Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-21 / 218. szám, szerda
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 21. „A református alapiskola létrehozásának gondolata már 1999-ben megszületett. Az egyház segítő kezet kíván nyújtani a célok eléréséhez” - állítja Csorna László esperes. Az első Ung-vidéki magyar egyházi alapiskola Az iskolabusz üzemeltetési költségeit fejlesztésre és az oktatás színvonalának az emelésére is fordíthatnák (Szabó Bernadett felvételei) Vaján. Az egyetlen Ung- vidéki magyar egyházi alapiskola Vajánban 2001 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Csorna László esperes, az intézmény alapítófenntartója visszaemlékezése szerint a kezdetekkor bizony sok nehézséggel kellett megküzdeniük. LECZO ZOLTÁN „A református alapiskola létrehozásának gondolata már 1999- ben megszületett bennem” - mondja. „Vajánban egy viszonylag nagy, több mint kétszáz gyermek oktatására tervezett épületben folyt a tanítás, ám a tanügyi szervek különböző okok miatt nem tartották perspektivikusnak az iskola fejlesztését. Mivel a lányom is ide járt akkoriban, szülőként viszonylag jól ismertem a helyzetet. Amikor a Nagymihályi Tanügyi Hivatalban egyszer fölvetettem, hogy mi eseúeg szívesen átvennénk az iskola működtetésével járó kötele„A helyi önkormányzattal kiváló a kapcsolatunk, az épület tatarozására így nekünk nem kell költenünk” - mondja Hudák Bálint igazgató zettségeket, kapva-kaptak az ajánlatomon. Az átálláskor a szülőket megkérdeztük, továbbra is ide kí- vánják-e járatni a gyerekeiket, s mivel szinte mindannyian igennel válaszoltak, belevágtunk. Persze vállalnunk kellett, hogy vallási alapon nem diszkrimináljuk a hozzánk járó tanulókat, és az akkori teljes tantestületet is átvettük. Ám az első években abszurd körülmények között működtünk. Az épület a falu tulajdonában volt, jelképes összegért bérelte az egyházmegye espe- resi hivatala. Az oktatásért mi vállaltunk felelősséget, ám a gazdasági ügyekben kezdetben a járási szervek, majd az önkormányzat volt az illetékes. Ennek az „egyszerű” leosztásnak köszönhetőn 2003-ban majdnem sikerült tönkremennünk, hisz az államtól kapott 21 900 koronás fejkvóta, a megnövekedett költségekkel együtt még a pedagógusok bérére sem volt elegendő.” Az esperes elmondása szerint szerencsére sikerült külföldi támogatókat szerezniük. „Egy holland egyházi szervezet sietett a segítségünkre, amely azóta is támogatja „Nem firtatjuk a hozzánk jelentkezőpedagógusok felekezeti hovatartozását sem” - állítja Csorna László, az iskola alapító-fenntartója az iskolánkat. A számítógépes szaktanterem berendezését a tőlük kapott pénzből vásároltuk, és az iskolabusz üzemeltetéséhez is hozzájárulnak.” Ez utóbbi láthatólag érzékenyen érinti a fenntartót. Megtudtam tőle, hogy nemcsak ők, de a hozzájuk járó gyermekek szülei is úgy érzik, hátrányos megkülönböztetés éri őket. A jelenleg érvényes törvényi előírások szerint ugyanis számukra az ún. utaztatási hozzájárulás az önkormányzatoktól nem igényelhető, annak ellenére sem, hogy ezek az emberek az ország adófizető polgárai. Az intézményt látogató 113 tanuló közül 55 nem helybéli: Deregnyőről, Iskéről, Bésből, Nagyráskáról, Abaráról, Csicserből és Mokcsamogyorósról is járnak hozzájuk diákok. Egyes községek közelében a vajánin kívül nincs más teljes szervezettségű magyar alapiskola, ám a 256/2003-as törvény értelmében a magán vagy az egyházi alapítású oktatási intézménybejáró gyermekek szülei nem igényelhetnek utaztatási hozzájárulást. A vajáni tanintézménybe ezért a múlt évtől saját iskolabusz hozza a gyerekeket, ennek működési költségeit nagyrészt saját forrásból fedezik. Azoknak, akik olyan községekben élnek, ahol a járat nem közlekedik, az utazási költségeket az intézmény - szintén saját forrásból - visszatéríti. A havonta mintegy 30 ezer koronás kiadás viszont komoly veszteséget jelent számukra, hisz ezt a pénzt fejlesztésre, illetve az oktatás színvonalának az emelésére is fordíthatnák. Az esperes azt is hagsúlyozta, hogy az előbb említett községek zöme a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, azaz a magyarság jövőjét illetően egyáltalán nem mindegy, hogy az itt élők számára milyen feltételek mellett tudja az állam biztosítani az anyanyelvi oktatás lehetőségeit. Paradox módon, ha valamelyik család inkább a közeli szlovák állami iskolába íratja gyermekét, azonnal jogosulttá válik a hozzájárulásra... De téljünk vissza a történésekhez! „2004-ben rendeződött az anyagi helyzet, növekedett az állami támogatás összege, és visszamenőleg megkaptuk a nekünk járó pénzeket” - mondja Hudák Bálint, az iskola igazgatója. „Az év végére 300 ezer korona többletünk volt, amelyet az iskola műszaki berendezésének fejlesztésére fordítottunk, illetve a pedagógusoknak biztosítottunk bizonyos juttatásokat. Persze ehhez az is kellett, hogy a helyi önkormányzat segítsen. Kiváló a kapcsolatunk velük, például az épület tatarozására vagy felújítására nekünk nem kell költenünk. A tetőszerkezet javítását, a festést, a szociális helyiségek korszerűsítését vagy a gázfűtés bevezetését mind a község állta.” Beszélgető- társaimtól megtudtam, hogy a református egyház az oktatás szakmai kérdéseibe nem szól bele. „Az államilag kiadott központi tanterv szerint folyik a tanítás - mondja az igazgató. - Azzal a különbséggel, hogy nálunk heti két hittanóra van, és ez a tantárgy is osztályzott. Hétfőnként istentisztelettel kezdjük a hetet, igeolvasás és reggeli áhítat minden nap van. „Nem firtatjuk a hozzánk jelentkező pedagógusok felekezeti hovatartozását sem. Fontos, hogy jó szakemberek legyenek, és képesek legyenek nemcsak oktatni, de nevelni is a rájuk bízott gyerekeket. Egyelőre csak a történelmet és a fizikát tanítja nem képesített tanerő, de szeptembertől várhatóan ez a probléma is megoldódik - veszi át a szót Csorna esperes. - A távlati célunk sem az, hogy minél több gyerek járjon ide, inkább arra törekszünk, hogy növekedjen az oktatás színvonala. Ezért nem is veszünk fel mindenkit, aki hozzánk jelentkezik. Bár a színvonallal talán most sincs gond, hisz a visszajelzések szerint a mi gyerekeink használható tudást visznek magukkal a középiskolába. Általában azt az érdemjegyet, amit itt kaptak, meg is tartják, tehát reálisan osztályoznak a pedagógusaink. Persze nem állítom, hogy nincs min javítanunk, de ahhoz, hogy igazi elit iskola lehessünk, még hosszú időnek kell eltelnie. A befektetett munka viszont meg fogja hozni a gyümölcsét. Ám ehhez a pedagógusok munkájára és a szülők együttműködésére is szükség van. Az egyház nem diktálni akar az iskolában, hanem segítő kezet nyújtani, természetesen úgy, hogy közben egy megfelelő lelkiséget is közvetítsen.” A név az egykor jelentős gyümölcstermesztésre utal Helységnevek - Körtvélyes Felszentelték a község szimbólumait, és szobrot állítottak Szent Flóriánnak Ajnácskőn A címerben lévő sarló miatt páran tiltakoztak Eduard Kojnok rozsnyói püspök felszentelte a címert (Képarchívum) BOGOLY JÁNOS Ma közigazgatásilag Rád részének számít, és ekként szerepel a régebbi okiratokban is. Neve egyszerre bukkan fel az előző községgel, de az írásmód már nem olyan egységes, ami a magyar helyesírás akkori kiforratlanságára utal. Ezért találkozhatunk olyan névalakokkal a 15. században, PUSKO GÁBOR Otrokocs/Zsór/Tornalja. A napokban kezdtek hozzá a Túroc menti településeken a falvak stratégiai terveinek elkészítéséhez. A programot a tornaijai székhelyű Euro Info House civil szervezet bonyolítja, mely anyagi támogatást a Szociális Fejlesztési Alaptól kapott. A két falu polgármestere elmondta, a helyi ügyek iránt továbbra is csekély az érdeklődés a lakosság részéről. „A lakosok véleményét már több kérdésben is kikértük, kérdőíveket osztottunk szét, de kicsit csalódottak vagyunk az érdektelenség láttán, mert azokmint Kwrthweles, Keorteovlies. A mai írott név lényegében már a 17. század első felében állandósult, majd ettől számítva egységesen Körtvélyes. Mai szlovák hivatalos nevét - Hrušov - 1948-ban kapta. Körtvélyes neve egyértelműen magyar eredetű és minden bizonnyal arra utal, hogy határában egykor jelentős gyümölcstermesztés folyt. nak sajnos csak mindössze a fele került vissza. Az első találkozóra is kevesebb mint harminc polgárunk jött el” - tájékoztatott Czet- ner Gyula, Otrokocs község polgármestere. „A stratégiai fejlesztési tervezés nagyon távol áll az emberektől. Nem igazán értik, miről is szól ez a folyamat. Bár a terv kidolgozói próbálták ecsetelni a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket, az emberek nem látják át, hogyan lehetne ebből profitálni, hogyan lehetne bekapcsolódni. Inkább az olyan kézzelfogható beruházásoknak örülnének, mint például a szennyvízhálózat kiépítése” - mondta a zsóri polgármester, Csizmadia Zoltán. ÚJ SZÓ-HÍR Ajnácskő. A monda szerint Ajnácskő honfoglaláskori település, a korára vonatkozó hivatalos adatok azonban hiányosak, a régi dokumentumokban legkorábban csak az ezerkétszázas évek közepén lehet megtalálni a nevét. A régióban Medvesalja kapujaként emlegetik a látnivalókban gazdag, pihenésre kiválóan alkalmas falut. A falu vezetése két évvel ezelőtt írásban fordult a heraldikában jártas szakemberekhez, hogy kutassák fel Ajnácskő eredeti jelképeit. Amikor azok hosszas keresgélés után sem találtak semmit, több tervet is készítettek. Közben azonban egy budapesti levéltárból előkerült Ajnácskő eredeti címere. Ez a sarló nem az a sarló , A javaslattal ellentétben az eredeti címeren a vár ablakai nem négyzet alakúak, hanem boltívesek voltak, és a vár feletti mezőben sarló látható, amit mi bizony nem terBudapesten bukkantak rá veztünk volna oda” - magyarázta Hunyák József, Ajnácskő polgár- mestere. „A sarló miatt néhányan tiltakoztak, de mondtam, ez a sarló nem az a sarló, mert a címeren látható fogas szerszám munkaeszköz volt őseink idejében, ami nem azonos a kalapáccsal együtt használt szocialista jelképpel. Az önkormányzat jóváhagyta a község eredeti szimbólumait, már csak egy alkalmas időpontot kerestünk a címer, a zászló és a pecsét felszentelésére. Ajnácskőn minden év szeptemberében tartják a búcsút, úgy gondoltuk, ez lesz a legalkalmasabb hónap. Időpontot egyezettünk Eduard Kojnok püspökkel, számára is megfelelt a szeptember második vasárnapja. Időközben azonban bővült a „paletta”, községünkben régi hagyománya van az önkéntes tűzoltóságnak, és régi vágyunk volt egy Szent Flórián-szo- bor” - fűzte hozzá a polgármester. Szoborcsoport a templom mellett Szeptember második vasárnapján Eduard Kojnok rozsnyói püspök felszentelte Ajnácskő címerét, zászlaját és pecsétjét. Megszentelte a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a szobrát is. „Ajnácskőn régi hagyománya van az önkéntes tűzoltóságnak. Lelkes veteránjaink meg tudják szólítani a fiatalokat, ennek köszönhetően tűzoltóink huzamosabb idő óta sikeresen szerepelnek a különböző szintű versenyeken ü- letve becsületesen helytállnak, ha valahol tűz üt ki” - mondta a polgármester. A szobor egyelőre nem kerülhet a rendeltetési helyére, a templom melletti Szentháromság térre, ahová az önkormányzat több szobrot is tervezett: középpontban a névadó Szentháromság-szoborral, kehely alakú szökőkúttal, stb. A Szent Flórián-szobor azután lesz kihelyezve a térre, ha méltó talapzatot kap. Jogtalannak tartják a bírálatot Az önkormányzatot sok bírálat érte, amiért a templom homlokzatán csupán szlovák feliratú táblákat helyeztek el. A polgármester azzal igyekezett elhárítani a kritikákat, hogy a táblák nem az önkormányzat és nem is az egyház pénzén készültek, hanem adományozóktól kapták azokat. „Az adományozókat nem akartuk befolyásolni” - jegyezte meg Hunyák József. A község szimbólumai és a Szent Flórián-szobor megszentelésének napján az önkormányzat vendégelte meg a polgárokat, akik ötfajta gulyásból válogathattak. A hagyományos gulyáson kívül készült vaddisznó-, szarvas-, birka és babgulyás. Az sem véletlen, hogy az ételből a szakácsok 760 adagot készítettek, Ajnácskőt ugyanis 760 évvel ezelőtt említették először a dokumentumok. A lakosok számára a folyamat nagyon távolinak tűnik Készül a Túroc menti falvak stratégiai terve
