Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-19 / 242. szám, szerda
Kultúra ÚJ SZŐ 2005. OKTÓBER 19. RÖVIDEN József Attila-est Marno János költővel Pozsony. József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából emlékest lesz ma 18 órától a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében, A magyar kultúra napjai rendezvénysorozat keretében. Az emlékesten mutatják be a Magyar Intézet és a Kalligram Kiadó közös gondozásában, a Dialógus Könyvek sorozatban megjelent József Attila-kötetet, amely a költő szlovákra fordított verseit adja közre. Az irodalmi est vendége Marno János költő, műfordító, közreműködik Bocsárszky Attila, a kassai Thália Színház művésze és Földvári Gergely zongoraművész, (e) Könyvbemutató a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. A Szlovákiai magyar ki kicsoda 2005 és Puntigán József Losonc képeslapokon című, a Plectrum Kiadó gondozásában készült CD-ROM-ok bemutatója lesz holnap 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A multimédiás adathordozókat Ardamica Zorán kiadóvezető, Balázs F. Attila főszerkesztő és Puntigán József programozó, publicista mutatja be. (ű) A Fábry Napokat idén Szepsiben rendezik meg Mottó: sorstalanság KÖZSÁR ZSUZSANNA Az idén rendhagyó módon nem Kassa, hanem Szepsi ad otthont a Fábry Napoknak, október 21-22- én. Az új helyszín mellett szól az, hogy Fábry Zoltán stószi szülőháza sokkal közelebb esik ehhez a kisvároshoz, mint a Kassai-katlanban fekvő nagyvároshoz. Mellette szól az is, hogy a szepsi Csemadok-épü- let új mellszoborral gazdagodik. Az író, irodalomkritikus és publicista első közterületi mellszobrát Lukács János helybeli kőfaragó készítette el. Szepsi mellett szól az ottani Cse- madok-alapszervezet munkatársainak lelkesedése is, és nem utolsósorban az az emberi igény, mely a változatosságra törekszik. A rendezvény mottója ezúttal a sorstalanság lehetne. Nem csupán azért, mert a Nobel-díjas Kertész Imre regényének filmes változata szerepel a péntek esti programban. Maguk az előadások a sorsnélküliség, elveszettség egyik jellemző időszakát, vagyis az 1944-es és 1945-ös év eseményeit ölelik fel. Fejtegetést hallhatunk majd arról, vajon ki a felelős az 1944-45-ös tragédiáért, képet kaphatunk a magyar kormányzati politika és a kisebbségi magyarság helyzetéről, a csehszlovákiai magyar jogfosztott- ságról, a kárpátaljai magyarság deportálásáról és a romániai eseményekről is. Aki az elveszettség, sorstalanság különböző formáiról és módozatairól szól: Jeszenszky Géza egyetemi tanár és Szarka László történész Budapestről, Brenzovics László történész Ungvárról, Muzs- nay Árpád közművelő Szatmárnémetiből és Popély Árpád történész Somoij áról. Hogy a kimondott szóhoz képi élmények is társuljanak, a Sorstalanság című filmen kívül megtekinthető a málenkij robotról szóló kiállítás is, mely az 1945-ös Szovjetunióba történő deportálás dokumentumaiból állt össze. A szervezők a rendezvénysorozat névadójáról sem feledkeznek meg: természetesen friss koszorúk kerülnek majd Fábry Zoltán szülőházára és síremlékére is. A kétnapos rendezvény a Fábry-mellszobor koszorúzásával zárul szombat délután. Száz éve született a világhírű filmzeneszerző Kozma József emlékére MTI-HÍR Párizs. A világhírű sanzon- és filmzeneszerzőre, Kozma Józsefre, azaz Joseph Kosmára (1905-1969) emlékeznek a napokban Franciaországban, születése 100. évfordulóján. A Joseph Kosma Baráti Társaság, a Montagne Sainte-Genevieve Zenés Keddek szervezői és a Párizsi Magyar Intézet összefogásában rendezvénysorozattal emlékeznek Franciaországban a magyar születésű zeneszerzőre, a francia sanzon egyik megújítójára, akinek a nevéhez fűződik többek között az Yves Montand előadásában világsikerré vált Hulló falevelek című dal. A megemlékezések során október 15- én emléktáblát avattak Kozma József La Roche Guyon-ban lévő házánál, és megnyílt a zeneszerzőt felidéző kiállítás is, amelyen Trauner Sándor (Alexendre Trauner), Gérard Philippe, Jean Gabin és Marcel Camé is feltűnik a fotókon. A francia filmtörténet egyik leghíresebb zeneszerzőjeként számon tartott Kozma József Budapesten született 1905. október 22-én. Pályája a Budapesti Operaházban indult el, ahonnan útja a Berlini Operaházba vezetett. 1933-ban a nácik elől Párizsba menekült. Ekkor és ott kezdődött ismeretsége Jacques Prévert francia költővel, akinek több mint 80 verséhez írt zenét - többek közt a Les feuilles mortes-hoz, a Hulló (Képarchívum) falevelekhez. 1949-ben francia állampolgárságot kapott. Kozma - ekkor már Joseph Kosma - zeneszerzőként számtalan film társalkotója volt. Közreműködött Marcel Carné első filmjében, az 1936-os Jennyben, és az ő muzsikája hallható az Éjszaka kapuiban (Carné) vagy az Állat az emberben című Jean Renoir-filmben is. 1951-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb filmzene díját Carné: Juliette avagy az álmok kulcsa című alkotásának zenéjéért. Joseph Kosma nem csupán filmzenékkel és - a többek közt Juliette Greco előadásában világszerte ismertté vált - sanzonokkal ért el nagy sikereket, hanem például az ő zenéjére készített több pantomim-előadást Marcel Marceau, és ismertek Kozma balettjei, kantátái, operái, Sartre-darabokhoz írt színpadi kísérőzenéi is. Tíz év szünet után a pozsonyi Nová scéna felújított változatban újra színpadra vitte a nagy sikerű lengyel musicalt Az üvegre festett Jánošík A magyar köztudatban a betyár megítélése az 1830- as években radikálisan megváltozott. Míg a 18. században és a 19. század első évtizedeiben a sajtó és a ponyvakiadványok egyértelműen negatív szerepben tüntették fel az országutak rablólovagjait - közönséges bűnözőknek állítva be őket a reformkorban a korábbi megjelenítésekkel szemben a betyárok szinte nemzeti hősökké magasztosultak. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS De nem kell ilyen messzire menni a múltban, Móricz Zsigmond is nemzeti hőst faragott Rózsa Sándorból, nemrég pedig Sobri Jóskát ismerhette meg az ország egy romantikus tévésorozatnak köszönhetően, amely már gyanúsan nosztalgiahőst faragott az egykori véreskezű betyárból. S ki ne hallott volna a közelmúlt elhíresült magányos rablólovagjáról, Ambrus Attiláról, aki éveken át kijátszotta a bankok védelmi rendszerét, a rendőrséget és az ország legbiztonságosabbnak tartott börtönének őreit. Róla is készül már a jól megérdemelt amerikai akciófilm, s még az is felmerült, hogy Brad Pitt alakítaná. Hogy aztán száz év múlva emlékszik-e még majd valaki korunk hősére, csak jól kereső jövőbelátók a megmondhatói. Mindenesetre az 1713-ban kivégzett Jánošík tartós helyet vívott ki a szlovák nemzeti hősök panteonjában, már Ján Botto nemzeti hősként örökíti meg költeményben (Jánošík halála), a sok-sok dicsőítő ábrázolás nem kerüli el a szlovák filmet sem, s maga Ján Kroner is a legendáiról elhíresült betyár bőrébe bújhatott 1975-ben, Martin Ťapák filmjében, amely Peter Jaroš forgatókönyve alapján készült. De az igazi „áttörést” egy lengyel musical hozza meg, amely nem Lengyelországban, hanem ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A Pozsonyi Műtermek művészeti társulás tagjai kiállítással emlékeznek közös barátjukra, a közelmúltban elhunyt Zs. Nagy Lajos szerkesztőre, íróra és költőre meg nem élt 70. születésnapja alkalmából. A Pozsonyi Casinóban megnyílt tárlaton Zs. Nagyot régi és új alkotások idézik. A művészek tollraj- zokkal és lenyomatokkal, fotókkal, festményekkel, sőt szobrokkal adóznak emlékének, a közös élmények emlékképeit, érzéseiket, gondolataikat sajátosan juttatva kifejezésre. Jaksics Ferenc olajjal festett Alkonya például ékesen bizonyítja, tájképpel is lehet tisztelegni, emlékezni. Mag Gyula, aki Zs. Nagy emlékszobrának megformálására is vállalkozott, az emléktárlaton Bánat című kisplasztikájával és egy szobortervével van jelen. Schrantz György ex libris tollrajzai és olajképei (pl. Befejezetlen dal) az elhunyt életének egy-egy mozzanatából, az idő előtt jött halál tragédiájából tápnálunk ér el szédítő karriert, s a hetvenes évek eleji nyitrai bemutató óta gyakorlatilag levehetetlen honi színpadainkról. Talán ez az akkoriban lassúdad, balladisz- tikus miliőbe bújtatott, folkrockos elemekkel (zene: Katarzyna Gärtner) átitatott zenés darab is hozzájárult ahhoz, hogy Jánošík egy nemrég végzett felmérésen a szlovák nemzet hatodik legnépszerűbb egyénisége lehetett. A nyitrai előadás után a pozsonyi Nemzeti Színházban a darab Karol L. Za- char rendezése 648 előadást élhetett meg, s Jánošík mellett legendát csinált az őt alakító Michal Dočolomanskýból is. 1994-ben vették le a repertoárról, s alig 10 év múlva ismét felbukkant a pozsonyi színpadon, ezúttal a Nová scénán. A változás csak annyi, hogy Ernest Bryll szövegeit korunk legzseniálisabb szlovák költője, Ľubomír Feldek felpörgette, ahogy a rendező-koreográfus, Ján lálkoznak. Megható módon emlékezik az elhunytról fia, Nagy Zoltán festő- és grafikusművész: 14 évesen festett Apám című olajfestménye mellett újonnan készült tus- és tollrajzokkal eleveníti fel emlékeit - a szépet, a humorosat a fájóval elegyítve. Nagyszabású összeállítással van jelen a tárlaton a pozsony- püspöki Nagy József. A korábbi művekből hozott válogatást ex libris művek egészítik ki - ezek egyike, a Halotti beszéd rajzban kifejezett búcsúzás a elhunyt jó baráttól. Kalita Gábor patináit olaja - Kitekintés az üveg mögül - időtlen időgép, azt üzeni: a művészet, a költő halhatatlan. A képzőművészeti anyag nem lenne teljes fényképek nélkül. M. Nagy László és Anton Podtraský fotóművész jóvoltából a költő egy-egy jellegzetes gesztusára, markáns vonásaira, életének jó és rossz pillanataira emlékezünk. A kiállítást a kurátor, Kalita Gábor nyitotta meg, majd Duba Gyula író emlékezett művésztársára. Az estet a Duna utcai gimnazisĎurovčík is a mai kornak megfelelően egy igencsak zajos, koreográfiái bravúrokkal megtűzdelt előadást álmodott színpadra, amelynek a néző is aktív részese lesz, mivel nemegyszer érezheti magát életveszélyben. Gondolok itt a fokostáncra, ahol pörögnek a fokosok az előtérben, s elég egy rossz mozdulat... Tizenkilenc sláger és néhány prózai betét meséli el a már-már kézzel érinthető, mégis éteri magasságokban járó Jánošík élettörténetét, akiről az egyik pillanatban elhisszük, hogy magunkfajta húsvér ember volt, de ezt gyorsan el is feledtetik velünk. A valós figurák mellett színpadra kerül ugyanis a Halál, az Angyal és az Ördög, s utóbbi kettő páros versenyt vív hősünk testéért és leikéért is. A pozsonyi előadás fergeteges sikeréhez a remek hangszerelés és világszínvonalú koreográfia mellett a nagyszerű színészi játék is hozzájárul, profi ták, Puha Dávid és Kozmér Mónika felolvasásai, s a Hideghéthy György által megzenésített, gitárkísérettel előadott Zs. Nagy Lajos- versek tették színesebbé. A kiállítás november 6-ig tekinthető meg a Pozsonyi Casino emeleti kiállítótermében. (fé) Schrantz György ex libris toll- rajza énekesek mellett ugyanis humoristák is színpadra kerülnek, így ideális a szereposztás. Például Marta Sládečková és ifj. Marián Labuda kettőse néha már másod- hegedűssé degradálja Ján Slezá- kot, aki bár kitűnően táncol, mégsem tudja úgy meghatározni az előadást, mint Dočolomanský annak idején. Remek a két mesélő is (Peter Marcin és Andy Hryc), valamint a zsandárok, akik kellően hülyék ahhoz, hogy partnerei legyenek a Sluk táncosaival kiegészült betyárhadnak. Huzamos sikerre számíthat tehát Pozsony legújabb musicalújdonsága, amelynek a dalait CD-n is kiadták. S milyen kívánatos lenne, ha a sok blődli mellett magyar színpadon is megjelenhetne Az üvegre festve, hogy Jánošíkot azok a magyarok is megismerhessék, akik tőlünk eltérően nem kerültek közelebbi kapcsolatba a szlovák kultúrával. Két kórus a színpadon Ünnepi hangverseny Somoija. A Csemadok Somoijai Városi Szervezete, a helyi művelődési központ és a Híd Vegyes Kar október 22-én, szombaton 19 órai kezdettel ünnepi hangversenyt rendez a művészeti alapiskola koncerttermében. A Somoija szabad királyi várossá nyilvánításának 600. évfordulója alkalmából szervezett koncerten fellép a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa és a helyi Híd Vegyes Kar. A hangversenyen a Vass Lajos Kórus előadásában Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Liszt Ferenc, Járdányi Pál zeneművei csendülnek fel Sapszon Ferenc Liszt Ferenc-díjas és Bartók- díjas kiváló művész vezényletével. A Híd Vegyes Kar Händel, Charpen- tier, Bárdos Lajos, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Erkel Ferenc, Szíjjártó Jenő, Kodály Zoltán és Giuseppe Verdi műveiből ad elő szemelvényeket, vezényel Hecht Anna, az énekkart zongorán Domsitz Erika és Ginzery Ingrid kíséri. A két énekkar a koncert befejezéseként együtt adja elő Bárdos Lajos két kórusművét, valamint Kodály Zoltán Esti dalát, (he) A Pozsonyi Műtermek művészeti társulás Zs. Nagy Lajos-emlékkiállítása Régi és új alkotások idézik a költőt (Ctibor Bachratý felvétele)
