Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-11 / 235. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 FIGYELŐ Orosz-lengyel (v) iszony Orosz lapok Moszkva és Varsó viszonyának éleződését várják a jobboldali fordulatot betetőző lengyel elnökválasztástól, akár Donald Tusk, a Polgári Platform, akár Lech Kaczynski, a Jog és Igazságosság párt jelöltje nyeri el az államfői posztot a két hét múlva esedékes döntő voksoláson. „A lengyelek két olyan jelölt közül választanak elnököt, aki rosszul, illetve még rosszabbul viszonyul Moszkvához” - írta az orosz kormánylap, a Rosszij- szakaja Gazeta tegnapi számában. „A Kwasniewski-korszak vége semmi jót nem ígér Oroszországnak” - állapította meg liberális lap létére á Kom- merszant is, a két elnöki ciklus után távozó Aleksander Kwas- niewskire utalva. Kwasniewski és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin a súlyos nézeteltérések ellenére is valahogyan meg tudta őrizni a kiváló személyes kapcsolatot, ami többnyire megmentette a helyzetet - emlékeztetett a Kommerszant, rámutatva: mostantól ez a tompító tényező kiesik, mert nehéz elképzelni, hogy akár Tusk, akár Kaczynski barátjának nevezze Putyint. A lap kommentátora komoly irányváltásra számít a „keleti fronton” a parlamenti választások nyomán alakítandó jobboldali lengyel kormány és az (akár liberális, akár konzervatív) jobboldali elnök hatalomra jutásával. így Gennagyij Sziszojev szerint a 2006-os fehérorosz elnökválasztás közeledtével Lengyelország vállalhatja a Nyugat akcióinak összehangolását a tekin- télyuralkodó Alekszandr Luka- senko elnök megbuktatására. Ahogyan Kwasniewski a múlt évvégén kulcsszerepet játszott Viktor Juscsenko akkori ukrán ellenzéki vezér nemzetközi támogatásának megszervezésében, úgy vállalhat Kwasniewski jobboldali utóda főszerepet a radikálisabb Julija Timosen- ko támogatásában a tavaszi parlamenti választásokon. Kwasniewski idején Lengyelország segített a balti államoknak belépni a NATO-ba és az EU-ba, Varsó most meg mindent megtesz azért, hogy többé ne is emlegessék őket volt szovjet köztársaságként. „Mindez Oroszország közveden nyugati szomszédaira gyakorolt befolyásának gyengítésére irányul” - összegezte Sziszojev. Agyontámogatott mezőgazdaságot nem lehet hosszabb távon fenntartani Az európai uniós szent tehenet lelövik, ugye? Úgy tűnik, nem panaszkodhatunk a kormány által beterjesztett költségvetési javaslatra. KESZEGH BÉLA A magyarok által kitűzött prioritások nagymértékű támogatást kaptak, és megfelelő anyagi injekciójut rájuk a jövő évben. Adéli régiók számára fontos mezőgazdasági dotációk feltomázása 54%-ra nehéz feladatnak tűnt, mégis sikerült. A kisebbségi kultúrák támogatására ugyan nem sikerült kibokszolni a 100 milliós keretet, de így is jelentős mértékben emelkedett a támogatás a beteijesztetthez képest. Az egész kormány külön dicséretet érdemel Különösen igaz ez a mezőgazdaságra, amelyet gyakran hívnak az Európai Unió szent tehenének. Bár az EU agrárágazata egyre veszít versenyképességéből, még mindig az uniós költségvetés eu- rómilliárdjainak 40 százalékát pumpálják vissza bele, különböző támogatások formájában. Bár olcsóbb volna más kontinensekről behozni a mezőgazdasági termékeket, de az erős francia lobbi hatására mesterségesen tartják szinten a méregdrága uniós (elsősorban nyugat-európai) mezőgazdaságot. Chirac és Schröder egyezsége, paktuma Mihamarabb át kell szervezni a mezőgazda- sági termelést. azért, hogy kiemelten növelte az oktatásra szánt támogatásokat, és 300 millióval ösztönzi az internetes társadalom fejlődését, amely közvetve jelentős mértékben emeli életszínvonalunkat. Ugyanakkor nem szabad megengedni, hogy mindez elaltasson bennünket. Egy csatát megnyertünk, de még sok harcot kell megvívnunk. Nem szabad elfeledkeznünk közép- és hosszú távú céljainkról, mert a következő csatákat már mindig más feltételekkel vívjuk, s más-más kihívásoknak kell megfelelnünk. alapján nem bántják a szent tehenet, amely milliárdokat von el a kutatástól, a fejlesztéstől és az oktatástól, amely az uniót tovább erősíthetné a globális téren egyre erősebb Kínával, Indiával, de akár az USA-val vagy Japánnal szemben is. Mivel ez a tendencia vüágosan kgrvonalazódik, szükséges lenne felkészülnünk az új kihívásokra. A csak dotációk segítségével versenyképes mezőgazdaságot a mai globális világban nem lehet hosszú távon fenntartani, mivel nem ez a természetes piaci viszonyok rendje. Búslakodhatunk ízle- tesebb zöldségeink és gyümölcseink felett, ám az árversennyel nem tudjuk felvenni a versenyt. Fel kell ismernünk, hogy a növekvő dotációk ellenére Szlovákia déli részén mihamarabb át kell szervezni a mezőgazdasági termelést, és a nem rentábilis ágakat fokozatosan le kell építeni. A fejlődés irányát figyelve teljesen nyilvánvaló, hogy az agrárszektor egyre kevesebb embert fog a jövőben foglalkoztatni, ami a felvidéki magyarok számára figyelmeztető jel lehet. Summa summarum: ezt a csatát megnyertük, de új ötletet, stratégiát kell kidolgoznunk, hogy a jövőben se vérezzünk el. Ezért el- engedheteden, hogy a felvidéki magyarság képzettségét, szaktudását és nyelvtudását emeljük, hogy kiszolgáltatott helyzetbe ne kerüljünk, és sikeresen készüljünk fel a kihívásokra. Modern termékeket gyártó cégek idecsalogatása csak szakképzett munkaerővel lehetséges, s ehhez infrastruktúra is szükséges. A szakképzett munkaerő a feltétele a kis- és középvállalatok alapításának és működtetésének is. Ha leleményesek, kitartóak, tehetségesek leszünk, és félretesszük az irigységet és a széthúzást, akkor ez korántsem leheteüen. A szerző a Selye János Egyetemi Központ tanára Korhecz Tamás: játék és barátkozás révén csökkenjen a türelmetlenség a fiatalok között a Vajdaságban Túl éles a határozat, de komolyan kell venni PETKY JÓZSEF Korhecz Tamás kisebbségügyi miniszter szerint az Európai Parlament minapi vajdasági határozatának egyes megfogalmazásai túl élesek, és nem tükrözik a tényleges vajdasági helyzetet, ugyanakkor rendkívül komolyan kell venni az EP bármüyen állásfoglalását egy olyan országnak, amely az Európai Unióba igyekszik. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által delegált tartományi miniszter a Glasz Javnoszti című belgrádi napilapnak adott interjújában fejtette ki az álláspontját az EP-határozatról és a vajdasági helyzetről. „Jogosan mondhatjuk, hogy a határozat egyes részeiben túl éles, egyes megfogalmazásai nem tükrözik a tényleges vajdasági helyzetet. Ugyanakkor biztos az is, hogy a Vajdaságban - kiváltképpen a fiatalok körében - jó adag türelmedenség van. Ezért elsősorban a megelőzés terén kell tennünk valamid’ - mondta Korhecz, emlékeztetve arra, hogy minisztériuma kidolgozta az úgynevezett toleranciaprogramot, amely játék és barátkozás révén csökkenti a türelmedenséget a fiatalok között. Korhecz azonban rámutat arra, hogy Európa nemcsak megelőző intézkedéseket követel, hanem az állam, a rendőrség és a bíróság hatékony fellépését is, s e téren van még mit tenni. Az incidensek száma csökkent, ilyen téren viszonylag jók az eredmények, de a nem kormányzati szervezetek és a sajtó jelentéseiben továbbra is felbukkannak olyan esetek, amelyekben kételyek merülnek fel a bűnüldöző szervek pártatlanságával kapcsolatosan. „Senki sem vitathatja, hogy vannak bizonyos eredmények, de az EP-határozat emlékeztetőül szolgál az államnak, hogy nem tett meg mindent, még akkor sem, ha csökkent az incidensek száma. Nem csökkent a türelmetlenség. Hasonlóképpen nem veszíthetjük szem elől, hogy Magyarországon kezdődik a jövő évi választás kampánya, de figyelembe kell venni a magyar pártok szerepét is az EP-ben. Nem ez a kampány okozza az incidenseket a Vajdaságban, de ez az oka annak, hogy beszélnek most róluk, és erősödik a tudat, hogy vannak jogsértések” - jegyezte meg Korhecz Tamás. A tapasztalat azt mutatja, hogy Belgrádban a legjobb szándék esetén sem értik meg a nemzetek közi viszonyt terhelő problémákat úgy, mint maguk a vajdaságiak. A miniszter szerint ezért hatékonyabban lehetne fellépni e jelenséggel szemben, ha fokozatosan nőne a Vajdaság autonómiája, és a tartománynak hatékony eszközei lennének a probléma kezeléséhez. A szerző az MTI belgrádi tudósítója KOMMENTÁR Putyin-éra JARÁBIK BALÁZS Szinte csak a rövid hírekben jutott szerep Vlagyimir Putyin múlt heti európai turnéjának. Törökország és Horvátország csatlakozási tárgyalásának megkezdése volt a fő hír Európában. Pedig egyértelműen kiderült, az orosz elnök gazdasági víziója, vagyis az állami Gazprom köré koncentrált (értsd visszaállamosított) energiatársaságok bevételéből gerjesztett gazdasági növekedés meghatározóvá válik az orosz külpolitikában is. Amikor Európa legnagyobb gondja a növekvő energiaigény csillapítása (és az energiaárak visszafogása), Moszkva nyugodtan dőlhet hátra hallgatva az EU emberjogi és demokráciasirámait, vagy a kritikus véleményeket a volt Szovjetunió országainak állapotát illetően. Oroszország már ma Európa legnagyobb energiaszállítója (a kőolaj 25%-a, a földgáz 40%-a jön onnan az EU országaiba). Az orosz energiától való függés és a Közel-Kelet válsága ráadásul olyan mértékű lehet, hogy az EU a közeljövőben nem tudja pótolni semmilyen más alternatív forrással. A Putyin-turné jól megmutatta, a Kreml teljes mértékben tudatában van fontosságával, amit az európai energiaéhség okoz. Az EU-Oroszország-csúcs teljes csőddel zárult (hiszen az ún. négy közös terület politikájában nem történt semmilyen előrehaladás), viszont Brüsszelben a belga Londonban pedig a brit legfelsőbb körök próbáltak megegyezésre jutni az - orosz-német koprodukcióban tervezett - észak-európai vezeték Belgiumra, illetve Nagy-Britanni- ára való csatolásáról. Vagyis Putyin a sokkal nehezebb EU-dió feltörése helyett az „oszd meg és uralkodj!” jelszó jegyében kétoldalú energiamegegyezésekkel biztosítja az orosz befolyást Európa felett, és ad sakkot az EU közös kül- és védelmi politikájának. Ezt az orosz biztosítékot egyelőre csak pár közép-európai politikus próbálja kiverni. Nem véletlenül aggódik Moszkva a varsói jobbratolódás miatt. Azt, hogy ez egy hosszabb időre tervezett orosz politika, jól mutatja a Moscow Times múlt heti írása Putyin utódlásáról. Putyin nem kockáztat(hat)ja meg, hogy a Nyugat kockázati tényezőként kezelje. Főleg azért, mert Oroszországnak - dacára a milliárdos olajbevételeknek - nem áll rendelkezésére az energiaszektor fejlesztéséhez szükséges know-how. A Moscow Tünes szerint Putyin kabinetfőnöke, az alig negyvenéves, lojális és rendkívül energikus Dmitrij Medvegyev következik az elnöki székben. Putyin pedig elfoglalja a Gazprom elnök-vezérigazgatói székét, ahonnan - Medve- gyewel együtt - tovább irányíthatja Oroszország gazdasági és külpolitikái presztízsének visszaállítását. Európának pedig nem ártana kitalálni valami közöset. Talán nem kellene tizenvalahány év múlva is Putyin gatyamadzagján lógnunk. JEGYZET szerkezetén. A lényege: három (!) riporter faggat egy bizonyos témáról két vendéget, majd az elmaradhatatlan reklámblokk után újabb kettőt. Már az ötlet is halálra ítélt. Emlékszem, valamikor a 90-es években koalícióra lépett három, egyenként 2 százalékos népszerűséggel rendelkező párt, mondván, közösen átlépik az 5 százalékos küszöböt, és bejutnak a parlamentbe. Tervük csak matemati- kaüag működött, fél százalékot értek el. így van ez az élet más területein is. Tehát ha három népszerű, a maguk területén kiváló riportert leültetünk, az nem jelent háromszoros nézettséget és átlagon felüli színvonalú műsort. Ez utóbbi be is bizonyosodott. Háromfelé vitték el a beszélgetés menetét, pontosabban csak szerették volna, mert igazából egyikük sem tudott érvényesülni, és a beharangozott témák felét sem sikerült kivesézniük, amit ráfogtak a szűkös időre, én, a néző pedig összességében semmit sem tudtam meg. Nesze neked, politika! Minden médiaiskolában tanítják, hogy a vitaműsorok akkor a legcélratörőbbek, ha minél kevesebb a résztvevő, miközben a műsorvezető (1 darab!) csak azért van ott, hogy ügyeljen a rendre, kordában tartsa a beszélgetést. Végezetül ismét tanítómesteremet idézném: „A kereskedelmi médiumok többsége valahol a pokolban fészkel, ezért még van hová süllyedni. Visszasírjuk majd a valóságshow-k első szériáit. Ahogy visszasírtuk azokat az időket is, amikor nyolcról csak tíz koronára emelték a tej árát. Lesz ez még rosszabb is.” Kulturális és közéleti sokk PUHA JÓZSEF „Fiam, ha lehet, ne kritizáljon senkit, ha meg muszáj, akkor ne csak az egyiket, a másikat is szidja, mert úgy illik!” - tanítómesterem ezt alaposan belém sulykolta. Most mégis kritizálni fogok, úgy érzem, a múlt héten indult két tévéműsor mellett nem mehetek el szó nélkül, de meg tudom tartani mesterem tanácsát, mivel az egyiket az egyik, a másikat a másik magyar kereskedelmi csatorna indította. A Bajkeverők hétfőn kezdték el áldatlan tevékenységüket: lakótelepi fiatalok elhatározták, kitörnek a betondzsungelből, és egy Ro- burban utazva átbulizzák a nyarat. A műsor tervezetében bizonyára a következő mondat volt olvasható: szeretnénk bemutatni nyolc primitív, a magyar nyelvből az iskolában felmentett fiatalt, hogy lássák a megfáradt, otthon ülő emberek, így is lehet élni - mert ez az üzenete. Az első részben két srác lakhatatlanná tett egy családi házat, szétverték a berendezést, s mire társaik megérkeztek, már méteres víz állt a nappaliban, abban fürödtek, piáltak. A zavaró tárgyakat, például könyveket kidobálták az udvarra. Nesze neked, kultúra! És ez csak a kezdet, még tíz rész vár ránk. Megkockáztatom, ilyen hosszú ideig nem lesz műsoron a másik csatorna új közéleti talkshow-ja, a Mutató. Hacsak nem változtatnak a (Peter Gossányi rajza)-Asszony, nézzem meg a pálinkásüveg adótartalmát is?
