Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-20 / 217. szám, kedd

10 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 20. gazdasági hírmorzsák Tátrai tigris, pannon puma Frankfurt. „Ha Szlovákia azt mondja, hogy ő a tátrai tigris, ak­kor Magyarország a pannon pu­ma” - jelentette ki Kóka János magyar gazdasági miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung­ban. Elismerően nyilatkozott Szlovákia felzárkózásáról, ám szerinte figyelembe kell venni, hogy Magyarország lényegesen magasabb gazdasági alapról kí­sérli meg az ugrást az euróöveze­ti szint felé. Szerinte Magyaror­szág a régió vezető gazdasági központja, tavaly 3,4, idén 4 mil­liárd euró értékű közvetlen beru­házást vonz. (MTI) Kevesebb utas, nagyobb nyereség Losonc. A Losonci Autóbusz­közlekedési Vállalat tavaly 1,7 millió koronára növelte a nyere­ségét a 2003-as 132 ezer koroná­ról. Bevételei ugyanekkor csak­nem 6%-kal, 517,1 millió koro­nára nőttek. Miroslav Morháč vezérigazgató szerint a nyereség a csipkártyás fizetési rendszer bevezetésének, valamint a 63,4 milliós megyei és 4,9 milliós vá­rosi dotációnak köszönhető. A magasabb árak miatt ugyanak­kor csaknem 9%-kal, 16,9 millió­ra csökkent az utasszám, (SITA) A VW bezárhatja spanyol Seat-gyárait Wolfsburg. A német Volks-, wagen konszern vezetése felve­tette, hogy bezárja a csoporthoz tartozó spanyolországi Seat gyá­rat, ha nem növekszik az értéke­sítés. Néhány hete még azt ter­vezte, hogy a Martorellben lévő gyárában 10%-kal csökkentik a munkaidőt és a béreket. Az év első nyolc hónapjában 5%-kal, 257 ezerre csökkent a Seat el­adása Európában az egy évvel korábbihoz képest, (m, t) Drágábban szállít a České Aerolínie Prága. A České Aerolínie (ČSA) az európai járatain októ­ber elsejétől emeli az utasok által fizetett üzemanyag-hozzájáru­lást, ami 12 euró, nagyjából 460 korona lesz. A távolsági járato­kon ez 10 euróval, 38 euróra nö­vekszik, a belföldi járatokon ilyen díjat nem szednek. (TASR) Kappa: ír-holland papíripari frigy Párkány. A párkányi papír­gyár tulajdonosa, a holland Kap­pa Packaging és az ír Jefferson Smurfit papíripari társaságok bejelentették a fúziójukat. A két cég közösen 23 európai és 9 dél­amerikai országban van jelen, összesen 43 ezer embert foglal­koztatva. Együttes bevételeik ta­valy elérték a 7,6 milliárd eurót. A párkányi papírgyár vezetése örül a döntésnek, hiszen ennek köszönhetően több cég számára szállíthatják majd papíripari fél­kész termékeiket, (ú) 50 fillérrel olcsóbb a benzin Pozsony. A múlt heti egy ko­ronás csökkentés után a Slovnaft mától további 50 fillérrel viszi lejjebb a benzin árát, a gázolaj ára nem változik. A vállalat to­vábbra sem jelenti be előre az ár­változást, arra hivatkozva, hogy az egyes régiókban különböző áron vásárolható meg kútjain az üzemanyag. (TASR) MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Ár folyam EMU - euró Anqolfont Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 38,451 Len gyei zloty 57,076 1,315 5,155 26,827 Svéd korona 28,419 Sváj ti frank USA-dollár 9,866 Maqyarforint(lOO) 15,618 4,123 Szlovén tollár (100) 16,056 24,803 31,671 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volks bank 37,43-39,43 30,82-32,48 1,29-1,35 14,97-16,27 OTP Bank 37,42-39,38 30,78-32,49 1,28-1,35 15,05-16,21 Postabank 37,48-39,42 30,90-32,44 1,29-1,35 13,82-17,42 SzL Takarékpénztár 37,41-39,33 30,74-32,35 1,28-1,35 14,92-16,32 Tatra banka 37,42-39,42 30,82-32,46 1,28-1,34 15,00-16,24 UniBanka 37,44-39,40 30,84-32,45 1,28-1,35 15,23-16,03 Általános Hitelbank 37,44-39,44 30,80-32,45 1,28-1,35 15,05-16,21 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A magas üzemanyagárak elsődleges inflációemelő hatása régiónkban Szlovákiában lehet a legnagyobb Olajsokk érheti Közép-Európát A vezető olajexportálók bécsi tanácskozásuk eredményeként várhatóan még jobban megnyitják az olajcsapot (Reuters-félvétel) Pozsony/Prága/Varsó/Bu- dapest. Az utóbbi hóna­pokban rengeteg szó esik a világpiaci kőolajárak ala­kulásáról. Arról már csak ritkán hallhatunk, hogy a drámai olajár-emelkedés hogyan érintheti a visegrá­di országokat. Ennek rövid áttekintéséhez a HVB pénz­intézet elemzőinek friss anyagát hívjuk segítségül. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elemzés arra műtat rá, hogy Szlovákia, Magyarország, Csehor­szág és Lengyelország olajárakkal szembeni régiós érzékenysége na­gyobb, mint ami az Európai Unió 15 régi tagállamában jellemző. A fekete arany árának történelmi ma­gasságokba emelkedése a gazdasá­gi növekedés tekintetében várható­an a lengyel gazdaságot érintheti a leginkább kedvezőtlenül, míg az olajár-emelkedés másodlagos hatá­sai legerősebben Szlovákiában je­lentkezhetnek. Az Európai Unió pénzügyminiszterei ugyanakkor a legutóbbi találkozójukon egysége­sen nemet mondtak az olajár-emel­kedés kedvezőtlen (lakossági) ha­tásainak adócsökkentésekkel való tompítására. Érvelésük szerint a helyzetet egyrészt az oldaná meg, ha a kitermelők több olajat hozná­nak a felszínre, illetve a dinamiku­san emelkedő profitjukból a feldol­gozói, finomítói kapacitásaikat bővítenék. A közös elhatározás ellenére az EU számos tagállamában olyan döntések születtek, vagy olyan tö­rekvések mutatkoznak, amelyek el­térő formában, de a lakosságra gya­korolt kedvezőtlen hatásokat igye­keznek tompítani. Ilyen pl. az a len­gyel döntés, miszerint szeptember 15-től csökkent az üzemanyagokat terhelő fogyasztási adó, vagy az a magyar döntés, amely lehetővé te­szi, hogy október 1-től az eddigi 25- ről 20%-ra csökkenjen az üzem­anyagok ÁFA-tartalma. Noha az utóbbi napokban vala­melyest estek a világpiaci kőolajá­rak a nominális értelemben vett tör­ténelmi csúcsokhoz képest (70 dol- lár/hordót meghaladó ár), a leg­több elemzés, szakértői jóslat azt vetíti előre, hogy az olajárak tartó­san magasabb, és ingadozóbb ár- szintjére lehet felkészülni. Szep­tember elején jelent meg a 30 ipari­lag legfejlettebb államot tömörítő OECD jelentése, melyben a szerve­zet aggodalmát fejezte ki az olajá­rak kritikusan magas szintje miatt. A szervezet főközgazdásza szerint az olajár-robbanás akár az 1970-es és 80-as években tapasztalthoz ha­sonló sokkhatással is járhat a világ- gazdaság egészére nézve. Szlovákiában a nemrég bejelen­tett gázáremelés, az üzemanyagok magas súlya az inflációs kosárban, a magas fajlagos energiafogyasz­tás, valamint a jelentős olajfo­gyasztás mind arra utalnak, hogy az olajár-robbanás elsődleges inf­lációemelő hatása a legnagyobb lehet a régióban. A belső kereslet által fűtött növekedés, a viszony­lag feszes munkaerő-piaci, ugyan­akkor expanzív monetáris muta­tók arra utalnak, hogy az olajár- robbanás másodlagos hatásainak megjelenése az inflációban szin­tén viszonylag nagy. Amennyiben az ország valóban be szeretne lép­ni az eurózónába, akkor a jelenle­ginél szigorúbb monetáris feltéte­lek lennének szükségesek. Ez egy­részt az erőteljesebb koronafelér­tékelődés segítségével, vagy a je­lenleginél magasabb kamatlábak segítségével érhető el. Csehországban az elsődleges inflációbegyűrűzési kockázat ala­csony, bár az olajfogyasztás még mindig viszonylag magas. Legin­kább a termelői árindex felőli ár­nyomás, illetve a versenyképessé­gi romlás az olajárak felől a legfőbb fenyegetés. Magyarorszá­gon a kormány az üzemanyagok esetében ugyan ÁFA-csökkentést jelentett be, ennek ellenére az olajárak inflációemelő kockázata jelentős. Figyelembe kell ugyan­akkor venni, hogy a magyar gaz­daság olajfogyasztása régiós összehasonlításban viszonylag alacsony, ami enyhébb versenyké­pesség-romlást vetít előre a ver­senytársakhoz képest. Lengyelor­szágban elsődleges hatásként a fogyasztói és termelői árindex­emelkedés a régióban a legin­kább visszafogott lehet. Ennek okai, hogy az olajfogyasztás ala­csony, a fogyasztási adó csök­kent, és az üzemanyagok, illetve a szállítási díjak viszonylag ala­csony súlyt képviselnek az infláci­ós kosárban, (portfolió, MTI, s) Az OPEC dönthet a nagyobb olajexportról Bécs. Tegnap elkezdődött a Kőolajexportáló Országok Szervezeté­nek (OPEC) kétnapos ülése, melyen politikai nyomásra várhatóan megvitatják a kitermelés napi 500 ezer vagy 1 millió hordóval (1 hor­dó 159 liter) történő emelését. A tárgyalás eredményeit ma délután teszik közzé. Egyes elemzők szerint az OPEC tagországai általában már jelenleg is teljesítőképességük határán termelnek, egyedül Sza- úd-Arábiának vannak még fölös kapacitásai: jelenlegi 9,5 millió hor­dós napi kitermelését 11 millióra lenne képes növelni. (PF, HVG) A Právo a komoly és jelentős példányszámú országos lapok közül az egyetlen, amely csak cseh kézben van Megerősítette piaci pozícióit a bulvársajtó KOKES JÁNOS Prága. Az öt legnagyobb cseh­országi lapkiadó vállalat közül 2004-ben három volt nyereséges, míg kettő veszteséget könyvelt el. A legolvasottabb cseh politikai napilapot, a mintegy 300 ezer pél­dányban megjelenő Mladá fronta Dnest és néhány más lapot kiadó Mafra tavalyi adózás előtti nyere­sége 217,3 millió korona volt, ami 44,6%-kal több, mint 2003-ban. A14 regionális megyei lapot meg­jelentető Vltava-Labe-Press kiadó 104,2 millió koronás nyereséget könyvelt el, míg 2003-ban a nye­resége csak 252 ezer koronára rú­gott. A Hospodáŕské Noviny című gazdasági, politikai napilapot (65 ezer példány), valamint több mint egy tucat más gazdasági újságot megjelentető Economia kiadó nyeresége 95,055 millió korona volt, ami 51,7%-kal nagyobb, mint 2003-ban. A Lidové Noviny kiadó, amely a Lidové Noviny konzervatív lapot (70 ezer pél­dány) jelenteti meg, tavalyi vesz­tesége 49,3 millió koronát tett ki. A Borgis kiadó, amely a Právo na­pilapot (195 ezer példány) jelen­teti meg, 5,9 millió koronás vesz­teséget könyvelt el. Egy évvel ko­rábban, 2003-ban a veszteség 1,4 millió korona volt. A Právo a ko­moly és nagy példányszámú or­szágos napilapok közül az egyet­len, amely teljes mértékben cseh kézben van. Cseh kézben van még a kisebb példányú kommunista Haló Noviny is. A kimutatások szerint 2004-ben 2%-kal csökkent a napilapok forgalma. A komoly napüapok többségének példány­száma mérsékelten csökkent, míg a bulvárlapoké 10 százalékkal emelkedett. A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2005. szept. 18-tól) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČS0B 0,10-0,40 0,30-0,90 0,40-1,00 0,40-1,00 0,60-1,10 0,75-1,35 0,10 Banka Slovakia 0,60 1,00 1,40 1,60 1,80­0,10-0,50 HVB Bank Slovakia 0,85-1,05 1,05-1,45 1,40-1,60 1,40-1,60 1,35-1,55 1,15-1,35 0,10 OTP Bank 0,50 1,00-1,30 1,10-1,40 1,25-1,50 1,25-1,50 1,25-1,50 0,00-0,75 Istrobanka 0,60-0,80 1,00-1,30 1,25-1,55 1,20-1,50 1,20-1,50 1,20-1,50 0,15 Ľudová banka 0,45 0,50-1,00 0,60-1,10 0,70-1,20 0,80-1,30 1,10-1,60 0,20-0,80 UniBanka 0,70-0,80 0,75-0,90 0,80-1,00 0,80-1,05 0,85-1,10 individuális 0,10 Dexia banka­0,80-1,10 1,00-1,20 1,00-1,40 1,00-1,40 1,00-1,60 0,10 Tatra banka­0,50-0,70 0,70-0,90 0,80-1,00 0,80-1,00­0,30 Slovenská sportolna­0,70-1,10 0,80-1,20 1,00-1,40 1,10-1,40 1,65 0,20-1,20 Všeobecná úverová banka­0,25-1,15 0,40-1,20 0,45-1,30 0,50-1,35 1,75 0,10-1,00 Poštová banka 0,80 0,80-1,10 0,90-1,20 1,00-1,30 1,10-1,40 1,20-1,50 0,10-0,20 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2005. szept. 18-tól) Bank 3 hónap Felmondási határidő 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap Felmondási idő 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 0,90 1,00­1,00­­0,10 Banka Slovakia 1,15 1,25­1,35­1,50 0,20 OTP Bank 1,20 1,30 1,30 1,45­1,40 0,55 Istrobanka 1,20 1,30 1,30 1,50­1,55 0,50 Ľudová banka 0,80 0,90­0,90­1,45 0,40 UniBanka­1,10- ■ 1,20 1,20 1,20 0,30 Poštová banka 1,00 1,10­1,20­1,30 0,10 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,00­1,00 0,40 Tatra banka­­­­­­0,50 Slovenská sporitefňa 0,80-1,20 1,00-1,40­1,10-1,40­1,65 0,10 Všeobecná úverová banka 1,05 1,15­1,20­0,95 0,10

Next

/
Thumbnails
Contents