Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-06 / 231. szám, csütörtök
30 Szülőföldünk ÚJ SZŐ 2005. OKTÓBER 5. Romantikus és drámai jelenetek is lesznek Alois Ditrich filmjében Dokumentumfilm az Andrássyakról KOVÁCS ÁGNES Krasznahorkaváralja. A Szlovák Televízió dokumentumfilmet forgatott az Andrássyakról a krasznahorkai várban. A forgatás során a tévéstáb bejárja azokat a helyszíneket, amelyek valamilyen oknál fogva kötődnek az Andrássy- családhoz, így már voltak Betlér- ben, majd az Andrássyak nyomát követve eljutnak Budapestre, Prágába, Bécs- be és Pisába is. A 2,3 millió koronás költségvetésű filmet Alois Ditrich rendezi, s előreláthatólag karácsonykor lesz a bemutató. A történelmi személyiségeket jórészt amatőr Színészek alakítják majd. Az Andrássy-csa- lád, s köztük is Andrássy Dénes és Franciska életének története ad sok romantikus, drámai részletben is gazdag alapot a film elkészítéséhez. Dénes gróf a család tiltakozása és apja kitagadása ellenére is feleségül vette Pisában a bécsi operettigazgató lányát, Hablawetz Franciskát, aki származása miatt nem felelt meg a főúri család elvárásainak. Dénes gróf bátyjának, majd apjának halála után mégis rászállt a hatalmas vagyon, amelyből futotta bőkezű adakozásokra is. Rozsnyón és környékén a 18. században épült közintézetek, árvaházak, kórházak, kisdedóvók, szegényházak és templomok felépítésénél mindig Andrássy Dénes és Franciska anyagi és erkölcsi támogatását fedezhetjük fel. Andrássy Dénes hitvese iránt érzett örök szerelme és megbecsülése jeléül felépítette Krasznahorkaváralján a Mauzóleumot, amelynek gazdag márvány- és drágakő díszítése a világ minden tájáról származik. Az átgondolt szimbolikájú építmény a szerelmet, a hálát és az emlékezést fejezi ki, s az épület ilyen szempontból az indiai Tádzs Mahalihoz hasonlítható. Mindezek fényében elszomorító, hogy Rozsnyón még egy utca sincs elnevezve az Andrássyakról, holott több külföldi országban erre szép példákat találhatunk. A történelmi személyiségeket jórészt amatőr színészek alakítják majd. Örökségvédelmi képzés Hanván a református egyház szervezésében Tudnivalók a műemlékvédelemről A kötetet Marcel Lalkovič (jobbra), a besztercebányai egyetem tanára mutatta be (Szabó Ottó felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Hanva. Tizenegy témában kapott részletes információkat örökségvédelmi kérdésekben az a több mint harminc lelkész és gyülekezeti képviselő, akik részt vettek a Hanván megrendezett képzésen. A magyarországi előadók elmondták, milyen módon támogatja a magyar állam a határokon túli magyar vonatkozású épített örökség megóvását, milyen problémákkal találkozhat a felújításba fogó gyülekezet, hogyan lehet azokat megoldani, és müyen eredményekkel járnak a fenntartás és védelem érdekében elvégzett munkálatok. A jelenlévők az épületkutatási módszerekkel is megismerkedhettek, tudatosíthatták, miért fontos ez a helyreállítás előtt. A gömöri templomokban nem ritka freskók megmentéséről, a templomi faelemek, berendezési tárgyak, szobrok karbantartásáról is bőséges információt és segédanyagot kaptak a résztvevők. A legkönnyebben sérülő emlékek, a könyvek, papírok, levéltári anyagok gondozásával és az egyházi levéltárak problematikájával két előadás is foglalkozott, természetesen a szakrális célokra használt textíliák védelméről és tárolásáról is jól használható információkat gyűjtöttek be az érdeklődők. A szlovákiai örökségvédelem és műemlékvédelem törvényi kereteiről, a finanszírozási lehetőségekről a losonci Műemlék- védelmi Hivatal munkatársai tartottak előadást, a helyszínen néhány lelkész azonnal igénybe is vette a hivatal munkatársainak segítségét. A szervező és ötletgazda Géresi Róbert református lelkész szerint a szakmai képzést országossá kell kibővíteni azért, hogy a gyülekezetekben-ezzel a problémával foglalkozók a lehető legjobb tájékoztatást kapják, az információkat pedig egyházuk javára kamatoztassák. Az előadások nem csak az egyháztagokat érdekelték (Szekeres Éva felvétele) 1960-ban az akkori pártvezetés szemét szúrta a név egyértelmű vallásos eredete Történelmi helységnevek - Szentes BOGOLY JÁNOS Az ősi eredetre visszatekinthető község neve korán megjelenik az írott forrásokban. A13. század első felében a templom birtokjogát taglaló és Véke község határát leíró okiratokban Samtes néven szerepel. A pápai tizedszedők jegyzékeiben 1332 és 1337 között a Zenthus névalakot olvashatjuk. A mai írott formához már a 15. században közeledtek, amikor ekként írták le a község nevét: Zenthews (1429), Zenthes (1476). A18. századtól kezdve pedig már a mai név szerepel az okiratokban, a jegyzékekben és a térképeken. A 20. század elején, hogy megkülönböztessék a Duna- Tisza közén fekvő azonos nevű várostól, a toldalékos Bodrog- szentes elnevezést iktatták be a hivatalos községnévjegyzékbe, és sokan ma is ezt a nevet tekintik „ősinek”, annak ellenére, hogy mesterségesen alkotott névalak. Az első Csehszlovák Köztársaság 1920 és 1938 között elfogadta a régebbi és rövidebb Szentes hivatalos nevet, szlovákosításra csak a II. világháborút követő nacionalista hullám idején került sor, amikor a Svätuše név vált hivatalossá, de csak 12 évig maradt használatba, mert 1960-ban az akkori párt- és állami vezetés szemét szúrta a név egyértelmű vallásos eredete, ezért egy újabb műnévvel „ajándékozták” meg a község lakosait: Plešany. Ez az újabb hivatalos megnevezés 29 esztendeig volt rákényszerítve a községre, az 1989-es politikai fordulatot követő időszakot okosan kihasználva elérték, hogy legalább az ősi név tükörfordítását - Svätuše - használhassák, amely ma is érvényes. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy némi zavar ma is tapasztalható a névhasználat körül, mert sokak száján könnyen szalad ki a már érvénytelen Plešany név, és olykor kísért a félrehallásból eredő Svätuša hibás névalak. A község mai hivatalos magyar neve Szentes. Viliam Rozložník célkitűzéseit a meg nem értés akadályozta Könyv egy igaz emberről Rozsnyó. Egy frissen megjelent kiadvány bemutatójára gyűltek össze a Rozsnyói Bányászati Múzeumban a barlangászaiban érdekelt szakemberek és az érdeklődő közönség. ÚJ SZÓ-HÍR Jaroslav Stankovič barlangász és Horváth Pál muzeológus állította össze azt a könyvet, amelynek címe A Szlovák-karszt barlangjai Viliam Rozložník életén keresztül. Rozložník, akiről a kötet szól, jelentős személyisége volt a szlovák barlangászati kutatásnak, az ötvenes években központi alakjává vált a Gömör-Tornai-karszt területén működő önkéntes barlangászcsoportnak. Munkásságának kezdetei egybeestek a Szlovák Szpeleológiai Társaság megalakulásával és fejlődésével. Csaknem tízéves tevékenysége során Rozložník többet ért el, mint a barlangászok többsége egész élete folyamán. Fő érdeme a barlangászaihoz való innovatív, alkotó hozzáállás volt, amellyel megelőzte korát. Idő előtt bekövetkezett tragikus halála azonban megakadályozta abban, hogy további jelentős eredményekkel és felfedezésekkel gazdagítsa a barlangászatot. Munkásságának viszonylag rövid ideje alatt felfedezett két jelentős barlangot, és ő volt az első barlangi búvár Szlovákiában. A könyv mintegy felmenteni igyekszik Rozlož- níkot a vádak alól, amelyek azért érték az elmúlt rendszerben, mert az igazságot és az ésszerűséget képviselte a barlangászaiban, s meggyőződéséhez szüárdan ragaszkodott. „Rozložníkkal szembeni adósságunkat törlesztettük ezzel a könyvvel. Befejeztük azt, amire neki már nem jutott ideje. E könyv elkészítése során az volt az érzésem, mintha ismertem volna személyesen is” - mondta Jaroslav Stankovič, a kötet egyik szerzője. A bemutatón részt vett többek között Székely Kinga, az Aggteleki Nemzeti Park szakembere, Hadobás Sándor, a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum igazgatója, több hazai szakember a liptó- szentmiklósi Szlovák Barlangok Igazgatósága részéről, valamint Rozložník kortársai és közvetlen munkatársai, (kov) „Befejeztük azt, amire neki már nem jutott ideje.” Dél-gömöri települések is vannak a pályázásra jogosultak között Újabb két pályázati felhívást tett közzé az Ekopolis Alapítvány PUSKO GÁBOR Besztercebánya. Közzétette legújabb pályázati felhívásait a besztercebányai székhelyű Ekopolis Alapítvány. Ezúttal két témakörben igényelhetnek anyagi támogatást az arra jogosultak terveik megvalósításához. Mint azt az alapítvány hangsúlyozza, a mostam környezetvédelmi pályázati felhívásuk már az ötvenedik, melynek keretén belül a pályázó kormányon kívüli szervezetek akár 160 ezer koronás támogatásra is szert tehernek. Az 1991 óta meghirdetett környezetvédelmi pályázati felhívás során eddig 513 ilyen jellegű tervezetet támogattak mintegy 44 millió koronával. A mostani felhívás alapján olyan kezdeményezéseket támogatnak, melyek a környezetvédelem területén alapvető szemléletváltást eredményeznek, továbbá konkrét ökológiai probléma megoldására irányulnak, és befolyásolják az ez irányú döntéshozatalt helyi, nemzeti vagy épp nemzetközi viszonylatban. Ugyancsak szívesen látnak olyan pályázatokat is, melyek lebonyolítása során a pályázó szervezetek bevonják a lakosságot különféle környezetvédelmi kezdeményezésekbe vagy egy-egy probléma megoldása során széles körű összefogást biztosítanak a lakosság, az önkormányzat és az állami szervek között. vása konkrét településeken kívánja elősegítem az ott élő romák integrációját. A kiválasztott három szlovákiai térség között szerepel Rimaszombat és környéke is. Ebben az esetben olyan pályázatokat várnak, melyek elősegítik a kiválasztott településeken - konkrétan: Gesztete, Osgyán, Rimajánosi, Rimaszécs, Simonyi, Nagybalog és Zeheije - olyan struktúrák létrejöttét, melyek hozzájárulhatnak a helyi roma és nem roma közösségek közötti jobb kommunikációhoz, elősegítik a romák közügyek megoldásában való részvételét, és segítenek megelőzni a konfliktusok kialakulását. Ebbe a programba elsősorban olyan civil szervezeteket szeretne az Ekopolis bevonni, amelyek eddig is kisebbségi gondok megoldásával foglalkoztak. Ugyanakkor iskolák pályázatait is vátják, illetve indokolt esetben önkormányzatok is igényelhetnek támogatást. A Roma Integrációs Programot 2003-ban indította el a besztercebányai alapítvány. Eddigi felhívásaikra eddig 32 tervezet érkezett, melyek során mintegy 4,5 millió korona támogatást igényeltek. Ezen pályázatok közül az Ekopolis huszonegyet támogatott 1,76 millió korona összegben. Iskolák pályázatait várják, önkormányzatok igényelhetnek támogatást. Az Ekopolis másik aktuális felhí-
