Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-28 / 224. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 28. Szülőföldünk 31 A Palatínus Polgári Társulás folytatja 1999-ben megkezdett városszépítő tevékenységét. Két újabb köztéri alkotással gyarapodott a komáromi szoborpark. Hunyadi János és Lechner Ödön az Európa-udvarban Komárom. Szent István király, Bajor Gizella ki­rályné, Szent László, IV. Béla, Luxemburgi Zsig- mond, Hunyadi Mátyás, Nagy Lajos király és Má­ria Terézia királynő után Hunyadi János kormány­zó szobrával gazdagodott a napokban az Európa- udvar szoborparkja. V. KRASZNICA MELITTA A híres építészek tiszteletére elhelyezett emléktáblák száma is bővült: Kós Károly után ezúttal Lechner Ödön emléktáblája ke­rült az Erdélyi házra. Valamennyi alkotás készíttetője a Palatínus Polgári Társulás volt, amely 1999-ben kezdte meg városszépí­tő tevékenységét és munkája elis­meréseként öt évvel később, 2004 decemberében Kós Károly díjban részesült. A társulás nevé­hez fűződik a néhai komáromi Zenepavilon és főtéri barokk kút hasonmásának, valamint az Eu­rópa-udvarban található Ország­alma köztéri alkotásnak az elké­szítése és Ghyczy Kálmán emlék­táblájának restaurálása is. A szeptember 13-i ünnepségen Hunyadi János kormányzó bronz szobrát - Gyurcsek Ferenc alkotá­sát - és Lechner Ödön építész em­léktábláját - Csütörtöki András alkotását - Fehér Miklós, a Palatínus Polgári Társulás elnöke, valamint Világosi Gábor, a ma­gyar Országgyűlés alelnöke lep­lezte le. Hunyadi János pályafutá­sát méltatva Világosi Gábor ki­emelte: „A nándorfehérvári csatát követően megváltozott rólunk, magyarokról az európai népek vé­leménye. Addig csupán barbárok­nak, vad hordának tekintettek, utána viszont már a keresztény nyugat védelmezőit, Krisztus bá­tor katonáit látták bennünk. A dé­li harangszó ma is minden nap hirdeti Hunyadi Jánosnak és bá­tor csapatának a törökök felett aratott nándorfehérvári győzel­mét.” Lechner Ödön munkássá­gát Bálint-Pataki József, a ma­gyar Miniszterelnöki Hivatal fő­osztályvezetője és Makovecz Im­re, az Országépítő Alapítvány el­nöke méltatta. Lechner olyan épí­tészeti formanyelv megteremté­sén fáradozott, amely csak min­ket, magyarokat jellemez; sajátos nemzeti stílusával iskolát terem­tett. Bálint-Pataki szavai szerint még vázlataiból is építésznemze­dékek sora meríthet ihletet. Saj­nálatos tény, hogy számtalan ter­Lechner Ödön emléktábláján az építész gondolatai olvashatók: „Magyarformanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie. Ez a meggyőződés vezet életpályámon, amelynek egyetlen célja, utat vágni a magyar formanyelv megalakítása felé” (Vas Gyula felvételei) vét anyagi vagy hatalmi okok, iri­gyek gáncsoskodása miatt nem válthatta valóra. Nevéhez fűző­dik egyebek között a budapesti Postatakarékpénztár, az Iparmű­vészeti Múzeum, a kecskeméti városháza, de a pozsonyi Szent Erzsébet-templom, vagy ahogyan mindenki ismeri, a „Kék temp­lom” megtervezése. Hunyadi János kormányzó bronz szobrát Fehér Miklós és Világosi Gábor leplezte le A felújítást az aktivációs programba bekapcsolódott munkanélküliek végezték Az első ház alapjait már lerakták Sókszelőcén, a bérlőket később választják ki Kápolnát szenteltek Elletőn Bérházzá alakítanák az üres óvodát A felújított kápolnát Mátrai István káplán (jobbról) szentelte fel. Mellette Karol Mrkva gyulamajori plébános. (Vas Gyula felvétele) Bajcs. Kápolnát szenteltek a köz­igazgatásilag Bajcshoz tartozó Elle­tő majorban. Az 1949-ben épült, majd teljesen lepusztult kápolnát az Európai Szociális Alap által fi­nanszírozott, aktivációs programba bekapcsolódott munkanélküliek újították fel. „Az anyagi ráfordítás néhány tízezer korona volt, de az elkészült épület eszmei értékét pénzben nem lehet kifejezni” - mondta Csapó Ferenc polgármes­ter, amelyen részt vett a magyaror­szági testvértelepülés, Nagybajcs polgármestere, Huszár Imre is. A kápolnát Mátrai István, Nagybajcs káplánja szentelte fel. A káplán be­szédében emlékeztetett arra, hogy államalapító Szent István királyunk - utóda nem lévén - a szűzanyának ajánlotta országát, és a magyarok nagyasszonyához fordultak őseink is a megpróbáltatások idején. A115 lelket számláló Elletőn felújították a haranglábat is. A polgármester el­mondása szerint visszatérnek a régi hagyományhoz, és a szeptember 15-ei búcsút ezentúl Elletőn tartják majd. (vkm) Tanmenete összeállításakor a Nokia igényeit is figyelembe vette az ipari Használható tudást szerezhetnek V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Végzős diákjai elhe­lyezkedési esélyeinek javítása érde­kében már eddig is több vállalattal együttműködött az ipari középis­kola. Tavasszal újabb céggel bővült ez a lista: a dél-komáromi ipari parkban megtelepedett Nokia, a munkahivatal és a városi hivatal képviselőinek részvételével zajlott találkozón megállapodás született arról, hogy az iskola tantervének összeállítása során figyelembe ve­szi a Nokia kéréseit is. „Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy az adott intézmény a tanterv 30 szá­zaléknyi terjedelmében módosítá­sokat hajtson végre, figyelembe vé­ve a helyi munkáltatók által tá­masztott igényeket - mondta Vetter János iskolaigazgató. - Ezért az elektrotechnika szakos diákjaink részére harmadik és negyedik évfo­lyamban a Nokia szakembereinek bevonásával kissé specifikáltuk a tananyagot. Ezáltal olyan tudásra tehetnek szert, ami nagyban meg­könnyíti elhelyezkedésüket a Noki­ánál.” Hasonló együttműködés már létezik az iskola és az SLK Elektro cég között, amely viszont a végzős gépészek iránt mutat érdek­lődést. A komáromi iparit közel 800 di­ák látogatja, a 28 osztályból 19-ben magyar, 9-ben szlovák nyelven fo­lyik az oktatás. A választható sza­kok az elektrotechnika, a műszaki informatikai szolgáltatások és a gé­pészet. Vetter János elmondása szerint végzős diákjaik háromne­gyede továbbtanul, tehát a fentiek­ben vázolt együttműködés elsősor­ban azok számára előnyös, akik a középiskola befejeztével azonnal munkába állnak. Elárulta azt is, hogy tanulóik közül többen üzem­gyakorlaton voltak már a Nokiá­ban, sőt többen a nyári szünetben, vagy hétvégéken már dolgoztak is ott. „Az iskolánkban szerzett tudás­sal középkáderek, csoportvezetők válhatnak belőlük” - tette hozzá. GAÁL LÁSZLÓ Sókszelőce. „Reméljük, hogy tíz hónapon belül sikerül felépítenünk és átadnunk a bérházakat. Jelent­kező már most is van elegendő, de a leendő bérlőket később fogjuk ki­választani” - tájékoztatta lapunkat Igor Mandák polgármester. Az Ál­lami Lakásfejlesztési Alap támoga­tásával épülő, hat háromszobás la­kásnak helyet adó bérház alapjait szeptember elején rakták le, de a polgármester reméli, jövő nyáron már lakni fogják az épületet. A mintegy tízmilliós beruházáshoz sikeresen pályáztak az állami tá­mogatásért, de máris dolgoznak egy további bérlakás tervén, hiszen a 2800 lakosú településen sok em­bernek megoldatlan a lakásgondja. Már készülnek a tervrajzok az egyik megüresedett óvodaépület átépítésére. Ebben kisebb lakáso­kat alakítanak ki, igaz, nem szociá­lis lakásokat, de a polgármester szerint „kispénzű emberek” juthat­nak így lakáshoz. Az átépítést az te­szi lehetővé, hogy az óvoda két egy­más melletti épületből áll, mind­kettőben riégy-négy osztállyal, mi­közben mára a két óvodába össze­sen alig több, mint negyven gyerek jár. Pazarlás lenne tehát két ekkora épületet fenntartania a községnek, ezért a két óvodát tavaly ősszel egy épületbe költöztették, ahol a két- két osztályban kényelmesen elfér egymás mellett a magyar és a szlo­vák óvoda. A közös épületben a fű­tési rendszert és a szociális helyisé­geket is felújították, szeremének sort keríteni az épület külső hőszi­getelésére is. A magyar óvoda fel­szabadult épületében pedig gar­zonlakásokat, egy- és kétszobás la­kásokat lehet kialakítani. Mindjárt a jövő év elején szeretnék beadni a terveket az építésügyi minisztéri­umba, hogy pályázaton szerezze­nek támogatást az átépítéshez. A gépkocsivezetők nem vették komolyan az autómentes világnapot Forgalmas utak az akció idején is Felnőttkorukban talán majd komolyabban veszik a hasonló felhí­vásokat, mint a mai sofőrök (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. „Azt nem lehet kimu­tatni, hogy a városunkban öten, öt- venen vagy ötszázan kapcsolódtak- e be az akcióba, de úgy éreztük, Vágsellyének is csatlakoznia kell a gépkocsimentes vüágnapot szerve­ző településekhez” - nyüatkozta tegnap Tibor Baran polgármester abból az alkalomból, hogy a Vág- parti városban az Egy nap az au­tóm nélkül elnevezésű akcióval csúcsosodott ki a Mobilitás Európai hete címmel meghirdetett nemzet­közi akció. A városháza előtti téren kora délutántól aszfaltrajzolás, görkorcsolyás és kisbiciklis szla­lomverseny, ugrókötelezés, repülő­modellezés és sok más verseny és attrakció volt, amiből elsősorban a helybeli alapiskolások vették ki a részüket. Az akció idejére a moto­rosok elől lezárt Štúr utcán kívül a város forgalmán sajnos egyáltalán nem látszott, hogy éppen autómen­tes világnap van. Az akció valódi címzettjei, a gépkocsivezetők közül valószínűleg csak kevesen cserél­ték a volánt biciklikormányra, mert éppen olyan sűrű volt a forgalom az utakon, mint máskor. Az akciót a szervezők arra is ki­használták, hogy bekapcsolódja­nak a Kerekeken a rák ellen elneve­zésű, a Szlovák Paralimpiai Sző-, vétség által meghirdetett gyűjtés­be, amelyet Radovan Kaufman sydneyi aranyérmes paralimpiai kerékpáros emlékére, a rákbetegek megsegítésére hirdettek meg. A közvetlen adományokon kívül az adakozók az Orange mobilszolgál­tató 876-os számára elküldött SMS-sei harminc koronával gazda­gíthatják a gyűjtést, vagy a ČSOB 4001198272/7500-as bankszám­laszámra küldhetik adományaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents