Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-21 / 218. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 21. RÖVIDEN Szépírók a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. A Szépírók Társasága mutatkozik be holnap 18 órai kezdettel a Vámbéry Irodalmi Kávéházban (Vállalkozók háza, Kukučín utca 459.). Az esten a két magyarországi vendég, Spiró György és Závada Pál mellett Tőzsér Árpáddal és Barak Lász­lóval, a jeles magyar alkotókat tömörítő írószervezet két hazai tag­jával is találkozhatnak a szépírás szerdahelyi szerelmesei. A be­szélgetést szintén egy társasági tag: Németh Zoltán vezeti, (in) I. Pécsi Nemzetközi Filmünnep Tizenkét ország egy-egy filmmel verseng az I. Pécsi Nemzetközi Filmünnepen, amely szeptember 28-án kezdődik a baranyai me­gyeszékhelyen. A fesztivál célja, hogy a közép-kelet-európai régió fiatal, most induló filmeseinek lehetőséget nyújtson a bemutatko­zásra és a megmérettetésre. Az ötnapos program az Apolló és az Uránia moziban zajlik. Az alkotásokat Jancsó Miklós elnökletével nemzetközi zsűri értékeli, és a győztes Arany Benjámin-díjat kap. A versenyprogramon kívül országonként „ráadás” fümeket is vetí­tenek; a két mozi összesen hatvan kortárs alkotást tűz műsorára. A közönséget mintegy kétszáz úgynevezett off-program is várja tár­latokkal, szakmai konferenciákkal. (MTI) Nógrádba látogat a gyermekfolklór f __ Új ra Eszterlánc Füleken SZÁSZI ZOLTÁN Nógrád magyar szellemi köz­pontja, Fülek ad otthont szeptem­ber 23-tól 25-ig, vagyis péntektől vasárnapig a harmadik alkalom­mal megrendezésre kerülő Eszter­lánc - Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztiválnak. A Hagyo­mány Alap és az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes által kétévente a szlo­vákiai gyermek néptánc helyzetét felmérő és bemutató fesztiválon idén az előzetes információk sze­rint közel háromszáz gyermek mu­tatja be tánctudását. A fellépő tíz együttes az ország szinte minden régióját képviseli. Az Eszterláncot rendezők célja elsősorban az, hogy megerősítsék a gyermekek néptánc iránti szerete- tét, hagyományápolásra való hajla­mát, és hogy egyben felmérjék, mi­lyen az utánpótlás szakmai felké­szültsége, hol kell segíteni szakmai tanáccsal vagy más egyébbel. Fülek számára pedig egyrészt azért fon­tos ez a fesztivál, mert eddig a nógrádi régióban nem rendeztek rendszeresen országos seregszem­lét, az Eszterlánc az első ilyen fesz­tivál, másrészt pedig a városban és annak környékén gazdag hagyo­mányai vannak mind a gyermek, mind a felnőtt néptáncoktatásnak. Nógrádban féltucatnyi jól működő néptánccsoport van, közülük né­hány több évtizedes múltra tekint vissza. Az idei Eszterlánc szeptember 23-án 17 órakor a rozsnyói Mese­színház Öregapám mesefája című előadásával kezdődik, a produkciót kétszer egymás után láthatja a kö­zönség az üzemi klubban. Este fél nyolctól, ha az égiek is engedik, szabadtéri táncházban, ha esik, ak­kor a klub termeiben ropják majd aprók és nagyobbak. Fél küenckor látványos pirotechnikai elemekkel tarkított tűzshow-t láthatnak a nézők. Szombaton már reggel 9-től kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket, a fesztivál sereg­szemléje pedig 14 órakor kezdődik a klub színháztermében. 17.15-től Garagulya címmel a Gólyalábas Komédiás Kompánia és a néptán- csoportok felvonulására kerül sor, majd a csoportok tréfás versenyén mulathatnak résztvevők és nézők. A füleki Vigadóban 18.30-tól a Pa­lóc Táncműhely bemutatkozására, 18.45-kor pedig az Ifjú Szivek Ma­gyar Táncegyüttes Felföldi levelek című előadására kerül sor. Vasárnap 10 órakor az üzemi klubban az Ifjú Szivek Magyar tánciskola című előadását, 15 órá­tól pedig az Eszterlánc gálaműso­rát láthatja a közönség. Természe­tesen lesz Fesztiválsátor is, tán­coktatással, daltanulással, hang­szerbemutatókkal, ügyességi és tréfás versenyekkel. Olyan jeles néptánc- és népzeneoktatók vár­ják majd a fiatalokat, mint Korpás Éva, Furik Rita, Agócs Gergely, Nagy Iván. A talpalávalót a Gyep- lős, a Csalló és a Tükrös zeneka­rok húzzák. Mindenki találhat te­hát a maga ízlése szerint való nép­zenét, látványt és élményt. Az im­már harmadik alkalommal meg­rendezésre kerülő Eszterlánc Szlovákiai Magyar Gyermek Nép­táncfesztivál szervezői idén is a korábbi években megszokott nagy érdeklődéssel számolnak. Táncos lányok a legutóbbi Eszterlánc fesztiválon (Képarchívum) Nagy sikert aratott Csajkovszkij operája Peter Konwitschny rendezésében a Szlovák Nemzeti Színházban Vodkaszagú Anyegin Anyegin (Pavol Remenár) és Lenszkij (Ľudovít Ludha) nagyjelenete (Fotó: SND) Nem valószínű, hogy Anye­gin részegen tántorogva, két, szintén részeg utca­lánytól támogatva jelent meg Tatjánánál, hogy visszautasítsa szerelmét. Nem valószínű, hogy az elutasítástól összetört Tat­jánát a két prostituált vagy kéttucatnyi társnője jött volna megvigasztalni. VOJTEK KATALIN Nem valószínű, hogy Tatjána mamája és az öreg dajka szinte egy percig sem bírták ki a szok- nyakorcukba rejtett laposüveg meghúzása nélkül. Nem való­színű, hogy az aratók a hagyomá­nyos búzakoszorú helyett demi- zsonnal jöttek volna köszönteni úrnőjüket. Nem valószínű, hogy Triquet úr, a finom francia udvari­as csöndre intés helyett egy­szerűen fenéken rugdosta volna köszöntője felolvasása előtt a Lá­rmáknál összegyűlt vendégeket, és Tatjána ülepét markolászta vol­na recitálás közben. Nem való­színű, hogy a névnapi ünnepség végén valamennyi résztvevő holt­részegen a földön fetrengett. Még egész sor ilyen való­színűtlenséget lehetne felsorolni, ha lenne értelme. De nincs, mert a felsorolt mozzanatok mindegyike egy nagyon szuggesztív rendezői koncepció logikai rendszerének szerves részét képezi, belőle követ­kezik, általa nyer valószerűséget. A neves német rendező, Peter Kon­witschny nagy bűvész, hű tanítvá­nya Felsensteinnek, a berlini Ko­mische Oper egykori legendás ren­dezőjének, akinek ujjlenyomata ott érződik-az egész előadáson, a rendezői koncepció brechti fogan­tatásán és kíméletlen következe­tességgel történő megvalósításán. Ez a következetesség a legjelenték­telenebb apróságokra is kiterjed, minden óraműszerű precizitással működik. Az abszolút kidolgozott­ság időnként túlságosan is tetten érhető -a szereplők - főleg Olga és Tatjána - mozgásában, csökkentve játékuk életszerűségét. A nézőket nyüt szín fogadja, az egész előadás alatt - a szünetet is beleszámítva - egyszer sem gör­dül le a függöny. A színpad bal sarkában rendetlen összevissza­ságban könyvek tornyosulnak - ez Tatjána birodalma. Középen pár szék, hátul lépcsők. A könyvektől és a jobb oldalon elhelyezett hár­fától eltekintve az egész vasúti vá­róteremre emlékeztet egy olyan pályaudvaron, ahová soha nem fut be vonat. Emberek jönnek- mennek, takarítónők serényked­nek, egy férfi rémítő üvöltést hal­lat és elterül a padlón, Doszto­jevszkij epilepsziás hőseit idézve. Senki nem törődik vele, pár perc múlva feltápászkodik, és egy fias­kóval hadonászva eltántorog. Ugyanez a jelenet a szünet után megismédődik. A színpadon feke­te lepelbe burkolva hever egy le­veleden, ágadan, csupasz nyírfa­törzs, ezt bontják ki és állítják fel a kronstadti matrózokra emlékez­tető aratók Larinéknál. A tragikus párbaj is ennél a csupasz nyírfánál játszódik le. Az eldördült lövés hangját nyomban polonéz váltja fel. A kí­váncsiskodók Lenszkij holttesté­re dobálják villámgyorsan leve­tett kabátjaikat, hogy máris Gre- minék báljára siessenek. Balett­betét helyett a színen egyedül maradó Anyegin kihámozza ha­lott barátját a kabátok alól, átö­leli, és a polonéz hangjaira mor­bid táncba kezd vele. Gremin herceg az egyik emeleti páholy­ban jelenik meg, onnan énekli híres áriáját. A zárójelenetben nem a hisztérikus nevetőgörcs­ben rázkódó Tatjána hagyja ott Anyegint, hanem a férfi távozik. Tatjána egyedül marad az előtér­ben, jelezve, hogy mint nő és mint a legmagasabb társadalmi osztály tagja, folyton a nyilvá­nosság szeme előtt van, amely fi­gyeli minden lépését. Míg Anye­gin még találhat megértő társat, az ő magánya végleges. A külön erre a szerepre szerződtetett orosz Natalja Usa- kova hangban, játékban, megje­lenésben ideális Tatjána, szerepét végig azonos hőfokon, igazi lírai szárnyalással énekelte, egész ala­kítása töreden ívet alkotott. A született orosz mellett két pozso­nyi énekes is ragyogóan hozta az orosz ízt: Jitka Sapara-Fischerová a dajka és Peter Mikuláš Gremin szerepében. Mindkettő érzékien szép, bársonyos, telt hangjával, szédítő mélységeivel, muzikalitá­sával, természetes játékával hódí­tott. Terézia Kružliaková is meg­állná a helyét egy orosz produkci­óban. Neki is nagyon szép hangja van, dacos, gyerekes Olgája a produkció egyik erőssége. Pavol Remenár nagyon fiatal, nagyon jó megjelenésű Anyegin, színészi- leg és vokálisán mindent meg­tesz, amit kívánnak tőle, de ezen felül egy unciával sem többet, vo­kális produkciója túl egysíkúnak, árnyalatok nélkülinek tűnt. Lenszkij szerepében lágyabb, haj­lékonyabb tenorhoz szoktunk ugyan, mint Ľudovít Ludháé, de a megbízható, kulturált énekes így is rokonszenves költőt formált meg. Igor Pasek nem tehet róla, hogy Konwitschny aberrált alak­nak állította be az ártalmadan Triquet-t, és ugye, egy szörnyeteg nem énekelhet szépen. Elena Ho- ličková meggyőző Larina, Zarec- kij rövid szólamát szép hangon énekelte Mikuláš Doboš. Nagyon jó volt a kórus, a Pavol Selecký vezényelte zenekar a szokott hul­lámzó formáját hozta. Johannes Leiacker díszlete és kosztümjei tökéletesen illeszkedtek a ren­dező koncepciójához. Forró hangulatú bemutató volt, a közönség lelkesen ünnepelte a rendezőt. Nem csoda, Kon­witschny remek illuzionista, szug- gerál, bűvöl, szinte hipnotizálja az embereket. De a nézőnek nem­csak szeme van, hanem füle is. Az pedig hallja, hogy Csajkovszkij ze­néje valami másról szól. Az 1848 előtti Felvidékről szóló, Bécsben kiadott kötet „reálisabb történeti ismereteket” igényelne Megjelent a szeptemberi Irodalmi Szemle LAPAJÁNLÓ Egy bécsi szlavista kutató, Gertraud Marinelli-König gyűjteményes kötetében - amely egy, az Osztrák Tudományos Akadémia gondozta könyvsoro­zatban jelent meg - meglepő módon az 1848 márciusa előtti korszak felvidéki művelődéstör­téneti vonatkozásait villantja fel. A kérdéssel, beleértve a vizsgá­lat témáit és módszereit, Fried István szegedi egyetemi tanár foglalkozik a folyóiratban meg­jelent tanulmányában. Kifogá­solja a kapcsolattörténeti szem­pontok háttérbe szorítását, vala­mint a „nemzeti szempontú” tör­ténetírás kísértéseit. Ez utóbbiak közé tartozik, hogy a kutatónő Bratislava példáját emlegeti, ho­lott az egykori szlovák elnevezés a Prešporok volt. A tanulmányí­ró rendkívül tanulságos módon idézi meg a korabeli tudomá­nyos műveket és szerzőket, meg­állapítva: „Felső-Magyaror­szág/Szlovákia múltja és jelene (...) igényli a reálisabb történeti ismereteket”. A folyóirat közli Milan Rúfus ismert szlovák költő versét (Levél egy asszonyhoz) Pereszlényi Sándor fordításában. Árendás Il­dikó, Tóth Elemér, Kulcsár Fe­renc, Hudák Katalin és Zirig Ár­pád szintén versekkel van jelen a lapszámban, Duba Gyula és Sán­dor Zoltán (Újvidék) pedig a szépprózát képviseli. Gazdag a kínálata a kritikai rovatnak. N. Tóth Anikó Tóth László kötetéről (A boszorkány porszívója) írt, Duba Gyula Reszeli Ferenc Po­zsony... Anno... című kötetét mu­tatja be, Polgár Anikó a groteszk magyarországi és finnországi előfordulásaival foglalkozik egy kiadvány kapcsán, Gyüre Lajos pedig (A sátáni terrorizmus és környéke címmel) Böszörményi József kötetét ismerteti. Érdekes, izgalmas Janek István előadása (eredetileg a helytörté­nészek tanácskozásán hangzott el), amelyben az 1938-1939 kö­zötti cseh-szlovák-magyar diplo­máciai kapcsolatok és tárgyalá­sok kérdéseit tálja elénk. A szep­temberi lapszámot Vajda Barna­bás Krúdy-reneszánsz a Felvidé­ken című tanulmánya zárja. A fo­lyóiratot a 75 éves Szervátiusz Ti­bor munkáival illusztrálták. Közli a lap azt a munkatársak­nak szóló tájékoztatást is, hogy megváltozott a folyóirat e-mail címe. Az új cím: irodalmiszem- le@nextra.sk (zsolt) XLVIII. feVK. -~1Ó. S/.ÁM / 20QS. SZEPTEMBER O ÁRA 20,- SK J Árendás Ildikó. Tóth Elemér. Kulcsár Ferenc és Hudá* Katalin versei Dóba Gyula: Hsnguiatofc - Áradás Fried Irtván: Fthö-Magywwszág (Szlovákia) a méretűi. elérti periódus béért folyóirataiban Polgár Au Gy Milan Rúfus: Levél egy asszonyhoz Megkésett búcsú Németh Istvántól Č8B töltő küzdelme — immagaňt A biedermeier megnyilvánulásai az európai irodalmakban Sándor Zoltán: Három szoba Pozsony... Aano... Polgár Anikó: Emberfej. lónyak és tarka szárnyak Győré I jjov A globalizálódó világ gondjairól IRODALMI SZEMLE 2005 9 IRODALOM ľl KRITIKAQTÁRSADALOMTUDOMÁNY

Next

/
Thumbnails
Contents