtt is a Tüsk vezette Polgári Platform ellen hangolták. Rydzyk és hívei most Lech Kaczynskiban, a lánglelkű hazafiban és meggyőződéses senki sem ügyet, a közösség nem szította a lángot, nem kísérték olyan falfirkák, melyek azt üzenik, hogy ez így van rendjén, és nem voltak politikusok, akik a beszűkült tudatú börtöntöltelékek alá adták volna a lovat. „Bizonyosnak látszik, hogy amíg üyen téren pozitív a negatív viselkedés megerősítése, amíg a társadalom gazembereket, háborús gonosztevőket éltet, amíg a hazafit véres kezű hadurak testesítik meg, amíg a gyűlöletszítás politikai propagandájának nemcsak szűk számú szélsőségesek ülnek fel, hanem országos választási győzelemre esélyes párt sokadalma, amíg a rendőrség soraiban pont ezek az elemek vannak túlsúlyban (...), addig építő jellegű diskurzust ebben (és nem csak ebben) a témában nem remélhetünk” - írja Gimpel Tibor, aki szerint az immáron európaiságra esküvő áüamközösségi vezetőknek meg keü majd felelniük a kérdésre, hogy az emberi jogok mikor válnak a mindennapok gyakorlatává, amiben nemcsak a kisebbségek, hanem a társadalom egésze érdekelt. A szerző az MTI belgrádi tudósítója katolikusban látják a garanciát arra, hogy a „nemzeti értékek” dacolni tudnak a nyugati liberalizmus kihívásaival. Rydzyk és híveinek vüágképe egyszerű, ellenségképük vüágos. Egyik oldalon áü az egyszerű, de jó emberek katolikus, nemzeti hagyománya, másik oldalon a liberális Európa romlott vüá- ga, amelyben engedélyezik a melegházasságot és az abortuszt. A titkos fegyver KOCUR LÁSZLÓ Iveta Radičová, a Szlovák Tüdományos Akadémia Szociológiai Intézetének vezetője kedden váltotta Ľudovít Kaník távozó munka-, szociális és családügyi minisztert, így megvan a kormány első nőnemű tárcavezetője (bár önmagában a felett a tény felett örvendezni, hogy végre egy hölgy is helyet kapott a Szabadság téren, botorság lenne, különösen aznap, mikor az alkotmánybíróság kimondta, hogy az antidiszkriminációs törvény alkotmányellenes). Radičová pártonkívüli, a szociális ellátórendszer reformjának egyik társszerzője, Oxfor- dot is megjárt egyetemi tanár. Szakember, ami nem hátrány, de nem is feltétel Mikulás Dzurinda kormányában. Kaník a „piszkos munka” nagy részét már egyébként is elvégezte, s egyszer még hálásak leszünk neki, még ha most a legnépszerűtlenebb miniszterek egyike is volt. Radičová így most nyugodtan „mérsékelheti a reformok negatív következményeit”, piros pontokat szerezve ezzel a kabinetnek, ami a választási évben nem hátrány. Az egyébként dekoratív miniszter asszony szaktudásán túl a politikai marketing terén is sikeres fegyver lehet. Aki rendszeresen figyelemmel követi a pártpreferenciák és a politikusi népszerűségi mutatók alakulását, láthatja: a hazai politikai élet nem ritkán demagóg kiskosztümje, Zuzana Martináková messze a legnépszerűbb politikusnő, s pártja - legalábbis némelyik közvélemény-kutató ügynökségnél - már-már a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt környékezi, vélhetően az elnök asszony népszerűségének betudhatóan, mert egyébként semmit nem tettek le az asztalra. Milyen jól is jönne ez a majdnem öt százalék az SDKÚ-nak... S ha ehhez egy népszerű női politikus kell a sok őszülő vagy magasodó homlokú vagy borostás vagy búsmagyar bajszú tárcavezető közé, ám legyen. Egyesek mosolyognak, mások idegesek Varsó. Rydzyk vitatott személyiség a lengyel katolikus egyházon belül is. Műsoraiban nemcsak meditációval, vallási énekekkel és imákkal erősíti lelküeg a hallgatókat, de terjeszt egy antiszemitizmusból, nacionalizmusból és Lengyelország bármiféle modernizációjától való félelemből összegyúrt vüágnézetet is. Némelyek csak mosolyognak, mások azonban idegesek lesznek, ha Rydzyk híveit rózsafüzérrel a kezükben olyan mozik előtt látják imádkozni, amelyekben „keresztényeüenes” fümeket vetítenek. Mindenesetre tény, Rydzyknek több mülió híve van, adója fogható egész Lengyelországban, s üzenete főleg az ország szegényebb keleti és déli vidékein talál célba. (MTI) A véres testvérháborúk hagyatékaként maradt szellemi impotencia. A lengyel katolikus egyház jobbszárnya a liberális államfőjelölt győzelme ellen Egyszerű világkép és ellenségkép
