Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-01 / 227. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 1. Egészségünkre 29 Ha az egyensúly megbomlik, a boltozatok fokozatosan elvesztik íves szerkezetüket és lelapulnak Nem lustaság - lúdtalp! Gyakran előfordul, hogy nagyobb, 8-10 éves gyer­mek fáradékonyságról, láb­szár-, csípő- és derékfájda­lomról panaszkodik. GALENUS Néha úgy gondoljuk, hogy csak lusta („ha valamire kérlek, moz­dulni sem bírsz!”), máskor maga az orvos véli úgy, hogy ez nem más, mint „növekedési fájdalom”. Pedig leggyakrabban lúdtalpról, azaz a lábboltozat süllyedéséről (bokasüllyedésről) van szó. Ha az egyensúly megbomlik (hí­zás, gyakori túlterhelés, nem meg­felelő cipő viselése miatt), a bolto­zatok fokozatosan elvesztik íves szerkezetüket és lelapulnak. Első­sorban a harántboltozat lelapulása gyakori és vezet a lúdtalphoz, a ve­lejáró panaszokkal egyetemben. Gyermekkorban a lúdtalp kiala­kulását elősegíti a rossz cipő viselé­se is, amely a sarkot nem tartja megfelelő helyzetben. Ha nem ala­kul ki a boltozat és a sarok befelé fordul, akkor beszélhetünk lúdtal- pas kisgyermekről. Ha az üyen gyermeket a szülők erőszakosan já­ratják és hosszú sétákra kényszerí­tik, akkor fokozódik a lábizomzat kifáradása és a boltozat ellapulása. A gyermek magától is szeret sokat szaladgálni, játszani. Ha tehát fá­radtságról panaszkodik, annak rendszerint oka van: többnyire az, hogy a lába teherbírásának határá­hoz ért. Gyermekkorban legfontosabb a megelőzés. Nagyon hasznos a rendszeres lábtoma. Kisgyermek­nél segít a lúdtalp megelőzésében, ha a cipősarok belső szélét fél centi­méterrel megemelik. Ha már kiala­kult a lábboltozat süllyedése, he­lyesen kialakított ortopédcipő, na­gyobb gyermeknél pedig betét vise­lése javasolt. Kisgyermekkorban a talpat védő zsírpárna miatt a lúdtalp még ter­mészetes állapot. Ám, hogy a talp ruganyos boltíve kialakulhasson, melynek egy életen át a test egész súlyát hordania kell, a kicsi számá­ra lehetőséget kell biztosítani ele­gendő mozgásra, később pedig a rendszeres sportolásra. Ha a gyermek cipője nagyon szűk vagy túlságosan merev, az ko­moly, visszafordíthatadan károso­dásokhoz vezethet. Kb. 2 és 4 éves kora között nő leggyorsabban a gyermek lába: üyenkor négyhavon- ként új cipőre van szüksége. Azt, hogy az új cipő „passzol-e” a gyer­mek lábára, ő maga nem tudja megítélni. A gyermek puha lábát csaknem fájdalommentesen min­den alakra idomítani lehet! Min­den cipővásárlásnál csak körülte­kintő gondossággal érhetjük el, hogy a gyermek lábára megfelelő méretű cipő kerüljön, megakadá­lyozva ezzel a későbbi károsodáso­kat. A lúdtalp a boka és a lábfej hosszboltozatának süllyedésére ve­zethető vissza. A laza szalagok nem tartják a boltozatot kellően stabi­lan, és a láb felső és külső izmai sem egyformán erősek. Hosszas ácsorgás, illetve járás során lábfáj­dalom lép fel, nemegyszer a kóros súlyelosztás miatt gerincfájdalom is kíséri. A panaszok általában isko­láskorban kezdődnek, van, akinél csak serdülőkorban vagy később. Általában veleszületett hajlam, ezért már kisgyermekkorban oda kell rá figyelni. Ha meg nem is szüntethetjük, de enyhíthetjük a lúdtalpat, ha sokat jár, rohangál a gyerek mezíüáb vagy eléggé tág zokniban, és ha speciálisan kikép­zett cipőket adunk rá. A kórisme a jellegzetes klinikai kép mellett vérvizsgálattal erősíthető meg Fáj a gyerek nyaka DR. VOTISKY PÉTER A nyak komplikált anatómiai fel­építéséből eredően számos olyan megbetegedés fordul elő, amely duzzanatok kialakulásával jár. Cik­künkben most csak a nyak oldalsó részének, az úgynevezett állka­pocsszögletnek és környékének duzzanataival foglalkozunk. Néha már közvetlenül a baba megszületése után észlelhető az úgynevezett fejbiccentő izom men­tén egy közepesen tömött, mogyo- rónyi-diónyi duzzanat. Ennek oka, hogy az izom a szüléskor megnyú­lik, amiatt itt kis vérömleny alakul ki. Az elváltozás ártalmatlan, né­hány hét alatt elmúlik, teendőt nem igényel. Sokkal gyakoribbak és nagyobb jelentőségűek azok a duzzanatok, melyek a nyak különböző gyulla­dásaihoz társulnak. Az esetek zö­mében nyirokcsomó-gyulladások­ról van szó. A kiinduló gennyes gyulladás lehet a garatban (pl. mandulagyulladás), a hátsó fogak területén, az arcon vagy a hajas fej­bőrön (pl. furunkulusok), de a fül Minden nyaki duzzanat orvosi kivizsgálást igényel ilyen pl. a krónikus, ki-kiújuló fül­külső hallójáratában (hallójárat­gyulladás) is. Ezek a nyirokcsomó­gyulladások az alapbetegség gyó­gyulásával múlnak el, de érdemes tudni: az egyszer már gyulladás miatt megnagyobbodott nyirokcso­mók sokszor „emlékként” évekig, akár egy életen át is tapinthatók maradnak. Súlyos betegség (de szerencsére ritka) a középfülgyulladásokhoz csadakozó csecsnyúlványgyulladás süllyedéses tályogja, mely szintén ezen a területen alakulhat ki. Felis­merésében a fülészeti kórelőzmény és vizsgálat, valamint az általános tünetek segítenek. Számos vírusfertőzés okozhat nyirokcsomó-megnagyobbodást: legismertebb a mononucleosis in- fectíosa, mely hatalmas nyirokcso­mó-megnagyobbodással, a man­dulák gyulladásával, máj-, lép- megnagyobbodással, lázzal, rossz közérzettel jár. A kórisme a jelleg­zetes klinikai kép mellett vérvizs­gálattal erősíthető meg. Elhúzódó- an, de tulajdonképpen spontán gyógyul, az antibiotikumok - te­kintettel a betegség víruseredetére - hatástalanok. A fültőmirigy gyulladása - mely­nek leggyakoribb formája a fertő- zéses, vírus okozta mumpsz - is ezen a területen alakul ki, láz kísé­ri, és többnyire kétoldali. Néha ne­hézséget okoz az elkülönítés az egyéb okok miatt kialakuló fültő- mirigy-megnagyobbodásoktól: tőmirigy-gyulladás. Ennek pontos okát nem ismeijük, azonban nem fertőz, egyoldali, nem jár lázzal, csak a fültőmirigy feszülésér­zésével, ami étkezéskor fokozódik. Utóbbi jelenség kíséri a fültőmi­rigy szájba torkolló vezetékét szű­kítő, néha lezáró fültőmirigykő képződését is. Az apró, legfeljebb rizsszemnyi kövecskék az esetek nagyobb részében szerencsére spontán kiürülnek, néha azonban sebészüeg kell eltávolítani azokat. Néha előfordulnak veleszületett fejlődési rendellenességek (oldalsó nyaki sipoly, ciszta,) valamint jóin­dulatú daganatok is. Ezeknek az el­különítő kórismézésben van jelen­tőségük, megoldásuk - hasonlóan a fültőmüigy-kövességhez - gé- gész-nyaksebész feladata. Gondol­ni kell vérképzőszervi megbetege­désekhez társuló nyirokcsomó­megnagyobbodásra is, de ez sze­rencsére csak ritkán fordul elő. Szabály Minden nyaki duzzanat or­vosi vizsgálatot igényel, amely­hez - ha a duzzanat oka nem egyértelmű - laboratóriumi vérvizsgálat is feltétlenül hoz­zátartozik. Ha a nyaki nyirok­csomó-megnagyobbodás 2 hó­napon túl változatlanul fennáll, a diagnózis felállításához pró- bakimetszés és szövettani vizs­gálat is szükséges lehet. KÉPVERSENY Oláh Noémi - 2004. február 11-én született Dunaszerdahelyen Forró Dominik - Vága Gyuris Csenge - Bátorkeszi Pudmericky Dominika - Felsőszeli Cserkó Gergely 2004. május 27-én született

Next

/
Thumbnails
Contents