Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-21 / 218. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 21. RÖVIDEN Szépírók a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. A Szépírók Társasága mutatkozik be holnap 18 órai kezdettel a Vámbéry Irodalmi Kávéházban (Vállalkozók háza, Kukučín utca 459.). Az esten a két magyarországi vendég, Spiró György és Závada Pál mellett Tőzsér Árpáddal és Barak Lászlóval, a jeles magyar alkotókat tömörítő írószervezet két hazai tagjával is találkozhatnak a szépírás szerdahelyi szerelmesei. A beszélgetést szintén egy társasági tag: Németh Zoltán vezeti, (in) I. Pécsi Nemzetközi Filmünnep Tizenkét ország egy-egy filmmel verseng az I. Pécsi Nemzetközi Filmünnepen, amely szeptember 28-án kezdődik a baranyai megyeszékhelyen. A fesztivál célja, hogy a közép-kelet-európai régió fiatal, most induló filmeseinek lehetőséget nyújtson a bemutatkozásra és a megmérettetésre. Az ötnapos program az Apolló és az Uránia moziban zajlik. Az alkotásokat Jancsó Miklós elnökletével nemzetközi zsűri értékeli, és a győztes Arany Benjámin-díjat kap. A versenyprogramon kívül országonként „ráadás” fümeket is vetítenek; a két mozi összesen hatvan kortárs alkotást tűz műsorára. A közönséget mintegy kétszáz úgynevezett off-program is várja tárlatokkal, szakmai konferenciákkal. (MTI) Nógrádba látogat a gyermekfolklór f __ Új ra Eszterlánc Füleken SZÁSZI ZOLTÁN Nógrád magyar szellemi központja, Fülek ad otthont szeptember 23-tól 25-ig, vagyis péntektől vasárnapig a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Eszterlánc - Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztiválnak. A Hagyomány Alap és az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes által kétévente a szlovákiai gyermek néptánc helyzetét felmérő és bemutató fesztiválon idén az előzetes információk szerint közel háromszáz gyermek mutatja be tánctudását. A fellépő tíz együttes az ország szinte minden régióját képviseli. Az Eszterláncot rendezők célja elsősorban az, hogy megerősítsék a gyermekek néptánc iránti szerete- tét, hagyományápolásra való hajlamát, és hogy egyben felmérjék, milyen az utánpótlás szakmai felkészültsége, hol kell segíteni szakmai tanáccsal vagy más egyébbel. Fülek számára pedig egyrészt azért fontos ez a fesztivál, mert eddig a nógrádi régióban nem rendeztek rendszeresen országos seregszemlét, az Eszterlánc az első ilyen fesztivál, másrészt pedig a városban és annak környékén gazdag hagyományai vannak mind a gyermek, mind a felnőtt néptáncoktatásnak. Nógrádban féltucatnyi jól működő néptánccsoport van, közülük néhány több évtizedes múltra tekint vissza. Az idei Eszterlánc szeptember 23-án 17 órakor a rozsnyói Meseszínház Öregapám mesefája című előadásával kezdődik, a produkciót kétszer egymás után láthatja a közönség az üzemi klubban. Este fél nyolctól, ha az égiek is engedik, szabadtéri táncházban, ha esik, akkor a klub termeiben ropják majd aprók és nagyobbak. Fél küenckor látványos pirotechnikai elemekkel tarkított tűzshow-t láthatnak a nézők. Szombaton már reggel 9-től kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket, a fesztivál seregszemléje pedig 14 órakor kezdődik a klub színháztermében. 17.15-től Garagulya címmel a Gólyalábas Komédiás Kompánia és a néptán- csoportok felvonulására kerül sor, majd a csoportok tréfás versenyén mulathatnak résztvevők és nézők. A füleki Vigadóban 18.30-tól a Palóc Táncműhely bemutatkozására, 18.45-kor pedig az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes Felföldi levelek című előadására kerül sor. Vasárnap 10 órakor az üzemi klubban az Ifjú Szivek Magyar tánciskola című előadását, 15 órától pedig az Eszterlánc gálaműsorát láthatja a közönség. Természetesen lesz Fesztiválsátor is, táncoktatással, daltanulással, hangszerbemutatókkal, ügyességi és tréfás versenyekkel. Olyan jeles néptánc- és népzeneoktatók várják majd a fiatalokat, mint Korpás Éva, Furik Rita, Agócs Gergely, Nagy Iván. A talpalávalót a Gyep- lős, a Csalló és a Tükrös zenekarok húzzák. Mindenki találhat tehát a maga ízlése szerint való népzenét, látványt és élményt. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Eszterlánc Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztivál szervezői idén is a korábbi években megszokott nagy érdeklődéssel számolnak. Táncos lányok a legutóbbi Eszterlánc fesztiválon (Képarchívum) Nagy sikert aratott Csajkovszkij operája Peter Konwitschny rendezésében a Szlovák Nemzeti Színházban Vodkaszagú Anyegin Anyegin (Pavol Remenár) és Lenszkij (Ľudovít Ludha) nagyjelenete (Fotó: SND) Nem valószínű, hogy Anyegin részegen tántorogva, két, szintén részeg utcalánytól támogatva jelent meg Tatjánánál, hogy visszautasítsa szerelmét. Nem valószínű, hogy az elutasítástól összetört Tatjánát a két prostituált vagy kéttucatnyi társnője jött volna megvigasztalni. VOJTEK KATALIN Nem valószínű, hogy Tatjána mamája és az öreg dajka szinte egy percig sem bírták ki a szok- nyakorcukba rejtett laposüveg meghúzása nélkül. Nem valószínű, hogy az aratók a hagyományos búzakoszorú helyett demi- zsonnal jöttek volna köszönteni úrnőjüket. Nem valószínű, hogy Triquet úr, a finom francia udvarias csöndre intés helyett egyszerűen fenéken rugdosta volna köszöntője felolvasása előtt a Lármáknál összegyűlt vendégeket, és Tatjána ülepét markolászta volna recitálás közben. Nem valószínű, hogy a névnapi ünnepség végén valamennyi résztvevő holtrészegen a földön fetrengett. Még egész sor ilyen valószínűtlenséget lehetne felsorolni, ha lenne értelme. De nincs, mert a felsorolt mozzanatok mindegyike egy nagyon szuggesztív rendezői koncepció logikai rendszerének szerves részét képezi, belőle következik, általa nyer valószerűséget. A neves német rendező, Peter Konwitschny nagy bűvész, hű tanítványa Felsensteinnek, a berlini Komische Oper egykori legendás rendezőjének, akinek ujjlenyomata ott érződik-az egész előadáson, a rendezői koncepció brechti fogantatásán és kíméletlen következetességgel történő megvalósításán. Ez a következetesség a legjelentéktelenebb apróságokra is kiterjed, minden óraműszerű precizitással működik. Az abszolút kidolgozottság időnként túlságosan is tetten érhető -a szereplők - főleg Olga és Tatjána - mozgásában, csökkentve játékuk életszerűségét. A nézőket nyüt szín fogadja, az egész előadás alatt - a szünetet is beleszámítva - egyszer sem gördül le a függöny. A színpad bal sarkában rendetlen összevisszaságban könyvek tornyosulnak - ez Tatjána birodalma. Középen pár szék, hátul lépcsők. A könyvektől és a jobb oldalon elhelyezett hárfától eltekintve az egész vasúti váróteremre emlékeztet egy olyan pályaudvaron, ahová soha nem fut be vonat. Emberek jönnek- mennek, takarítónők serénykednek, egy férfi rémítő üvöltést hallat és elterül a padlón, Dosztojevszkij epilepsziás hőseit idézve. Senki nem törődik vele, pár perc múlva feltápászkodik, és egy fiaskóval hadonászva eltántorog. Ugyanez a jelenet a szünet után megismédődik. A színpadon fekete lepelbe burkolva hever egy leveleden, ágadan, csupasz nyírfatörzs, ezt bontják ki és állítják fel a kronstadti matrózokra emlékeztető aratók Larinéknál. A tragikus párbaj is ennél a csupasz nyírfánál játszódik le. Az eldördült lövés hangját nyomban polonéz váltja fel. A kíváncsiskodók Lenszkij holttestére dobálják villámgyorsan levetett kabátjaikat, hogy máris Gre- minék báljára siessenek. Balettbetét helyett a színen egyedül maradó Anyegin kihámozza halott barátját a kabátok alól, átöleli, és a polonéz hangjaira morbid táncba kezd vele. Gremin herceg az egyik emeleti páholyban jelenik meg, onnan énekli híres áriáját. A zárójelenetben nem a hisztérikus nevetőgörcsben rázkódó Tatjána hagyja ott Anyegint, hanem a férfi távozik. Tatjána egyedül marad az előtérben, jelezve, hogy mint nő és mint a legmagasabb társadalmi osztály tagja, folyton a nyilvánosság szeme előtt van, amely figyeli minden lépését. Míg Anyegin még találhat megértő társat, az ő magánya végleges. A külön erre a szerepre szerződtetett orosz Natalja Usa- kova hangban, játékban, megjelenésben ideális Tatjána, szerepét végig azonos hőfokon, igazi lírai szárnyalással énekelte, egész alakítása töreden ívet alkotott. A született orosz mellett két pozsonyi énekes is ragyogóan hozta az orosz ízt: Jitka Sapara-Fischerová a dajka és Peter Mikuláš Gremin szerepében. Mindkettő érzékien szép, bársonyos, telt hangjával, szédítő mélységeivel, muzikalitásával, természetes játékával hódított. Terézia Kružliaková is megállná a helyét egy orosz produkcióban. Neki is nagyon szép hangja van, dacos, gyerekes Olgája a produkció egyik erőssége. Pavol Remenár nagyon fiatal, nagyon jó megjelenésű Anyegin, színészi- leg és vokálisán mindent megtesz, amit kívánnak tőle, de ezen felül egy unciával sem többet, vokális produkciója túl egysíkúnak, árnyalatok nélkülinek tűnt. Lenszkij szerepében lágyabb, hajlékonyabb tenorhoz szoktunk ugyan, mint Ľudovít Ludháé, de a megbízható, kulturált énekes így is rokonszenves költőt formált meg. Igor Pasek nem tehet róla, hogy Konwitschny aberrált alaknak állította be az ártalmadan Triquet-t, és ugye, egy szörnyeteg nem énekelhet szépen. Elena Ho- ličková meggyőző Larina, Zarec- kij rövid szólamát szép hangon énekelte Mikuláš Doboš. Nagyon jó volt a kórus, a Pavol Selecký vezényelte zenekar a szokott hullámzó formáját hozta. Johannes Leiacker díszlete és kosztümjei tökéletesen illeszkedtek a rendező koncepciójához. Forró hangulatú bemutató volt, a közönség lelkesen ünnepelte a rendezőt. Nem csoda, Konwitschny remek illuzionista, szug- gerál, bűvöl, szinte hipnotizálja az embereket. De a nézőnek nemcsak szeme van, hanem füle is. Az pedig hallja, hogy Csajkovszkij zenéje valami másról szól. Az 1848 előtti Felvidékről szóló, Bécsben kiadott kötet „reálisabb történeti ismereteket” igényelne Megjelent a szeptemberi Irodalmi Szemle LAPAJÁNLÓ Egy bécsi szlavista kutató, Gertraud Marinelli-König gyűjteményes kötetében - amely egy, az Osztrák Tudományos Akadémia gondozta könyvsorozatban jelent meg - meglepő módon az 1848 márciusa előtti korszak felvidéki művelődéstörténeti vonatkozásait villantja fel. A kérdéssel, beleértve a vizsgálat témáit és módszereit, Fried István szegedi egyetemi tanár foglalkozik a folyóiratban megjelent tanulmányában. Kifogásolja a kapcsolattörténeti szempontok háttérbe szorítását, valamint a „nemzeti szempontú” történetírás kísértéseit. Ez utóbbiak közé tartozik, hogy a kutatónő Bratislava példáját emlegeti, holott az egykori szlovák elnevezés a Prešporok volt. A tanulmányíró rendkívül tanulságos módon idézi meg a korabeli tudományos műveket és szerzőket, megállapítva: „Felső-Magyarország/Szlovákia múltja és jelene (...) igényli a reálisabb történeti ismereteket”. A folyóirat közli Milan Rúfus ismert szlovák költő versét (Levél egy asszonyhoz) Pereszlényi Sándor fordításában. Árendás Ildikó, Tóth Elemér, Kulcsár Ferenc, Hudák Katalin és Zirig Árpád szintén versekkel van jelen a lapszámban, Duba Gyula és Sándor Zoltán (Újvidék) pedig a szépprózát képviseli. Gazdag a kínálata a kritikai rovatnak. N. Tóth Anikó Tóth László kötetéről (A boszorkány porszívója) írt, Duba Gyula Reszeli Ferenc Pozsony... Anno... című kötetét mutatja be, Polgár Anikó a groteszk magyarországi és finnországi előfordulásaival foglalkozik egy kiadvány kapcsán, Gyüre Lajos pedig (A sátáni terrorizmus és környéke címmel) Böszörményi József kötetét ismerteti. Érdekes, izgalmas Janek István előadása (eredetileg a helytörténészek tanácskozásán hangzott el), amelyben az 1938-1939 közötti cseh-szlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok és tárgyalások kérdéseit tálja elénk. A szeptemberi lapszámot Vajda Barnabás Krúdy-reneszánsz a Felvidéken című tanulmánya zárja. A folyóiratot a 75 éves Szervátiusz Tibor munkáival illusztrálták. Közli a lap azt a munkatársaknak szóló tájékoztatást is, hogy megváltozott a folyóirat e-mail címe. Az új cím: irodalmiszem- le@nextra.sk (zsolt) XLVIII. feVK. -~1Ó. S/.ÁM / 20QS. SZEPTEMBER O ÁRA 20,- SK J Árendás Ildikó. Tóth Elemér. Kulcsár Ferenc és Hudá* Katalin versei Dóba Gyula: Hsnguiatofc - Áradás Fried Irtván: Fthö-Magywwszág (Szlovákia) a méretűi. elérti periódus béért folyóirataiban Polgár Au Gy Milan Rúfus: Levél egy asszonyhoz Megkésett búcsú Németh Istvántól Č8B töltő küzdelme — immagaňt A biedermeier megnyilvánulásai az európai irodalmakban Sándor Zoltán: Három szoba Pozsony... Aano... Polgár Anikó: Emberfej. lónyak és tarka szárnyak Győré I jjov A globalizálódó világ gondjairól IRODALMI SZEMLE 2005 9 IRODALOM ľl KRITIKAQTÁRSADALOMTUDOMÁNY