Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-29 / 225. szám, csütörtök

Régió ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 29. 4 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Halálos közúti baleset Besztercebánya. Tragikus kimenetelű baleset történt a város egyik forgalmas útján. Egy Citroén Saxo típusú gép­kocsi elütött egy 15 éves fiút, mikor át akart menni az úton. A szerencsétlenül járt fiút a mentősök többször próbálták újraéleszteni, de már nem tudták megmenteni az életét. A huszonhat éves sofőr vérében nem találtak alkoholt. (SITA) Értékes tárgyakat hagyott az autóban Videfalva. Egy személy- gépkocsit fosztott ki egy tol­vaj hétfőről keddre virradó éjszaka a Losonci járásban fekvő településen. A Seat Toledo típusú gépjármű egy családi ház udvarán parkolt. A 680 000 koronát érő autó egy pozsonyi leasingtársa- ság tulajdonában van. Az au­tóban volt egy fényképező­gép, továbbá a károsult pénztárcája háromezer ko­ronával, bankkártyákkal és iratokkal. A rabló magával vitte a károsult ruháit, mo­biltelefonját és fakitermelés­hez szükséges mérőeszközö­ket, valamint egy távcsöves vadászfegyvert 30 töltény­nyel. A bazini illetőségű tu­lajdonost 125 000 korona kár érte. (SITA) Megtámadta volt barátnőjét Igló. Megvertek és kira­boltak egy nőt a város egyik forgalmas terén. A már nyolcszor büntetett 35 éves elkövető egykori barátnőjét támadta meg. Először a föld­re lökte, megrugdosta, fojto­gatta és megtépte a haját. A bántalmazás feltehetőleg . nem szerelemféltésből, ha­nem vagyonszerzésből tör­tént, mivel az elkövető kény­szerítette áldozatát, hogy ad­ja át a gyűrűit. A rendőrség hamar őrizetbe vette a táma­dót. (SITA) Halálra gázolta a busz Boly/Szolnocska. Halá­los balesetet szenvedett egy nyolcéves kisfiú a két közsé­get összekötő országúton. A gyerek eldőlt a biciklivel, és a mellette elhaladó autó­busz kerekei alá esett. A kis­fiú édesanyja előtt haladt az út szélén, amikor megtör­tént a tragédia. A buszveze­tő vérében nem találtak al­koholt. (TASR) Tűz ütött ki a kassai vasmű egyik részlegén, a vezetőség hírzárlatot rendelt el Égési sérülést szenvedtek Kassa. Tegnap hajnalban súlyos baleset történt a kas­sai US Steel energetikai részlegében. JUHÁSZ KATALIN Fél négykor eddig ismeretlen okból tűz ütött ki a helyszínen, mi­nek következtében négy munkás megsérült. Ketten közülük harmadfokú égé­si sérüléseket szenvedtek, másik két társuk pedig könnyebb sérülés­sel megúszta a balesetet. Vala­mennyi alkalmazottat a közeli sacai kórház speciális osztályára szállították, amely egyike az ország legjobban felszerelt, égési sérülé­sekre szakosodott osztályainak. A kórház igazgatója megerősítette a vasmű szóvivőjének információit, miszerint senki sincs életveszély­ben, a sérültek állapotát sikerült stabilizálni. Ján Bača lapunknak el­mondta, jelenleg folyik a belső vizsgálat, és amíg az le nem zárul, nem hoznak nyilvánosságra részle­teket a baleset körülményeit illető­en. A hírzárlat kiteljed a sérültek nevére, életkorára és munkahelyi beosztásukra is, azt sem lehet tud­ni, kérték-e a rendőrség segítségét is a nyomozás során, vagy csupán belső vizsgálatot rendeltek el. A vasmű szűkszavú közleményében annyi szerepel, hogy a tüzet több mint egy óra múltán sikerült elolta­niuk a vasmű tűzoltóinak, a nappa­li műszakra érkező alkalmazottak ennek ellenére a szokott időben munkába állhatták a baleset hely­színén, és testi épségük nincs ve­szélyben. A hajó még áll, de sürgősen javításra szond (Szekeres Éva felvétele) A rendezetlen tulajdonviszonyok miatt még mindig nem történt előrelépés Tovább pusztul a zeherjei templom SZÁSZI ZOLTÁN Zeheije. Szeptember 11-e nem­csak New York számára fekete nap, hanem a gömöri Zeherje község számára is. 2003. szeptember 11- én, a kora esti órákban ledőlt a köz­ség református templomának tor­nya, magával sodorva a villany- és telefonvezetékeket, maga után hagyva körülbelül 300 köbméter törmeléket és egy letarolt dombot. A szomorú esemény után a helyi egyházközség tagjai tanácstalanul várták, hogy történjen valami. Az első lépéseket a falu polgármester asszonya, Ružena Gembiczká tette meg. Csáky Pálhoz fordult segítsé­gért, a kormányhivataltól 100 ezer koronát kapott a törmelék elhordá- sára, majd a templom körüli dom­bot a falu költségén, az ösztönző programban részt vevő munkások­kal rendbe hozatta. A késő gótikus építészeti elemeket is hordozó templomhajó állaga azonban azóta is folyamatosan romlik, a tető számtalan helyen beázik, életve­szélyessé vált az épület, amelynek tulajdonképpen hivatalosan még máig sincs gazdája. A polgármester asszony az épület tulajdonlapján meglepődve látta, hogy azon máig a Rimaszombati Járási Nemzeti Bi­zottság kulturális osztályának neve szerepel tulajdonosként. így vi­szont semmilyen módon nem tud a még mindig menthető templomha­jóra pályázati, sem egyéb úton tá­mogatást kérni, mivel minden tá­mogatásnál alapvető követelmény a tisztázott tulajdonviszony. Zeller­jén a református gyülekezet elöre­gedett és számban is megfogyatko­zott mára, a ledőlt templom ha­rangjai a gondnok asszony kiskert­jében vátják jobb sorsukat. Néhány hulladékgyűjtő már felajánlotta, hogy elviszi a harangokat, ha nincs rá igénye az egyháznak, sőt nagy­lelkűen még ezer koronát is kínál­tak a két, a XX. század elejéről szár­mazó harangért. Információi szerint a református egyház visszaigényelheti a koráb­ban elkobzott ingatlant, de hogy erre sor került-e már, azt a polgár- mester asszony nem tudta meg­mondani. „Szeretném, ha a falu kö­zepén álló templom, a település szí­ve és büszkesége megmenekülne a pusztulástól. Van elképzelés, ho­gyan lehetne helyreállítani, kap­csolatokat kerestünk, lennének tá­mogatók, lenne, aki terveket készít, a falubeliek szívesen megépítené­nek egy kis haranglábat is, ahová visszahelyezhetnénk a harangokat. Nekünk ez nagyon fontos. Remé­lem, hamarosan tisztázódik a templom tulajdonjoga. De bárkié lesz is, a mi falunkat fogja díszíteni, tehát mindenképpen részt kívá­nunk venni a megmentésében” - mondta Ružena Gembiczká. Kn°aíjaebuiete poradiť? van szükségé Sme tu preVás. Onértv agyung itt. Bár a rozsnyói áruház gesztusa értékelendő, a részletekre nem ártana jobban odafigyelni (Szabó Ottó felvételei) Sokan még az alapiskolát sem fejezték be Második esély az alacsony képzettségűeknek KOVÁCS ÁGNES Csetnek/Rozsnyó. Mintegy há­rom hónapig tartott az a projekt, amelynek a neve Második esélyem, s amelyet a Rozsnyói Munka-, Szo­ciális és Családügyi Hivatal dolgo­zott ki a járásban a hosszabb ideje munka nélkül lévők számára. A projekt a Phare 2002 kereté­ben valósult meg, amelyet az Euró­pai Unió támogatott. A járásból több mint 130 ember kapcsolódott be, akik a 300 megszólított közül kerültek ki. Ők voltak azok, akik hajlandóságot és érdeklődést mu­tattak a lehetőség bánt, és egy hé­ten át elméleti továbbképzésben ré­szesültek. Belekóstoltak a kommu­nikáció és a pszichológia alapjaiba, megtanulták azt, hogyan állják meg a helyüket a felvételi beszélge­téseken, hogyan kommunikáljanak a munkáltatóval, és azt is, hogyan újanak életrajzot. Az elméletet kö­vette az egy hónapos gyakorlati képzés. A gyümölcsöskertekben és szőlőskertekben elvégzendő fel­adatokról szereztek ismereteket, és arról, hogyan létesíthető és ápolha­tó a köztéri zöldövezet. A gyakorla­ti oktatást a Csetneki Mezőgazda- sági Szakközépiskola tanárai tar­tották. A tanfolyamon a résztvevők életkora 17-től 50 éves korig ter­jedt, akik többnyire általános kép­zettséggel rendelkeztek. Többen voltak azonban olyanok is, akik még az alapiskolát sem fejezték be, s az írással is gondjaik voltak. A tanfolyamok kitűnő alapot biztosí­tottak ahhoz, hogy alacsony kép­zettségük ellenére ők is el tudjanak helyezkedni. Húsz résztvevő már kapott is munkát az egyes községi hivataloknál. Hátrányosan érinti a civil szervezeteket Rossz törvénymódosítás PUSKO GÁBOR Besztercebánya. A beszterce­bányai székhelyű Ekopolis Alapít­vány munkatársai sajtótájékozta­tón mondták el, mire fordítják azt az összeget, melyet természetes és jogi személyektől kaptak. Ez év tavaszáig rendelkezhet­tek tavalyi adójuk két százaléká­ról az adózó munkavállalók és vállalatok. A nevezett alapítvány számlájára 1 millió 55 ezer koro­na érkezett. Egymilliót a ČSOB, a Tatra banka és a Ľudová banka adományozott, 55 ezer korona magánemberek felajánlásaiból jött össze. A bankoktól befolyt tá­mogatást a PrieStory és a Tátra Alap pályázati felhívása során kí­vánják a nevezett programokban meghatározott célokra felhasz­nálni. Az első program helyi kö­zösségek azon kezdeményezéseit támogatja, melyek egy-egy tele­pülésen vagy városrészen belül az életminőséget javíthatják. A Tátra Alap a tavalyi vihar okozta károk felszámolására szolgál. A termé­szetes személyek által felajánlott pénzt pedig az Aktív Polgárok Alapján (Fond aktívnych obča­nov) keresztül osztják szét. A pénzeszközök elosztásáról és felhasználásáról az Ekopolis Ala­pítvány rendszeresen tájékoztat internetes honlapján és éves jelen­tésében. Ezt külön is hangsúlyoz­ták, mivel az utóbbi időben egye­sek többször megkérdőjelezték az adóból összegyűlt pénz jogszerű felhasználását. Az Ekopolis állást foglalt egyúttal az adó két százalé­kának felajánlását szabályozó, ok­tóber elején érvénybe lépő tör­vénymódosítással kapcsolatosan is. Véleményük szerint ez a módo­sítás tulajdonképpen e lehetőség végét jelenti. Az alapítvány számí­tásai szerint ugyanis a módosítás után egy kétgyermekes család mindkét felnőtt tagjának legalább 17 ezer koronát kellene keresnie, hogy a jövőben rendelkezhessen adója két százalékáról, ugyanak­kor a törvény ezentúl csak 20 és 250 korona közötti összeg felaján­lását teszi lehetővé. A konferenciát a Grazi Egyetem szervezte Jól szerepeltek a kassaiak KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa/Graz. Öt kassai gimna­zista vett részt azon a nemzetközi konferencián, melyet a Grazi Egye­tem szervezett szeptember dere­kán. A tolerancia témájáról tartott háromnapos tanácskozásra „beug­róként’ egy tízperces rövidfilmet kellett készíteni, melyek szemléjé­re szintén sor került. A kassai Márai Sándor Gimnázi­um diákjai, Fazekas Anikó, Gör­csös Katalin, Koren Péter, Török Zsuzsanna és Uhrinyák Viktória ri­portfilmje a rendezvényen a leg­jobbnak minősült. A kassai utcák hangulatán kívül a jól megválasz­tott riportalanyok egyéni vélemé­nyét is sikerült megragadniuk. A grazi meghívást az iskola egy volt diákjának, Holzer Brigittának kö­szönheti. A többnapos külföldi út iránt az egész második évfolyam élénk érdeklődést mutatott, ám a filmkészítéshez már nem minden­kinek fűlött a foga. Az öttagú al­kalmi stáb forgatókönyvírói, ripor­terei és technikusa azonban nem ijedt meg attól, hogy tanárok és di­áktársak meginteijúvolásán kívül az utca emberét is kifaggassák a toleranciáról. A legjobb vélemé­nyek adták a film alapját, melyhez német feliratok is készültek, Reitzner Ingrid német szakos ta­nárnak köszönhetően. A megkér­dezettek szerint Kassa a tolerancia és béke városa. Az emberek a nyel­vi másságot tolerálják, de a devi­anciába forduló egyéni magatar­tást nem. Élénk vitát váltott ki a romakérdés a konferencia résztve­vői között, ám a koszovói albánok és horvátországi háború utáni ál­lapotok mellett mégis eltörpült a probléma. A diákok és a kísérő tanárok, Reitzner Ingrid és Kulcsár Beáta el­ismerését a német nyelvű előadá­sokon kívül a rendezett város park­jai, az emberek kedvessége is kivív­ta. Máthé Margit igazgatónő sze­rint a grazi út óta megnőtt az ér­deklődés a német nyelv iránt a diá­kok körében. Az első grazi egyetemi konferen­ciát négy éve rendezték meg. A mostani tanácskozáson a kassai magyarokon kívül oroszok, horvá- tok, koszovóiak, németek és hely­béli osztrákok vettek részt. Jövőre az ökológia lesz a rendezvény köz­ponti témája.

Next

/
Thumbnails
Contents