Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-18 / 241. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 FIGYELŐ Bajor húsbotrány A bajorok valószínűleg elkéstek visszahívási akciójukkal, miután néhány nappal ezelőtt kitudódott: több ezer tonna, nem emberi fogyasztásra szánt állati maradványt, vágóhídi hulladékot adtak el hamis papírokkal németországi és más EU-tagállambeli, köztük magyarországi feldolgozóknak. „Már nem tudunk semmit sem bevonatni a szupermarketek polcairól, mivel az élelmet valószínűleg már elfogyasztották” - közölte a bajor környezetvédelmi minisztérium. A rengeteg közvetítő, beszállító és a beszállítók beszállítóinak nagy száma miatt aligha lehet a vágóhídi hulladéknak az élelmiszerboltokig, a fogyasztóig vezető útját rekonstruálni. Az ügyben úgynevezett harmadik kategóriás vágóhídi hulladékokról van szó: testrészekről, bőrről, csontokról. Ezeket a maradványokat állítólag csak kutya- és macskaeledel készítésénél szabad felhasználni, illetve csontliszt, biogáz nyerhető belőlük. Az ügy kipattanása óta mindig hangoztatják, hogy a nevezett vágóhídi hulladék nem veszélyes az egészségre, mert magas hőmérsékleten dolgozták fel. Mint a Stern magazin legújabb számában írja, óvatos becslés szerint az elmúlt 24 hónapban 400-600 tonna disznóbőrt és 1400 tonna szárnyascsontot nem állateledel, hanem emberi fogyasztásra ajánlott élelmiszer készítésénél dolgoztak fel. Németországban szárnyasokat feldolgozó, zselatint előállító üzemeknek adtak el a hulladékokból, külföldön litván, lengyel és magyar kolbászkészítőknek, valamint egy francia és olasz zselatinüzemnek. Az ügyészség egy gyanúsított ellen folytat eljárást. TALLÓZÓ ÚJ MAGYAR SZÓ Új közigazgatási-területi egységeket kell létrehozni Romániában, a mostani megyéknél nagyobbakat, de a jelenlegi fejlesztési régióknál kisebbeket - szorgalmazta Frunda György, az RMDSZ szenátora az Autonómia formái és megvalósításuk tanulságai címmel rendezett tanácskozáson. Frunda szerint az országot 15 régióra kell osztani (a megyék száma negyvenegy). Az egyik régió magában foglalná a jelenlegi Hargita, Kovászna és Maros megyét. Itt a románság számbeli kisebbségben lenne. A szenátor „autonómia az autonómiában” elvet és pozitív diszkriminációt alkalmazna a románok érdekében. Szerinte Székelyföld autonómiája jelenleg „nem megvalósítható”, mivel román részről érzelmi fenntartások vannak ezzel kapcsolatban. Bogdan Aurescu helyettes külügyi államtitkár úgy véli: Ajánlatosabb lett volna közös döntés- hozatali mechanizmusokról beszélni a kulturális autonómia helyett, mivel a többség azonnal szegregációra, szeparatizmusra gondol.-Akkor megoldjuk uniós támogatás nélkül... (Gyenes Gábor karikatúrája) A szélsőséges csoport tábori kórházában Oszama bin Laden volt orvosa operál Mentőcsapatok helyett iszlám milíciák A pakisztáni földrengés által sújtott térségek közül sokat nem a pakisztáni hadsereg és a nemzetközi mentőegységek, hanem a helyi iszlám milíciák értek el először, és szakszerű egészségügyi ellátásban részesítik a rászorulókat. MTI-HÁTTÉR A londoni The Times beszámolója szerint Muzaffarábádban, Kasmír Pakisztán által ellenőrzött részének fővárosában a Dzsamáat ul-Dava, az egyik legnagyobb szélsőséges pakisztáni iszlám csoport emberei a földrengés után fél órával már hozzáláttak a sérültek ellátásához, és 36 óra alatt egy teljesen működőképes tábori kórházat állítottak fel. A tábor koordinátora elmondta: a csoport volt az első, amely mentőtevékenységbe kezdett a földrengés sújtotta térségben, és még pakisztáni katonáknak is nyújtott elsősegélyt, mert „a saját embereik nem tudtak megbirkózni a feladattal”. A tábori kórházat egy Nagy-Bri- tanniában végzett ortopédsebész, Amer Aziz vezeti, aki egy időben Oszama bin Ladennek, az al- Kaida terrorhálózat vezérének orvosa volt, és a 2001. szeptember 11-ei merényletek után militáns kapcsolatai címén őrizetbe vették. A Dzsamáat ul-Dava a Kasmír indiai ellenőrzése ellen küzdő egyik leghírhedtebb iszlám milícia, a Laskar-e-Taiba anyaszervezete. A csoportot a pakisztáni kormány 2002-ben terrorszervezetnek minősítette és betiltotta, az amerikai hatóságok pedig az al- Kaidával hozzák kapcsolatba. A lap tudósítójának helyi lakosok ugyanakkor azt mondták, hogy hálásak a milíciának, mert senki más nem segített rajtuk. A tábori kórház sátraiban felállított műtőkben indonéz orvoscsoport végez operációkat, és a szervezet francia és török mentőegységeknek nyújtott menedéket. Tegnap egynapos kényszerpihenő után ismét úrnak indultak a segélyeket szállító helikopterek. A rossz időjárás okozta huszonnégy órás szünet után már kora reggel megérkeztek az első helikopterek - fedélzetükön élelmiszerekkel, sátrakkal és takarókkal - Muzaffa- rábádba. Katonai források szerint az október 8-i földrengés óta mintegy 350 segélyszállító repülőgép szállt le a térségben. A hegyvidéki körzetekben egyre súlyosabb a helyzet. Az éhező és a tél miatt fa- gyoskodó tízezrek körében járványok kitörése fenyeget. A pakisztáni hadsereg szóvivője közölte, hogy a katonák gyalog igyekeznek eljutni a segélyekkel a legnehezebben megközelíthető településekre. Hivatalos adatok szerint a földrengés eddig összesen 53 ezer halálos áldozatot követelt, de a legfrissebb becslések már 80 ezerre teszik a halálos áldozatok számát. Egy szerb lap szerint teljesíteni kell a magyar kisebbségnek tett ígéreteket Kettős mérce a Vajdaságban MTI-FIGYELŐ A Danas című belgrádi napilap szerint a szerb hatóságoknak be kell váltaniuk a kisebbségeknek tett ígéreteiket, ahelyett hogy a kisebbségellenes incidensek megítélésében vitáznának velük. A liberális lap elemzése szerint a szerbiai közvéleményben nagy meglepetésként hatott az első szabadkai tüntetés, amelynek során a magyarok követelték a rendőrség és az igazságszolgáltatás hatékonyabb fellépését az etnikumok közötti incidensek elkövetői ellen. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke személyesen a belgrádi kormánypolitikusokat tette leginkább felelőssé a hatóságok lassú reagálása miatt, Doris Pack, az Európai Parlament délszláv vegyes bizottságának elnöke pedig támogató levelet küldött a szabadkai tiltakozóknak. A Danas rávilágít arra, hogy a vajdasági magyarok szerint a hatóságok gyorsan és hatékonyan megoldják azokat az eseteket, amelyekben a magyarok a vétkesek, viszont „lassan vagy sehogyan sem” cselekszenek, amikor ők az áldozatok. Szerintük a kettős mérce annak a következménye, hogy a kisebbségek részvétele a rendőrségben nem éri el az öt százalékot, jóllehet a tartomány lakosainak több mint harmadát teszik ki. Hasonló a helyzet az igazságszolgáltatással is. A lap ugyanakkor rámutat, hogy e két intézménnyel kapcsolatosan számos kifogásuk van az ország minden állampolgárának. Bizonyos, hogy ezekben az intézményekben a reform nem jutott el messzire, a kormány pedig ezért mindenképpen nagy felelősséggel tartozik, és sok munkát kell elvégeznie még, hogy az országot eljuttassa a rend és törvény európai családjába. „Ahelyett, hogy ugyanarra a problémára más-más dioptriájú szemüveggel néznének, sokkal jobb lenne, ha teljesítenék, amit ígértek. Kiváltképpen, amikor azokról a vegyes bizottságokról van szó, amelyek hivatottak lennének kivizsgálni az incidenseket, és lehetővé tennék a tettesek kézre kerítését és megbüntetését. Ugyanolyan mérce szerint, bármilyen nemzetiségűek” - írja a Danas. KOMMENTÁR Vég vagy a kezdet? JARÁBIK BALÁZS Mi a különbség az EU- és az iraki alkotmány között? Az eredményt tekintve szinte semmi, mind a kettő vagy a vég kezdete, vagy a kezdet vége. Az iraki alkotmány - amelyet több mint egy évig rakosgattak össze - ugyanis nem arról szólt, amiről a róla szóló hírek. Vannak benne szép és hasznos dolgok, hogy például a nők egyen- lőek a törvény előtt, szólásszabadság, vallásszabadság, s a többi. Az iszlám törvénykezés alkotmányba foglalásáról sem volt akkora vita, műit amekkoráról a hírekben beszámoltak. Bár az iraki alkotmánybíróságnak lesz dolga bőven, ha figyelembe vesszük, hogy az alkotmány szavazásra bocsátott verziója szerint elvben semmi sem ütközhet az iszlám szabályaival. Ennyit a nők egyenjogúságáról. Az új alkotmány, illetve a népszavazás tulajdonképpeni kérdése, hogy lesz-e egyáltalán iraki alkotmánybíróság? Az új alaptörvény ugyanis lényegében föderalizálja Szaddám valamikori rendszerét, amely ötven évig a Bath párt egyeduralma alatt a szunnita kisebbségnek biztosította a hatalmat. Most azonban - az alkotmány által támogatott két lehetséges regionális autonómián keresztül - az északi, kurd Mo- szul, a déli, síita Bászra és a központi, szunnita (?) Bagdad alakulhat új hatalmi centrummá. Ezt erősíti, hogy a regionális kormányok akár saját haderőket is fenntarthatnak. Ez részben a jelenlegi helyzet konzerválása lenne, de talán éppen ezért lehet életképes. Nem először történne ez az iraki történelem folyamán: az egykori Mezopotámia évszázadokkal ezelőtt autonóm városállamok szövetsége volt. Ugyanez a hármas hatalmi centrum ráadásul már a török uralom idején is kialakult. Ezzel szemben a politikailag egységes Irak - nyugati nagyhatalmak által gründolt - koncepciója cirka nyolcvan évvel ezelőtt, az első világháború utáni zavaros időkben született. Ne higgyük, hogy örömében mindenki repdes a föderáció tervétől. A szunniták szinte rettegnek attól, hogy nemcsak elvesztik az ötven évig - Szaddám által - őrzött politikai kiváltságaikat, hanem főleg az iraki olaj feletti ellenőrzést is. Mert az olaj délen és északon található. Bagdadi félelmek szerint így a középső résznek (értsd a szunnitáknak) maradna a nélkülözés, sőt Bagdad akár a regionális kormányok túsza lehet. Az alkotmány sorsa e pillanatban kétséges, el- buktatásához csupán arra van szükség, hogy három tartományban is kétharmados többséggel utasítsák el a választók. A szunniták négy tartományban vannak többségben. Kettőben már győzött a nem, most mindenki a maradék kettőre, Ambarra és Szaladinra figyel. Mindesetre Condoleezza Rice sietett kijelentem, hogy az irakiak többsége támogatta szombaton az alkotmánytervezetet. Rice az elemzők nagy részének véleményét visszhangozta, és ugye ez igen jól jönne a manapság hányatott sorsú és alacsony támogatottságú Bush elnöknek. Naná, végre valami jó hír - ráadásul Irakból. Jó hír azért van: a szunniták magas részvételi aránya (több, mint 60%). Ez még akkor is jó hú, ha tudhatjuk, hogy a kurdok és síiták siettek igennel szavazni, míg a szunnitákat a nem mobilizálta. Jelzésértékű azonban, hogy az irakiak nagy része a politikai megoldásban hisz. Márpedig semmi más nem stabilizálhatja Irakot, mint az iraki többség akarata. Akár lesz föderáció, akár nem. JEGYZET Gyógyítók és betegek MISLAY EDIT Tüdőm: nem könnyű az orvosok, a nővérkék helyzete, nincsenek túlfizetve, és sorolhatnám a gondokat, amelyekkel nap mint nap szembe kell nézniük. Életeket mentenek, gyógyítanak, de az utóbbi időben ismerőseim körében annyi történetet gyűjtöttem össze a negatív tapasztalatokról, hogy talán nem árt szót ejteni róla. Hogyan is mondta nem is olyan régen Zajac miniszter? Rengeteg kiváló szakember van itt, csak azt kellene megtanulniuk, hogy ne „áruként” tekintsenek a betegre. Csak úgy mellékesen jegyzem meg: lehet, hogy az orvosi ellátás szempontjából sokkal hatékonyabbak a rendelők, de néha úgy érzem, már ezzel is jó néhány dolog „el lett szúrva”. Hogy a betegeknek kell az orvos elé Járulniuk”, ra- maty állapotban akár órák hosszat a rendelőben várakozniuk, az orvos pedig egymás után „beveszi” őket. Szalagon. Szóval mint az árut. Lássuk be, nem vé- leden, hogy régen nem a rendelők, hanem a háziorvosok voltak divatban. Mert mégiscsak lo- gikusabb, hogy az egészséges szakember látogassa meg azt, aki beteg, akinek fájdalmai vannak, aki segítségre szorul, és nem fordítva. Persze lehet, hogy tévedek... (Most nem a kórházról beszélek, természetes, hogy nem vihető mindenkinek az otthonába az összes komplikált műszer vagy egy műtő teljes felszerelése.) Annyi azonban talán az orvostól, a nővértől is elvárható, hogy tudatosítsa: az ember nem jókedvében keresi fel, nem azért, mert éppen volt egy szabad órája, és semmi jobb ötlete nem akadt. Ellenkezőleg: az emberek többsége egyáltalán nem szeret orvoshoz járni. Mert az annyit jelent, hogy valami baja van. Aggódik, retteg, nem túl komoly-e a dolog. És nem elég a maga baja, nyersen, lekezelően beszélnek vele. Mintha alacsonyabb rendű lenne. Vagy mintha azt hinnék, elég, ha a testét próbálják meggyógyítani. A leikébe nyugodtan bele lehet gázolni. Pedig hát a kettő, mármint test és lélek, összetartozik. Nem általánosítani akarok, hiszen ismerek remek orvosokat, akik amellett, hogy jó szakemberek, azzal is erőt öntenek a betegbe, ahogyan beszélnek vele. Ismerek olyan nővérkét is, aki nemcsak a kötelező munkát végzi el morgás nélkül, hanem még saját készítésű, helyes kis őrangyallal is meglepi a szomorú beteget. Tudom, nehéz anyagi helyzetben van az egészségügy. De a tapintatosság, a normális emberi hang tényleg nem kerül pénzbe.
