Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-14 / 238. szám, péntek

ÚJ SZŐ 2005. OKTÓBER 14. VÉLEMÉNY ÉS .HÁTTÉR 7-Az újságírói kacsa is lehet madárinfluenzás? (Peter Gossányi rajza) A haderő lemaradása a NATO életképességét is veszélybe sodorhatja Európa nem tudja megvédeni magát TALLÓZÓ LIBÉRATION Őrizetbe vették Jean-Ber- nard Mérimée-t, Franciaország volt ENSZ-nagykövetét az iraki „olajat élelmiszerért” nevű ENSZ-programot övező kor­rupciós botrányban való érin­tettség gyanújával és már vádat is emeltek ellene „befolyással való üzérkedés”, valamint „egy külföldi köztisztviselő aktív korrumpálása” címén. A fran­cia kormány teljes együttműkö­dést ígért a korrupciós ügy fel­tárásához. A 68 éves magas rangú diplomata 1991 és 1995 között képviselte hazáját a Biz­tonsági Tanácsban, azt kö­vetően pedig római nagykövet volt három évig. 1996 és 2003 között részesült Szaddám Husszein olajának viszontela­dási jogából. Mérimée a hato­dik abból a tizenegy politikai és közéleti személyiségből, akik ellen eljárás indul Franciaor­szágban az iraki rendszer tá­mogatásáért élvezett - az ENSZ által 10 milliárd euróra becsült - korrupciós olajüzletben való részvétel miatt. A volt nagykö­vet 150 ezer euró óvadék elle­nében szabadlábon, de rendőrségi felügyelet mellett védekezhet a vádak ellen. A korrupciós olajüzlet két szálon futott. Az egyik a Total vállalat köré szerveződött, amely hiva­talosan is kereskedett Irakkal, de feltételezhető, hogy más cé­geket is felhasznált közve­títőként, hogy még több iraki olajhoz jusson. Ehhez Irak csak a juttatásokból való részesedé­sért cserébe járult hozzá. A To­tal ellen 2002-ben a francia pénzügyminisztérium pénzmo­sás elleni osztálya indított eljá­rást, mert a cég csaknem ötmil­lió euró korrupciós pénzt állo- másoztatott a svájci Telliac nevű társaság számláján, s ebből az összegből jutalmazta az iraki piacon dolgozó közve­títőit. A másik szálon a bagdadi rezsim közvetlenül juttatta ba­rátait és támogatóit több millió hordó olajának kereskedési jo­gához. Az érintett személyek azután magas árréssel adták el az iraki olajat nagyvállalatok­nak. Az „Irak barátainak” meg­szabott ár és a későbbi eladási ár különbségéből befolyó nye­reség egy része visszakerült az iraki vezetők zsebébe. Az 1996 és 2003 között érvényben lévő „olajat élelmiszerért” ENSZ- program célja az volt, hogy se­gítsen túlélni Iraknak azokat a nemzetközi szankciókat, ame­lyekkel Szaddám rezsimjét Ku- vait 1990-es lerohanása után sújtották. Figyelmeztetést intézett az európai országokhoz a NA­TO két korábbi vezető tiszt­ségviselője. Leszögezték, a kontinens országainak vég­re nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük haderőik fej­lesztésére, máskülönben nem lesznek képesek meg­védeni saját érdekeiket, megőrizni a komoly part­neri kapcsolatot az Egye­sült Államokkal és a NATO életképességét is veszélybe sodorhatják. MTI-HÁTTÉR Joseph Ralston amerikai tábor­nok, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka és Klaus Naumann német tábornok, a szövetség kato­nai bizottságának volt elnöke ah­hoz a tanulmányhoz írt előszót, amelyet egy washingtoni kutatóin­tézet készített az európai védelmi integrációról. A katonai körökben mind a mai napig rendkívül befo­lyásos két egykori főtiszt rámuta­tott: ugyan Európa most - törté­nelme során mindeddig példa nél­küli - békében és stabilitásban él, de továbbra is komoly biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie. A tábornokok szerint a „lator államok” okozta fenyegetés, a határokon is átnyúló bűnözés, a regionális konfliktusok veszélyez­tetik a kontinens államainak érde­keit, s mind Európának, mind Észak-Amerikának meg kell küz­denie az új típusú terrorizmussal, valamint a tömegpusztító fegyve­rek terjedése által okozott kocká­zatokkal. Mindezek az új bizton­sági kihívások, valamint az Euró­pai Unió politikai jellegű fejlődése miatt logikus lépés lenne a védel­mi téren való további integráció - ám ehhez az európai politikai ve­zetőknek nagyobb konszenzusra kellene jutniuk haderőik jövőbeni szerepéről. Amit a két főtiszt így körülírt, azt a 97 oldalas, az internetre is feltett ( http://www.forum-euro- pe.com/NDA/index.html ) tanul­mány szerzői nyíltan kimondják: eszerint az európai vezetőkből ál­talában hiányzik a politikai akarat országaik védelmi erőinek haté­konyabbá tételéhez, a stratégiai célok és a képességek közötti sza­kadék csökkentéséhez, s habár Európa katonai képességeinek ja­vítását mind az EU, mind a NATO prioritásnak mondja, az előreha­ladás lassú és egyenlőtlen. A tanulmány felhánytorgatja, hogy Európa nem rendelkezik ele­gendő szállítógéppel, különleges kommandós alakulattal és megfe­lelő parancsnoki, irányítási rend­szerekkel. Azt javasolják, hogy a védelmi költségvetések egynegye­dét az országok ezentúl kutatás- fejlesztésre és új fegyverek be­szerzésére fordítsák, a személyi kiadásokra legfeljebb 40 százalé­kot költsenek, a kis államok pedig ne minden területen fejlesszék haderejüket, hanem specializá­ló^ anak. A tanulmány kapcsán Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben úgy véleke­dett: a leírtak erős jelzést adnak arra, hogy folytami kell a NATO már elkezdett reformját. „Ha át akarjuk alakítani a fegyveres erőket, ha új megközelítésre tö­rekszünk a védelmi politika terü­letén, akkor megfelelő költségve­tési erőforrásokkal kell rendelkez­ni, s ma nem ez a helyzet” - ismer­te el a főtitkár, hozzátéve: szerin­te a politikai akarat megvan a vál­toztatáshoz, de az kétségtelen, hogy a haderők átalakításához pénz is kell. Az Európai Unió országainak egyesített katonai költségvetése a második legnagyobb a világon - természetesen az Egyesült Álla­mok mögött - de a mintegy 200 milliárd eurós összeg fele a bérek­re megy el. S eközben az Egyesült Államok például ötször annyit költ védelmi kutatásokra, mint az EU-országok együttesen. KOMMENTÁR Jirko rálép a gáz(ár)ra SIDÓ H. ZOLTÁN Egy volt Minardi-pilóta tudja mi az, hogy repülőrajt. Jirko Mal- chárek, az egykori Forma-l-es tesztversenyző még alig helyezke­dett el a gazdasági minisztérium bársonyszékében, ami ugyan nem testreszabott, mint a gyorsasági autós világbajnokságban, és máris a gázpedált padlóig nyomva rohant neki a tárcájára váró feladatoknak. Bemelegítő ujjgyakorlatként még a múlt héten le­váltotta a Zsolna melletti KIÁ autógyár projektumának kivitelezé­séért felelős minisztériumi főmenedzsert, majd tegnap frontális támadást jelentett be: megküzd a Transpetrol orosz kézbe került részvénycsomagjának visszaszerzéséért, versenypályázatot ír ki a monopolhelyzetben lévő, még állami társaságok csúcsvezetői posztjaira, állítólag 200 millió koronát lefarag a KLA beruházás­nak odaítélt állami keretből, s végül megpróbálja 6-8 százalékkal csökkenteni a lakossági vezetékes földgáz árát. Joggal állítható, ilyen, száguldó cirkuszba illő kezdettel keve­sen számoltak. Ha a felsorolt feladatok javát szerencsésen leve- zényli, s közben mindvégig megőrzi az ország gazdaságpolitikája tényleges irányítójának, Ivan Miklós pénzügyminiszternek a szimpátiáját, akkor gyorsan megcáfolhatja a róla előzetesen kiala­kult negatív képet. Talán a leginkább hajmeresztő elképzelésének a gázárcsökkenés tűnik, hiszen a hozzáértők korábban ezer érvvel dúcolták alá az októbertől érvényes 20'3 százalékos áremelés in­dokoltságát. Most megjön Malchárek, aki máris megtalálta a megoldást. Mielőtt mindenki csak olcsó politikusi trükkre gondolt volna, tegnap délután az árszabályozási hivatal bejelentette: jövőre csökkentik a szállítási költségek tarifáit, vagyis ha a világ­piaci árak nem kezdenek el újra vágtatni, akkor januártól 6-8 szá­zalékkal mérséklődhet a földgáz ára. Lehet ennél jobb hírrel kez­deni a választási évet? Ám a következő kérdés is jogos: ha nem jön Malchárek, akkor vajon kiderült volna-e a gázárképzésben mutatkozó tartalék? JEGYZET Káosz a kozmoszban RÁCZ VINCE Nagy a jövés-menés az univer­zumban, legalábbis a Föld körül, bár mostanság inkább csak affé­le avatatlan űrturisták kívánkoz­nak a súlytalanság vágyától és a rakéták erejével hajtva orbitális pályára lépni. Hiába, már az űr sem a régi, csekélyke húszmillió dollárért bárkit az égbe repít az Orosz Űrhajózási Hivatal. Persze nem árt, ha az illetőnek nincs tériszonya. Míg egyesek az ég­boltban is hovatovább csak üzle­tet látnak, a megtisztelő űrklub­tagságot a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat követően a világban harmadikként kivívó Kína továbbra is nemzeti presz­tízsként kezeli az űr meghódítá­sát, az űrprogramot maga a győzedelmes kommunista párt felügyeli. A jelek szerint a kínai­ak ugyancsak nekibátorodtak. Miután két éve Jang Li-vej, a kí­nai légierő akkor 38 éves alezre­dese, a világ első tajkonautája, értsd: Kína Gagarinja a Szent Csónak fedélzetén alig egy nap leforgása alatt sikerrel kerülte meg tizennégyszer a planétát, szerdán újabb űrszekeret lőttek ki, utasterében immár két űrha­jóssal, akik a tervek szerint öt napon át tartózkodnak majd a kietlen égi sivatagban. A kínai kommunista párt két bátor high- tech hőse most még a figyelem középpontjában áll, de a későbbiekben majd bizonyára úgy járnak, mint az azóta nem­zeti kinccsé avanzsált neves elődjük, akit visszatérése óta gondosan rejteget a kínai párt­vezetés. Peking bálványa csak ritkán jelenhet meg a nyüvános- ság előtt. Távolmaradása a köz- szerepléstől űrutazása egyéni jellegének mérséklését szolgálja. Az egyéni érdekeket háttérbe szorító rendszer egész egy­szerűen nem hagyhatja, hogy egy ember túlzott figyelmet kap­jon, mivel a sikere mögött egy egész gárda és a rendszer állt. Kína Hosszú Menetelése az űrben, a dél-ázsiai ország űrsike­rei kétségtelenül örömteljes ténynek bizonyulnak akkor, ami­kor a rizsföldek lakói közül - a legutóbbi, örvendetes hírek sze­rint - egyre többen használnak egy bizonyos nyugati civilizációs vívmányt, nevezetesen a vécé- papírt. A titkosszolgálat információi alapján tiltották le a kolozsvári főtéri gödrök betemetését Ásatással foglalkozik a román hírszerzés MTI-FIGYELÔ Állítólag a román hírszerzés fi­gyelmeztette Traian Basescu ál­lamfőt, hogy Kolozsváron „lap­pangó etnikai feszültséget keltett” a főtéren tátongó gödör tervezett betömésének híre, Emil Boc pol­gármester erre alapozva tiltotta meg a betemetést - írta az Új Ma­gyar Szó. A bukaresti napilap sze­rint Emil Boc kijelentette: a jövőben történészek, régészek, urbanisztikával foglalkozó szak­emberek részvételével zajló nyil­vános vita dönt a Kolozsvár főte­rén tátongó gödör betöméséről. A lap emlékeztet: a kincses vá­ros vezetője legutóbb az Egyesült Államokból tiltotta le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő alpol­gármester, Boros János kezdemé­nyezését. a gödör betömését. „Nem keverjük bele a politikát, az etnikumot sem, a döntés a tudo­mányra támaszkodik” - idézte Bo- cot a lap munkatársa, hozzáfűz­ve: a kolozsvári polgármester mégis belekeverte mind a politi­kai, mind az etnikai szempontot az ügybe. Boc ugyanis a gödörtö­més halasztásáról nem szakértők véleményére támaszkodva, ha­nem a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) „riasztása” alapján döntött. A SRI jelentéséről Boros János alpolgármester számolt be a sajtó­nak, de a központi sajtó szerint az államelnöki hivatalon belüli forrá­sok maguk is Borost igazolják. Szeptember végén a sajtó meg­szellőztette a SRI-t ellenőrző par­lamenti bizottság nem éppen po­zitív hangvételű jelentését. E je­lentés szerint a hírszerzésből ép­pen a jól képzett titkos ügynökök hiányoznak a leginkább. Emiatt a SRI értesüléseinek alig fele szár­mazik „terepről”. Dániel Morar, a korrupcióellenes ügyészség fris­sen kinevezett vezetője azt mond­ta a nyilvánosság előtt: a SRI-től kapott tájékoztatások 80 százalé­ka mese, azaz, olyan információ- halmaz, amely a sajtóból táplál­kozik. A kemény bírálatok után a SRI két ügyben hallatott magáról. Először, amikor beszámolt a sajtó­nak, hogyan lepleztek le egy al- Kaida-sejtet. Akkor két sms miatt meghatározatlan számú arab származású fiatalt kitoloncoltak az országból. Ezzel egy időben ér­zékelte a hírszerzés Kolozsvárott a „lappangó etnikai feszültséget”. Mindkét esetben olyan informáci­ókról van szó, amelyek „terepről”, azaz éppen a porig gyalázott ügy­nöki hálózat révén kerültek az or­szág elöljáróinak asztalára. FIGYELŐ „Kelet-Európa terméke” Gyurcsány Ferenc magyar mi­niszterelnök párizsi látogatása alkalmából a Les Échos című francia gazdasági napilap az „offenzív és megújuló szociál­demokrácia képviselőjeként” mutatja be őt, aki a „90-es évek Kelet-Európájának terméke” egy olyan országban, amely re­formjainak, a tabuk nélküli pri­vatizációjának és munkaerőpia­ca rugalmasságának köszön­hetően jó eredményeket mutat fel. A lap szerint Gyurcsány pon­tosan tudja, miben rejlik Ma­gyarország vonzereje a külföldi befektetők számára, amelyeket nyilván hangoztatni fog Párizs­ban is. Azzal a perspektívával érkezett Párizsba, hogy múlt he­ti washingtoni látogatása után Jacques Chirac elnöknél és Do­minique de Villepin miniszterel­nöknél is megerősítse nemzet­közi státusát. Az újság hangsú­lyozza, hogy Magyarország meghatározó szerepet játszik a Balkán határán, segítve szom­szédait az Európai Unióhoz való csatlakozásban. Ennek jele az október 20-21-én esedékes ma­gyar-román csúcstalálkozó a régi viták leküzdésére, amely­hez példaként szolgálhat a né­met-francia kapcsolat.

Next

/
Thumbnails
Contents