Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-19 / 242. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZŐ 2005. OKTÓBER 19. RÖVIDEN József Attila-est Marno János költővel Pozsony. József Attila születésének 100. évfordulója alkalmá­ból emlékest lesz ma 18 órától a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézetében, A magyar kultúra napjai rendezvénysorozat keretében. Az emlékesten mutatják be a Magyar Intézet és a Kalligram Kiadó közös gondozásában, a Dialógus Könyvek sorozatban megjelent József Attila-kötetet, amely a költő szlovákra fordított verseit adja közre. Az irodalmi est vendége Marno János költő, műfordító, köz­reműködik Bocsárszky Attila, a kassai Thália Színház művésze és Földvári Gergely zongoraművész, (e) Könyvbemutató a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. A Szlovákiai magyar ki kicsoda 2005 és Puntigán József Losonc képeslapokon című, a Plectrum Kiadó gondozásában készült CD-ROM-ok bemutatója lesz holnap 18 órá­tól a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A multimédiás adathordozó­kat Ardamica Zorán kiadóvezető, Balázs F. Attila főszerkesztő és Puntigán József programozó, publicista mutatja be. (ű) A Fábry Napokat idén Szepsiben rendezik meg Mottó: sorstalanság KÖZSÁR ZSUZSANNA Az idén rendhagyó módon nem Kassa, hanem Szepsi ad otthont a Fábry Napoknak, október 21-22- én. Az új helyszín mellett szól az, hogy Fábry Zoltán stószi szülőháza sokkal közelebb esik ehhez a kisvá­roshoz, mint a Kassai-katlanban fekvő nagyvároshoz. Mellette szól az is, hogy a szepsi Csemadok-épü- let új mellszoborral gazdagodik. Az író, irodalomkritikus és publicista első közterületi mellszobrát Lukács János helybeli kőfaragó készítette el. Szepsi mellett szól az ottani Cse- madok-alapszervezet munkatársai­nak lelkesedése is, és nem utolsó­sorban az az emberi igény, mely a változatosságra törekszik. A rendezvény mottója ezúttal a sorstalanság lehetne. Nem csupán azért, mert a Nobel-díjas Kertész Imre regényének filmes változata szerepel a péntek esti programban. Maguk az előadások a sorsnélküli­ség, elveszettség egyik jellemző időszakát, vagyis az 1944-es és 1945-ös év eseményeit ölelik fel. Fejtegetést hallhatunk majd arról, vajon ki a felelős az 1944-45-ös tragédiáért, képet kaphatunk a ma­gyar kormányzati politika és a ki­sebbségi magyarság helyzetéről, a csehszlovákiai magyar jogfosztott- ságról, a kárpátaljai magyarság de­portálásáról és a romániai esemé­nyekről is. Aki az elveszettség, sors­talanság különböző formáiról és módozatairól szól: Jeszenszky Gé­za egyetemi tanár és Szarka László történész Budapestről, Brenzovics László történész Ungvárról, Muzs- nay Árpád közművelő Szatmárné­metiből és Popély Árpád történész Somoij áról. Hogy a kimondott szóhoz képi élmények is társuljanak, a Sorsta­lanság című filmen kívül megte­kinthető a málenkij robotról szóló kiállítás is, mely az 1945-ös Szov­jetunióba történő deportálás doku­mentumaiból állt össze. A szerve­zők a rendezvénysorozat névadójá­ról sem feledkeznek meg: termé­szetesen friss koszorúk kerülnek majd Fábry Zoltán szülőházára és síremlékére is. A kétnapos rendez­vény a Fábry-mellszobor koszorú­zásával zárul szombat délután. Száz éve született a világhírű filmzeneszerző Kozma József emlékére MTI-HÍR Párizs. A világhírű sanzon- és filmzeneszerzőre, Kozma Józsefre, azaz Joseph Kosmára (1905-1969) emlékeznek a napokban Franciaor­szágban, születése 100. évforduló­ján. A Joseph Kosma Baráti Társa­ság, a Montagne Sainte-Genevieve Zenés Keddek szervezői és a Párizsi Magyar Intézet összefogásában rendezvénysorozattal emlékeznek Franciaországban a magyar szüle­tésű zeneszerzőre, a francia sanzon egyik megújítójára, akinek a nevé­hez fűződik többek között az Yves Montand előadásában világsikerré vált Hulló falevelek című dal. A megemlékezések során október 15- én emléktáblát avattak Kozma Jó­zsef La Roche Guyon-ban lévő há­zánál, és megnyílt a zeneszerzőt fel­idéző kiállítás is, amelyen Trauner Sándor (Alexendre Trauner), Gé­rard Philippe, Jean Gabin és Marcel Camé is feltűnik a fotókon. A fran­cia filmtörténet egyik leghíresebb zeneszerzőjeként számon tartott Kozma József Budapesten született 1905. október 22-én. Pályája a Bu­dapesti Operaházban indult el, ahonnan útja a Berlini Operaházba vezetett. 1933-ban a nácik elől Pá­rizsba menekült. Ekkor és ott kez­dődött ismeretsége Jacques Prévert francia költővel, akinek több mint 80 verséhez írt zenét - többek közt a Les feuilles mortes-hoz, a Hulló (Képarchívum) falevelekhez. 1949-ben francia ál­lampolgárságot kapott. Kozma - ekkor már Joseph Kosma - zene­szerzőként számtalan film társal­kotója volt. Közreműködött Marcel Carné első filmjében, az 1936-os Jennyben, és az ő muzsikája hall­ható az Éjszaka kapuiban (Carné) vagy az Állat az emberben című Jean Renoir-filmben is. 1951-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb filmzene díját Carné: Juliette avagy az álmok kulcsa című alkotásának zenéjéért. Joseph Kosma nem csu­pán filmzenékkel és - a többek közt Juliette Greco előadásában világ­szerte ismertté vált - sanzonokkal ért el nagy sikereket, hanem példá­ul az ő zenéjére készített több pan­tomim-előadást Marcel Marceau, és ismertek Kozma balettjei, kantá­tái, operái, Sartre-darabokhoz írt színpadi kísérőzenéi is. Tíz év szünet után a pozsonyi Nová scéna felújított változatban újra színpadra vitte a nagy sikerű lengyel musicalt Az üvegre festett Jánošík A magyar köztudatban a betyár megítélése az 1830- as években radikálisan megváltozott. Míg a 18. században és a 19. század első évtizedeiben a sajtó és a ponyvakiadványok egyér­telműen negatív szerepben tüntették fel az országutak rablólovagjait - közönsé­ges bűnözőknek állítva be őket a reformkorban a korábbi megjelenítésekkel szemben a betyárok szinte nemzeti hősökké magasz­tosultak. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS De nem kell ilyen messzire men­ni a múltban, Móricz Zsigmond is nemzeti hőst faragott Rózsa Sán­dorból, nemrég pedig Sobri Jóskát ismerhette meg az ország egy ro­mantikus tévésorozatnak köszön­hetően, amely már gyanúsan nosz­talgiahőst faragott az egykori vé­reskezű betyárból. S ki ne hallott volna a közelmúlt elhíresült magá­nyos rablólovagjáról, Ambrus Atti­láról, aki éveken át kijátszotta a bankok védelmi rendszerét, a rendőrséget és az ország legbiz­tonságosabbnak tartott börtöné­nek őreit. Róla is készül már a jól megérdemelt amerikai akciófilm, s még az is felmerült, hogy Brad Pitt alakítaná. Hogy aztán száz év múl­va emlékszik-e még majd valaki korunk hősére, csak jól kereső jö­vőbelátók a megmondhatói. Min­denesetre az 1713-ban kivégzett Jánošík tartós helyet vívott ki a szlovák nemzeti hősök panteonjá­ban, már Ján Botto nemzeti hős­ként örökíti meg költeményben (Jánošík halála), a sok-sok dicsőítő ábrázolás nem kerüli el a szlovák filmet sem, s maga Ján Kroner is a legendáiról elhíresült betyár bőré­be bújhatott 1975-ben, Martin Ťapák filmjében, amely Peter Jaroš forgatókönyve alapján készült. De az igazi „áttörést” egy lengyel musical hozza meg, amely nem Lengyelországban, hanem ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A Pozsonyi Műtermek művé­szeti társulás tagjai kiállítással emlékeznek közös barátjukra, a közelmúltban elhunyt Zs. Nagy Lajos szerkesztőre, íróra és köl­tőre meg nem élt 70. születés­napja alkalmából. A Pozsonyi Casinóban megnyílt tárlaton Zs. Nagyot régi és új alko­tások idézik. A művészek tollraj- zokkal és lenyomatokkal, fotók­kal, festményekkel, sőt szobrok­kal adóznak emlékének, a közös élmények emlékképeit, érzései­ket, gondolataikat sajátosan jut­tatva kifejezésre. Jaksics Ferenc olajjal festett Alkonya például ékesen bizonyítja, tájképpel is le­het tisztelegni, emlékezni. Mag Gyula, aki Zs. Nagy emlékszobrá­nak megformálására is vállalko­zott, az emléktárlaton Bánat című kisplasztikájával és egy szoborter­vével van jelen. Schrantz György ex libris tollrajzai és olajképei (pl. Befejezetlen dal) az elhunyt életé­nek egy-egy mozzanatából, az idő előtt jött halál tragédiájából táp­nálunk ér el szédítő karriert, s a hetvenes évek eleji nyitrai bemu­tató óta gyakorlatilag levehetetlen honi színpadainkról. Talán ez az akkoriban lassúdad, balladisz- tikus miliőbe bújtatott, folkrockos elemekkel (zene: Katarzyna Gärt­ner) átitatott zenés darab is hoz­zájárult ahhoz, hogy Jánošík egy nemrég végzett felmérésen a szlo­vák nemzet hatodik legnépsze­rűbb egyénisége lehetett. A nyitrai előadás után a pozsonyi Nemzeti Színházban a darab Karol L. Za- char rendezése 648 előadást élhe­tett meg, s Jánošík mellett legen­dát csinált az őt alakító Michal Dočolomanskýból is. 1994-ben vették le a repertoárról, s alig 10 év múlva ismét felbukkant a po­zsonyi színpadon, ezúttal a Nová scénán. A változás csak annyi, hogy Ernest Bryll szövegeit ko­runk legzseniálisabb szlovák köl­tője, Ľubomír Feldek felpörgette, ahogy a rendező-koreográfus, Ján lálkoznak. Megható módon emlé­kezik az elhunytról fia, Nagy Zol­tán festő- és grafikusművész: 14 évesen festett Apám című olajfest­ménye mellett újonnan készült tus- és tollrajzokkal eleveníti fel emlékeit - a szépet, a humorosat a fájóval elegyítve. Nagyszabású összeállítással van jelen a tárlaton a pozsony- püspöki Nagy József. A korábbi művekből hozott válogatást ex libris művek egészítik ki - ezek egyike, a Halotti beszéd rajzban kifejezett búcsúzás a elhunyt jó baráttól. Kalita Gábor patináit olaja - Kitekintés az üveg mögül - időtlen időgép, azt üzeni: a művé­szet, a költő halhatatlan. A képzőművészeti anyag nem lenne teljes fényképek nélkül. M. Nagy László és Anton Podtraský fotóművész jóvoltából a költő egy-egy jellegzetes gesztusára, markáns vonásaira, életének jó és rossz pillanataira emlékezünk. A kiállítást a kurátor, Kalita Gá­bor nyitotta meg, majd Duba Gyu­la író emlékezett művésztársára. Az estet a Duna utcai gimnazis­Ďurovčík is a mai kornak megfele­lően egy igencsak zajos, koreográ­fiái bravúrokkal megtűzdelt elő­adást álmodott színpadra, amely­nek a néző is aktív részese lesz, mivel nemegyszer érezheti magát életveszélyben. Gondolok itt a fokostáncra, ahol pörögnek a fo­kosok az előtérben, s elég egy rossz mozdulat... Tizenkilenc slá­ger és néhány prózai betét meséli el a már-már kézzel érinthető, mégis éteri magasságokban járó Jánošík élettörténetét, akiről az egyik pillanatban elhisszük, hogy magunkfajta húsvér ember volt, de ezt gyorsan el is feledtetik ve­lünk. A valós figurák mellett szín­padra kerül ugyanis a Halál, az Angyal és az Ördög, s utóbbi kettő páros versenyt vív hősünk testéért és leikéért is. A pozsonyi előadás fergeteges sikeréhez a remek hangszerelés és világszínvonalú koreográfia mellett a nagyszerű színészi játék is hozzájárul, profi ták, Puha Dávid és Kozmér Móni­ka felolvasásai, s a Hideghéthy György által megzenésített, gitár­kísérettel előadott Zs. Nagy Lajos- versek tették színesebbé. A kiállí­tás november 6-ig tekinthető meg a Pozsonyi Casino emeleti kiállí­tótermében. (fé) Schrantz György ex libris toll- rajza énekesek mellett ugyanis humo­risták is színpadra kerülnek, így ideális a szereposztás. Például Marta Sládečková és ifj. Marián Labuda kettőse néha már másod- hegedűssé degradálja Ján Slezá- kot, aki bár kitűnően táncol, még­sem tudja úgy meghatározni az előadást, mint Dočolomanský an­nak idején. Remek a két mesélő is (Peter Marcin és Andy Hryc), vala­mint a zsandárok, akik kellően hü­lyék ahhoz, hogy partnerei legye­nek a Sluk táncosaival kiegészült betyárhadnak. Huzamos sikerre számíthat te­hát Pozsony legújabb musicalúj­donsága, amelynek a dalait CD-n is kiadták. S milyen kívánatos len­ne, ha a sok blődli mellett magyar színpadon is megjelenhetne Az üvegre festve, hogy Jánošíkot azok a magyarok is megismerhes­sék, akik tőlünk eltérően nem ke­rültek közelebbi kapcsolatba a szlovák kultúrával. Két kórus a színpadon Ünnepi hangverseny Somoija. A Csemadok Somoijai Városi Szervezete, a helyi művelő­dési központ és a Híd Vegyes Kar október 22-én, szombaton 19 órai kezdettel ünnepi hangversenyt ren­dez a művészeti alapiskola koncert­termében. A Somoija szabad kirá­lyi várossá nyilvánításának 600. év­fordulója alkalmából szervezett koncerten fellép a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Vass Lajos Kóru­sa és a helyi Híd Vegyes Kar. A hangversenyen a Vass Lajos Kórus előadásában Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Liszt Ferenc, Járdányi Pál ze­neművei csendülnek fel Sapszon Ferenc Liszt Ferenc-díjas és Bartók- díjas kiváló művész vezényletével. A Híd Vegyes Kar Händel, Charpen- tier, Bárdos Lajos, Liszt Ferenc, Bar­tók Béla, Erkel Ferenc, Szíjjártó Je­nő, Kodály Zoltán és Giuseppe Ver­di műveiből ad elő szemelvényeket, vezényel Hecht Anna, az énekkart zongorán Domsitz Erika és Ginzery Ingrid kíséri. A két énekkar a kon­cert befejezéseként együtt adja elő Bárdos Lajos két kórusművét, vala­mint Kodály Zoltán Esti dalát, (he) A Pozsonyi Műtermek művészeti társulás Zs. Nagy Lajos-emlékkiállítása Régi és új alkotások idézik a költőt (Ctibor Bachratý felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents