Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-11 / 235. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 11. RÖVIDEN Fenyegetett cseh atomerőművek Jihlava/Dukovany. Foko­zott biztonsági intézkedése­ket léptettek életbe a cseh atomerőműveknél egy fenye­getés nyomán, amely mind­két csehországi erőműben robbanásokat helyezett kilá­tásba. A figyelmeztető tele­fon a Dukovany atomerőmű­nek is otthont adó régió, Vysočina tűzoltóságának központjába futott be vasár­nap este 9-kor. Mindkét cseh atomerőműben összehívták a válságstábot. (MTI) HRW-bírálat Szerbiának Belgrad. A kisebbségek el­leni erőszak és a hatóságok ve­szélyes közönye miatt kemé­nyen bírálja Szerbiát legfris­sebb jelentésében a Human Rights Watch (HRW) nevű nemzetközi emberi jogi szer­vezet. A belgrádi média által tegnap idézett, 52 oldalas do­kumentum felrója a hatósá­goknak, hogy nem voltak ké­pesek gátat szabni az etnikai és vallási kisebbségek elleni fokozódó erőszaknak. A HRW tudatja, hogy egy sor jogsér­tést, fizikai összetűzést, a ki­sebbségek vallási és kulturális létesítményei elleni támadást és temetőgyalázást jegyzett fel a szerb radikálisok 2003 végén aratott parlamenti választási győzelme óta. (MTI) Merényletek Kandahárban Kandahár. Hat embert ölt meg és nyolcat megsebesített tegnap a dél-afganisztáni Kan­dahárban két robbanás. Ezek­ről később kiderült: öngyilkos merénylők robbantották fel magukat. (MTI) Elpusztulhatnak a sivatagban Párizs. Szomj- és éhhalál fe­nyeget több száz afrikait a ma­rokkói sivatagban a melillai rohamok kudarcai után, az Orvosok határok nélkül se­gélyszervezet adatai szerint. A szervezet egyik alapítója, Ber­nard Kouchner azt állította: a fekete-afrikaiak, miután nem tudtak átjutni Melilla észak-af­rikai spanyol enklávéba, gya­korlatilag teljesen magukra vannak hagyva a sivatagban, „egymás után halnak meg, víz után kutatva”. (MTI) Ünnepelt az állampárt Phenjan. A Koreai Munka­párt megalapításának 60. év­fordulójáról emlékeztek meg tegnap nagyszabású ünnepsé­gekkel és katonai parádéval Phenjanban. A néhai, országát vaskézzel kormányzó Kim ír Szén pártja immár hat évtize­de a dzsucse eszméjét vallja, amely szerint az ember min­den dolgok mestere. A gyakor­latban azonban ez az eszme Észak-Korea önerőre támasz­kodásának, s még inkább az ország elszigetelődésének a gazdaságromboló ideológiája. A katonai díszszemlével, ha­talmas élőképekkel és folya­matos éljenzéssel tarkított év­fordulós ünnepségekre Kína és Oroszország küldött hivatalos küldöttséget, (m, ú) Milliók váltak hajléktalanná - tovább növekedett a halottak száma - megjelentek a fosztogató bandák Szülők százai kutatják a romokat A 6 éves Szultánt sikerült élve kimenteni a balakoti iskola romjai alól. Egyelőre nem tudni, pontosan hány kis társa veszett oda. (TASR/AFP-felvétel) Iszlámábád/Újdelhi. Negy­vennyolc órával a dél-ázsiai földrengés után, tegnapra tovább növekedett a halálos áldozatok száma Pakisztán­ban is, Indiában is. A világ minden részéből érkeznek a segélyszállítmányok, jelen­tős támogatást ígért az EU és a NATO is. ÖSSZEFOGLALÓ A pakisztáni elnök szóvivője, Saukat Szultán vezérőrnagy teg­nap azt nyilatkozta, országában több mint 40 ezer ember vesztette életét a szombati, 7,7-es földrengés következtében. Közülük mintegy húszezren Kasmír tartományban estek áldozatul a természeti csa­pásnak. Ugyancsak meghaladja a 40 ezret a sebesültek száma. Az in­diai hatóságok legfrissebb összeg­zése már 800 halottat említett, az­zal hogy ez a szám elérheti a kétez­ret (a szomszédos Afganisztánban négy ember vesztette életét). A mentőalakulatok helyszínre jutta­tása komoly gondöt jelent, az uta­kat javarészt szétrombolták a föld­mozgások, így a katasztrófa sújtot­ta terület gyakorlatilag csak heli­kopterrel közelíthető meg. Becslések szerint a térségben emberek milliói váltak hajléktalan­ná. A hatóságok szerint égetően szükség van élelmiszerre, ivóvízre, gyógyszerre, ületve kötszerre, to­vábbá sátrakra és takarókra. Per­vez Musarraf pakisztáni elnök is­mét segélyszállítmányokat kért a nemzetközi közösségtől. Szóvivője ezt azzal toldotta meg, hogy az or­szág történetében még soha nem volt ilyen méretű katasztrófa. A legnagyobb rombolást Kasmír pakisztáni ellenőrzésű részén o- kozta a pusztító erejű földrengés: a tartományban csaknem húszezer halottat és mintegy negyvenezer sebesültet számoltak össze. Kasmír tartománnyal és közigazgatási székhelyével, a 125 ezer lakosú Muzzafarábáddal gyakorlatilag megszűnt minden összeköttetés. A pakisztáni Kasmír 2,4 milliós lakos­ságának több mint felét súlyosan érintette az elemi csapás. A bolto­sok és a hajléktalanná vált, segély­re váró nincstelenek között kemény összetűzésekre került sor. Hírügy­nökségek szerint fosztogató ban­dák lepik el a körzetet, ahol számos települést törölt el a föld színéről a katasztrófa. Az érintett körzetekbe katonákat vezényeltek a rend fenn­tartására, a hullarablások és foszto­gatások megfékezésére. Az áldoza­tok temetése sem megoldott egy­előre, továbbá az ivóvízellátás ne­hézségei miatt is fokozott a jár­ványveszély. A mentőcsapatok fanatikus el­szántsággal kutatnak túlélők után, s ha élet jelét, netán kétségbeesett segélykérést hallanak a romok alól, akkor válik csak igazán nehézzé a munkájuk. Természetes ösztönük azt diktálná, hogy földmarkolóik­kal és más nehéz gépeikkel minél hamarabb kiszabadítsák a romok alatt rekedt embert, ugyanakkor épp üyenkor kell minden műveletet nagyon alaposan megtervezni. A Margalat Towersnál - amelynek romhalmaza olyan hatalmas, hogy a mentők hangyáknak tűnnek rajta - a brit mentőosztagok vették át a vezető szerepet, mert a hadsereget ugyan nagyon tisztelik Pakisztán­ban, de a hétvégihez hasonló ka­tasztrófa mértéke messze megha­ladja azt, amit még kezeim tudna. A legtragikusabb helyszínek egyike a földrengés után az Afganisztán­nal határos Határ tartomány, ahol két iskola romjai alatt 850 gyerek rekedt: szülők százai kutatják a ro­mokat botokkal, ásókkal, zokogva, miközben a betemetett gyerekek segítségért kiabálnak. (MTI,TASR) Helmut Kohl fedezte fel, akitől az adománybotrány idején az elsők között határolta el magát Nagy Katalin cárnő a Kislány példaképe MTI-JELENTÉS Berlin. .Németországot akarom szolgálni, minden német kancellár­ja akarok lenni!” Ezekkel a szavak­kal fogadta el május végén Angela Merkel, a kereszténydemokraták (CDU) elnöke a konzervatív pártok (CDU, CSU) felkérését, hogy kan- celláijelöltként vezesse győzelem­re az uniópártokat az előrehozott választásokon, és személyében elő­ször foglalja el nő a kancellári posz­tot Németországban. Merkel nem csupán össznémet kancellár akar lenni, karrierje is össznémet karrier. Ha nem követ­kezett volna be az újraegyesülés, talán még mindig fizikával és ké­miával foglalkozna valahol az NDK-ban. A keletnémet és protes­táns Merkeltől pártja és a közvéle­mény sokáig idegenkedett, ez talán csak a választási kampány utolsó heteiben oldódott fel némileg. Am­bícióiról valamit elárul az az apró­ság, hogy íróasztalát Nagy Katalin cámő portréja díszíti. Hamburg­ban született 1954-ben Angela Do­rothea Kasnerként, de a család ha­mar követte az édesapát, aki lelki­pásztori állást kapott az NDK-ban. Gyerekkorát Berlintől északra, Templinben töltötte, az érettségi után fizikát tanult Lipcsében, majd Kelet-Berlinben a tudományos aka­démián dolgozott. Szorgalmas ta­nulónak ismerték, a természettu­dományok mellett az orosz nyelv is érdekelte, versenyeket is nyert. El­ső Beades-lemezét állítólag Moszk­vában vette. Jelenleg egykori kollé­gájával, Joachim Sauerrel éh máso­dik házasságát, de megtartotta első férjének nevét. Gyermeke egyik há­zasságából sem született. Csak a fordulat évében lett politi­kailag aktív. 1989-ben belépett az egyik keletnémet ellenzéki mozga­lom, a Demokratikus Ébredés (De­mokratischer Aufbruch) soraiba, amely 1990-ben beleolvadt a ke­reszténydemokrata unióba. 1990 tavaszán a Lothar de Maiziere ve­zette utolsó keletnémet kormány szóvivője lett, innen került át Helmut Kohl kormányába, s látta el a család- és ifjúsági ügyekkel fog­lalkozó miniszter feladatait. Mi­niszternek Maiziere ajánlotta, de felfedezőjének Kohlt tartják, aki rá­ragasztotta a Kislány becenevet. Merkel később a környezetvédelmi tárcát is igazgatta. 1998-ban a Kohl-kormányt a Schröder-kormány váltotta fel, Merkel a CDU főtitkára lett. 1999- ben az elsők között határolta el magát az adományügybe kevere­dett Kohltól, 2000 áprilisában át­vette a párt vezetését az adomány­ügyben szintén érintett Wolfgang Scháublétől. Kancellári ambíciói már 2002-ben is voltak, de akkor még kénytelen volt átengedni az elsőbbséget a bajor CSU elnöké­nek, Edmund Stoibemek, aki vé­gül is nem lett kancellár. A válasz­tási kampányban elhangzottakból az derül ki, hogy Merkel kemé­nyebben folytatná a Schröder­kormány által megkezdett, meg­szorító intézkedéseket tartalmazó reformfolyamatot, amelynek egyes elemeit a kormány és az el­lenzék együtt dolgozta ki. Angela a férjével, Joachim Sau­errel (SITA/AP-archívum) Donald Tusk három százalékot vert rá Lech Kaczynskira - a választók nagyobbik fele otthon maradt Nagyon szoros lesz a második forduló is ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Jobboldali államfője lesz Lengyelországnak az elnökválasz­tás eredményeként, de a két szo­ros befutó között két hét múlva második fordulóra kerül sor. A választási bizottság tegnap közölte a vasárnapi, első forduló végeredményét: Donald Tusk, a konzervatív liberális Polgári Plat­form (PO) jelöltje a voksok 36,3 százalékát kapta, míg a második helyen a szeptember 25-i parla­menti választásokon győztes nemzeti konzervatív Jog és Igaz­ságosság pártjának (PiS) jelöltje, Lech Kaczynski végzett a voksok 33,1 , százalékával. A részvétel igen alacsony, mindössze 49,6 százalékos volt. Emiatt mélységes megdöbbenésének adott hangot a lengyel demokrácia nemzeti hő­sének, egyben a Szolidaritás moz­galom megalapítójának számító Lech Walesa korábbi elnök is. Mivel tizenkét induló közül egyik jelölt sem nyerte el a szava­zatok abszolút többségét, október 23-án az első két helyen végzett Donald Tusk és Lech Kaczynski részvételével újabb fordulóra ke­rül sor. Figyelemre méltó: a har­madik helyen a szélsőbaloldali Andrzej Lepper a szavazatok 15,5, míg negyedikként a szociál­demokrata Marek Borowski a voksok 10,2 százalékát kapta. A tegnap közzétett legújabb közvélemény-kutatási eredmé­nyek szerint a második fordulót Tusk fogja nyerni 51:49 százalé­kos arányban Kaczynskival szem­ben. (m, t) EU-Szerbia-Montenegró Stabilizációs tárgyalások Belgrad. Öt évvel a milosevicsi uralom megdöntése után Szerbia- Montenegró hivatalosan is az eu­rópai integráció útjára lépett. Belgrádban tegnap ünnepélyesen kihirdették a társulási és stabilizá­ciós egyezmény kidolgozását célzó tárgyalási folyamat kezdetét. A tárgyalásokat Olli Rehn, az EU bő­vítési biztosa nyitotta meg. Sve- tozar Marovics, a délszláv állam­közösség elnöke hangsúlyozta, az ország régóta vár erre a pillanatra, most készen áll a tárgyalásokra, és eltökélt abban a szándékában, hogy ezentúl egyetlen napot sem hagy kárba veszni a sikeres tárgya­lások érdekében. Megjegyezte azonban: az ország nem élhet ab­ban a tévhitben, hogy a hágai tör­vényszék (NT) iránti kötelezettsé­gek teljesítése nélkül előreléphet ebben a folyamatban. Olli Rehn azt mondta, a jövő év során az ország­nak nehéz politikai kérdésekkel kell szembenéznie: rendezés alatt lesz Koszovó jogállása és az állam­közösség jövője is. Arra figyelmez­tetett, hogy a Hágával szembeni esedeges dac, illetve Montenegró különválása hátráltathatja a társu­lási tárgyalásokat. (MTI) Saron-Abbász csúcs Többhetes halasztás Rámalláh. Több héttel ismét el­halasztották Ariel Sáron izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász pa­lesztin elnök mára tervezett talál­kozóját - jelentette be tegnap Na­bil Abu Rudeina, a Palesztin Ható­ság szóvivője. A két vezető közötti találkozót - amely az első lesz a Gázai övezetből való izraeli kivo­nulás óta - egyszer már elhalasz­tották, részben az erőszakcselek­mények miatt, részben arra hivat­kozva, hogy nem volt rendesen előkészítve. Vasárnap késő este is történt olyan erőszakcselekmény, amely zavarhatja a találkozó meg­rendezését: izraeli katonák lelőt­tek három palesztint a Gázai öve­zet és Izrael határán. (MTI) Izraeli hírszerzés Az al-Kaida a Sínain Jeruzsálem/Kairó. Az izraeli katonai hírszerzés szerint bázist lé­tesített az egyiptomi Sínai-félszige- ten az al-Kaida terrorhálózat, de ezt Kairóban tagadják. Izraeli lapje­lentések szerint Aharon Zeévi- Farkas tábornok, a katonai hírszer­zés főnöke arról tájékoztatta vasár­nap a jeruzsálemi kormányt, hogy az egyiptomi hatóságok is tudnak a Sínain lévő al-Kaida-telephelyről, és fáradoznak is a terrorsejt szétve­résén, azonban nagyon óvatosan járnak el, mert nem akarnak nyűt összetűzésbe kerülni a terrorszer­vezettel, nehogy merénylethullám induljon el a félszigeten. Az al- Kaida sínai támaszpontját egy ak­nasáv védi a külvilágtól. Kairóban az egyiptomi biztonsági szolgálatok egy névtelenséget kérő forrása azt mondta, semmi sem igaz a hírből. Emlékeztetett rá: az egyiptomi ha­tóságok kezdettől fogva kizárják annak lehetőségét, hogy az al- Kaidának köze lenne a Sínai-félszi- geten eddig elkövetett merényle­tekhez. Zeévi-Farkas szerint az al- Kaida bizonyos elemei jelen van­nak a Gázai övezetben is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents