Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-11 / 235. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 11. Agrárkörkép - hirdetés 17 Fontos művelet a talaj termőképességének fenntartásában. A lazítás mélységét a tömör réteg elhelyezkedése határozza meg. Javítja a talaj szerkezetét Altalaj lazítás Királyrévben évente mintegy 200-250 hektáron végeznek altalajlazítást (A szerző felvételei) Évente átlagosan 200-250 hektáron végeznek altalaj lazítást a királyrévi Agro- staar KB Kft. parcelláin, ugyanis a társaság által mű­velt termőterületnek több mint a fele nehéz, kötött ta­lajú, s így a gazdaságnak évente jelentős energia- és költségtöbbletet kell fordí­tania a kezelésében levő termőterületek termőké­pességének fenntartására. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A növekvő energiaárak követ­keztében ennek komoly pénzügyi vonzata is van, annál is inkább, mi­vel az új támogatási feltételek kö­zött már nem szerepel ennek a ta­lajjavító műveletnek a támogatása, de Szikura Ferenc a gazdaság igaz­gatója állítja, a legfontosabb terme­lőeszközük, a talaj tápanyag- és vízháztartását jelentősen befolyá­soló műveletre mindenképpen szükség van, s ezt akkor is évente elvégzik, ha már nem kapnak rá tá­mogatást. Királyrévben a talajokról való gondoskodást valóban komolyan veszik. A bérlők által rájuk bízott parcellák termőképességének fo­lyamatos fenntartása nem szólam, hanem olyan önként is vállalt köte­lesség, amelybe nemcsak az altalaj lazítása, hanem a parcellák rend­szeres trágyázása és gyommente­sen tartása is beletartozik. Az utób­bi években az agrárágazatban is el­uralkodó ún. rablógazdálkodásssal ellentétben - amikor intenzív műt­rágyázás és vegyszerezés révén egyes „gazdálkodók” igyekeznek a maximumot kihozni az adott par­celláról, illetve a másik véglet, ami­kor teljesen elhanyagolt területek jutnak ebek harmincadjára - a gaz­daság földjeit a megszabott vetés­forgó szerint szerves istállótrágyá­val is rendszeresen megtrágyáz­zák. Az erős állattenyésztési ágazat révén kellő mennyiségű szerves trágya áll a rendelkezésükre, így évente átlagosan mintegy 350 hek­táron a szerves anyag visszapótlá­sát is elvégzik. A talajlazítás rendkívül energia- igényes, megfelelő vontatóerejű erőgépeket igényel. Kaprinai Jó­zsef, a gazdaság növénytermeszté­si részlegének vezetője szerint a traktorok üyenkor tömörítettségtől függően hektáronként 60 liter üzemanyagot is elfogyasztanak, szemben a hagyományos 20-25 li­teres átlaggal, amit a könnyű tala­jokon végzett hagyományos szán­táskor használnak fel. A szakirodalom szerint a talajla­zítás alkalmazását a a sablonos ta­lajművelés következtében a talaj­ban kialakuló tömör rétegek hoz­ták magukkal. Az intenzív növény- termesztés térhódításával, a több éven keresztül azonos mélységben végzett tárcsázások és szántások nyomán jelentősen megnőtt a középmély- és mélylazítás alkal­mazásának szükségessége. A szak­értők állítják, a talajtömörödés el­leni védelemre több módszer is al­kalmazható, azonban a művelési eljárások közül a lazítás az egyet­len, amely hatékony védelmet je­lent ellene. Az altalaj lazítása egy­értelműen befolyásolja a fel- és al­talaj közötti zavartalan kapcsolat fenntartását. És viszont, a talajálla­pot leromlásában a hiányos tech­nológiai fegyelem mellett jelentős mértékben okolható a talajlazítás elhanyagolása is. ' Az altalaj lazításának eredmé­nyeként javul a talaj fizikai és bio­lógiai állapota (vízáteresztés, leve- gőzöttség, biológiai aktivitás), nem alakul ki művelőtalp-tömörödés, osztóbarázda és bakhát. A talajtö­mörödés megszüntetésével csök­ken a belvízveszély, kisebb lesz a talajnedvesség-veszteség. A gya­korlatban nagyon fontos kérdés, hogy milyen mélységű legyen a la­zítás? A megfelelő szült megállapí­tása a munkaművelet hatékonysá­gát növeli, ugyanakkor jelentős energia megtakarítást is jelent a gazdálkodó számára. A lazítás mélységét a tömör réteg elhelyez­kedése határozza meg. A lazítás mélységének megválasztása előtt fontos a tömör záróréteg elhelyez­kedésének feltárása. Műszeres vizsgálattal (penetrométerrel) le­hetőség van arra, hogy akár 70-80 cm mélységig beméijék a talajel­lenállást, amiből következtetni le­het a tömör réteg jelenlétére, és az esetleges lazító művelet szükséges­ségének elvégzésére. Talajtípustól, nedvességtartalomtól függően ak­kor beszélhetünk károsan tömör rétegről, ha a penetrométerrel mért talajellenállás meghaladja a 3-3,5 MPa értéket. A szakemberek a műszeres vizsgálat hiányában a talajállapot megítélésére az ún. ásópróbát is ajánlják. Ezzel a mód­szerrel két ásó segítségével tégla­formát hasítanak ki a talajból, amely közvetlenül alkalmas nem csak a fizikai, hanem a biológiai ta­lajállapot elbírálására 30-40 cm mélységig. A tömör réteg, amely többnyire e tartományon belül he­lyezkedik el, lemezes szerkezetű, általában kagylósán törő, hasábos szerkezetű, és a biológiai tevékeny­ség jeleit csak elvétve találhatók meg benne (nincsenek például föl­digiliszta járatok). A lazítás mély­ségének megválasztásakor feltétle­nül érdemes 5-10 cm-rel a feltárt tömör réteg alá menni, amely a ha­tékonyságot növeli. A talajlazítás kedvező hatása 3-4 évig érezhető, de a talaj szakszerű művelése, a termesztéstechnológiai tényezők összhangja alapján, valamint a fizi­kai és biológiai talajállapot javítá­sát szem előtt tartva a lazítást köve­tő időszakokban is, akár öt éven ke­resztül is fenntartható. A sablonos művelés következtében, vagy ha a tárcsázást és a szántást több éven keresztül azonos mélységben vég­zik, ugyanakkor a talaj szerves anyag tartalma is csökken, a kedve­ző hatás akár egy évre is korláto­zódhat. A királyrévi gazdaság ter­méseredményei, főleg a cukorré­pa termelésében kimutatott hosz- szú távon produkált eredmények igazolják, hogy a talajművelésre fordított költségek rövid távon ugyan növekednek, azonban a hosszú távon mindenképpen ked­vezően befolyásolják a talaj ter­mőképességét. (sz) Csillagfürt és olajretek A zöldtrágyázásnak elsősorban a gyengébb minőségű talajok szer­vesanyagtartalmának növelésében van fontos szerepe. Annak ellenére, hogy a műtrágyák alkalmazása az utóbbi fél évszázad alatt háttérbe szorította ezt á természetes alapú eljárást, a zöldtrágyázás máig is je­lentős mértékben képes befolyásol­ni a talaj szervesanyag-tartalmát. Legelteijedtebb módja a gabo­nák utáni tarlóvetés. Egyes pillan­gós virágú növények - pl. somkóró, bíborhere, homoki borsó, lóbab - fő terményként is hasznosíthatók a gyenge minőségű és ugarolt terüle­teken. A bükkönyféléket, az őszi borsót és a bíborherét őszi vetés után kora tavaszi leszántással jut­tatják be a talajba, ezt követi a fő vetésű növény. Nem elhanyagol­ható szempont az sem, hogy egy esetleges tavaszi takarmányhiány esetén a zöldtömeget akár takar­mányozásra is hasznosítani lehet. A zöldtrágyaként vetett növé­nyek által elérhető hektáronkénti 40-50 tonna zöldtömeg elsősorban a talaj szervesanyag-tartalmát nö­veli, ezáltal kedvezően befolyásolja annak szerkezetét, a víz és a táp­anyagok hasznosulását. A gabona­tarlóba vetett csillagfürt vagy egyéb pillangós növény 200-300 kg/ha nitrogénnel is gyarapíthatja a talaj tápanyagszintjét. Ezek a növények a talajéletet, a talaj szerkezetét és vízgazdálkodását is kedvezően be­folyásolják. A zöldtrágyázásra főleg az olajretek alkalmas. Rövid idő alatt nagy zöldtömeget ad, optimá­lis vetési ideje augusztus. Kedvező viszonyok között akár 50 t/ha zöld­tömeget is adhat, de száraz idő­szakban is képes 30-35 t/ha telje­sítményre. Hektáronkénti vető­magszükséglete 15-20 kg. A csülagfürt az olajretekkel szemben azzal a tulajdonsággal is rendelkezik, hogy közel azonos zöldtömegével jelentősen gyarapít­hatja a talaj nitrogén-készletét. Hátránya, hogy termesztésének si­kere nagyban függ az időjárástól. Július eleji vetése után általában nincs elég csapadék, ami hiányos keléshez és nem kielégítő termés­biztonsághoz vezet. Öntözhető te­rületeken már egy kelesztő öntö­zéssel is jelentősen növelni lehet a termésbiztonságát, (feldolg.-sz) Kaprinai József a lazítás mélységét ellenőrzi ROSERVB Tisztelt barátaink, partnereink és a mezőgazdasági technika iránt érdeklődők. Szeretettel meghívjuk Önöket a ZÖLD NAPOKRA 2005.10.18. - 10.19. Dudince - Hokovce Egybekötve a- John Deere 8030 traktor- John Deere 700 permetező- John Deere STS kombájn - európai és szlovákiai premierével. Ennek a kivételes alkalomnak köszönhetően mindenkinek lehetősége nyílik megismerni és kipróbálni több mint 100 mezőgazdasági gépet, amelyek a világ­színvonalú mezőgazdasági termelést képviselik. Mindenkit szeretettel várunk. John Deere Gépeken kívül megismerkedhetnek a SYNGENTA cég vetőmag és növényvédőszer ajánlataival. syngenta Program: mindkét nap egyforma 9:00 - Prezentáció 9:30 - Megnyitó 10:00 - Szántóföld) bemutató- Próbavezetés- Szabad program- Frissítők- Tombola Információ: AGROSERVIS spol. s r.o. Hadovská cesta 6 945 01 Komárno tel.: 035 - 774 05 56 fax: 035 - 774 05 55 info@agroservis.sk www.agroservis.sk BP-5-10217

Next

/
Thumbnails
Contents