Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-29 / 225. szám, csütörtök

14 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 29. RÖVIDEN A Lotz Trio az At Home Galleryben Somoija. A (New) Music At Home zenei rendezvénysorozatá­nak keretében holnap 18.30 órai kezdettel a szlovák-osztrák Lotz Trió ad koncertet a zsinagógában. A bassettkürtön játszó Robert Šebesta, Andreas Fink és Ronald Šebesta előadásában Burlas-, Druzecký-, Lejava-, Milakovic-, Mozart- és Piacek-művek szólal­nak meg. (e) Fesztivál: Barokk Nosztalgiák Győr. A Barokk Nosztalgiák elnevezésű művészeti fesztivál hol­nap kezdődik Győrött, az egy hónapon át tartó program koncerte­ket, színházi előadásokat tónál az érdeklődőknek. A XVII.-XVIII. századi büszke győri céhek emlékére díszes felvonulás nyitja meg a fesztivált: a középiskolások bemutatják a szabók, a takácsok, a kádárok életformáját, korabeli szokásait. A zene világnapján, ok­tóber 1-jén az ukrán Szent Kereszt Felmagasztalása Katedrális ka­marakórusa ad koncertet a győri evangélikus öregtemplomban. A budapesti Marquise együttes barokk szerelmes duetteket szólaltat meg október 8-án a Zichy-palotában. A fesztivál Mozart operaest­tel ér véget: a grazi művészeti egyetem hallgatói a Figaró házassá­ga című opera keresztmetszetét adják elő október 29-én a városhá­za dísztermében. (MTI) Kétnapos Nemzetközi Vámbéry Konferencia „Az előkelő idegen” ELŐZETES Dunaszerdahely. Az előkelő idegen címmel holnap kezdődik a kétnapos III. Nemzetközi Vámbéry Konferencia, amelyen a város szü­lötte, a híres Kelet-kutató munkás­ságát különböző aspektusokból vi­lágítják meg az előadók, ezenkívül egyéb érdekes témák is szerepel­nek a programban. A konferenciát holnap délelőtt Vásáry István „Cseles Márton magyar őstörténe­ti értekezése a XVII. század végé­ről” című előadása nyitja. Dobro- vits Mihály előadásának témája a jezsuiták és a magyar őstörténet, Csorba György Vámbéry isztam­buli kapcsolatrendszerét térképezi fel. Keiler László az egykori és a mai Buharát mutatja be, Kovács Attila pedig a palesztin iszlám ra­dikális mozgalom, a Hamász mai szerepét taglalja. Nyíri Mária Enis Behic Koryürekről és fiáról, Hasan Koryürekről tart előadást. Délután a Vámbéry Polgári Társulás vá­lasztmányi üléséről tart beszámo­lót Hodossy Gyula elnök, majd folytatódnak az előadások. Sár- közy Miklós Vámbérynek és kor­társainak az Achaimenidák palo­taegyüttesénél fellelhető emlékei­ről szól, Seres István az I. vüághá- borús hadifogolytáborokban vég­zett turkológiái kutatásokról, Zsig­mond Artemisz pedig azokról a tu­dományos kutatásokról, amelye­ket ugyancsak az I. vüágháború során, az orosz hadifoglyok köré­ben végeztek. Hazai György egy régi oszmán mesegyűjtemény és Vámbéry személyét hozza kapcso­latba, Kende Tamás az előző szá­zadforduló orosz külpolitikáját elemzi. Bújna Zoltán a csaknem három hónapos Dunaszerdahely- Teherán túrakerékpáros expedíci­óról számol be. A holnapi progra­mot a megalakult Vámbéry Tudo­mányos Kollégium köszöntése zár­ja. Szombaton Dománszky Gabri­ella előadása Schöpft Ágostonról, a Kelet magyar festőjéről kínál portrét. Kubassek János geográfi­ai szempontból elemzi Vámbéry utazásait és tudományos munkás­ságát. Gabriel Pirický a török és közép-ázsiai történetírásban fel­lelhető történelmi hézagosságok­ra mutat rá. Zsigmond Tibor Du­naszerdahely történetéhez szol­gál adalékokkal. Kiss László Gás­pár Ferenc emlékét eleveníti fel, a világutazó orvosét, akinek útiraj­za Vámbéry előszavával jelent meg. Wágner Péter előadása a va- habizmusnak a szovjet rendszer- váltás előtti, közép-ázsiai megje­lenésével foglalkozik. A konferen1 cia a volt járási hivatal körtermé­ben lesz. (me) Zs. Nagy Lajos meg nem élt 70. születésnapja Gyertyagyújtással emlékeztek a költőre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Pozsonyi Műter­mek képzőművészeti társulás tag­jai tegnap székhelyükön, a főváro­si Ateliér Gábriel műteremben megemlékeztek Zs. Nagy Lajos Madách-díjas költőnk meg nem élt 70. születésnapjáról. Az anya­országban is közismert irodalmár 1935. szeptember 28-án született, és ez év június 11-én temették el falujában, Zsélyben. A művésztalálkozón a kurátor Kalita Gábor képzőművész foglal­ta össze az elhunyt életútját, majd Zs. Nagy Lajos fia, Nagy Zoltán grafikusművész és a jelenlévő mű­vésztársak - többségükben a kivá­ló tehetséggel megáldott költő, író és szerkesztő egykori jó barátai - felidézték a néhai közös együttlé- tek vidám-keserű emlékeit. A Pozsonyi Műtermek tagjai a Pozsonyi Casino kiállítótermében (M. Nagy László felvétele) egy emlékkiállítás keretében is megemlékeznek elhunyt művész­társukról. A tárlat október 11-én nyílik, (fé) A Kassai Állami Színház és a legnicai Modrzejewska Színház előadása a nyitrai színházi fesztiválon A banalitás költészete A XIV. Divadelná Nitra fesz­tivál utolsó előtti napja úgy alakult, hogy hagyományos színházi eszközökkel dolgo­zó, a történetre és a szí­nészre alapozó két előadás került egymás mellé. FORGÁCS MIKLÓS Kedden először a Kassai Állami Színház játszotta az ír dráma világ­sztárjának, Martin McDonaghnak Leenane szépe című darabját Michal Vajdička rendezésében. McDonagh hősei általában a világ­tól elzárva mennek egymás idegei­re, nem tudnak szabadulni a sivár tájból, kínozzák a másikat, önzőn és csak saját, sokszor egzaltált ér­zelmeiket ismerik el egyedül mérv­adónak. A Leenane szépe is izgal­mas karaktereket kínál, anya és lá­nya teszi pokollá egymás életét már húsz éve, már nincs is más értelme a létezésüknek, mint a másik tóbír- hatadan jelenléte. A fullasztó, nyomott hangulatú, kilátástalan darabot Vajdička vérbő komédiaként rendezte meg. A sze­replők nem sajnálják magukat, nem szenvednek, röhögni tudnak a másikon és magukon, egymást gyötrésük szinte kedélyes. Kveta Stražanová az anya szerepében egy bölcs félmosollyal láncolja magá­hoz negyvenéves lányát, mintha nem is tudatosítaná, mennyire nyo­masztóvá tudja tenni gyereke éle­tét. Dana Košická rémült tekintettel és kemény szavakkal tesz meg min­dent anyjáért, az örök lázadás és a feltéden engedelmesség feszíti be­lül. A rendező gondosan csapja be nézőjét, hogy annál nagyobb le­gyen a meglepetés az érzelmi kitö­réseknél, melyek egyre vadabbak és veszélyesebbek, míg végül az anya meggyilkolásához vezetnek. Vajdička nagyon ügyel arra, hogy ne diadalmaskodjon se az anya, se a lány meggyőződése, hogy a néző ne tudja eldönteni, melyikük a na­gyobb szörnyeteg. A koncepció sze­rint mindketten áldozatok, mind­ketten esendő emberek, akik fáj­dalmasan vágyakoznak a boldog­ságra. A borzalmak és a szeretettel megrajzolt jellemek mintha túlsá­gosan is elkülönböződnének, az egyes jelenetek mintha nem követ­keznének egymásból. A nehéz fel­fogású Ray- aki Michal Soltész ala­kításában meglehetősen elrajzolt figura - szinte főszereplővé válik, és a két nő csatája inkább a banali­tás költészetét sugallja. A legnicai Modrzejewska Szín­ház előadása, a Made in Poland egy fiatal lengyel szkinhed, Bogus éle­téből villant fel jeleneteket. A ren­dező és író Przemyslaw Wojcieszek bármennyire is nagyon mai jelen­ségekre koncentrál, és a lakótele­pek sivár világát idéző térben ját­szatja a történetet, a színészekre és a sztorira koncentrálva valójában a pontos megfigyelések és a naiv didaxis meghökkentő elegyét ke­verte tó. A történet igencsak leegy­szerűsítve mutatja be a kallódó fia­tal nemzedék problémáit. A fiatal Bogus egy napon - kiábrándulva nőkből, barátokból, az egész világ­ból - a homlokára tetováltatja: Fuck Off, s így elkötelezi magát a valódi forradalom, a minden ellen lázadás mellett. Ami működik az előadásban, az a színészi szuggesztió, a típusok és sorsok hiteles találkozása, az egyes helyzetek konkrétsága, de egészé­ben szájbarágós, nevelő célzatú tanmesévé áll össze. A hőzöngő kölyök szembesül mások problé­máival, látja, hogy mindenkinek nehéz, megtalálja a szerelmet, s a szemünk láttára egyre jobb ember­ré válik. Kitűnően kitalált figurák váltakoznak lazán felskicceit jelle­mekkel: a sztálinista költőket ked­velő alkoholista tanár, a múlt rend­szer lengyel könnyűzenei ikonját bálványozó pénzbehajtó, a jogász­nak készülő tolókocsis parkolóőr. Wojcieszek filmrendezőként is­mert, ez az előadás az első színhá­zi munkája. Érződik, hogy a szöve­gek konkrét helyszínekre íródtak, és hogy az akciófilm műfaja inspi­rálóan hatott a rendezőre, aki a volt keleti blokk izgalmas nonszen- szét, a szociálisan érzékeny akció­filmet próbálta megteremteni. A dialógusok hosszadalmasak, a tér- kihasználás - annak ellenére, hogy az előadás az utcán kezdődött és a szereplők autókkal gördültek az épület elé - teljesen konvencioná­lis. A rengeteg felvillantott lehető­ség egyike sincs lélegzetelállító erővel megvalósítva. A történet egyszerre akarja a valóságot szon­dázni és javítani, felmutatni és vál­toztatni, indulatot közvetítem és szeretetet árasztani, nyugtalaníta­ni és megértéssel lenni. NÉZEM A DOBOZT Igazolvány, szivar, ballonkabát Z. NÉMETH ISTVÁN Ha krimiről van szó, akkor azo­kat a történeteket kedvelem job­ban, amelyekben nem lehet előre tudni, tó volt a tettes. Az abszolút kedvencem Sherlock Holmes, a maga különcségével és zsenialitá­sával, a Conan Doyle írásaiból ké­szült tévéfilmeket is kedvelem. Amikor még nem kizárólag a cellu- loidégetőből kimentett amerikai akció- és katasztrófafilmek uralták a képernyőket, remek szórakozást és fejtörést jelentett a Derrick, a Tetthely, a Magnum (és a sor tet­szés szerint folytatható) egy-egy epizódja. Aztán hirtelen piff-puff, a de- tektíveknek leáldozott. Csupán Columbo hadnagy kopogtat be hétről hétre, de hát őt amúgy is ilyennek ismertük meg. Ha kites­sékelik az ajtón, visszamászik az ablakon. Rengeteg kérdése van, ezekből nap mind nap feltesz egyet-kettőt az egyre idegesebb tettesnek. Bizony, a tettes az ő ál­dozata. A derék nyomozó azonnal kiszólja őt azzal a hamiskásan mosolygó szemével, aztán nincs menekvés: egyre szorosabbra és szorosabbra fonja körülötte a há­lót. Közben eszébe sem jut, hogy nem mindenki szereti a szivarfüs­töt. Becsületére legyen mondva, még egy körteremben is képes bárkit sarokba szorítani. Bár a ballonkabátos nyomozó kalandjait nagyrészt a hetvenes években vették fel, Peter Falk igen jó nézettséget hoz szerdánként a TV2-nek. Jönnek is bőven az epizó­dok. Némelyiket már olyan sokszor vetítették, hogy előre tudjuk, a gya­núsított mit fog válaszolni ponto­san a kérdésre. Columbo jó ismerő­sünkké vált tehát, pedig még csak a keresztnevét se tudjuk! Emlékez­zünk csak, a televíziós sorozat két epizódjában azt válaszolta a teljes nevét firtató kérdésre, hogy az ő keresztneve bizony ennyi: had­nagy. Ekkora titok nem állhat a szi­varozó nyomozó és a filmek rajon­gói közé, úgyhogy voltak, akik ma­gánnyomozásba kezdtek. Ennek eredményeképpen az egyik inter­netoldalon található egy, a harma­dik részből vett fénykép, amelyen a hadnagy igazolványa látható. A jó szeműek úgy vélik, az igazolvány­ban a keresztnév rovatban a Philip név szerepel. Philip Columbo ezek után már csak a kedves nejét tart­hatja inkognitóban. S mert követ­kezetesen így tesz, született egy szóláshasonlat is: olyan, mint Columbo felesége - láthatadan. A hetvenes éveiben járó Peter Falk a szórakozott, ütött-kopott ballonkabátjától sohasem megváló Columbo hadnagy szerepében lett világszerte híres, bár emellett több nagy sikerű mozifilmben is főszere­pet játszott. A sztár nemrég ritka nagy megtiszteltetésben részesült: szülővárosában, New York Ossi­ning nevű negyedében róla nevez­ték el azt az utcát, ahol felnőtt. A vi­lághírű hollywoodi színész is meg­jelent az eseményen, és jót mosoly­gott, amikor az új utcanévtáblát a szervezők egy régi, kopott ballon­kabáttal takarták le. Fáik az ünnepi rendezvényen a nagyszámú egybe- gyűltnek meghatódottan megje­gyezte, hogy ez élete egyik leg­szebb napja, s annak külön örül, hogy nem Columbóra keresztelték az utcát, amely korábban a Prospect Avenue névre hallgatott, most pedig Peter Falk Place-ként kerül a térképre. Az, hogy egy tévésorozat renge­teg epizódból áll, még nem záija ki, hogy a rajongók polcára kerülhes­sen. A Jó barátok és a Dallas már megjelentek DVD-n, hasonlókép­pen a Kojak vagy a Magnum első évadjai is. De nem csak a „szakma­beliek” kezdték meg hódító kőrút­jukat DVD-ken. A legendás Co­lumbo hadnagy is lemezre költö­zött, s egyáltalán nem oly komóto­san, mint ahogy azt a szimpatikus szivaros nyomozótól megszokhat­tuk, hiszen a jóval kisportoltabb Magnummal tartva az iramot szep­tember 7-étől vált elérhetővé Ame­rikában. A sorozat első, 1971-ben indult évadjának öt lemezén hét, egyenként másfél órás epizód (köz­tük a Steven Spielberg által rende­zett pilot) és két eredeti Columbo- tévéfilm terül el. (Ctibor Bachratý felvételei) A Leenane szépe egyik jelenete Made in Poland - egy lengyel színház tálalásában

Next

/
Thumbnails
Contents