Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-14 / 238. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 14. RÖVIDEN Bush a lengyel katonák j övőjéről Washington. Az amerikai elnök szerint miniszteri szintű konzultációkon kellene eldön­teni, medcjig maradjon Irak­ban az amerikaiak oldalán harcoló lengyel kontingens. George Bush erről azután szólt újságírók előtt, hogy a Fehér Házban találkozott Aleksan- der Kwasniewski lengyel ál­lamfővel. A lengyel elnök arról biztosította vendéglátóját, hogy hazája - a jövőbeni kor­mány összetételétől és az októ­ber 23-án megválasztandó el­nök pártállásától függetlenül - mindig megbízható szövetsé­gese és szilárd partnere lesz Washingtonnak. Az elnökvá­lasztás egyik esélyese, a kon­zervatív Lech Kaczynski nem­rég arról beszélt, Varsó esedeg továbbra is Irakban hagyná 1700 katonáját, ha az USA se­gít a lengyel hadsereg korsze­rűsítésében. (MTI) Haradinaj visszatérhet Belgrád. Visszatérhet a po­litikai életbe Ramus Haradi­naj, a háborús bűntények el­követésével vádolt volt ko­szovói miniszterelnök. Ő az első vádlott, akinek a hágai törvényszék (NT) engedé­lyezte pere kezdetéig az aktív pqlitizálást és a nyilvános fel­lépéseket. Haradinaj a továb­biakban elláthatja elnöki te­endőit a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja élén. Haradinaj idén március 8-án kapta kézhez hágai vád­iratát, még aznap lemondott kormányfői tisztségéről, és másnap önként Hágába re­pült. Az ügyészség 37 rend­beli háborús és emberiesség elleni bűncselekménnyel, gyilkosságokkal, nemi erő­szakkal és polgári lakosokkal szembeni kegyedenkedéssel vádolja. (MTI) Az exkormányfő a döntés ér­telmében a sajtónak is nyi­latkozhat (Képarchívum) Phenjan várja Koidzumit Tokió. Észak-Korea jó né­ven venné Koidzumi Dzsu- nicsiro japán kormányfő újabb phenjani látogatását. Ezt teg­nap jelezte egy magas rangú külügyi illetékes. Koidzumi már kétszer - 2002-ben és 2004-ben - tett hivatalos láto­gatást Phenjanban, s találko­zott Kim Dzsong II első számú észak-koreai vezetővel. A ja­pán kormányfő többször kije­lentette, a lehető leghamarabb rendezni szeremé Tokió és Phenjan kapcsolatait. Mint mondta, mindenképpen el akaija hárítani a rendezés aka­dályait 2006 szeptemberéig, amikor lejár miniszterelnöki megbízatása. (MTI) Muszlim gerillák támadták meg Nalcsikot, az oroszok ostromgyűrűt vontak az észak-kaukázusi város köré, ahonnan menekült a lakosság Putyin: minden fegyverest meg kell ölni! Moszkva. A terrorcsoportok által megtámadott Nalcsik ostromgyűrűbe zárását ren­delte el tegnap Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök egyúttal parancsot adott ar­ra, hogy a biztonsági erők az észak-kaukázusi város­ban öljenek meg minden fegyvert viselő és ellenállást tanúsító személyt. ÖSSZEFOGLALÓ Mindezt Alekszandr Csekalin, az orosz belügyminiszter első he­lyettese jelentette be Moszkvában, az elnökkel folytatott megbeszélé­se után. Beszámolója szerint Pu­tyin minden szükséges intézkedést elrendelt Nalcsik blokádjához, hogy meg lehessen akadályozni a támadó fegyveresek elszivárgását. „Mindenkit likvidálni kell, akinek fegyver lesz a kezében vagy ellen­állást tanúsít, s az államfő paran­csát végrehajtjuk” - mondta. Az akcióban a védelmi és belügyi tár­ca, valamint a Szövetségi Biztonsá­gi Szolgálat alárendeltségébe tar­tozó egységek vesznek részt, s a katonák elsősorban az ostromzár­ban segédkeznek. Reggel muszlim gerillák össze­hangolt támadást intéztek az észak-kaukázusi Kabard-Balkár- föld fővárosának belügyi és bizton­sági épületei, valamint repülőtere ellen. Az összecsapásokban Arszen Kanokov köztársasági elnök közlé­se szerint 50 fegyveres támadó - más forrás szerint 65 - és tucatnyi helyi lakos vesztette életét. Az orosz erők által körülzárt Nalcsik hat pontján kibontakozó harcok­ban helyi források szerint mintegy 200 - itt is minden forrás más ada­tot közölt - gerilla vett részt. Az orosz belügyi különleges operatív csoportot vezényelt helyszínre. A kabard-balkárföldi belügyi tárca szóvivője elismerte, a rendőri erőknek is vannak halottaik és se­besültjeik. A város kórházaiban 20 civil halottról és 40 sebesültről be­széltek. Az egyik beszámoló szerint a fegyveresek behatoltak egy iskolá­ba, s ott tűzharcba keveredtek kü­lönleges egységekkel, amelyek azonban előzőleg kimenekítették a gyerekeket. A Kreml, majd a tag­köztársasági hatóságok is cáfolták bármely iskola vagy óvoda elfogla­lását. A gerillák megtámadtak vi­szont egy vadászfegyverboltot, egy börtöntelepet, s a 135-ös ezred egyik egységét is a repülőtér kör­nyékén. Bár a hatóságok már déltájban a helyzet normalizálásáról beszéltek, a lövöldözés több helyütt folytató­dott. A gerillák állítólag autókat ke­rítettek hatalmukba, s menekülni próbáltak a városból, vagy ruhát váltva igyekeztek elvegyülni a civi­lek között. A biztonsági erők azt ígérték, éjfélre befejezik a gerillák megsemmisítését - mondta Gen- nagyij Gubin kabard-balkárföldi miniszterelnök. A hatóságok a harcok miatt le­zárták az észak-oszétiai határt. Csecsenbarát gerillák tavaly szep­temberben elfoglaltak egy iskolát az észak-oszétiai Beszlánban, s a túszdráma 331 ártatlan ember, fe­le részben gyerek halálával végző­dött. Kabard-Balkárföldet egy kes­keny észak-őszét földsáv választja csak el Ingusföldtől, ahol tavaly jú­niusban csecsen és ingus gerillák rendőrségi épületeket támadtak meg Nazranyban és környékén, né­hány órára gyakorlatilag átvéve az ellenőrzést a Csecsenfölddel szom­szédos apró köztársaságban, és csaknem 90 embert, zömmel rend­őrt öltek meg. Abdul-Halid Szajdu- lajev csecsen szeparatista vezető „kaukázusi front” kialakítására tö­rekedett az oroszországi muszlim régiókban, ahol a különböző geril­lacsoportok összehangolják táma­dásaikat. Mindamellett a kabard- balkárföldi biztonsági erőknél rá­mutattak: rendőrök szerdán beke­rítették (muszlim fundamentalis­ta) vahhábiták egy csoportját, egy részüket elfogták. Szerintük a nalcsiki támadással gerillatársaik ettől az akciótól akarták elvonni az erőket. Kabard-Balkárföld Grúziával is határos. A grúz hatóságok tegnap ismét cáfolták, hogy csecsen geril­lák rejtőzködnének a Pankiszi- szorosban. Csecsen szeparatisák a Kav- kacentr hírportálon tegnap közöl­ték, az ő egységeik intéztek nagy­szabású támadást Nalcsik ellen, kabard-balkárföldi iszlám gerillák­kal együtt. Délutáni moszkvai közlés szerint az orosz katonai egységek már bir­tokukba vették a helyi repülőteret, ugyanakkor a városban még leg­alább harminc fegyveres bujkálhat. Nalcsik lakóit felszólították, ne hagyják el otthonaikat, ugyanak­kor már tömegével menekültek el az emberek a 300 ezer lakosú vá­rosból. (MTI, TASR, SITA) A szenátus elfogadta, hogy a romániai magyar közösség is államalkotó tényező Csak az első csatát nyerték meg MTI-JELENTÉS Bukarest. A romániai kisebbsé­gek államalkotó tényezők. Ezt a ki­tételt fogadta el a román szenátus, megszavazva a kisebbségi törvény- tervezet e megállapítást is tartal­mazó első három cikkelyét. A teg­napi romániai sajtó és az RMDSZ tájékoztatása szerint végeláthatat­lan huzavona előzte meg szerdán délután a kisebbségi törvényterve­zet cikkelyenkénti vitáját. Kirohanásokat intézett a törvény ellen Gheorghe Funar, a szélsősége­sen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) szenátora. Ion Iliescu volt államfő továbbra is azt az állás­pontot képviselte, ha kikerül a ter­vezetből az autonómiára vonatko­zó, szerinte a legnagyobb veszélyt jelentő 5. számú fejezet, akkor nem lesznek kifogásai a jogszabállyal kapcsolatban. A kormányt képvise­lő Markó Attila kisebbségügyi ál­lamtitkár kiállt az RMDSZ állás­pontja mellett: a törvény egésze a kisebbségek jogállásáról szól, nem lehet kiragadni egyik-másik cikke­lyét. Verestóy Attila szenátor szerint a PRM minden eszközzel megpró­bálja akadályozni a kisebbségi tör­vény elfogadását. „Olyan hangula­tot akarnak teremteni módosító in­dítványaikkal, hogy lerombolják a kisebbségi törvényt. Még a kor­mánykoalícióban résztvevő Konzer­vatív Párt (PC) néhány szenátora is hajlik arra, hogy kiiktassanak olyan cikkelyeket, miszerint a kisebbség államalkotó tényező, és joga van sa­ját intézményrendszeréhez.” Az említett szavazás után kezdődött a cikkelyenkénti vita. Eckstein-Ko- vács Péter szerint az RMDSZ csak az első csatát nyerte meg. A végső szót a képviselőház mondja ki, ahol jelen vannak a magyar közösség frakciója mellett a 18 romániai ki­sebbség képviselői is, ők szintén érintettek a törvény elfogadásában. Gül török külügyminiszter kizárja, hogy Washington csapást mérne Szíriára Nem hisznek az öngyilkosságban ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Doha. Kizárta egy amerikai csapás lehetőségét Szíriá­ra Abdullah Gül. A török külügymi­niszter tegnap az al-Dzsazíra arab hírtévének nyilatkozott. Kijelentet­te, szerinte nincs Szíria-ellenes ha­diterv. Hozzátette, hogy feszült a politikai helyzet, és Szíriára ameri­kai nyomás nehezedik, de ez min­denki számára természetes. Egy amerikai támadás „ellentétes lenne Törökország érdekeivel. Nem aka­runk újabb háborút a térségben”. A Newsweek amerikai hetilap legutóbbi számában washingtoni kormányzati forrásokat idézve ar­ról számolt be, az USA Szíria-elle­nes légicsapást tervez. George Bush elnök szerdán ismét figyel­meztette Damaszkuszi: szavatolja a biztonságot az iraki-szíriai hatá­ron, és működjön együtt teljes mér­tékben a Rafík al-Haríri volt libano­ni miniszterelnök meggyilkolását vizsgáló bizottsággal. A hivatalos damaszkuszi vizsgá­lat megerősítette, hogy öngyilkos lett a Szíriái belügyminiszter: Gázi Kanaán szájba lőtte magát hivata­lában, majd a kórházba szállítása után belehalt sérülésébe. A szíriai lapok tegnap a főügyész hivatalos közleményét idézték a belügymi­niszter halálának körülményeivel kapcsolatban, s beszámoltak arról, hogy Kanaán 38-as kaliberű Smith and Wesson revolverével öngyil­kosságot követett el a szerda dél­előtti órákban. Ezt támasztották alá a szemtanúk állításai és a holt­test vizsgálata is. Kanaán tábornok évtizedeken keresztül Libanonban tevékenyke­dett a szíriai katonai erők egyik leg­magasabb rangú vezetőjeként, s hosszú ideig a szíriai titkosszolgá­lat vezetője volt. Titkosszolgálati főnökként egészen 2003-ig hozzá tartoztak a libanoni ügyek. A bel­ügyminisztert alig két héttel ezelőtt hallgatták ki azok az ENSZ-megbí- zottak, akik Rafík al-Haríri volt li­banoni miniszterelnök februári meggyilkolásának hátterét vizsgál­ták és vizsgálják. A Haríri-me- rénylet mögött számos megfigyelő szerint Szíria áll, ezért sok Közel- Kelet-szakértő nem nagyon hisz Kanaán öngyilkosságában. Az amerikai kormány nemrégiben be­fagyasztotta Gázi Kanaán amerikai bankszámláit, arra hivatkozva, hogy a belügyminiszter támogatja a terrorizmust. Bassár el-Aszad szíriai elnök a CNN-nek adott nyilatkozatában ki­jelentette: Szíriának mint államnak nem volt semmi része a Haríri elle­ni gyilkos merényletben. Ám ha az ENSZ vizsgálóbizottsága megálla­pítja, hogy szíriai egyének vétkesek az ügyben, Szíriában hazaárulással fogják őket vádolni. (MTI, ú) Két holland parlamenti képviselő lehet a célpont Iszlám fenyegetőzők MTT-HÍR Hága. Szűk egy évvel a Theo van Gogh holland filmrendező el­leni gyilkos merénylet után halál­lal fenyegettek meg Hollandiában két iszlámbíráló parlamenti képvi­selőt. Ayaan Hirsi Ali és Geert Wilders olyan fenyegetést kapott, hogy végeznek velük a Van Gogh elleni merénylet első évforduló­ján, november 12-én. Van Gogh merénylőjét, Moham­med Bouyeri marokkói származá­sú holland állampolgárt júliusban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A korábban Bouyeri által vezetett hollandiai iszlámista szer­vezet, a Hofstad-Netzwerk már régóta feni a fogát Wilderre és Hirsi Alira. A két parlamenti kép­viselő korábban is tudatában volt ennek: a Van Gogh elleni merény­let után hónapokra elrejtőztek, at­tól tartva, hogy ők következnek soron. Noha már rendőri őrizet­ben van, és decemberben bíróság elé kerül a Hofstad-Netzwerk 12 feltételezett tagja, a holland ható­ságok nem feltételezik, hogy ezzel megbénult volna az iszlámista szervezet. Müntefering SPD-elnökből alkancellár lesz Német posztosztozkodás MTI-HÍR Berlin. Franz Müntefering, a szociáldemokraták (SPD) elnöke valószínűleg elvállalja az alkancel- lári posztot a kereszténydemokra­ta (CDU) vezetésű kormányban. Német lapok szerint Müntefering a munka- és a szociális ügyek mi­nisztériumának vezetését vállalná, s ebben a minőségben lenne alkan­cellár. Jelenleg Joschka Fischer külügyminiszter az alkancellár, a külügyminiszteri posztot tőle a kancellári hivatalt eddig vezető Frank Walter Steinmeier (SPD) venné át. A pénzügyminiszteri poszt várományosaként Peer Ste­inbruck volt észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnököt emlegetik, a köz­lekedés-, építés- és lakásügyi tárca új vezetőjeként Wolfgang Tiefen­see lipcsei főpolgármestert, kör­nyezetvédelmi miniszterként pe­dig Sigmar Gábriel volt alsó-szász- országi miniszterelnököt. Három miniszter helyén maradna az új kormányban is. A kormány a kan­cellárral együtt 16 főből állna, a szociáldemokratáknak nyolc tárca jut. A hivatalos nagykoalíciós tár­gyalások hétfőn kezdődnek, s való­színűleg november közepéig tarta­nak. Gerhard Schröder kancellár nem vállal posztot az új kormány­ban, de a koalíciós tárgyalásokon részt vesz. Frank Walter Steinmeier lehet az új német külügyminiszter (ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents