Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-23 / 220. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 23. RÖVIDEN Vége az ukrán válságnak Kijev. Az ukrán parlament jóváhagyta tegnap Jurij Jeha- nurov jelölését az ország mi­niszterelnökének posztjára. Viktor Juscsenko elnök jelöltje 289 támogató szavazatot ka­pott a 450 tagú törvényhozás­ban. Jehanurov, aki a hét ele­jén tartott első parlamenti sza­vazást még elbukta, Julija Timosenko örökébe lép. A keddi voksolást, amelyen Je­hanurov mindössze 223 sza­vazatot kapott, megfigyelők Juscsenko vereségeként érté­kelték. A tegnapi sikerhez szükség volt a tavalyi elnökvá­lasztáson Juscsenkóval szem­ben alulmaradt jelölt, Viktor Janukovics pártja képviselői­nek szavazatára is. (MTI) Jehanurov az államfő kö­zeli bizalmasának számít (Reuters) Phenjanba készül Hill Szöul. Phenjanba készül Christopher Hill, ázsiai és csendes-óceáni ügyekben ü- letékes amerikai külügyi ál­lamtitkár-helyettes és szemé­lyesen kíván találkozni Kim Dzsong II észak-koreai veze­tővel. Ezt a Csoszun Ilbo dél­koreai lap állította tegnap. A hírt sem az amerikai, sem a dél-koreai külügyminisztéri­um, sem pedig a szöuli ame­rikai nagykövetség szóvivője nem volt hajlandó kommen­tálni. Ez utóbbi csupán annyit mondott, semmi nem válto­zott az eddigi amerikai állás­pontban. Phenjan régóta pró­bálja rávenni Washingtont a kétoldalú tárgyalásokra, de az USA ezt mindeddig eluta­sította. (MTI) Tovább tart az afrikai akció Brüsszel. Egy hónappal, október végéig meghosszab­bítja a NATO az Afrikai Unió szudáni békefenntartó akció­jához adott támogatását. Ez a támogatás (alapvetően légi szállításról van szó) a szövet­ség első katonai akciója az af­rikai kontinensen. (MTI) Merényletek Pakisztánban Iszlámábád. Két pokolgép lépett működésbe tegnap a ke­let-pakisztáni Lahorban, leg­kevesebb hatan meghaltak. Az egyik robbanószerkezetnél egy ember halt meg, nyolcán megsérültek. A szerkezetet egy bicikli nyerge alá erősítet­ték. Másfél órával az első deto­náció után pokolgép robbant a kereskedelmi negyedben is. Itt öten haltak meg, a sebesültek száma tizennyolc. A merényle­tek indítéka egyelőre nem is­meretes. (hó) Mindkét tábor igényt formál a kormányalakításra - tovább kell tárgyalniuk Mégsem robbant az SPD Berlin. Merkel és Schröder vezetésével megtartották első megbeszélésüket a konzervatívok és a szociál­demokraták. Közben egy lapértesülés alaposan fel­borzolta a kedélyeket Né­metországban. ÖSSZEFOGLALÓ A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyrendi úton szét akarja robbantani a kereszténydemokra­ták (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) évtizedek óta fennálló frakcióközösségét. Az SPD a leg­erősebb frakció akar lenni, hogy ezen az alapon is igényt formáljon a kormányalakításra - írta tegnap a Süddeutsche Zeitung. Gemot Er- ler, az SPD frakciójának helyettes vezetője megerősítette a lap hírét, Franz Müntefering, az SPD elnöke, frakcióvezető ellenben közlemény­ben cáfolta, mondván: az SPD-nek nincsenek olyan tervei, amelyek frakcióközösségek alakításának megakadályozására irányulna, s nem is áll szándékában ilyesmit tenni. Az eredeti hír az érintettek, de más pártok körében is meghök­kenést váltott ki. Friedbert Pflüger CDU-politikus puccsszerű vonáso­kat vélt felfedezni a törekvésben. Müntefering mindenesetre tegnap is megerősítette azt az álláspontját, hogy a CDU és a CSU esetében két külön pártról van szó, például el­nökségi tagjaikat is külön-külön, s nem együtt választják. Tegyük hoz­zá: ha a CDU/CSU frakciót sikerül­ne szétrobbantani, az SPD-é lenne a legnagyobb frakció, így még- inkább jogot formálhatna a kor­mányalakításra. Tegnap a CDU/CSU és az SPD vezérkara újabb konzultációs for­dulóban állapodott meg, de tovább­ra is kölcsönösen vitatják, hogy ki kaphat kormányalakítási megbí­zást. Ezt Angela Merkel CDU-elnök, kancellátjelölt jelentette be az alig egyórás találkozó után, amelyen rajta kívül Edmund Stoiber, a bajor CSU elnöke, az SPD részéről pedig Franz Müntefering pártelnök és Gerhard Schröder kancellár vett részt. Megfigyelők az újabb konzul­tációs fordulót annak jeleként érté­kelik, hogy a felek alapjában véve nem záiják ki a nagykoalíció lehe­tőségét, amelyjelenleg a legvalószí­nűbbnek tűnik a koalíciós változa­tok közül. A jövő héten várhatóan tartalmi kérdésekről lesz szó, meg­nyílt a perspektíva a konkrét meg­beszélések előtt - közölte Merkel és Müntefering. Merkel hangsúlyozta: nincs egyetértés abban, ki kapja a kormányalakítási megbízást. A CDU és a CSU tegnap ismét világos­sá tette, hogy a megbízatást Mer- kelnek és az uniópártoknak kell megkapniuk, ezt az SPD-nek el kell fogadnia. Ám az SPD kitartott amellett, egy esetleges nagykoalíci­óban Schrödemek kell betöltenie a kancellári posztot, (m, t, ú) Lemondott egy kulcsminiszter, az ellenzék előrehozott választásokat követel Újabb kormányválság Itáliában ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Újabb kormányválságot él át a jobboldali olasz kabinet. Alig nyolc nappal a jövő évi költségvetés benyújtása előtt lemondott a pénz­ügyminiszter. Az ellenzék egyre hangosabban követel előrehozott választásokat. Domenico Siniscalco gazdasági és pénzügyminiszter a kormányfő­vel, Süvio Berlusconival folytatott megbeszélése után döntött távozá­sáról, egy nappal azelőtt, hogy az olasz küldöttség vezetőjeként Wa­shingtonba utazott volna a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) közgyűlé­sére. Olasz kormánykoalíciós forrá­sok szerint távozásának fő oka: nem hajlandó a továbbiakban kö­zösséget vállalni az olasz központi bank korrupciós ügybe keveredett kormányzójával, Antonio Fazióval. A Bankitalia első emberét azzal gyanúsítják, hogy előnyöket bizto­sított az egyik barátja által vezetett Olasz Népi Banknak (BP1) a hol­land ABN Amro csoporttal szem­Domenico Siniscalco (Reuters) ben az Antonveneta bank megvá­sárlásáért vívott párbajban. Fazio azonban, akinek mandátuma meg­határozatlan időre szól, mindeddig nem volt hajlandó lemondani. A bankelnök maga is tagja a Wa­shingtonban tárgyaló olasz delegá­ciónak. A Valutaalap is aggodalmá­nak adott hangot a Bankitalia körü­li botrány miatt. „A probléma nem Fazio, hanem a kormány, amely képtelen megol­dani ezt a problémát. Emiatt nem elkeseredett vagyok, hanem felhá­borodott” - nyilatkozta Siniscalco a La Repubblicának. Ellentétek voltak továbbá a miniszter és a kor­mányfő között költségvetési kérdé­sekben is, mert Siniscalco többször kifejtette: nem hajlandó elfogadni olyan büdzsét, amelyet választási megfontolások alakítanak ki. Jó egy éven belül Siniscalco a máso­dik távozó gazdasági miniszter Olaszországban. 2004 júliusában Giulio Tremonti mondott le. A lap úgy tudja, ideiglenesen maga Berlusconi veszi át a gazdasági és pénzügyi tárcát. Megfigyelők sze­rint az egyik kulcsminiszter le­mondása kormányválsághoz ve­zethet, és akár már februárban elő­rehozott választásokat tarthatnak Itáliában. A legutóbbi felmérések szerint ez a balközép ellenzéknek kedvezne. (MTI) Vasárnap parlamenti, két hét múlva pedig elnökválasztást is tartanak Mindent vihet a lengyel jobboldal Donald Tusk és Lech Kaczynski, a legesélyesebb elnökjelöltek (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Pár nappal a lengyel par­lamenti választások előtt csökkent a két legesélyesebb, egyaránt jobb­oldali párt közötti különbség. A legutóbbi felmérések szerint az el­lenzéki Polgári Platform még műi­dig a legnépszerűbb 32 százalékos támogatottsággal, de egyre jobban felzárkózik mögéje a Jog és Igazsá­gosság (PiS) pártja, amelyet a len­gyelek 27 százaléka támogat. Au­gusztus utolsó hetében még több mint 11 százalékpont volt a kü­lönbség. A kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség - amelyet már korábban kikezdték a korrup­ciós botrányok - támogatottsága az egy héttel ezelőtti 11 százalékhoz képest tovább sorvadt, s jelenleg csak hét százalékon áll. Ami jelzi, a lengyel választók jelentős része mindinkább elfordul a kormány­párttól, s már csak abban bizonyta­lankodik, mely jobboldali erőre ad­ja majd voksát. A Polgári Platform vezéralakja és államfőjelöltje, Donald Disk az adatok kapcsán újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a két jobboldali párt jó eredményei egyaránt öröm­re adnak okot. Egyébként megfi­gyelők szerint nagy a valószínűsé­ge annak, hogy a szeptember 25-i választások után e két párt - a szét­húzások, eddigi veszekedéseik elle­nére - koalícióra lép. Lengyelországban október ki­lencedikén elnökválasztást is tar­tanak, amelynek Tusk a favoritja jelenlegi 44 százalékos támoga­tottságával. Őt Lech' Kaczynski, Varsó jobboldali-populista főpol­gármestere követi immár 30 száza­lékkal, az egy héttel ezelőtti felmé­réshez képest tíz százalékot javítva pozícióján. Kaczynski egyébként a Jog és Igazságosság (PiS) pártjá­nak a jelöltje, (m, ú) Több heti kiadatási procedúra után, tegnap visszaszállították Rómából Nagy-Britanniába a július 21-ei londoni merényletso- rozat-kísérlet egyik gyanúsítottját, Hussain Osmant (alias Hamdi Issacot). Három társát a hírhedt kelet-londoni Belmarsh börtönben őrzik. (Reuters-felvétel) Ahmadinezsád iráni államfő fenyegetőzése Visszatáncol az unió MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Teherán. Az Európai Unió lemondott arról, hogy azonnal az ENSZ Biztonsági Tanácsához for­duljon az iráni nukleáris program ügyében. Ez derül ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának határozat- tervezetéből. Az EU tagállamai ko­rábban az USA-val egyetemben azt sürgették, hogy mielőbb készüljön el a NAÜ jelentése Iránról, amely­nek alapján a BT napirendre tűzhe­ti a kérdést. Egy nappal korábban, szerdán az unió elnöksége még azt sürgette állásfoglalásában, hogy a NAÜ kormányzótanácsa forduljon a BT-hez a teheráni atomprogram ügyében. „Irán békét akar, de pusztító vá­laszt kapnak azok, akik meg akar­ják támadni az iszlám köztársasá­got’ -jelentette ki Mahmúd Ahma­dinezsád iráni elnök tegnap az irá­ni fegyveres erők hagyományos díszszemléjén. A Khomeini ajatol- lahnak, az iráni iszlám köztársaság alapítójának mauzóleuma előtt le­zajlott katonai parádé, amely az 1980-as iraki-iráni háború kitöré­sére emlékezik, idén egybeesett az iráni nukleáris program körüli vita élesedésével. „Ellenségeink megértették, na­gyon komolyan vesszük biztonsá­gunk megvédését. Országunk bé­két, stabilitást, igazságot és méltá­nyosságot akar a nemzetközi kap­csolatokban. Azt akaijuk, hogy a Perzsa-öböl a barátság és az egyenlőség öble legyen. De ha egyesek fel akaiják eleveníteni a múltat, az iráni nép haragjának tüze pusztító és égető lesz.” Ahmadinezsád egyúttal a hadiipar és a fejlett technológiák felhaszná­lásának erősítésére szólított fel. A díszszemlén felvonultattak hat Sahab-3 típusú, nagy hatótávolsá­gú rakétát, amelyekre a „Halál Amerikára”, „Letapossuk az Egye­sült Államokat” és „Izraelnek el kell tűnnie a föld színéről” jelsza­vakat festették. Az észak-koreai technológián alapuló Sahab-3, amelyet a helyszíni kommentátor Irán ereje és tekintélye jelképének nevezett, legalább 2000 kilométer hatótávolságú, így képes elérni Iz­raelt, amelyet rendszeresen Irán ellenségének állítanak be. Ankara az ENSZ-szel takarózva taktikázik Török bírálat az EU-nak ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Brüsszel. Élesen bírálta tegnap Törökország az EU által ki­adott, Ankarát Ciprus elismerésére fölhívó nyilatkozatot. Ez a török ér­velés szerint hátráltathatja a meg­osztott sziget ügyének rendezése érdekében kifejtett ENSZ-erőfeszí- téseket. Az EU-tagállamok hosszas vita után szerdán megegyeztek ab­ban, Törökországnak az - elképze­lés szerint október 3-án kezdődő - uniós csatlakozási tárgyalások fo­lyamán el kell ismernie Ciprust ál­lamként. „Ez az egyoldalú és politi­kai nyilatkozat gyengítheti a Ciprus ügyében megindult ENSZ-folya- matot” - fogalmazott Namik Tan török külügyi szóvivő. Megfigyelők szerint a törökök attól tartanak, hogy gyengül Ankara pozíciója az EU-tag Ciprussal szemben, ahogy a földközi-tengeri szigetország ügye az ENSZ-től egyre inkább átkerül az EU-hoz. A szóvivő előzőleg New York­ban, ahova Abdullah Gül külügy­minisztert kísérte az ENSZ-köz­gyűlésre, azt állította, Törökor­szág csak akkor ismeri el Ciprust, ha az ENSZ keretében megoldást találnak a földközi-tengeri sziget három évtizedes megosztottságá­ra. Hozzátette: „Azt a tényt, hogy a ciprusi görögök nem képviselik a ciprusi törököket, az ENSZ is el­fogadta.” Törökország a nyáron teljesítette az EU feltételét, s a 10 új EU-tagállamra, köztük Ciprus­ra is kiteijesztette az EU-török vámunió hatályát. Mivel azonban Ankara nem ismeri el a Ciprusi Köztársaságot (csak az 1974-ben létrehozott Észak-ciprusi Török Köztársaságot), a vámunió kiter­jesztésével egy időben külön nyi­latkozatot tett, leszögezve: ebben a kérdésben álláspontja nem vál­tozott. Az EU arra is felszólította Ankarát, szüntessen meg minden akadályt a termékek szabad áramlása előtt. Ezzel arra reagált, hogy a vámunió kiterjesztéséről szóló döntés ellenére Törökor­szág továbbra sem nyitotta meg kikötőit és repülőtereit a ciprusi hajók, repülők előtt, (m, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents