Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-21 / 218. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 21. RÖVIDEN Phenjan megint visszatáncolt Szöul. Észak-Korea nem mond le atomfegyver-prog­ramjáról, amíg az USA nem szállít neki könnyűvizes atom­reaktorokat - közölte tegnap Phenjan, megkérdőjelezve az atomprogramjának leállításá­ról előző nap kötött megálla­podásban vállalt kötelezettsé­geit. Megfigyelők szerint ez súlyosan aláássa annak a két éve tartó tárgyalássorozat után, hétfőn megszületett nyi­latkozatnak a hitelét, amely­ben Phenjan vállalta: lemond valamennyi nukleáris prog­ramjáról és mielőbb visszatér az atomsorompó-egyezmény- hez. (MTI) Nagy pofon Juscsenkónak Kijev. Elutasította az ukrán parlament tegnap a Viktor Juscsenko államfő által java­solt miniszterelnök-jelölt, Jurij Jehanurov megbízatásának megerősítését. Juscsenko je­löltje 223 támogató szavazatot kapott a 450 fős kijevi törvény- hozásban, hárommal keveseb­bet a szükségesnél. Az államfő a hónap elején korrupció vád­ja miatt menesztette Julija Timosenko miniszterelnököt és kormányát. (MTI) Jehanurov még 60 napig ügyvezető kormányfő ma­radhat (Képarchívum) Melegek nem lehetnek papok Vatikánváros. XVI. Bene­dek pápa jóváhagyását adta arra az új vatikáni dokumen­tumra, amely kimondja: ho­moszexuális hajlamú férfiak semmilyen körülmények kö­zött sem lehetnek papok. Ezt a kath-net katolikus internetes magazin jelentette egy ameri­kai hírügynökségre hivatkoz­va. (MTI) Ágoston Gabriella szabadlábon Belgrad. Öthavi fogva tar­tás után szabadlábra helyez­ték Ágoston Gabriellát, a sza­badkai önkormányzat volt jegyzőjét. Az ügyvédnőt, akit tavaly a magyarverések kár­vallottjainak jogi képviseletére kért fel a VMSZ, hétfőn dél­után engedték szabadon, in­doklás nélkül. A szabadkai ke­rületi bíróság egyben vádat emelt ellene amiatt, hogy 1997-ben jegyzőként szerző­dést kötött a Subiro vállalattal központi garázs építésére, amely nem készült el, noha az önkormányzat közel 1,6 millió dinárt költött erre. Ágoston szerint a gyanúsítás és a vád alaptalan, mert a Subiro elis­merte a tartozást, s folyamat­ban van a kárrendezés. (MTI) Carla Del Ponte titkos, ám eredménytelen felhívásokkal fordult a Szentszék vezetőihez, közvetlenül XVI. Benedek pápához is Állítólag a Vatikán bújtatja Gotovina horvát tábornokot Carla del Ponte és Gotovina tábornok (Képarchívum) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A római katolikus egyház és a vatikáni hierarchia rejtegeti a háborús bűnök gya­nújával körözött Ante Gotovina horvát tábornokot a hágai Nem­zetközi Törvényszék főügyészé­nek tegnap Londonban megje­lent nyilatkozata szerint. Caría Del Ponte a The Daüy Telegraph-nak azt mondta: úgy tudja, Gotovinát egy horvátor­szági ferences kolostorban búj­tatják. A Vatikán valószínűleg „néhány nap alatt pontosan ki tudná deríteni”, hogy a körözött tábornokot a nyolcvan horvát kolostor közül melyikben rejte­getik. Az egykori Jugoszlávia hábo­rús bűnöseinek felelősségre vo­nására alakult törvényszék fő­ügyésze azonban saját elmondá­sa szerint a hallgatás falába ütkö­zik a Vatikán részéről, és ez rend­kívüli csalódottsággal, sőt római katolikusként kétszeres csaló­dottsággal tölti el. A legnagyobb brit konzervatív napilap szerint Del Ponte azután határozta el értesülésének nyil­vánosságra hozatalát, hogy hó­napokon át titkos, ám eredmény­telen felhívásokkal fordult a Vati­kán vezető tisztviselőihez, sőt közvetlenül magához XVI. Bene­dek pápához. Del Ponte azt mondta a The Daily Telegraph- nak, hogy a Vatikán minden együttműködést elutasít, s Gotovinát a katolikus egyház vé­delmezi. A főügyész júliusban személyesen utazott Rómába, hogy értesülését megossza a Va­tikán külügyminiszterével, Gio­vanni Lajolo érsek azonban el­utasította a segítséget, azzal az érvvel, hogy „a Vatikán nem ál­lam, így nincs nemzetközi kötele­zettsége arra, hogy segítsen az ENSZ-nek háborús bűnösök fel­kutatásában”. Carla Del Ponte a lapnak azt mondta: a Vatikánban közölték vele, nincs hírszerzé­sük, „ezt azonban én nem hiszem el ... szerintem a katolikus egy­háznak van a legfejlettebb hír­szerző szolgálata”. Gotovinát legalább 150 szerb civil megölésének és 150-200 ezer szerb erőszakos kitelepítésé­nek vádjával keresik. A The Daily Telegraph szerint februárban Gotovinának a horvát hírszerzé­sen belül dolgozó szövetségesei a háborús bűnügyeket vizsgálók közül többet a brit külső hírszer­zés (MI 6), illetve az amerikai hír­szerzés tisztjeként neveztek meg. Nagy-Britannia a következő hó­napban sikeres kampánnyal elér­te, hogy ne kezdődjenek meg a tervezett időben az EU-csatla- kozási tárgyalások Horvátor­szággal - áll a tekintélyes brit napüap cikkében. Először vállalta az al-Kaida a júliusi londoni merényletek elkövetését Terroristák főpróbája London/Dubaj. Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat követte el a félszáz ember­életet követelő július eleji londoni robbantásos me­rényleteket - közölte Ajmán az-Zavahiri, a terrorhálózat második számú vezetője egy arab nyelvű műholdas tévéadón sugárzott videó- üzenetben. ÖSSZEFOGLALÓ Az al-Kaida most először vállalta közvetlenül, hogy emberei hajtot­ták végre a véres merényleteket. Az al-Dzazírában bemutatott felvéte­len Zavahiri kijelentette: az al­Kaida a londoni támadást a brit ar­rogancia, illetve a brit keresztesek­nek a muzulmán nemzet ellen több mint száz éve tartó agressziója mi­att követte el. A videoüzenetet an­gol nyelvű feliratozással is ellátták készítői. Főpróbát tartottak a júliusi lon­doni merényletsorozat elkövetői néhány nappal a robbantások előtt - közölte tegnap a Scotland Yard, térfigyelő kamerákkal készített új felvételeket nyilvánosságra hozva. A négy merénylő közül hárman jú­nius 28-án - csakúgy, mint a me­rénylet napján, július 7-én - a Lon­dontól északra fekvő Lutonból vo­nattal a londoni King's Cross vasút­állomásra utaztak, és valószínű, hogy az ugyanitt lévő metróállo­másról bejárták a kilenc nappal ké­sőbbi metrómerényletek kiszemelt helyszíneit. Az új felvételeken a há­rom metrórobbantó terrorista, Shehzad Tanweer, Germaine Lind­say és Mohammad Sidique Khan látható a King’s Cross állomáson; a negyedik, Habib Hussain, aki egy emeletes autóbuszt robbantott fel, nem. A Scotland Yard nem közölte ennek okát. A merénylők az új felvételek ta­núsága szerint a főpróbán is háti­zsákot viseltek. A terrorellenes ügyosztály parancsnoka, Peter Clarke elmondta: összesen 80 ezer, zárt láncú kamerával készített fel­vételt fésültek át, mire megtalálták ezeket a kockákat. Szakértők sze­rint a terroristák felderítő akciója az 56 áldozatot követelő támadás alapos szervezettségére utal. The Times: a Dél-Irakban újabban fellángolt erőszak mögött Irán áll Britek súlyos bászrai incidense MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Az iraki rendőrség mi- licistáknak adta át az előző nap Bászrában elfogott két brit kato­nát, ezért vált szükségessé a kato­nai erővel végrehajtott mentőak­ció. Ezt tegnap mondta a rajta­ütést vezénylő brit tiszt. A két, egyes hírek szerint arab álruhába öltözött brit katonát, akik a londoni sajtó szerint a brit hadsereg titkos elit egységének, az SAS-nek a tagjai voltak, iraki beszámolók szerint azután vették őrizetbe, hogy rálőttek iraki rend­őrökre. John Lorimer dandártá­bornok, a helyi brit erők parancs­noka tegnap a BBC-nek elmond­ta: a vezénylete alatt álló egység, amely felvonult a dél-iraki város rendőrségi fogdájához, értesülé­seket kapott arról, hogy a két brit katonát „milicista elemeknek” ad­ták át. Ezután ő meghozta azt a nehéz döntést, hogy a brit alaku­lat - amelynek a tömeg nekitá­madt, és egy harckocsiját felgyúj­totta - hatoljon be a fogdába, és kutassa azt át. A katonákat ott va­lóban nem találták meg; ezután mentőakció kezdődött, amelynek során egy másik bászrai épület­ben rábukkantak a két elfogott katonára. A brit védelmi tárca is megerő­sítette: az elfogott katonákat a brit hadsereg síita milicisták őri­zetéből szabadította ki. John Reid védelmi miniszter azt mondta, „az iraki rendőrség nem mutatott kellő együttműködést” a brit had­sereggel az ügyben. A tárca szóvi­vője tegnapi hivalos nyüatkozatá- ban elismerte: a bászrai rendőr­séghez felvonult brit erők egy Warrior típusú könnyű harckocsi­ja lerombolta a fogda épületének kőkerítését. A szóvivő előzőleg még azt állította, a brit hadsereg „soha nem szervezne meg vagy engedélyezne olyan börtönszaba- dítási akciót, amilyen a sajtójelen­tésekben szerepel”. A The Times szerint az az inci­dens, amelyben a tömeg felgyúj­tott egy brit harckocsit, csak az el­ső, még kis erővel megkísérelt, de a felhecceit helyiek által vissza­vert szabadító akció lett volna. A lap szerint a második brit katonai felvonulás már szervezettebb volt: a fogda elleni támadás előtt lezárták a környékbeli utcákat, és a brit erők körbevették a rendőr­ségi épületet. A lap úgy tudja, a brit illetékesek bizonyosak abban, hogy a Dél-Irakban újabban fel­lángolt erőszak mögött Irán áll. Teherán valószínűleg ezzel bosz- szulja meg az iráni nukleáris programmal szembeni egyre ke­ményebb brit álláspontot. A The Times szerint a bászrai rendőrsé­get Moktada asz-Szadr, a tavalyi dél-iraki felkelést kirobbantó síita milíciavezér hívei ellenőrzik. Pedofil visszaélések eltussolásával vádolják Mentesség a pápának MTI-HÍR Róma. Az amerikai kormány kö­zölte egy texasi bírósággal, hogy mentességet kell adni XVI. Bene­dek a pápának egy perben. Ebben három papnövendék szexuális zak­latásával összefüggésben a történ­tek eltussolására szőtt „összeeskü­véssel” vádolják. Peter Keisler, az igazságügy-minisztérium helyettes államtitkára hétfőn arról tájékoz­tatta a bíróságot, hogy a pápát műit államfőt immunitás illeti meg. Az államtitkár szerint egy üyen per le­folytatásának engedélyezése „ösz- szeegyeztethetetlen lenne az USA külpolitikai érdekeivel”. Már II. Já­nos Pál pápa ellen is indítottak ke­resetet hasonló váddal 1994-ben, s akkor is hasonló indoklással tagad­ták meg az engedélyt a per lefolyta­tásától. A jelenlegi pápát, Joseph Ratzin- ger volt bíborost abban a perben nevezték meg alperesként, amelyet három férfi indított egykori szemi­náriumi vezetője, a kolumbiai szü­letésű Juan Carlos Patino-Arango ellen, aki állításuk szerint az 1990- es évek közepén Houstonban, a Szalézi Szent Ferenc-templomban szexuálisan molesztálta őket. Ők azzal vádolják Joseph Ratzingert, hogy még bíborosként, a Vatikán hittani kongregációjának vezetője­ként „összeesküvést szőtt Patino- Arango bűntetteinek eltussolására és arra, hogy kibújhasson a felelős­ségre vonás alól”. Tart a patthelyzet, folyik a találgatás Csalódott németek ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A németek több mint két­harmada csalódott, rendkívül elé­gedetlen a vasárnapi választások eredményével. A tegnap közzétett felmérés szerint csak 23 százalék mondta azt, hogy elégedett a vok­solás kimenetelével, bár még min­dig nem tudni - és valószínűleg még egy ideig így is lesz hogy Gerhard Schröder vagy pedig An­gela Merkel alakíthat-e kormányt, esetleg új választásokat kell tarta­ni. Arra a kérdésre, mely pártokat látnák szívesen kormányon, a vá­laszadók egyharmada támogatta a szociáldemokrata-keresztényde­mokrata nagykoalíció gondolatát. Angela Merkel CDU-elnök hol­nap akatja megkezdem az első hi­vatalos tárgyalásokat a lehetséges kormánykoalícióról. A CDU és a CSU elsőként a hagyományos part­nerrel, a liberális FDP-vei ül tárgya­lóasztalhoz, majd pedig Schröder kancellár eddig kormányzó pártjá­val, az SPD-vel. A csütörtöki idő­pont nem véletlen, hiszen Merkel még előtte újraválaszttatta magát a CDU parlamenti frakciójának veze­tőjévé. A frakcióbeli szavazástól azt várta, hogy megmutatja, milyen tá­mogatottságot élvez saját pártján belül. Sokan ugyanis őt teszik fele­lőssé, amiért a CDU elenyésző, csu­pán 3 mandátumos győzelmet ara­tott az SPD felett. Németországban ezekben a na­pokban nemzeti sport lett a találga­tás, a féltucatnyi kormánykoalíciós lehetőség előnyeinek és hátrányai­nak taglalása. A liberális FDP elnö­ke újfent visszautasította a szociál­demokraták koalíciós közeledését. Guido Westerwelle levélben közöl­te Franz Münteferinggel, az SPD el­nökével, hogy nem kíván puhatoló­zó megbeszélésekbe bocsátkozni koalíciós lehetőségekről. „Mivel az SPD nem kapott a választóktól megbízást kormányalakításra, nem fogadjuk el az Ön meghívását fel­mérő megbeszélések folytatására, az FDP politikaváltást akar, ezért a CDU/CSU-val fog tárgyalni, s nem az SPD-vel” - írta Westerwelle. Le­vele azért figyelemre méltó, mert a szociáldemokraták egyik forgató- könyve szerint egy szociáldemok- rata-zöld-liberális koalícióban megtestesülhetne a szociáldemok­raták kormányzási igénye. A környezetvédők viszont a má­sik oldalt utasítják el, ezért egyelő­re a CDU/CSU-FDP-zöldek koalí­ciónak sincs nagyobb realitása. Egyes megfigyelők szerint mindez a nagykoalíció irányába terelgeti a politikusokat, bár egyelőre fennáll a patthelyzet, hiszen mindkét nagy párt igényt tart a kormányalakítás­ra, illetve a kormányfői posztra. Némi élénkséget vitt a patthely­zet okozta kábultságba a Bild teg­napi híre. Egy magát megnevezni nem akaró SPD-vezető állítólag azt mondta a lapnak, Schröder hajlan­dó lenne feladni kancellári ambíci­óit, ha Merkel ugyanezt teszi. A lap szerint bármely más konzervatív politikus lehetne kancellárjelölt, például Edmund Stoiber CSU- elnök és bajor kormányfő, esetleg Christian Wulff, Alsó-Szászország miniszterelnöke. (TASR, SITA, m) Égő katona menekül a tömeg által felgyújtott brit harckocsiból (Reuters-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents