Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-12 / 236. szám, szerda

SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. október 12., szerda 2. évfolyam, 41. szám Fesztivál és nem verseny az Eszterlánc. Nem lehet ugyanis méterre, kilóra, másodpercre mérni sem a versmondást, sem a színjátszást, sem pedig a táncot Táncból Fülek. Régen, boldogult színpadépítői koromban egy koreográfus magyaráz­ta meg igazán érthetőn szá­momra, mi a tánc. Ő úgy gondolta, ha ez ember be­szél, de szerinte a beszéd már nem elég kifejező, ak­kor énekelni kezd, ha az ének is kevésnek bizonyul a dolgok kifejezéséhez, akkor pedig táncolni. SZÁSZI ZOLTÁN Ekkor vált igazán érthetővé szá­momra, mi hát a tánc. Micsoda öröm az, mikor egészen apró gye­rekek, színes népviseletben, jóked­vűen máris az egyik legmagasabb szintű kommunikációval mutatják meg, hogy életerő, szépség, vidám­ság lakozik bennük, s mindez szá­mukra természetes állapot. Ilyen gyerekből látogatott el és táncolt majd három napig vagy félezernyi az idei III. Eszterlánc Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfeszti­válra, Fülekre. Nógrád magyar szellemi központjában eddig nem rendeztek országos fesztivált vagy versenyt, itt volt az ideje, hiszen a városnak minden adottsága és fő­leg szellemi és érzelmi befogadó készsége megvan egy ilyen feszti­vál megrendezésére. A fülekiek mindent meg is tettek, hogy a résztvevők jól érezzék magukat. Ha még szállóvendéget is ki­csivel többet tudna befo­gadni a város, az csak hasz­nára lenne mindenkinek. Fesztivál és nem verseny az Eszterlánc. Nem lehet ugyanis mé­terre, kilóra, másodpercre mérni sem a versmondást, sem a színját­szást, sem pedig a táncot. Különö­sen akkor nem, amikor gyerekekről láncot van szó. A feladat az, hogy egy jó harminc éve már nálunk is működő mozgalmat, a táncházmozgalmat, tovább kell éltetni, ki kell nevelni az utánpótlást, ami nem azt jelenti, hogy a résztvevő félezer gyerek mindegyike profi táncos lesz. (Ad­ná az ég, hogy olyan jól álljon az it­teni magyarság, hogy félezer profi néptáncost el tudjon tartani.) A lé­nyeg tulajdonképpen az, hogy nyi­tottá, jó mozgásúvá, öntudatossá, bátrabbá, érzékenyebbé, a népi kultúrát tisztelő és abban örömét lelni tudóvá nevelődjön sok-sok gyerek. Ha jól számoltam, tulaj­donképpen minden ezredik szlová­kiai magyar ember tud és szeret néptáncot táncolni, ami nem is olyan rossz arány, nem szólva ar­ról, hogy az Eszterlánc fesztiválon mindössze tíz csoport vett részt, de országos szinten harminc körüli a gyermek néptánccsoportok száma. A csoportok létszáma húsz és negy­ven közötti, ha ehhez hozzászámít­juk a lelkes szülőket, a csoportok vezetőit, kísérőit, akkor egészen te­kintélyes szám jön ki. A rendezők, a Hagyomány Alap és az Ifjú Szűvek Magyar Tánc- együttes szakemberei jól működő, hangulatos programot szerveztek. Volt meseelőadás, a Rozsnyói Me­seszínház Öregapám mesefájáról szakasztott gyümölcsöt, volt tánc­ház, tűzshow, kézműves-foglalko­zások a Motolla Műhely tagjainak vezetésével, volt seregszemle, ame­lyen minden csoport bemutathatta tudása legjavát, szombaton dél­után pedig, a seregszemle végén a több mint félezer népviseletbe öltö­zött gyerek olyan menettáncban vonult végig Füleken, hogy azt bár­Jó szervezés, tartalmas program jellemezte a rendezvényt. Richtarcsík Mihály fortélyos játékokkal szórakoztatta a szereplőket és a nézőket (Szekeres Éva felvételei) mely európai nagyváros megiri­gyelhette volna. Agócs Gergő és Nagy Iván fújta a dudát, a Gereben, a Gyeplős, a Fesztiválzenekar a talpalávalót húzta, a gyerekek pe­dig kint a Vigadó előtti téren olyan parádés bemutatót tartottak, hogy szinte mindenkinek viszketni kez­dett a talpa, kedvet kapva egy kis gömöri csárdáshoz. A fesztiválsá­torban a Tükrös zenekar adott fe­lejthetetlen koncertet. Tánctanítás­ra Furik Rita vállalkozott, karikázó- kat tanulhattak tőle a lányok, Richtarcsík Miska pedig fortélyos játékokkal szórakoztatta mind a szereplőket, mind a nézőket. Aki akarta, megnézhette az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes Felföldi leve­lek című műsorát, egyfajta előpremieren. A műsor nagy sikert aratott, telt ház és tapsvihar volt a jutalma, és ez jó előjel. Egy fesztivál margójára bármit mondhat a külső szemlélő. Lehet fanyalogni, lehet kajánkodni, de e^ek közül egyiknek sincs helye az Eszterlánc esetében. Laza nyuga­lommal működő szervezés, tartal­mas program, sok lelkes híve a nép­zenének, igazán készséges város- vezetés, jó idő és kiváló hangulat jellemezte e rendezvényt elejétől végéig. Két év múlva ismét lesz fesztivál, remélhetőleg ismét Füle­ken. Mert kijár ez ennek a város­nak, s a tapasztalatok alapján a szervezők is elégedettek voltak a helyi adottságokkal és lehetőségek­kel. Kell ez a fesztivál, kell ide Nóg- rádba, bizonyítani, hogy van igény és van élet errefelé is. A kézműves-foglalkozásokat a Motolla műhely tagjai vezették Segíti egymást a térség két, egymáshoz legközelebb eső intézménye. Fontos számunkra a zoopedagógia, vagyis az iskolások számára szervezett állatkert-látogatás is. Közösen pályáznak uniós támogatásért a két állatkert vezetői JUHÁSZ KATALIN Kassa. Az Európa legnagyobb alapterületű állatkertjeként szá­mon tartott kassai állatkert együtt­működési szerződés megkötését tervezi a miskolci vadasparkkal. Ennek keretében nagy eséllyel pá­lyázhatnának közös európai uniós támogatásért. Az unió úgynevezett szomszédsági programja az egy­mással határos országok jószom­szédi viszonyának ápolását igyek­szik elősegítem intézményi szinten. Az egymástól csupán 70 kilométer­nyire fekvő Kassa és Miskolc állat­kertje igyekszik segítem egymás munkáját szakmai szinten, ami magába foglalja az állatok életkö­rülményeinek javítását és a látoga­tottság növelését. Karol Sémán, a kassai állatkert igazgatója elmondta, mivel a két város között évek óta partnerszer­ződési viszony áll fenn, már csak ezért is mindkét fél érdeke az együttműködés szorosabbra voná­sa. „Az említett pályázat sikeressé­Kedvezményes belépőjegyek árusítását is tervezik (A szerző felvétele) gétől függetlenül igyekezni fo­gunk együttműködni, méghozzá több területen. Mindkét intéz­mény érdeke, hogy növelje a láto­gatottságot, ezért kölcsönösen reklámozni kívánjuk egymást” - mondta Karol Sémán. Miskolci kollégája, Pilz Olivér szerint eddig is sok miskolci látogatott el a kas­sai állatkertbe, ám a pontos ada­tok megszerzésére csak most indí­tanak közvélemény-kutatást. A miskolci vadaspark éves látoga­tottsága 100 ezer fő körül mozog, ami a kassai 130 ezres számhoz képest rendkívül jó eredménynek tekinthető, figyelembe véve, hogy a miskolci intézmény alapterülete csak töredéke a kassainak. Ha a közös pályázat sikeres lesz, remélhetőleg olyan állatfajokat is be tudnak mutatni a közönségnek, amelyek a Kassán, illetve Miskol­con jól szaporodnak. A sikeres sza­porodás körülményeit kölcsönösen tanulmányozni, az ismereteket pe­dig alkalmazni kívánják, legyen szó takarmányozásról vagy éppen tar­tási körülményekről. Az sem kizárt, hogy egy-egy utódnemzésben kü­lönösen „sikeres” példányt köl­csönadnak egymásnak, a szaporu­latot elősegítendő. Továbbá igye­keznek rájönni, mit fogyasztanak legszívesebben az egyes állatfajok, illetve mikor szaporodnak legin­kább. Az eurószázezrekben mérhe­tő összegű támogatás önrésze csu­pán öt százalék, azaz igen kedvező támogatásról van szó. A pályázat leadási határideje november, a két állatkert vezetése addig még szá­mos alkalommal kíván találkozni további egyeztetések végett. „Ter­veink között szerepel olyan belépő­jegyek árusítása, amelyek kedvez­ményt nyújtanának a másik állat­kertben. Tervezzük továbbá olyan környezetbarát technológiák alkal­mazását, amelyek gazdaságosabbá tennék a működtetést, például a fű­tési rendszert. Fontos számunkra a zoopedagógia, vagyis az iskolások számára szervezett állatkert-láto- gatások, és egyéb közös rendezvé­nyek szervezése is” - mondta Pilz Olivér, hozzátéve, hogy a két állat­kert a jövőben közös szakmai kon­ferenciákat is kíván rendezni.

Next

/
Thumbnails
Contents