Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-29 / 225. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 29. RÖVIDEN Nő követte el a merényletet Bagdad. Legkevesebb hét személy halálát és 37 ember sérülését okozta egy öngyilkos robbantó tegnap az északnyugati Tell-Áfárban, egy katonai toborzóhelynél - közölte az iraki belügyminisztérium. A támadó nő a hosszú ruhája alá rejtett pokolgéppel elvegyült a nagyszámú jelentkező között, majd felrobbantotta azt. Más források szerint a merénylő nő férfiruhát öltött, és így tudott észrevéden maradni a tömegben. Az áldozatok túlnyomó többsége olyan civilek közül került ki, akik katonának készültek állni. (MTI) Csak három évre ítélték Washington. A maximális tíz helyett három év börtönre ítélte Lynndie England amerikai katonanőt egy hadbíróság, amely előző nap hét vádpont közül hatban találta bűnösnek az Abu Graib-i börtönbotrányban elhíresült nyugat-virginiai tartalékost. A róla és az iraki foglyok megalázásáról készült fotók bejárták az egész világot. (MTI) Franciaország elleni dzsihád Párizs. Franciaország elleni dzsihádra (szent háborúra)' szólított fel kiáltványban az észak-afrikai országok egyik legjelentősebb terrorszervezete, az al-Kaidával kapcsolatban álló algériai Ima és Harc Szalafista Csoport (GSPC), amelynek kilenc franciaországi tagját hétfőn tartóztatták le Párizsban. Kedden Nicolas Sarkozy belügyminiszter nagyon magas fokozatúnak minősítette a terrorveszélyt Franciaországban. (MTI) Japán nem mond le a szigetekről Tokió. Japán továbbra is visszaköveteli Oroszországtól a Kuril-szigetek négy darabját, az úgynevezett Északi Területeket - jelentette ki tegnap Hoszoda Hirojuki kormányszóvivő. Kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, a szigetek - a nemzetközi jog által rögzítetten - orosz fennhatóság alá tartoznak, s Moszkva nem is hajlandó erről tárgyalni Tokióval. (MTI) Kínának fáj a fegyverüzlet Peking. Kína szerint a Tajvannak szánt amerikai fegyvereladások aláássák Peking és Washington kapcsolatait. Erre figyelmeztetett tegnap a kínai külügyi szóvivő. Az ilyen ügyekben szokásos kínai neheztelésnek ezúttal külön hangsúlyt ad, hogy októberben Pekingbe várják Donald Rumsfeld amerikai védelmi minisztert. Kína számára elfogadhataüan, hogy az Egyesült Államok 15,3 milliárd dollár értékben nyolc dízelmeghajtású tengeralattjárót, tizenkét tenger- alattjáró-elhárító harci repülőgépet és hat Patriot rakétaüteget ad el a szigetnek, amit Kína a belügyeibe való beavatkozásként értékel. (MTI) Az Európai Parlament heves vita után jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ankarával A törökök már a spájzban vannak Strasbourg. Az Európai Parlament tegnap jóváhagyta az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését Törökországgal. Viszont elhalasztotta annak a kiegészítő jegyzőkönyvnek a jóváhagyását, amelyben Ankara a nyáron az EU tíz új tagállamára is kiterjesztette a török-EU vámuniót. ÖSSZEFOGLALÓ Ez az ellentmondásos üzenet azt jelzi, hogy az EP belenyugszik az „elkerülhetetlenbe”, azaz a török csatlakozási tárgyalások megkezdésébe, de számos képviselője továbbra is kételyekkel fogadja ezt a lépést. A tárgyaláskezdést jóváhagyó, 356 szavazattal 181 ellenében hozott EP-határozat elismeri: mind az EB, mind a tagországok kormányait tömörítő tanács szerint Ankara teljesítette az október 3-ra tervezett kezdéshez szabott feltételeket. A képviselők egyúttal felszólították Törökországot, ismeije el az örmények elleni I. világháborús népirtást, mert ez a lépés az uniós csatlakozás előfeltétele. Sürgették, Ankara a lehető leghamarabb ismeije el a Ciprusi Köztársaságot, ezt is a csatlakozási folyamat fontos elemének nyilvánítva. Ez az EP-határozat nem kötelező érvényű, azaz a tagállamokat egy esetleges elutasító döntés sem akadályozta volna a csatlakozási tárgyalások megkezdésében. A másik döntésnek, annak, hogy a parlament 311:285 arányban elhalasztotta a török-EU vámunió kiterjesztéséről hozott nyári ankarai kiegészítő jegyzőkönyv jóváhagyását, már jogi érvénye van: az EP beleegyezése nélkül a dokumentum nem léphet hatályba. Ez utóbbi lépést a konzervatív pártfrakció kezdeményezte, annak bírálataként, hogy az ankarai kormányzat továbbra sem hajlandó elismerni a Ciprusi Köztársaságot és megnyitni a ciprusi hajók, repülőgépek előtt a török kikötőket, légteret. A török parlament maga sem ratifikálta még ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet. Az EP tegnapi vitájában Olli Rehn, az EU bővítési biztosa leszögezte: bár vannak még problémák, így például szükség lehet a török büntetőjogi törvény újbóli megreformálására, az ország az emberi jogok terén is elegendő haladást ért el ahhoz, hogy az EU megkezdje vele a csatlakozási tárgyalásokat. Ráadásul a tárgyalások ténye önmagában lendületet adhat a török reformereknek. Douglas Alexander brit Európa- ügyi miniszter az EU soros brit elnöksége nevében arról beszélt, Törökország csatlakozásának milyen stratégiai tétjei vannak, azaz hogy ez a lépés előmozdítaná Európa biztonságát, stabilitását, jólétének növekedését, s bizonyítaná a világnak, hogy az iszlám és a demokrácia között nincs ellentmondás. Ugyanakkor elég sokan kétségeiket fogalmazták meg, s heves szócsatákra is sor került. Daniel Cohn- Bendit, a Zöldek frakcióvezetője például általános felzúdulást okozott azzal, amikor egyes jobboldali képviselőket, a török csatlakozás ellenzőit azzal vádolt, hogy „a rasszizmus hullámán lovagolnak”... pedig „Európában már több muzulmán él, mint például belga”. Mások figyelmeztették őt, hogy az európaiak 70 százaléka ellenzi a török csatlakozást. Az osztrák Hans-Peter Martin egy papírkoporsóval érkezett az ülésre: szerinte a törökök csatlakozása az unió halálát jelentené. (MTI, TASR) Erős és szilárd kétpárti koalíciós kormányt szándékozik alakítani a lengyel kormányfőjelölt Marcinkiewicz, a meglepetésember ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Saját szavai szerint erős és szilárd kormányt akar alakítani a lengyel választások győztes pártjának, a konzervatív Jog és Igazságosságnak (PiS) a kormányfőjelöltje, Kazimierz Marcinkiewicz. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke jelentette be kedden este Marcinkiewicz jelülését a miniszteri posztra, amivel óriási hazai és nemzetközi meglepetést keltett. A többség ugyanis magát Jaroslaw Kaczynskit várta erre a posztra. Megfigyelők szerint a pártelnök azért húzódott félre, hogy ne rontsa fivére, Lech Kaczynski konzervatív varsói polgármester esélyeit az államfői poszt elnyerésére az október 9-i elnökválasztáson. Kaczynski még kedden este cáfolta azt is, hogy Marcinkiewicz „átmeneti” jelölt lenne, azt mondta, hogy személyét illetően a PO-val előzetesen egyeztettek. Marcinkiewicz a közszolgálati rádiónak tegnap adott nyilatkozatában kijelentette, kormányában egyenrangú szerepet fog kapni a PiS és liberálkonzervatív szövetségese, a Polgári Platform (PO). Ő is visszautasította a feltételezést, hogy pártja csupán ügyvezető kormányfői feladatra kérte volna fel. ,Elfogadtam a megbízást, hogy négy évre szóló koalíciós kormányt Kwasniewski ENSZ-főtitkár lehet Varsó. Aleksander Kwasniewski lengyel elnöknek jó esélye van az ENSZ-főtitkári tisztségre. Ezt névtelenül nyilatkozó diplomatákra hivatkozva jelentette tegnap a Rzeczpospolita. A lap szerint egészen a közelmúltig úgyszólván biztosra vették diplomáciai körökben, hogy ázsiai utódja lesz az egy év múlva leköszönő Kofi Annannak. Ám az ázsiai államok nem tudtak eddig közös jelöltben megállapodni, és ez megnöveli a más kontinensekről származó jelöltek esélyeit. Az is javítja Kwasniewski kilátásait, hogy az USA és Nagy-Britannia nem hivatalosan már értésére adta a lengyel elnöknek: jó szívvel támogatnák ENSZ-főtitkári pályázatát. (MTI) Első tévészereplése előtt sminkelik a 46 éves kormányfőjelöltet (SITA/AP-felvétel) alakítsak a PO-val.” Kijelentette azt is, a PO miniszterelnök-jelöltjének, Jan Rokitának is részt kellene vennie a koalíciós kormányban. Donald Tüsk, a PO vezetője nem rejtette véka alá a jelölt személyével kapcsolatos csalódottságát. Kijelentette: pártja elfogadja Kaczynski döntését, amely mindamellett kellemeden meglepetésként érte őt. Azzal vádolta Kaczynskit, hogy kibújik a felelősség alól. Az 1959-es születésű Marcinkiewicz az elmúlt törvényhozási időszakban a szejm kincstárügyi bizottságának elnöke volt. Hanna Suchocka kormányában, 1992-1993-ban közoktatási miniszterhelyettes, Jerzy Buzek kormányában (1999-2000) pedig a politikai kabinet vezetője volt. A wroclawi egyetem ma- tematika-fizika-kémiai fakultásán végzett, (m, ű) A család elutasította a tekintélyes kártérítést, és bírósági eljárást követel Középkori iszlám Megemlékezés a metróban London. Lemondásra szólította fel a Scodand Yard főparancsnokát a nyári londoni merényletek után lelőtt és később ártadannak bizonyult brazil bevándorló édesanyja. Jean Charles de Menezes családjának több tagja látogatott el tegnap a halálos kimenetelű incidens helyszínére, a Stockwell metróállomásra, amelyet a látogatás idejére lezártak. A brazil villanyszerelőt július 22-én, a London ellen megkísérelt második - sikertelen - robbantásos merénylet után egy nappal lőtték le a Yard terrorellenes ügyosztályának nyomozói. Azt hitték, de Menezes öngyilkos merényletre készül; a 27 éves brazil egy olyan házból lépett ki, amelyet az osztag éppen figyelt. A londoni rendőrség beismerte a tragikus tévedést. Az édesanya tegnap azt mondta, a fiát úgy ölték meg, mint egy veszett kutyát. (MTI) A londoni látogatás költségeit a Scotland Yard fizette. A képen a brazil áldozat apja (baloldalt), testvére és édesanyja. (SITA/AP-felvétel) Dán miniszter kultúrharca Koppenhága. A dán kulturális miniszter kultúrharcot hirdetett a hazájában élő bevándorlók „középkori iszlám kultúrája” ellen. Brian Mikkelsen a konzervatív párt most zajló kongresszusán kijelentette: még sok csatát kell megvívni, „az egyik legfontosabbnak az a konfrontáció a tétje, amelyet az jelent, amikor iszlám országokból érkezett bevándorlók nem hajlandók elismerni a dán kultúrát és az európai normákat”. Mikkelsen a kulturális felvértezést nevezte a legjobb eszköznek a „társadalmunk szívében kialakuló párhuzamos társadalommal szemben, amelyben'a kisebbségek a maguk középkori normái és antidemokratikus felfogása szerint élnek”. Ezért a bevándorlóknak például ingyen látogathatnák a múzeumokat. (MTI) Nem enyhül a feszültség Elhalasztott csúcstalálkozó Kairó. Új időpont kitűzése nélkül elhalasztották a vasárnapra tervezett Saron-Abbász találkozót Száeb Erakat palesztin főtárgyaló kairói bejelentése szerint. Korábban az izraeli kormány mondta le a csúcsot előkészítő egyik megbeszélést, így tiltakozva amiatt, hogy a Palesztin Hatóság nem tud fellépni a Gázai övezetből indított Izrael elleni rakétatámadásokkal szemben. Abbász ezután közölte, nem óhajt részt venni egy Saronnal való‘előkészítetlen találkozón, de jelezte: megfelelő előzetes egyeztetések esetén semmi akadálya nem lehet a találkozónak. Erakat szorgalmazta George Bush amerikai elnök, illetve a közel-keleti kvartett beavatkozását a közel-keleti válság csillapítása, az izraeli kivonulást követő gázai feszültség enyhítése érdekében. Jiszrael Ziv, az izraeli hadsereg vezérkarának hadműveleti főnöke azzal fenyegetőzött, demilitarizált zónává változtatják a Gázai övezet északi részét, s így vernek véget az izraeli területek ellen az elmúlt napokban megszaporodott palesztin rakétatámadásoknak. Az izraeli hadsereg arra is figyelmeztetett, ágyútűz alá veszik a gázai palesztin városokat, ha nem hagynak fel a támadásokkal. Egyébként az izraeli légierő tegnap hajnalban rakétákkal támadta Gáza városát, és szárazföldi razziákat hajtott végre Ciszjordániában. A reggeli órákban lepecsételték a Hamász és az Iszlám Dzsihád tizenöt ciszjordá- niai irodáját. (MTI) Katonák az áldozatok Merénylet Kabulban Kabul. Robbantásos merényletet követett el egy öngyilkos merénylő tegnap az afgán fővárosban katonákat szállító kisbuszok ellen; legkevesebb kilencen meghaltak, huszonheten megsebesültek. A merényletet egy kiképzőközpont bejáratánál hajtotta végre a motoron érkező öngyilkos merénylő Kabul keleti külvárosában. Nyolc katona és egy civil van a halálos áldozatok között. A hasonló öngyilkos merényletek ritkák Kabulban, legutóbb tavaly augusztusban robbantottak itt, akkor tíz ember halálát okozva. (MTI) Cseh felmérés Jöhetnek a kommunisták Prága. A csehek 40 százaléka egyetért azzal, hogy a következő kormánynak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) is a tagja legyen. A prágai STEM közvélemény-kutató intézet országos felmérésének tegnap közzétett eredménye szerint a megkérdezettek 38 százaléka mondott igent a kommunisták kormányzati részvételére, míg 60 százalék ellenzi. Ugyancsak 38 százalék azok aránya, akik egyetértenek azzal is, hogy a jövőbeni kisebbségi kormány esetleg a kommunisták támogatásával működjön. Jan Hartl, a STEM igazgatója leszögezte: a lakosság többnyire úgy véli, ha a kommunista párt a rendszerváltáskor nem lett betiltva, akkor a politikusoknak kötelességük egyenértékű partnerként kezelni ezt a pártot is. (kokes)
