Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-07 / 232. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 7. IZVILÁG 13 HÁZI KOSZT Padlizsános mindenféle őszidőre s bármikor... AZ ÍZVILÁG KONYHÁJA Jól tudom, a legutóbbi szám­ban mást ígértem. Mégpedig az ízvilág gazdasszonyának, Mo- csonokyné Vass Laurának az er­délyi ízek sorozatában elkészí­tett nagyszerű lucskos káposztá­ját. De egyet se búsuljanak, akik erre várnak, mert bár a káposz­tát már rég megettük, a recept viszont, jelentem, kész, itt van­nak a képek is róla, hamarosan kipróbálhatják saját konyhájuk­ban, sr meggyőződhetnek Önök is, nem a levegőbe beszélek. A héten viszont Ekelen járva kide­rült, még mindig van paradi­csom, paprika, sőt tart a padli­zsánidény, kár volna, ha nem mutatnánk meg, mi minden ké­szíthető októberben is a kertből. Ráadásul Laura ezzel a vegetári­ánusok kedvében is szeretne jár­ni, nem beszélve arról, hogy sen­kinek nem árt meg, főleg így ősz­be hajlón, egy-két húsmentes nap. Nem nagy fáradság, egy alapkrém és egy alaplecsó elké­szítése után bátran lehet kombi­nálni a recepteket. Próbálják ki valamennyit még az idén, hogy legyen miért várni megint az újabb zöldségidényt, (gy) A sült, mixelt padlizsán másik felét egy serpenyőben pici olajon összesütöm a paprikával, majd fokhagymát reszelek bele. Sóval, borssal, cukorral és ecettel ízesítem. Ez a krém édes-sava­nyú és fokhagymás, de az íze nagyon harmonikus. KÉTFAJTA PADLIZSÁNKRÉM VÁLTOZATOK LECSÓRA Hozzávalók: 4 közepes padlizsán, 8 vastag húsú pirospaprika, pár kanál majonéz, egy kis fej vöröshagyma, kevés olaj, só, bors, fokhagyma, kevés cukor és ecet. Mindkét krém fogyasztható kenyéren, de remek húsok, hideg fel­vágottak kísérőjeként is. Akinek elnyerte a tetszését, az nagyon egyszerűen télire is elteheti: rögtön forrón, jól záródó kis üvegek­be öntve, száraz dunsztba helyezve kiválóan eláll. A paprikát és a padlizsánt megmosom, villával megszurkálom és alufóliával kibélelt tepsibe rakom. Kb. 1 órát sütöm 175 fokon. Ennyi idő kell ahhoz, hogy teljesen puhák legyenek. Hozzávalók: 1-2 közepes padlizsán, 1 nagy fej vöröshagyma, 5-6 különböző színű paprika, 3 paradicsom, só, bors. A padlizsánt meghámozzuk, apró kockákra vágjuk és egy kis időre besózzuk, hogy a leve kifolyjon, a paradicsomokat meghámozzuk stb. Hagyományos lecsót készítünk. Ez az úgynevezett lecsóalap. Kicsit várok, lehúzom a paprika héját, és a magházát is eltávolí­tóm. A padlizsánt is ugyanígy kezelem, de külön tálba kell tenni, hogy a belőle kicsorgó levet ki lehessen önteni. Jó tanács: szép, friss, fiatal, fényes padlizsánokat használjunk, mert az a legízletesebb, és a levét mindig csurgassuk ki, máskü­lönben kesernyés lesz tőle a kenőkénk. A tejfeles lecsóhoz valók: lecsóalap, fél kanál liszt, kb. 2 dl tejfel. Annyiból áll az egész, hogy a lecsóalapot behabarom a tejfellel. A sült padlizsánt botmixerrel összezúzom, veszem a felét, hozzá­teszem a majonézt, a lereszelt vöröshagymát, sót, borsot, és már kész is van. Nagyon finom pirított kenyéren, vagy aki mégsem bírja a vegetáriánus kosztot, annak sonkával. Tényleg ennyire egyszerű, viszont hihetetlenül finom. Aki úgy szere­ti, tehet bele egy kis sonkát, kolbászt, erőspaprikát. A rizses lecsóhoz valók: lecsóalap, főtt rizs. A lecsóalaphoz hoz­zákeverem a rizst. Ezt is lehet kolbásszal és sonkával készíteni, de anélkül is mennyei. A serpenyőbe beleöntöm az olajat, megpirítom a sonkát, majd kiveszem. Ebben a zsiradékban sütöm meg a paradicsomszeleteket, megszó­rom ételízesítővel és borssal, kétszer óvatosan megforgatom úgy, hogy lehetőleg egyben maradjanak, mert csak így lesz gusztusos. A paradicsomszeleteket tálra rendezem, és mellé helyezem a ro­pogósra sült sonkát. Nagyon finom friss, foszlós kenyérrel (vege­táriánusoknak természetesen sonka nélkül), de sült húsok mellé is bátran ajánlhatom. (Somogyi Tibor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents