Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-21 / 218. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 21. Szülőföldünk 31 A belvárosi Nádor utca új kockaköves burkolatot kap majd Útfelújítások Komáromban Öt évvel ezelőtt fogtak hozzá a bővítéshez, másfél milliót költöttek a kultúrházra Befejezés előtt a felújítási munka V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Az idén nyolcmillió koronát, jövőre pedig tovább néhány milliót költ a város a belvárosi Nádor utca teljes felújítására. A munkálatok a napokban kezdődtek meg, és kiterjednek a közmű- hálózatok rekonstrukciójára is. A sétálóutca kockaköves burkolatot kap majd, és az ott található fákat is stílusos vasrácsokkal kerítik körbe. Ezáltal rült is betartania. Tavaly a Petőfi és Kertész utcát újította fel a város, idén pedig az Ispotály és részben a Nádor utcán a sor. „Sajnos a városok a falvakkal ellentétben nem pályázhatnak uniós pénzekre ilyen célra, ezért a szükséges összeget saját költségA kivitelező, terven felül a járdákat is felújította és akadálymentesítette. hangulatosabbá válik az utca, amit bizonyára a városba érkező turisták is pozitívan értékelnek majd. Amint azt Bastrnák Tibor polgármester elmondta: hivatalba lépésekor évente két utca felújítására tett ígéretet, amit eddig sikevetésünkben kell megtalálni” - mutatott rá. Míg a tavaly végzett felújításokkal nem teljesen elégedett a polgármester - hiszen a Petőfi utca útburkolatának minősége nem felel meg az elvárásoknak, és valószínű, hogy a kivitelezőtől bírósági úton szerez elégtételt a város; a Kertész utca esetében pedig a társfinanszírozóként szereplő két vállalkozó még nem teljesítette kötelezettségvállalását -, az idei munkálatok jól haladnak. A 6,1 millió beruházást igénylő Ispotály utca már a nyár derekán elkészült, sőt, a kivitelező, terven felül a járdákat is felújította és akadálymentesítette. Igaz, ezt csak az utca egyik felén tudta maradéktalanul elvégezni, mivel az utca másik felén - sajnos éppen a nyugdíjasotthon és panzió felé eső oldalán - magántulajdonban lévő telek akadályozta a teljes úthosszon a járdakialakítást. A polgármester elmondása szerint már tárgyalnak a telek tulajdonosával az érintett rész megvásárlásáról. Munkagépek vették birtokukba a sétálóutcát (Vas Gyula felvétele) Ragyolc. Az 1600 lakosú településen az elmúlt fél évtizedben csaknem másfél millió koronát fordítottak a község szívében álló kultúr- ház modernizálására és szépítésére. Alig néhány hete a leglátványosabb rekonstrukciós munka is befejeződött az épületen, a korábban egyenszürkére vakolt homlokzatot életfaszimbólum ékesíti, és a főútra néző részt faberakással díszítették a mesterek. György Péter, a község polgár- mestere lapunknak elmondta, a felújítási munkálatok a község anyagi erejéhez mérten és a támogatásoktól függően még mindig tartanak, most éppen a konyharész modernizálása van folyamatban. Öt évvel ezelőtt fogtak hozzá a bővítéshez, akkor a kultúrház befogadóképességének megfelelő szociális helyiségeket alakították ki. Ez megközelítőleg 650 ezer koronába került. Ezt követte az épület gázművesíté- se, ami közel 400 ezer koronába került, most pedig a homlokzatok és a tető javítására sikerült pénzt szereznie a községnek, ezek a munkálatok is több mint 400 ezer koronába kerültek, (szászi) A homlokzat már kész, a további munkák folyamatban (Szekeres Éva felvétele) Egyre magasabb a munkanélküli nők aránya a Dunaszerdahelyi járásban Képzés az esélyegyenlőségért JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Tanulás és személyiségfejlesztés címmel kurzust indított az Ibis Acam társaság a járásbeli munkanélküliek számára szeptember 6-án a dunaszerdahelyi Munka-, Szociális és Családügyi Hivatallal együttműködve. Akiválasztott 231 személy mindegyike nő, mert a statisztikák szerint az arányuk hónapról hónapra növekszik. A járásban jelenleg 8,51 százalékos a munka- nélküliek aránya, ami 5748 személyt jelent, ennek több mint a fele nő. Tavaly januárban a munka- nélküliek 46, decemberben már 53, idén júliusban pedig már 55,51 százaléka nő volt. A három részből álló tanfolyamon többségében egyedülálló anyák, alacsony képzettségű asz- szonyok vagy elzártabb községekből származó nők vesznek részt, akik többszörösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. „Kiválasztásukat a hivatalunk munkaerő-fejlesztő osztálya végezte az oktatótársaság által megadott feltételek alapján. Dunaszerdahelyen, So- morján, Nagymegyeren, de kisebb községekben is indult képzés, az útiköltséget a szervezők térítik” - tájékoztatott Hanuliak Ildikó, a dunaszerdahelyi Munka, Szociális és Családügyi Hivatal foglalkoztatási szolgáltatások főosztályának igazgatója. Az Európai Unió Szociális Alapjából finanszírozott tanfolyam egy hónapos önismereti és kommunikációs képzéssel kezdődik. Az egyéni konzultációkon akciótervet dolgoznak ki, majd átképzésen (informatika és vállalkozásalapítás) vesznek részt. „Az álláskeresés idején is támogatjuk a résztvevőket. A végső fázisban konzultációkat tartunk, és minden egyes munkalehetőséget, állásmteijút feljegyzünk. Tanácsadók segítségével próbáljuk biztosítani, hogy pozitív tapasztalatokat szerezzenek” - tudtuk meg Dana Fabia- novától, a program koordinátorától. Az esélyegyenlőség növelését célzó képzés és álláskeresés 2006 novemberében zárul. Tíz hónapon át minden hó első hétfőjén civil fórumot szervez a Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökség Minden háztartás csatlakozhat a csatornahálózatra A demokrácia pillérei 2005 Legkésőbb két éven belül valóra válnak a tervek GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. A Demokrácia pillérei 2005 című program keretében tíz hónapon keresztül minden hó első hétfőjén civil fórumot szervez a Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökség. Erről Vajda Tibor, az ügynökség vezetője tájékoztatott a program nyitórendezvényén, a szeptember 5-én, hétfőn, a városi hivatal nagytermében nemzetközi részvétellel megtartott szakmai találkozón. A program lényegét Takács Attila, az ügynökség projektmenedzsere ismertette, elmondva, hogy a Phare CBC program keretében szervezendő fórumok elsődleges célja az állami szektor és a lakosok közötti információcsere élénkítése a harmadik szektor közvetítésével. Azt szeretnék elérni, hogy a civil szervezetek összefogásával a döntéshozatalban is nagyobb súlya legyen a harmadik szektornak. A találkozón Vágsellye testvérvárosa, Oroszlány civil szervezeteinek képviselői osztották meg tapasztalataikat az érdeklődőkkel. Sólyom Joran, az Oroszlány Város és Térsége Régiófejlesztő Kht. igazgatója arról beszélt, a harmadik szektornak nem szabad tétlenül várnia, hogy a tevékenységéhez valaki pénzt adjon, hanem meg kell tanulni megszerezni a pénzt. Saját szervezetéről elmondta, 1998-ban a városi önkormányzat hozta létre, és 2003-ig ennek szervezeteként működött, a pénzt, de a feladatokat is a várostól kapta. Amióta 2003-ban önálló közhasznú társasággá transzformálódtak, gazdasági tevékenységet is tudnak folytatni, projektírással, elemzések készítésével keresnek pénzt, amit a civil szervezeti tevékenységbe tudnak visszaforgatni. Elekes Lászlóné, az Oroszlány és Térsége Civil Szervezeteinek Szövetsége elnöke arról a tapasztalatáról beszélt, hogy ha a civil szervezetek összefognak, sokkal nagyobb súllyal tudják képviselni az érdekeiket, mint külön-külön. Elmondta, Oroszlányban legalább száz civil szervezet működik, a környéket is beleszámítva legalább százharmincat tartanak számon. Ezek összetétele rendkívül sokrétű, a közös munkában a kulturális és sportszervezeteken kívül egészségkárosultakat tömörítő szövetségek, vagy - Oroszlány bányaváros lévén - bányaipari technológiai fejlesztéssel foglalkozó szövetségek is részt vesznek. A hazai civil szervezetek képviselői irigykedve hallgatták Elekesnének azt a tájékoztatását, hogy az ottani civil szervezeteket Oroszlány városa évente 8-9 millió forinttal támogatja. Évente megrendezik a „Civileké a ház” rendezvényt, amikor a városi művelődési házban egyhetes rendezvény keretében kiállításokon mutatkozhatnak be a szervezetek. A hétfői nyitórendezvény után szeptember 19-én, majd azt követően tíz hónapon keresztül minden hónap első hétfőjén civil fórumot tartanak Vágsellyén, ahová a városban és környékén működő civil szervezetek képviselőit és minden érdeklődőt várnak. Minden hónap harmadik hétfőjén pedig workshoppokat tartanak majd, amelynek témái a projektírás, projektmenedzsment, humán erőforrás-fejlesztés, szervezés, stratégiai tervezés stb. SZÁZ ILDIKÓ Udvard. Két helyről kapott hathatós támogatást a település ön- kormányzata a csatornahálózat kiépítésére, az Európai Unió strukturális alapjából 45 milliót, a környezetvédelmi minisztérium envi- romentális alapjából 2,5 millió koronát. „EU-s igénylésünket a Nyugatszlovákiai Vízművek társaságán keresztül nyújtottuk be, a 2,5 millió korona támogatásból csupán 326 méter csatorna kiépítését tudtuk volna megoldani. Az MKP politikusainak közbenjárásával hamarosan megkezdhetjük a munkálatokat” - tájékoztatott Kálazi József, Udvard polgármestere. A falu önkormányzata, a vízművek és az Ekostaving Nitra kivitelező társasággal megkötendő hármas szerződés eredményeképpen legkésőbb két éven belül az udvardiak csatlakozhatnak a falu csatornarendszerére. Udvar- don bíznak a többi pályázat sikerességében is. „A Szociális Szolgáltatások Házát szeretnék létrehozni az egykori bölcsőde épületében. Gondozói szolgáltatásokat és hospice szolgáltatásokat nyújtanánk 75-100 személy részére. Az ud- vardi és a régióbeli lakosok elhelyezése mellett mintegy húsz-huszonöt munkahelyet teremtenénk” - avatott be terveikbe Kálazi. Az átépítéssel kapcsolatos tervek kidolgozására 2,2 millió korona támogatást remélnek az építésügyi tárca Phare-alapjából. Az átépítési munkálatokra az önkormányzat mellett létrehozott Žitava Nonprofit Polgári Társulás különféle pályázatok útján szeretné megszerezni a támogatást, mintegy 22 millió koronát. A település már benyújtotta európai uniós pályázatát az utak és járdák felújítására, 31 millió koronás beruházásról lenne szó, ezenkívül a szlovák és a magyar alapiskola épületének felújítására remélnek támogatást. „Udvardon pályázatírók és vállalkozók számára szerveztek tanfolyamot, Kürtön menedzserképzés folyik, angol nyelvoktatással és számítógép-kezelői képzéssel. A társulás egyik legújabb beadványa az Udvard és térsége régión belüli internethálózat kiépítésére irányul” - ismertette az elképzeléseket Kálazi József. A hallgatók soraiból is érkezett visszajelzés (Szőcs Hajnalka felvétele)
