Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-05 / 205. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 5. RÖVIDEN Szabó Ottó kiállításának megnyitója Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában (Brámer-kú- ria) holnap délután 17 órakor nyitják meg Szabó Ottó grafikus- és festőművész Pathmosz szigetén című kiállítását. Megnyitóbeszédet Kubická Kucsera Klára művészettörténész mond. A kiállítás megte­kinthető szeptember 30-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 17 óráig. Musical a meisseni porcelánról Ismét zeneműre ihletett a híres meisseni porcelán: Fehér arany címmel musical készül róla. A darab ősbemutatóját 2006január kö­zepére tervezik - közölték a szászországi tartományi játékszínek. A musical zenéjét Hans-Peter Preu szerezte, a librettó Jonathan Preu műve, a rendező Horst O. Kuprich. A hetvenes évek végén ugyanez­zel a címmel már született egy rockszimfonikus mű. A belőle készült album mérföldkövet jelentett az akkori NDK-ban az úgynevezett art rockban. (MTI) Két múzeum egy rajza Közösen vett két holland múzeum egy korai Van Gogh-rajzot egy magángyűjtőtől. Hogy mennyiért, azt titok fedi. A Jacob Meyer lá­nya címet viselő rajz profilból ábrázolja az ülő, hosszú hajú fiatal hölgyet. Van Gogh 1880 szeptembere és 1881 áprilisa között Belgi­umban tartózkodott és Hans Holbein rajzát másolta le, de ez mit sem von le az alkotás értékéből, sőt manapság ritkaságnak számít, ezért osztozik rajta a Van Gogh és a Kröller-Müller Múzeum. A ko­rai rajzot először a világ leggazdagabb Van Gogh-gyűjteményét őrző és a holland művész nevét viselő múzeumban állítják ki, majd a másik tulajdonos, a Kröller-Müller Múzeum, amely 50 kilométer­re van a fővárostól, október 10-e és 24-e között mutatja be. (MTI) Régészeti múzeum nyílt Detken Detk. A Kárpát-medence archeológiái emlékeit az őskőkortól a honfoglalás koráig bemutató állandó régészeti múzeum nyílt szom­baton a Heves megyei Detken. A kollekció, amely egyebek között igen gazdag szkíta kori és kelta leletanyagot tartalmaz, a Mátrai Erőmű Rt. külszíni fejtését megelőző régészeti feltárás során, egy 30 hektáros területről került elő. Hasonló nagyságú egybefüggő te­rület egyszeri régészeti kutatása eddig még nem valósult meg Ma­gyarországon. A Detk és Ludas község közelében található lelőhely­együttest a Heves Megyei Dobó István Vármúzeum régészei fedez­ték fel 1998-ban, majd a visontai lignitbánya déli terjeszkedését és a 3-as számú főútvonal áthelyezését megelőzően nyílt lehetőség a feltárásra, a múzeum és a társaság megállapodása alapján. A 2001- ben és 2002-ben végzett kutatómunka során egyebek között újkőkori, késő bronzkori, szkíta és kelta települések, gepida és hon­foglaló magyar sírok bukkantak elő. A több száz tárgyat bemutató tárlat így mintegy ötezer év történetét öleli át. (MTI) A Sorstalanságot nevezi Magyarország az Oscar-díjra Újabb fesztiválszereplések MTI-HÍR A Sorstalanság képviseli Ma­gyarországot a legjobb idegen nyelvű film kategóriában a jövő évi Oscar-díjért zajló versenyben. A bi­zottság döntésében a Magyar Filmművészek Szövetségét Gazdag Gyula, a Független Magyar Produ­cerek Szövetségét Hutlassa Tamás, a Magyar Producerek Szövetségét Juhász István, a Magyar Ope­ratőrök Társaságát (H.S.C.) Kende János, a Magyar Mozgókép Ren­dezők Céhét (MRC) pedig Surányi András képviselte. Az Egyesült Államok leghíresebb filmes megmérettetésére minden ország nevezhet évente egy-egy al­kotást, amelyek közül a Los Ange- les-i Filmakadémia képviselői vá­lasztják ki január végén az öt sze­rencsés jelöltet, akik a legjobb ide­gen nyelvű filmnek járó szobrocs­káért kelhetnek versenyre. A jelöl­tek listáját jövő január 31-én hoz­zák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadására március 5-én 78. alkalommal kerül sor a holly- wood-i Kodak Theatre-ben. A Sorstalanság külföldi premier­je a Berlinálén volt, melyet számos fesztiválmeghívás és elismerés kö­vetett. A lagówi filmfesztivál fődíja után, legutóbb a koppenhágai fesz­tiválon nyert díjat, ahol Pados Gyu­la a legjobb operatőrnek járó Arany Hattyút kapta. Emellett a múlt hó­napban a Filmkritikusok Nemzet­közi Szövetsége, a FIPRESCI az idei év tíz legjobb filmje közé választot­ta. A tízes listát a Szövetség ajánlás­ként továbbítja az európai filmdí­jakról döntő berlini székhelyű Eu­rópai Filmakadémiának. A Sorsta­lanság a közeljövőben a torontói, a vancouveri, pusani, haifai és kijevi fesztiválokon is bemutatkozik. Az amerikai mozibajárók pedig ősztől ismerhetik meg Koltai Lajos filmjét. A Sorstalanság Köves Gyurija szerepében Nagy Marcell (Képarchívum) A Pozsonyi Zenei Ünnepségek programja érezhetően a bizonyítani vágyás jegyében állt össze Számos csemegét tartogat Schiff András is ott lesz a fesztiválvendégek között (Képarchívum ) Bár a hegyek-völgyek és a stadionok lelátói között még igazából el sem ült a nyári könnyűzenei feszti­válok zaja, a főváros kész arra, hogy megülje a zene újabb ünnepét. Az „egy­nyári sztárok” után a ko­molyzenéé lesz a pódium; szeptember 23-a és októ­ber 7-e között az egykor „szépzenének” is nevezett műfaj kiválóságai látogat­nak el Pozsonyba. LŐRINCZ ADRIÁN A Pozsonyi Zenei Ünnepségek visszatérő közönsége hozzászo­kott már ahhoz, hogy a szervezők évről évre neves előadók meghí­vásával próbálnak a kedvében járni; ennek is köszönhető, hogy az előadássorozatot a szakmai kritika ma már a „csillagok feszti­válja” címen tartja számon. Per­sze nevezhetnénk akár sztárok­nak is a komolyzene Pozsonyba is szívesen látogató állócsillagait, ha a bulvármédia .jóvoltából” ez a kifejezés nem kapott volna ne­gatív értelmezést. A londoni kirá­lyi filharmonikusok vagy Schiff András azonban külön kategóriá­ba sorolandók, miképp a rendez­vénysorozat más művészvendé­gei is. A Pozsonyi Zenei Ünnepségek hivatalos kezdetének napja szep­tember 23-a, ám már ezt meg­előzően felcsendülnek a Szlovák Filharmónia hangversenytermé­ben Gaetano Donizetti Roberto Devereux operájának hangjai. Az esemény zenetörténeti je­lentőséggel is bír, hiszen Szlová­kiában első ízben viszik színpad­ra ezt a darabot a szeptember 14- i rendhagyó előadás keretében. A szervezők elmondták: a „sietség” oka az, hogy megfeleljenek a vi­lágszerte ismert operadíva, Edita Gruberová kérésének - és fellépé­si naplójának. A második világégés befejezé­sének hatvanadik évfordulóját idézi a rendezvénysorozat három koncertje; a cél nem a dicstelen történelmi események megidézé- se, hanem a zene azon különle­ges képességének kihasználása, hogy bizonyos üzenetek továbbí­tására a szónál lényegesen alkal­masabb. Szeptember 23-án Ben­jamin Britten Háborús rekviemje, az ezt követő napon Prokofiev Háború és béke szvitje, 25-én pe­dig Beethoven 3., Eroica című szimfóniája csendül fel - a felso­rolt művek közös vonása, hogy mindegyikük születését a béke utáni vágyakozás inspirálta. A korábbi évfolyamok során nagy látogatottságnak örvendtek a szólóestek; idén a gyakran „fe­nomenális” jelzővel illetett ma­gyar zongorista, Schiff András, a virtuóz játékával hírnevet szer­zett hegedűművész, Vadim Repin és a Bach-darabok egyedi előadá­sa révén ismertté vált németor­szági zongorista, Martin Stadt- feld lép színpadra (szeptember 24-én, 27-én, valamint október 6- án). Az Orosz Szimfonikus Zene­kar koncertje mellett bizonyára nagy érdeklődés kíséri majd a Ro­yal Philharmonic Orchestra Lon­don, azaz a királyi filharmoniku­sok előadását. A két zenekar meghívása nem csupán szervezé­si, hanem anyagi gondokat is fel­vet; a londoniak október 1-jére, tehát a zene világnapjára besorolt koncertje a rendezvény egyik fénypontjának számít (an­nál is inkább, mivel Pozsonyban évek óta nem koncertezett a szi­getország egyetlen nagy zeneka­ra sem). Az „angol vonalat” erősí­ti a 25-én színpadra lépő King’s Singers énekegyüttes is. Minthogy Franciaország min­den egyes zenei ünnepség alkal­mával elküldi hozzánk egy-egy „darabját”, idén a Breton Szimfo­nikus Zenekart, valamint Tzimon Barto zongoraművészt üdvözöl­hetjük Pozsonyban. Repertoárju­kat Bizet és Saint-Saens műveiből állítják össze. A környező orszá­gok nagyzenekarait a Cseh Rádió Szimfonikus Zenekara, valamint a Varsói Filharmonikusok képvi­selik; előbbiek Bernstein és Rach- manyinov, utóbbiak Kilar, Chopin és Brahms műveit szólaltatják meg. Latin-Amerika, illetve a spa­nyol zenei örökség gyöngyszeme­it csillantja meg a Mexico City Fil­harmonikus Zenekar, Enrique Barrios vezényletével. Minden előadó ismertetésére most nem térek ki; fontosnak tar­tom viszont megemlíteni, hogy - mivel a zene valódi ünnepéről van szó - idén is képviseltetik ma­gukat a „könnyebb” műfajok. Szeptember 30-án a dzsesszé lesz az este - ekkor lép a nagyérdemű elé a Gustav Brom Big Band, vala­mint az USA-ból érkező Joan Fa­ulkner énekesnő. A feltörekvő ifjú tehetségek számára mintegy „dobbantódesz­kaként” szolgálhat a zenei ün­nepség részét képező, New Talent címet viselő tehetségkutató ver­seny, melynek nyolc elődöntőse között szerepel a pozsonyi Dali­bor Karvay is. A döntőre október 3-án kerül sor. Dióhéjban ennyi, a valóságban sokkal több - summázhatom elé­gedetten, hiszen a Pozsonyi Zenei Ünnepségek évről évre újabb színt - ám főképp hangokat - hoznak a főváros életébe; a ne­gyedik „ikszen” túl is meg tudja lepni a Homo musicust, azaz a „zeneértő embert”. OTTHONUNK A NYELV Az intézménynévszerű megjelölések írásmódja MISAD KATALIN A magyar helyesírás szabályai­nak 11. kiadása a 190. pontban el­különíti az intézménynévszerű megjelöléseket az intézményne­vektől. Eszerint a pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mo­zik, vendéglők, eszpresszók, üzle­tek, fürdők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intéz­ménynévszerű megjelölésekben tehát a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezés­re szolgáló, illetve az intézménytí­pust jelölő köznévi tagot (tago­kat) pedig kisbetűvel kezdve kü­lönírjuk; pl.: Lux mozi, Hét Törpe cukrászda. Más kiadványok - mint pl. A földrajzi nevek helyesí­rása c. kézikönyv - szerint azon­ban „a használó szándékától függően egyes ilyen alakulatok in­tézménynévként is írhatók: Kis Rabló Étterem, Pacsirta Csárda, Tátra Mozi”. Arról azonban már nem szól a szabálypont, mit érte­nek a szerzők a „használó szándé­kától függően” megfogalmazás alatt, s hogy miért csak „egyes ilyen alakulatok” esetében érvé­nyes az ajánlás. A további magya­rázatra szoruló szabálykifejtés el­eve döntéshelyzetbe kényszeríti az írástudót, az alábbi sajtóbeli példák pedig azt mutatják, hogy az intézménynévszerű megjelölé­sek írásképe a szlovákiai magyar írásgyakorlatban általában eltér az akadémiai helyesírásban fog­laltaktól: mind az üzletek és ven­déglátó-ipari egységek kiírásai­ban, mind nyomtatásban nagy kezdőbetűs a tulajdonnév értel­mezését elősegítő köznévi tag is, vagy legalább kettősséget mutat, lásd: Alex Cipőbolt, Iris Virágsza­lon, Gerbera virágbolt, Vámbéry Irodalmi Kávéház, Fortuna kávé­ház, Viktória Gyógyszertár, Bal­kán Fagyizó, Andrea Shop stb. A fentiek alapján joggal merül fel a helyesírás iránt érdeklődő olvasóban a kérdés: miért nem egységes legalább az intézmény­névszerű megjelölések írásmód­ja? Miért eltérő például a mozik és a színházak írása, amikor ha­sonló a rendeltetésük? Sajátos ellentmondás, hogy a színháza­kat az intézmények közé sorolja a szabályzat, s ennek megfe­lelően - a kötőszó és a névelő (esetleg más viszonyszó) kivéte­lével a színháznevek minden egyes különírt eleme nagy kezdőbetűs, pl.: Katona József Színház, Madách Színház, Thália Színház stb. A mozik viszont az akadémiai szabályozás szerint az intézménynévszerű megjelölé­sek csoportjába tartoznak, ezért ezekben a megnevezésekben csupán a tulajdonnévi rész(ek) nagybetűs(ek), a típust jelölő elem már nem, pl: Művész mozi, Tátra mozi, Új Világ mozi. (A földrajzi nevek helyesírása, illet­ve az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötete ugyanakkor lehetségesnek tartja a mozik nevének intéz­ményszerű, azaz nagybetűs írás­módját, 1.: Tátra Mozi, Tabán Mozi). Hasonló ellentmondás észlelhető a szállodák, hotelek és panziók, valamint az egyszerűbb és olcsóbb fogadók, turistaházak írásának tekintetében. A szabály­zat csak a szállodákat, hoteleket sorolja az intézménynevek közé, s ennek megfelelően javasolja nagybetűs írásmódjukat, pl: Er­zsébet Szálloda, Fórum Hotel. Az egyéb szálláshelyek nevének írá­sára sem az akadémiai szabály­zat tanácsadó részében, sem szó­tári anyagában nem találunk uta­lást. (A többek között Fábián Pál által is lektorált Osiris-kötet vi­szont a szállodák, hotelek mel­lett a panziókat is intézménynévi formájúnak tartja, s csupa nagy kezdőbetűvel írja, 1.: Platán Pan­zió. A fogadókat és turistaszálló­kat ugyanakkor vegyes írásmó­dúnak tekinti, bár a példaanyag­ban csak intézménynévszerű írásmódjukat tünteti fel: Kis­macska fogadó, Fenyőerdei turis­taszálló.) Egy biztos: az egyedí- tés, a megkülönböztetés, a ki­emelés igénye mellett a szabá­lyok pontatlansága, túlságosan általános megfogalmazása - s ennek következtében félreértel- mezhetősége - is támogatja az intézménynévszerű megjelölé­sek egyre vegyesebb írásmódját

Next

/
Thumbnails
Contents