Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-29 / 225. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 29. Régió - hirdetés 5 Az olasz befektetők képviselője a zóna alapkövénél, a háttérben balra Szitási Ferenc, Lég polgármestere (Ľubo Bánié felvétele) Az első, olasz beruházó már megkezdte az építkezést Ipari és szolgáltatatási zónát avattak Légen JÓZAN MÓNIKA Lég. Csaknem tízhektáros ipari és szolgáltatási zónát avattak hét­főn a csallóközi településen. Egy év leforgása alatt megvál­toztatták a falu fejlesztési tervét, a kiszemelt területet kivették a föld­alapból, és egy részét eladták egy olasz beruházónak. A főút mellett található ipari területen elhelyez­tek egy emléktáblát, miközben a Mova Manufactoring cég a háttér­ben javában csarnokot építtetett. A terepszemle után a két és fél­ezer lakosú község kultúrházában tartott ünnepi beszédet Szitási Fe­renc polgármester, az olasz Mi­chele Tovo, az első beruházó cég ügyvezető igazgatója, valamint a díszvendég Bugár Béla, az MKP vezetője és parlamenti alelnök, aki a politika teremtette lehetőségek­ről, a magyar párt régiófejlesztési programjáról beszélt. „Azért választottuk Szlovákiát, mert logisztikai szempontból stra­tégiai helyen fekszik, tulajdonkép­pen Közép-Európa szívében van. Nincs túl messze, jó szakemberek­kel találkoztunk itt, akik rendkívül felkészültek, és a kultúrájuk sem áll távol tőlünk. Lég kiválasztásá­nál fontos szempont volt a község fekvése, és hogy az ipari terület ne a falu központjában legyen” - mondta Michele Tovo. - Amíg a csarnok el nem készül, harminc embert alkalmazunk, ezt követi az építkezések másik szakasza. Most 500 négyzetméternyi hely építése folyik, és még további 1500-at ter­vezünk. Ha a piac engedi, a község nagyon sok lakója munkát találhat nálunk.” Más forrásokból úgy érte­sültünk, a beruházás értéke meg­haladhatja az 50 millió koronát. Szitási Ferenc elmondta, az ipa­ri zóna kialakításánál és a beruhá­zó kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy a helybéliek­nek munkát biztosítsanak. „Te­kintve, hogy Légen a szakképzet- len munkaerő nehéz helyzetben van, nagyon nehezen talál mun­kát, a képviselő-testület támoga­tásával létrehoztuk az ipari zónát, és elkezdtük a tárgyalásokat. Ez a cég főként az ilyen munkaerőre specializálódott” - nyilatkozta az Uj Szónak a polgármester. Az építkezési engedélyeket május­ban adták ki a Mova Manufac­toring Kft.-nek, és a most elkez­dett munkálatokat várhatóan jövő áprilisban fejezik be. Fehér Belica távollétében több szerződést írt alá Hitelfelvétel beruházásra ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nyitra/Komárom. „Milan Beli­ca megyei elnök távollétében több olyan, a megyei képviselő-testület által megerősített határozatból ere­dő szerződést aláírtam, amelyet az elnök nem volt hajlandó ellátni kézjegyével” - jelentette be tegnap Fehér Miklós megyei alelnök. Egyebek között a megyei önkor­mányzat székházának megvételére vonatkozó előszerződést és egy, 100 millió korona hitel felvételéről szóló határozatot írt alá Fehér. A képviselők tavaly határoztak arról - majd Belica vétója után megerősí­tették határozatukat -, hogy egy, még nem létező épület vásárlására kötnek előszerződést a Gap Real céggel. Az ingadan értéke mintegy 270 millió lesz. Belica a kerületi ügyészségre ad­ta az ügyet, amely bírósági úton akarta a határozatokat semmissé nyilvánítani, ám a főügyészség visszavonta a kerületi ügyészség ja­vaslatát. A közgyűlés tavasszal szüntette meg az alelnöki jogkörök korlátozását, vagyis Belica távollé­tében Fehér teljes elnöki jogkörök­kel rendelkezik. A százmilliós hitelt a megye olyan beruházásokra vette fel húsz év futamidőre, amelyeket saját for­rásból nem tudott volna finanszí­rozni, de szükségesek. E pénzből fedezik például a nyitrai élelmiszer- ipari középiskola, a nagytapol- csányi könyvtár, a párkányi gimná­zium és a lévai vár felújítását. Belica állítja, csak tegnap érte­sült arról, hogy Fehér aláírta az em­lített határozatokat. Arrogánsnak nevezte azt, hogy az alelnök - mint állítja - előbb a sajtóval közölte a tényt, nem pedig vele. Közölte, le­vélben szólította fel Fehért, hogy azonnal küldje el neki a távollé­tében aláírt összes dokumentumot. További lépéseiről aszerint dönt, milyen iratokról van szó. Az egész esetet a kerületi ügyészséggel sze­retné megvizsgáltatni, (vkm, ú) A párkányi termálfürdő idei beruházási kölcsöneinek összege 89 millió korona Újabb hitel a Vadasnak Párkány. Újabb hitelfelvé­telről határozott hétfői, el­ső ülésén a Vadas fürdő felügyelőtanácsa, amelyet - a város működési sza­bályzata szerint - a képvi­selő-testület tagjai alkot­nak. Elnökül Csepregi Zol­tánt választották meg. BUCHLOVICS PÉTER Az ülésen egyetlen program­pontot vitattak meg a Vadas idei beruházásaival kapcsolatban: egy újabb, ötmilliós hitel felvéte­lét. Gyetven Miklós, a Vadas igaz­gatója lapunknak elmondta: a cég idei gazdasági eredményei szerint a tervezett 4,3 milliós nye­reség helyett csak 3,5 milliós, adózás előtti nyereségük lesz - ez részben a kedvezőtlenebb időjá­rásnak tudható be. A 2005-ös be­ruházási hitelcsomag eredetileg 84 millió korona volt, s ezt a kép­viselő-testület is jóváhagyta. Má­ra azonban - a befutott számlák szerint - a hitelcsomag ötmillió koronával növekedett, tehát az idei beruházások 89 millió koro­nába kerültek. Az igazgató pont ezt az ötmilliót szerette volna jó­váhagyatni a cég felügyelőtaná­csával, s az összeget el is fogad­ták. Gyetven Miklós indoklásá­ban kifejtette: számos olyan több­letmunkát kellett az új objektu­mokkal (bowlingcentrum, luxusapartmanok, parkoló) kap­csolatban elvégezni, amelyekkel az eredeti terv nem számolt. A fő­kapunál a pénztárat és az őrök épületét fel kellett újítani, ami 800 ezerbe került. Az utak, a jár­dák kialakítása körülbelül 600 ezerrel emeli a költségeket, de a bowlingcentrum alig egy éve megjavított tetőzetét is ki kellett cserélni, mert beázott, és kide­rült, hogy teljes újjáalakí­tásra van szükség; ez újabb félmillióval növelte a kiadásokat. „Ez az öt­millió a rövid távú hitel­keretünket emeli csak meg, tehát a nagy hitel­csomagok törlesztésével nem függ össze. Állandó hitelke­retről van szó, amit télen feltöl­tünk - fejtette ki az igazgató, majd hozzátette: - Az összes nagy hitelből idén 19,5 müliót kell tör­leszteni, s ebből szeptemberig már 18 milliót visszafizettünk, te­hát a 84 milliós hitelkeret vonat­kozó részét is. A többit decembe­rig rendezni tudjuk.” Párkányban az a szóbeszéd, hogy az új luxusapartmanok egy részében elrohadtak a bútorok és a szőnyegek. Gyetven Miklós megerősítette a hírt, de pontosí­tott: „A vakolás, a betonozás után rögtön bebútoroztuk a bungaló­kat, és egy hónapra rá már kezdő­dött az idény, jöttek a Vendégek. Azzal eleve tisztában voltunk, hogy a rendes száradáshoz leg­alább másfél-két hónap kell. Való igaz, az apartmanok egy részében a szekrények hátulja magába szív­ta a nedvességet. Egy alkalommal egy vendég is reklamált, akkor rögtön asztalost hívattunk, és ki­cseréltettük a bútorrészt. Most az apartmanok több mint felében kell bútort cserélni, főként ott, ahol a bútorok a falakhoz köze­lebb álltak. Ez körülbelül 200 ezer koronába fog kerülni. Ugyanak­kor a kérdés az volt: vagy hagyjuk rendesen kiszáradni az új helyisé­geket, de akkor csúcsidényben ki­használatlanul állnak, s ez mint­egy négymilliós veszteség lett vol­na, vagy idény után bútort javí­tunk 200 ezerért, de a bungalók­ból van négymilliós bevétel? Mi inkább bútort cserélünk. Persze, ezt nem a jóváhagyott ötmilliós keretből, hanem a belső költség- vetésből kell megoldani” - taglal­ta az Új Szónak Gyetven Miklós. A vakolás, a betonozás után rögtön bebútoroz­tuk a bungalókat.” Ma szeminárium a kétszáz éves galántai Szent István király-plébániatemplomról Alkalmi bélyegző és képeslap GAÁL LÁSZLÓ Galánta. A Pro Renovatione Galanta Alap, a helyi katolikus plébániahivatal és az önkor­mányzat közös szervezésében megemlékezést tartanak annak emlékére, hogy kétszáz évvel ez­előtt, 1805. szeptember 29-én szentelték fel a Szent István ki­rály-plébániatemplomot. Az évforduló alkalmából a Pro Renovatione Galanta kiadásá­ban, a kulturális minisztérium támogatásával megjelent egy kétnyelvű, szlovák-magyar kötet A galántai Szent István király­plébániatemplom 200 éve cím­mel, amelynek szerzői Bukovsz- ky László és Juraj Pekarovič. Eb­ből megtudhatjuk, hogy Galántának már a 13. században volt temploma, amelyet a 18-19. század fordulójáig használtak. Az új templom építése 1797-ben kezdődött Alagovich János plé­bános kezdeményezésére. Az épületet 1800-ban fejezték be és áldották meg. Mivel a felszente­lés joga mindenkor a megyés püspököt illette, a szertartást csak 1805. szeptember 29-én tar­tották meg, amikor Vilt József Ig­nác általános érseki helynök szentelte fel a templomot. Ma 17 órától a városi művelő­dési központban szakmai szemi­náriumot tartanak. Előadás hangzik el a galántai egyházköz­ség történetéről, a templom épí­tészeti tudnivalóiról, belső teré­ről és berendezéséről, és külön előadás foglalkozik az értékes műemlékként számon tartott fő­oltár felújításával. A Szlovák Posta az évfordulóra alkalmi postabélyegzőt adott ki, amelynek lenyomata a szeminári­um helyszínén is megszerezhető, és e napon a galántai főpostán feladott küldeményeket is az al­kalmi bélyegző lenyomatával lát­ják el. Egy különleges képeslap is megvásárolható majd száz koro­náért;' azért ilyen drága, mert a lapba egy Szent István-ezüstdé- nár pontos másolatát - ugyan­csak ezüstből - forrasztották be­le. A különleges képeslap (amely­nek megjelentetését műkedvelő bélyeg- és éremgyűjtők finanszí­roztak) a szeminárium helyszí­nén, a főpostán és néhány újság­árusnál vásárolható majd meg, és ma alkalmi bélyegzővel is lepe- csételtethető. A szeminárium előtt, 16 órától a templomban ün­nepi vecsernye lesz. A műemlék templom legutóbbi és legnagyobb mértékű felújítása az 1990-es években kezdődött a Pro Renovatione Galanta hatha­tós közreműködésével, és azt a városi önkormányzat és a gyüle­kezet is támogatta. A főoltár res­taurálása jelenleg is tart. Az évfordulón ilyen postabélyegzővel látják majd el a küldemé­nyeket-mutatja Vladimír Mrva, a helyi filatelista klub elnöke, a képeslap és a bélyegző ötletgazdája (Szőcs Hajnalka felvétele) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Nem lett tolvajé a kulcs Pozsony. Egy nyilvános te­lefon zárszerkezetében ma­radtak a készüléket működte­tő társaság kulcsai a főváros egyik forgalmas helyén. A speciális kulcsokat az auto­maták kinyitására használják a bevétel begyűjtésekor. A 62 darabos kulcscsomót a városi rendőrség egy járőre találta meg, és átadta a illetékesek­nek. Ha ezek a kulcsok ille­téktelen kezekbe kerültek volna, a város egyetlen tele­fonfülkéje sem lenne bizton­ságban. (ú) Pozsonyi kerület Útlevélintézés megváltozott időpontokban Pozsony. Október elsejétől változik a nyitvatartási idő a Po­zsonyi kerület rendőrkapitánysá­gain. Az okmányok kiadásáért fele­lős részlegek ezentúl egységesen fél nyolctól tizenkét óráig, továb­bá hétfőn egytől három, szerdán pedig egytől fél hatig tartanak majd nyitva. A gyorsított eljárással, két nap alatt készülő útlevelekre vonat­kozó kérelmeket kedden és csü­törtökön egytől három óráig is be lehet nyújtani. A két nap alatt el­készülő útlevél egész Szlovákiá­ban egyedül a pozsonyi 4. város­kerület rendőrkapitányságán in­tézhető és vehető át fél nyolctól délig, valamint - péntek kivételé­vel - naponta egy órától háro­mig. Szerdán a részleg fél hatig fogadja az ügyfeleket. Az ügyintézéshez minden eset­ben szükségesek a személyi ira1 tok (kiskorú esetében az anya­könyvi kivonat), a megfelelő ér­tékű okmánybélyeg, valamint az előző útlevél is. A15 évesnél idő­sebbek tíz évre szó útlevelét egy hónap alatt 1000 koronáért ké­szítik el, kétnapos határidő ese­tén 4000 korona az illeték. Az 5-15 éves gyermekeknek, öt évre szóló útlevelek ára 400, gyorsí­tott eljárás esetén 1600 korona. Az ötévesnél fiatalabb gyerme­kek úti okmányai két évre érvé­nyesek; kiállításukért egy hóna­pos ügyintézés esetén 250 koro­nát kell fizetni, két nap alatt pe­dig 1000 koronáért juthatunk hozzá, (ú) EURO JOB, s. R. o., magyarországi megbízói számára keres felsőfokú végzettségű, társalgási szintű magyar- és angolnyelv-tudású villamosmérnököt, gépészmérnököt, logisztikust. Felsőfokú végzettségű, tárgyalási szintű, magyar- és angolnyelv-tudású beszerzőt. Középfokú végzettségű lakatosokat és elektrotech­nikusokat, műszerészeket, tapasztalt műanyagipari szakmunkásokat társalgási szintű magyarnyelv­tudással. Jelentkezni lehet: EURO JOB, S.R.O., tel: 00421-36-752 4510 e-mail: eurojob@stonline.sk BP-5-14414

Next

/
Thumbnails
Contents