Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-14 / 238. szám, péntek

1/a i/iľDTiľC7i/iľnn JvľKIľjZiJVĽIJU 2005. október 14., péntek 2. évfolyam 38. szám Egyes térségekben jelentősen elszaporodtak a pockok, egyedsűrűségüket a szakértők veszélyesnek ítélik Most időszerű: a zöldségfélék szedése, tárolása A hagyma, a burgonya és a zöldség betakarítása Jelentős károkat okozhatnak Képarchívum Járványügyi szakértők a napokban figyelmeztettek arra, hogy az utóbbi hetek­ben országszerte je­lentősen elszaporodtak a mezei pockok, egerek. A Komáromi járásban gaz­dálkodók már a rágcsálók által okozott tetemes ká­rokkal is szembesültek. CSERES ZOLTÁN Jaj, egér! - kiáltunk fel riadtan, ha a pincében, kamrában a zsák­ból, vagy a láda alól hirtelen szür­késbarna apró rágcsáló ugrik ki, és villámgyorsan eltűnik a sarok­ban levő lyukban, vagy valame­lyik bútor alatt. Különösen most ősszel húzódnak be a szabadból nyíló helyiségekbe, időnként a há­zak lakórészeibe is, ha az időjárás változása következtében hirtelen megszűnik a megszokott nyári, kora őszi táplálékbőség. A pocko­kat az erősen hűvösödő, nyirkos éjszakák is védett helyekre kény­szerítik. Jelenleg azonban a mezei ege­rek nemcsak a háziasszonyok éle­tét keserítik, hanem a nagyüzemi agrártermelőkét is. Egyre több helyről érkeznek hírek arról, hogy a rágcsálók tetemes károkat okoz­tak a szépen kikelt őszi búzában és repcében valamint a betakarí­tásra váró lucernában. Egyre növekszik a fertőzöttségi szint A mezei pocok egyedsűrűsége ősz elejéig nem emelkedett szá­mottevően. A fertőzöttség a Ko­máromi járásban szeptember ele­jén még mindenütt alacsony volt. Az elmúlt időszakban azonban az egerek szaporodása felgyorsult, ezért mindenütt egyedsűrűségük további növekedésével kell szá­molni. Jelenleg a rágcsálók főként a lucernában, valamint a betaka­rításra váró sárgarépában, zöld­ségben, burgonyában károsíta­nak. A túlszaporodás főként az utak mentén jelentős. A kukorica betakarításának előrehaladásával viszont a környező területek fertőzöttségének növekedésével kell számolni. A nagyobb kiterje­désű kukoricatáblák szomszédsá­gában akár a veszélyest meghala­dó egyedsűrűség is előfordulhat. A gyümölcsösök talajának rit­kán művelt része is kedvező fész­kelő helyet nyújt a pockoknak. A kártevők kemény tél vagy tartós hótakaró esetén a gyümölcsfák gyökérnyaki részét is károsítják. Ezért a gyümölcsösökben teljes pocokmentességet kell fenntarta­ni. Kiskertekben nem tanácsos a fák törzsét szalmával, kukorica­vagy napraforgószárral bekötöz­ni, mert ezzel ugyan a nyulak el­len védekezünk, de a pockoknak búvóhelyet nyújtunk. Télen csak védett helyen szaporodnak A kamrában vagy pincében ta­nyázó házi egerek leélhetik rövid életüket úgy, hogy egyetlenegy­szer sem dugják ki orrukat a fala­kon túlra. Generációk váltják, válthatják egymást ugyanazon a padláson, ugyanabban az istálló­ban. Az épületekben, tehát az ember közelében élő állományok külö­nösen szaporák, a nőstények a he­lyiség hőmérséklettől függően akár egész évben nevelhetnek utódokat. Általában 3-4 heten­ként ellenek 6-8, néha 10-12 kölyköt. A szabadban vagy a kinti területeken tanyázó házi egér sza­porodása a téli időszakban szüne­tel. A kamrákban, pincékben, is­tállókban, pajtákban élő házi ege­rek egyfajta családi közösséget al­kotnak, amely egy-egy uralkodó hímből, több nőstényből és a min­denkori fiatalokból áll. Az egeres helyiséget az állatok vizeletének jellegzetes szaga nyomban elárul­ja, de mindig megtalálhatjuk a földön a feketés színű apró ürülé­ket is. Ahol nem üldözik őket, ha­mar megszelídülnek, néha nap­közben is előbújnak és minden rághatót apróra őrölnek éles foga­ikkal. Egérfajok térségünkben Négy egérfaj ismert, három meglehetősen hasonló - vörhe- nyes, barna bundával, nagy fülek­kel és fekete szemekkel. A negye­dik a pirók egér, erősen vörhenyes bundájú, amelyet a tarkótól a fa- roktövig fekete csík díszít. Az épü­letekben azonban a leggyakrab­ban a közönséges erdei egérrel ta­lálkozhatunk. Az ellene való vé­dekezés gyakorlatilag ugyanaz mint a házi egérnél. A vízi pocok a mezei pocokhoz hasonló, de an­nál nagyobb és sötétebb bundájú, farka jóval hosszabb, mint a ki­sebb hazai pocokfajoké. A vizek környékét, csatornák, gazos árok­partok mentét, folyópartokat ked­veli, de gyakran felbukkan az ezek közelében levő kertekben is, ahol a répát, burgonyát, salátát, káposztát és a többi termesztett növényt károsítja. Télen keveseb­bet mozog, de ha valahol fiatal gyümölcsfát talál, kérgét alapo­san megrágcsálja. A mezei pocok az évekig tartó alacsony népessé­gi szint után 3-6 évenként szapo­rodik fel jelentősebben. Csak az időben elvégzett agrotechnikával és a következetes védekezéssel tudjuk megakadályozni, hogy je­lentősebb mértékben elterjedjen. Védekezési lehetőségek Az őszi kalászosokban, őszi repcében, évelő pillangósokban, a réten, legelőn, gyümölcsösökben a pocokfertőzés megfékezése ér­dekében most gyakorlatilag csak a csalétkes védekezés lehetősége maradt. Az a legfontosabb, hogy a pocoknépességnek a megfelelő csalétket adagoljuk. A következő készítmények használata engedé­lyezett és kapható nálunk: Bro- macid H, Commando Critox, De- ralan H, Muskil Special G, Roden- tic Blesk G, és Z, Stutox-I, vala­mint a Redentin 75. Az adagolás és a használati utasítás a csoma­goláson fel van feltüntetve. A poc­kok természetes ellensége a her­melin és a menyét, valamint az ölyvek, a baglyok és a macskák. A szerző növényvédelmi szak­mérnök Hibajavítás Múlt heti számunkban a növényvédelmi szaktanácsa­dóban helytelenül azt közöl­tük, hogy a krizantém fehér­rozsdája vírusos betegség, holott gombás eredetű meg­betegedés. A szerző és az ol­vasók elnézését kérjük. A szerkesztő PEPÓ ZSUZSANNA Termésszedés után mindig szedjük le a beteg terméseket is és távolítsuk el a beteg töveket a parcellából. Ezzel jelentősen las­síthatjuk a betegségek terjedé­sét. Soha se szedjük egy edénybe a beteg és az egészséges termést. A betakarított termés feldol­gozását a lehető legrövidebb időn belül végezzük el. A táro­lásra szánt termést válogassuk át. Vegyük ki a beteg, sérült vagy ütődött példányokat. Tisztítsuk meg alaposan a megtermelt nö­vényeket. Azután szikkasszuk le róluk az összes nedvességet, majd hűvös, szellős helyen hagy­juk egy kicsit kihűlni, és csak ez után tegyük be a tárolóba. A hi­deg pincébe vagy verembe betett meleg termény felületén kicsa­pódik a pára, és a termés ment­hetetlenül megromlik. A pincét minden ősszel a táro­lás megkezdése előtt ki kell fertőtleníteni meszeléssel. Ha a padozat földes, akkor híg mész- tejjel öntözzük. be a takarítás után. A céklát és a burgonyát tá­rolhatjuk zsákban vagy ömleszt­ve. Mindkét esetben ajánlatos a megfelelő szellőzés biztosítása érdekében a termény alá raklapot tenni és arra fektetni a zsákokat. A befulladásra hajlamosabb növényeket - mint a sárgarépa, a petrezselyem gyökere és a zeller - hagyományosan tiszta homok kö­zé szokás tenni. A minden alka­lommal friss homokot kell horda­ni a tárolóba. Saját tapasztalata­ink alapján kedvezőbb megoldás a száraz szalma közé tenni ezeket a gyökérféléket. Ugyanis a külön­féle rothadást okozó kórokozók terjedése a szalmában sokkal las­súbb. A szalma másik előnye, hogy könnyebben mozgatható és tavasszal komposztálható. A hagymát ne tároljuk pincé­ben, hanem valamilyen alacso­nyabb páratartalmú helyet ke­ressünk neki. Az sem baj, ha fagy éri, ha ott olvad ki ahol megfa­gyott. Melegebb helyre vinni azonban nem szabad, mert a hir­telen kiengedő hagyma meg­romlik. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolvam Valuta Árfolvam EMU - euró 38,941 Lenqvel zloty 9,985 Anqolfont 56,838 Maqvar forint (100) 15,496 Cseh korona 1,315 Svéd korona 4,156 Horvát kuna 5,332 Szlovén tollár (100) 16,266 Japán ien (100) 28,326 Svájci frank 25,097 Kanadai dollár 27,720 USA-dollár 32,496 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,94-39,94 31,78-33,44 1,28-1,34 14,79-16,09 OTP Bank 37,87-39,85 31,64-33,40 1,28-1,34 14,85-15,98 Postabank 37,97-39,91 31,73-33,27 1,29-1,35 13,70-17,30 Szí. Takarékpénztár 37,92-39,86 31,72-33,39 1,27-1,35 14,76-16,15 Tatra banka 37,89-39,91 31,76-33,46 1,28-1,34 14,78-16,00 UniBanka 37,89-39,87 31,76-33,42 1,28-1,34 15,03-15,81 Általános Hitelbank 37,95-39,97 31,84-33,54 1,27-1,35 14,84-15,98 Az első adat a, valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa október 12-én október 12-én október 12-én október 12-én október 13-án október 12-én október 12-én sárgarépa 15 Sk/köteg 13-15 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/csomó 12-15 Sk/kg 15-18 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 15 Sk/köteg HB 30 Sk/kg —i ■H 28 Sk/ka 12 Sk/csomó Hl 29-35 Sk/kgJHHi Hl' 23-45 Sk/kg ggg Hi 22-31 Sk/kJ— burgonya 10 Sk/kg 8 Sk/kg 8 Sk/kg 10-12 Sk/kg 5-7 Sk/kg 6-9 Sk/kg 5-8 Sk/kg tojás 3-3,70 Sk/db 2,60-3 Sk/db 2,20 Sk/db ■£' 2,50 Sk/db Hl 2,50-3,00 Sk/db ggg 2-2,90 Sk/db Hl . 2,10-2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16 (90) Sk/kg 8-12 (60) Sk/kg 15 (55) Sk/Sk 10 (60)Sk/kg 10-15 (75) Sk/kg 9-12(60-99)Sk/db 9-14(70-100) Sk/db zeller 15 Sk/fej 8-10 Sk/db 30 Sk/kg X 8-12 Sk/db 24-35 Sk/kg 20 Sk/kg zöldpaprika 26-30 Sk/kg 16-26 Sk/kg 20-25 Sk/kg 15-20 Sk/kg 16-28 Sk/kg 16-27 Sk/kg 15-35 Sk/kg paradicsom 30-45 Sk/kg ggg 24-28 Sk/kg Hti 35 Sk/kg X Hl ' 10-28 Sk/kgHHH HB 18-45 Sk/kg ggj HK 20-35 Sk/kjHI kelkáposzta X 12-16 Sk/db 20 Sk/kg X 20 Sk/kg 20-24 Sk/kg 19-21 Sk/db szárazbab/zöldbab ■■■HHH 60 Sk/l (35 Sk/kg) 80 (30) Sk/kg X 80 Sk/liter/25 Sk/kg X HB 50 Sk/kg 'Hl alma 19-30 Sk/kg 12-22 Sk/kg 10-25 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg 17-30 Sk/kg 10-18 Sk/kg karfiol/káposzta 19-25 Sk/db/12 Sk/kg 15-25 Sk/db/10-12 Sk/kg 25-35 Sk/db/10 Sk/kg 25-30 Sk/db/10 Sk/kg 18-25 Sk/db/8-13 Sk/kg Hl 18-29 Sk/db Hl 5-30 Sk/db/7-10 Sk/kg salátauborka 29 Sk/kg X 25 Sk/kg X 20 Sk/kg 29 Sk/kg 30 Sk/kg őrölt fűszerpaprika 250 Sk/kg HU 250-300 Sk/kg X Hi 200 Sk/kg ggf X ■H X szőlő 19-40 Sk/kg X 20 Sk/kg 20 Sk/kg 45 Sk/kg 20-40 Sk/kg 20-36 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents