Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-30 / 226. szám, péntek

T/T t% i |i| i n ry t 7"|-i /^\ KERTESZKEDO 2005. szeptember 30., péntek____________________________________________________________________________________________________________________2. évfolyam 36. szám Megjelent a Jó Gazda októberi száma Új rendelet a szőlőkről LAPAJÁNLÓ Az időszerű tennivalók tagla­lása mellett a Jó Gazda októberi száma jelentős terjedelmet szen­tel a szőlő- és a gyümölcster­mesztésnek. Ismerteti a szaktár­ca által kiadott legújabb rende­let, a szőlőültetvények szerkezeti átalakításának nemzeti tervét, egyúttal tájékoztat az interneten fellelhető hazai szakmai tanácsa­dói szolgáltatás lehetőségéről is. A gyümölcs- és zöldségfélék táro­lása ebben az időszakban idősze­rű. A lap az általános tárolási fel­tételek ismertetésével nyújt tám­pontot, egyúttal a legfontosabb szüreti teendőkre hívja fel a fi­gyelmet. A körtefajtákról szóló sorozatban a nyári és őszi körté­ket mutatja be, a hagyományos növényvédelmi tanácsadó az ilyenkor esedékes védekezési el­járásokat ismerteti. A zöldségtermesztők összefog­lalót olvashatnak az őszi papri- kahajtatás követelményeiről, a hazai zöldségnemesítők munká­jának eredményeiről szóló beszá­molóban a hazai paprika- és pa­radicsomfajták jellemző tulaj­donságaival ismerkedhetnek az érdeklődők. A lap növényvédel­mi rovata az atkák zöldségfélé­ken észlelt károkozásával, a bur­gonya tárolási betegségeivel fog­lalkozik, egyúttal átfogó képet fest az ún. szelíd növényvédelem lehetőségeiről. A virágtermesztők a pünkösdi rózsa szaporításával, a tálcás pa­lántanevelés előnyeivel, a húsos viaszvirággal és az ősszel vethető egynyári dísznövényekkel, vala­mint a krizantémmal ismerked­hetnek. (sz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 38,869 Lenqvelzlotv 9,951 Anqolfont 56,862 Maqvar forint(100) 15,620 Cseh korona 1,311 Svéd korona 4,144 Horvát kuna 5,332 Szlovén tollár (100) 16,220 Japánien(100) 28,564 Svájci frank 24,924 Kanadai dollár 27,467 USA-dollár 32,221 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,85-39,85 31,51-33,17 1,28-1,34 14,97-16,27 OTP Bank 37,84-39,82 31,40-33,14 1,28-1,35 15,05-16,20 Postabank 37,90-39,84 31,45-32,99 1,28-1,34 13,82-17,42 Szí. Takarékpénztár 37,81-39,75 31,38-33,02 1,27-1,35 14,91-16,32 Tatra banka 37,79-39,81 31,42-33,10 1,28-1,34 14,99-16,23 UniBanka 37,87-39,85 31,49-33,14 1,28-1,35 15,25-16,04 Általános Hitelbank 37,84-39,86 31,47-33,15 1,28-1,35 15,06-16,21 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SUA) A fényhiány, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet fokozza a fertőző gombás betegségek terjedését A salátahajtatás gyakori veszélyei Akik több éve foglalkoznak fejes saláta őszi hajtatásá­val, jól tudják, hogy ebben az időszakban a fényhiány, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet miatt gyakoriak a fertőző gom­bás eredetű betegségek. CSERES ZOLTÁN Az alábbiakban a salátaültet­vényben legnagyobb károkat oko­zó gombás megbetegedéseket ismertetjük. A saláta levélszárrothadása gyakori baktériumos eredetű be­tegség. Szabadföldön hűvös vagy csapadékos idő esetén, hajtatásban alacsony hőmérsékleten vagy gya­kori öntözéskor okoz jelentős káro­kat. A levél szélén először keskeny fekete elhalás jelentkezik, amely fokozatosan szélesedik. Nedves kö­rülmények között a levelek nyál­kássá válnak és rothadnak, száraz viszonyok között pergamenszerűvé válnak. A tünet először az idősebb leveleken figyelhető meg, később a belső szívlevelekre is átterjed. A baktérium hőmérsékleti minimu­ma 0 C fok körül van, így a hűvös idő számára kedvező. A salátaperonoszpórának a jelenlegi időjárás rendkívül kedvez. A betegség nemcsak a fe­jes- és kötözősalátán, hanem az endivián és a cikóriasalátán is ter­jed, tetemes károkat okozva a haj­tatásban és szabadföldön egya­ránt. Fertőzés esetén a levelek szí­ne halványzölddé válik, majd a le­vél színét és fonákját is fehér pe- nészkivirágzás lepi el. A levélerek által határolt területen szögletes foltok jelennek meg, amelyek sár­gászöld, majd barna színűvé vál­nak. A gomba terjedési képessége nagy, rövid időn belül újabb fertőzéseket hoz létre. A terjedése 15-17 C fokon a legintenzívebb, a magas páratartalom fokozza a be­tegség terjedését. Csak az előzetes védekezések vezetnek eredményre. Permete­zéskor ügyeljünk arra, hogy a leve­lek fonákját is elérje a permedé. A megkésett kezelésnek már gyengí­tett a hatása, azaz csak mérsékli a károkat. A salátaperonoszpóra ellen ná­lunk jelenleg nincs engedélyezett permetszer. Külföldön a metirám, kaptán és folpet hatóanyagú sze­reket használják. A hazai kínálat­ból pl. a Merpan 80 WDG (0,2%) vagy a Folpan 80 WDG (0,2%) fe­lel meg a kívánalmaknak. A saláta botrítiszes rothadása is régóta ismert, veszedelmes be­tegség. Főként a hajtatott salátán fordul elő. E zöldségnövényen két tünettípus figyelhető meg: A fejese- dés kezdetétől az állományban el­szórtan egy-egy salátafej külső le­vele lankad, a szívlevelek azonban sokáig megtartják turgorjukat. Vé­gül a levelek elszáradnak, és a ta­lajra fekszenek. Ha a salátafejet a talajról felszedjük, a gyökémyak nyálkásan rothadt, a gyökér pedig a talajban marad. A szártövön és az alsó levelek főerén szürke, később szürkésbarna konídiumtartó gyep és apró fekete szkleróciumok talál­hatók. A második tünettipus eseté­Fotó: képarchívum ben a salátafej a fejlődésben vissza­marad, nem fejesedik, üyenkor a gyökémyakon részleges, barna pa- rásodás látható. A gomba a talajból a talajra fekvő levelekre és onnan pedig a gyökémyakra jut. A leg­veszélyeztetettebb rész tehát a gyö­kémyak, ezért ezt kell védeni. A saláta szklerotiniás rothadása gyakori betegség az ősszel haj­tatott salátában. A tünetek hason­lóak, mint a saláta botrítiszes rot­hadása esetén. A fő tünetek akkor figyelhetők meg, ha a salátafejet felemeljük. Ilyenkor a nyálkásan rothadt gyökérnyakon és az alsó leveleken a Sclerotinia sclerotium dús hófehér vattaszerű micéliuma és a nagy fekete szkleróciumai, vagy a S. minor finom pókháló­szerű fehér micéliuma és apró fe­kete szkleróciumai láthatók. A be­tegség mértéke a salátalevélzet fejlődésére kedvező 12-15 C fo­kon a legnagyobb. E gombabetég- ség rendszeresen jelenik meg és nagy károkat okoz. A legjobb védekezés a saláta szklerotíniás rothadása ellen a növénymaradványok eltávolítása a hajtatás befejezése után. A haj­tatóházban legalább három éven­ként ajánlatos lenne a talajba be­dolgozni a Constans WG nevű bi­ológiai készítményt, amely a ta­lajban fertőző gombaspórákat megtámadja, és azokon élőskö- dik. A szer hatóanyaga a Conithi- rium minitans talajban parazitáló gomba, amely 2-3 évig is megőrzi védő hatását a talajban. A készít­ményt már nálunk is engedélyez­ték, a jól felszerelt szaküzletek­ben megvásárolható. A saláta szklerotíniás rothadá­sának megelőzése érdekében még ügyelni kell arra, hogy tűzdelés- kor és kiültetéskor a saláta ne ke­rüljön mélyen a földbe. Vegysze­res védekezéskor közvetlen kiül­tetés után a salátatöveket nagy lé­mennyiséggel permetezzük. Erre használjuk a következő kontakt permetszereket: Folpan 50 WP (0,2%) /14/, Rovral Flo (0,2%) /14/, Topsin M 70 WP (0,1%) /14/, Sumilex 50 WP (0,1%) /14/, Ronilan WG (0,1%) /21/. A permetszer a tövek gyökérnyaki részéhez kerüljön. A kezelést egy hét múlva meg kell ismételni. Mivel a saláta csak nagyon las­san bontja le a permetszert, így a tört zárójelben feltüntetett várako­zási időt feltédenül be kell tartani! A meztelen csigák A saláta kártevői közül legtöbb gondot a jelenlegi időszakban a meztelen csigák okozzák. Általá­ban a saláta földre boruló levelei alatt bújnak meg. A levelek meg- rágásával okozott kártételén kívül a befej esedett, kész salátában meghúzódó meztelen csigák gyakran a termény értékesítését is megakadályozzák. A csigák kártételét csak a talaj felületére szórt nedvszívó anya­gokkal csökkenthetjük. Vegyi vé­dekezésre a csigaölő Mesurol Ali- max vagy a Mesurol Schnecken- korn (lgr/lm2) használható. Ám mivel a saláta levelét fogyasztjuk, egészségvédelmi szempontból az állomány permetezése csigaölő készítményekkel szigorúan tüos. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa szeptember 29-én szeptember 28-án szeptember 28-án szeptember 28-án szeptember 29-én szeptember 28-án szeptember 28-án sárgarépa 15 Sk/köteg 8 Sk/csomó 20 Sk/kg 10 Sk/csomó 14-16 Sk/kg 15-19 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 15 Sk/köteg 14 Sk/csomó BK 30 Sk/kg WRi 12 Sk/csomó PH 25-30 Sk/kg §ggj mii: 17-26 Sk/kg <m 21 Sk/kg burgonya 10 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8-9 Sk/kg 10 Sk/kg 7-8 Sk/kg 7-8 Sk/kg 4-8 Sk/kg tojás 3-3,70 Sk/db ■jn 2,90-3 Sk/db Hi, 2,20 Sk/db RRR 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db WKRk X 2,50-2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18 (100) Sk/kg 14-15 (60) Sk/kg 12-15 (65) Sk/Sk 10 (60)Sk/kg 8-15 (55-60) Sk/kg 9-13 (60-90) Sk/db 9-20 (45) Sk/db zeller 15 Sk/fej 8 Sk/db 35 Sk/kg X 5-10 Sk/db 29 Sk/kg 5-10 Sk/db zöldpaprika 19-24 Sk/kg 12-18 Sk/kg 16-25 Sk/kg 13-18 Sk/kg 13-30 Sk/kg 13-21 Sk/kg 10-25 Sk/kg paradicsom 34 Sk/kg 16-22 Sk/kg 25-30 Sk/kg X HU 20-25 Sk/kg imi 23-36 Sk/kg 6-28 Sk/kg kelkáposzta 30 Sk/kg 12-14 Sk/db 23 Sk/kg X 18 Sk/kg 21 Sk/kg 16-19 Sk/db szárazbab/zőldbab x/40 Sk/kg 60 Sk/l (20-30 Sk/kg) 80 (30) Sk/kg X 80 Sk/liter/ x X 50 (40) Sk/kg alma/szilva 19-29 (40) Sk/kg 16-22 Sk/kg 13-25 Sk/kg 12 (15) Sk/kg 20-29 Sk/kg 15-36 (19) Sk/kg 12-20 (20) Sk/kg karfiol/káposzta 19-22 Sk/db/15 Sk/kg 10-22 Sk/db/10-12 Sk/kg 25-35 Sk/db/10 Sk/kg 20-25 Sk/db 8-20 Sk/db/10 Sk/kg 19-25 Sk/db/10 Sk/db­15-35 Sk/db/10-12 Sk/kg salátauborka 29 Sk/kg 12-14 Sk/kg 25 Sk/kg X 15-20 Sk/kg 13-25 Sk/kg 8-20 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X HÜ 250 Sk/kg X 200 Sk/kg 28-30 Sk/kg X X szőlő 19-36 Sk/kg X 20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 30-49 Sk/kg 28-36 Sk/kg 20-35 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents