Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-19 / 216. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 FIGYELŐ THE TIMES Sáron nem megy Londonba, mert fél, hogy őrizetbe veszik. Az izraeli kormányfőt Tony Blair az ENSZ-csúcson hívta meg. Sáron azonban - felidéz­ve, hogy nemrég a brit hatósá­gok őrizetbe akartak venni egy izraeli tábornokát háborús bű­nök vádjával - úgy válaszolt: Doran Almoghoz hasonlóan ő is sok évig szolgált az izraeli se­regben, és ő is tábornok. Al- mogot a minap a Scoland Yard várta a londoni repülőtéren. Egy emberi jogi csoport jelen­tette fel, azzal a váddal, hogy egysége 2002-ben 59 palesztin házat rombolt le Gázában. Ám a londoni izraeli katonai attasé értesítette őt, ezért nem szállt ki, hanem hazarepült.- Ez teljesen normális, uram. Emelkednek az árak, emelkedik a vérnyomása. (Ľubomít Kotrha rajza) Az emberi jogi bizottságban olyan államok is voltak, amelyeket az emberi jogok megsértése miatt bíráltak ENSZ-csúcs szerény eredménnyel Messze elmaradt a várako­zásoktól az ENSZ pénteken véget ért jubileumi csúcs- találkozója. MTI-HÁTTÉR A világszervezet történetének legnagyobb állam- és kormányfő­találkozójának végén a résztve­vők az ENSZ jövőjéről és fejlődé­séről szóló záródokumentumot fogadtak el, amelyben egyebek között szó van a szegénység és a terrorizmus leküzdéséről és a vi­lágszervezet reformjáról. A mintegy 40 oldalas záródoku­mentum minimális kompromisz- szumnak tekinthető, számos vitás pontban megmaradt a merész megfogalmazásoknál. A szerény eredmény ellenére a tagállamok egyes képviselői bizakodásuknak adtak hangot, hogy a záródoku­mentum új impulzusokat ad a vi­lágszervezetnek. Az alábbiakban ismertetjük a dokumentum főbb pontjait. FEJLŐDÉS. Megerősítették az öt évvel ezelőtt elhatározott mil­lenniumi célokat, amelyek egye­bek között előirányozzák, hogy 2015-ig a felére kell csökkenteni a világ szegényeinek számát, min­den embernek képzési minimu­mot kell nyújtani, és meg kell állí­tani az AIDS terjedését. A tagál­lamoknak konkrét lépéseket kell tenniük avégből, hogy a fejlesztési segélyekre elkülönített kiadásai­kat hazai össztermékük 0,7 száza­lékára emeljék. EMBERI JOGI TANÁCS. Az ed­digi, sokat bírált emberi jogi bi­zottság helyébe egy emberi jogi ta­nács lép. A testület feladatairól és jövőbeni tagjairól szóló döntése­ket a tagállamok elhalasztották. Az eddigi emberi jogi bizottság­ban olyan államoknak is nagy be­folyásuk volt, amelyek az emberi jogok megsértése miatt maguk is bírálatok célpontjaivá váltak. BÉKEBIZOTTSÁG. Az újonnan létrehozandó grémium feladata az lesz, hogy a béke megszilárdítá­sában segítsen a háborúk befeje­ződése után a válságövezetekben. Egyelőre nem dőlt el, hogy a bi­zottságot alárendelik-e a Biztonsá­gi Tanácsnak vagy a Közgyűlés­nek. A BT-ben az ipari országok­nak, a Közgyűlésben viszont a fej­lődő államoknak van meghatáro­zó befolyásuk. VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG. A Kanada által pártolt elképzelés szerint a tagországok beavatkoz­hatnának népirtás és háborús bű­nök elkövetése esetén. Leegysze­rűsödne a beavatkozásról hozan­dó döntés, ha polgári személyek üldözéséről van szó egy adott or­szágban. Kofi Annan főtitkár a népirtások és etnikai üldözések el­leni védelmi kötelezettséget a csúcstalálkozó egyik fő vívmánya­ként üdvözölte. TERRORIZMUS. A tagállamok elítélik a terrort „annak minden formájában és megnyilvánulásá­ban, függetlenül attól, hogy ki, hol és milyen céllal gyakorolja”. A do­kumentum azonban nem határoz­za meg a terrorizmus fogalmát. Kofi Annan és a nyugati országok követelték a polgári személyek el­leni támadások elítélését. AZ ENSZ KÖZIGAZGATÁSI RE­FORMJA. Ellenőrző hatóságokat állítanak fel, és megkönnyítik a külső vizsgálatokat. Az ENSZ-fő- titkár hatalmi jogköreire vonatko­zó döntéseket azonban elhalasz­tották. Eredeti elképzelés szerint a főtitkár jogot kapott volna a veze­tő tisztségviselők leváltására és a prioritások kijelölésére. A BIZTONSÁGI TANÁCS RE­FORMJA. A dokumentumban csak arról esik szó, hogy a tárgyaláso­kat folytatni kell. Az év végéig az ENSZ-Közgyűlésnek meg kell vizsgálnia, hogy hol tartanak az ezzel kapcsolatos munkálatok. Kanada és Indonézia mély csaló­dásának adott hangot a BT elmu­lasztott reformja miatt, Macsi- mura Nobutaka japán külügymi­niszter pedig jelezte, hogy orszá­ga fontolóra veszi kivonulását a négyek csoportjából (G4), mely­nek tagjai - Japán, Németország, Brazília és India - a maguk és még két afrikai állam állandó BT-tag- sága mellett kardoskodnak. A cso­port törekvései elsősorban az Egyesült Államok és Kína ellenál­lásán hiúsultak meg. LEVÉLBONTÁS Önkormányzatok kereszttűzben Érdeklődéssel olvastam Gál Gá­bor parlamenti képviselő nyilatko­zatát az Új szó szeptember 8-i szá­mában a „Miért ne ellenőrizze a számvevőszék az önkormányza­tot?” című írásban. Válasza igazi diplomatára vallott. Látszott, té­mát ismerő szakember válaszát ol­vasom. Érvelése jogilag megalapo­zottnak tűnt, mert alkotmányos problémát jelenthet a demokrácia egyik alappillérének ellenőrzése a központi hatalom által. Ilyen már volt itt. Másik válaszát kicsit sántí- tónak és inkább a bulvárlapok által felfújt, országos méretűvé duzzasz­tott polgármesterek boszorkányül­dözésének tartom. A szlovák törvényhozás egyik legjobb, leghaladóbb és legdemok­ratikusabb törvénye az önkor­mányzatokról szóló 369/1990 Zb. törvény, amely megalapozta a de­mokratizálódási folyamatot és ma is, módosításokkal ugyan, de alfája és ómegája önkormányzatainknak. A törvényhozás a nyugati demok­ráciák tapasztalatai alapján már akkor beépítette a belső ellenőr szerepét. Ez az elem az alaptörvény tavalyi módosítása után is - bővítve az ellenőr feladatainak körét - megmaradt. A képviselő úr tapasztalatai sze­rint ott, ahol az ellenzék jelöli az el­lenőrt, a rendszer jól működik. Állí­tása szerint gond általában az egy­színű társaságnál van. Tapasztala­taim szerint viszont gond ott jelent­kezik, ahol az önkormányzatok a régi praktikákat alkalmazva, szak­embernek aligha nevezhető sze­mélyt szavaznak meg e posztra. A magára, szakmai tudására és be­csületére valamit is adó belső ellen­őr a mai törvények „keménysége” mellett nem engedheti meg magá­nak, hogy valaki vagy valakik hasz­nára tévedjen, törvény- és költség- vetési fegyelemsértés felett szemet hunyjon. A „régi szép időknek” végleg vége, amit bizony néhány önkormányzati képviselő nehezen ért meg, s továbbra is nyomást pró­bál gyakorolni az ellenőrökre. Épp itt mutatkozik meg a szakmaiság kérdése és az ellenőr gazdasági függetlensége azoktól, akiket ellen­őriz. De az önkormányzatról szóló törvényben nemcsak ez az egy el­lenőrzési mechanizmus van beépít­ve, ott a képviselői bizottságok, szakemberekkel bővítve, valamint a belső pénzügyi ellenőrzésről szó­ló törvény. Tehát a rendszer adott. Viszont mindig voltak, vannak és lesznek ügyeskedők, akik visszaél­nek még a legjobb törvénnyel is. A képviselő felveti, mindent meg kell tenni, hogy a községek jól gaz­dálkodjanak. Megjegyezném, ha az állam és az általa működtetett in­tézmények csak olyan hatékonyan és jól gazdálkodnának, mint a fal­vak, talán elégedettebb lenne a la­kosság is. A falvak megtanultak sa­ját költségvetésükkel gazdálkodni, megtanulták értelmesen elosztani és beruházni az államtól kapott jogkörökkel járó pénzeket, és meg­tanultak pályázni az uniós alapok­ba. A legtöbb helyen sikerrel. Mind­ezt másfél év alatt, azzal a gárdá­val, amely addig is a rendelkezésre állt. Persze más példák is vannak. Az új helyzet új feladatokat, az új feladatok új megoldásokat jelentet­tek. Az önkormányzatok nem sír­tak, nem fenyegetőztek. Keresték azt az utat, ami járható, mert szá­mukra a fő feladat saját polgáraik problémáinak megoldása. A vá­lasztópolgár 4 évente szavazatával megmutatja, kinek a munkáját mennyire értékeli. Az önkormány­zatban dolgozók, polgármesterek, képviselők, alkalmazottak és belső ellenőrök előnye, hogy szinte na­ponta érezhetik a választópolgár értékelését. S tegyük a szívünkre a kezünket, ki ne szeretne saját pátri­ájában próféta lenni? (Bár a végén sosem lesz az.) Hát épp ezek a plu­szok, amelyek az önkormányzat­ban dolgozók mellett szólnak. A szakmailag felkészült belső ellenőr lojalitásával és tanácsaival csak hasznára válhat a képviselő-testü­leteknek, a hivatalok szakmai stáb­jainak is. Természetesen mindez akkor érvényes, ha jelentései helyt­állóak, és a testületek felhasználják azt további munkájukban. Zárszóként: Nem vitázni akar­tam a képviselő úr kijelentéseivel, csak megosztani másokkal, amit tapasztalok. Magyarlakta falvaink és városaink, főleg az MKP színek­ben indult polgármesterek talpra­esettsége és bizonyítási vágya mi­att is fejlődésnek indultak. Szinte naponta olvashatjuk napilapunk hasábjain, hol mit adnak át, nyit­nak meg, szerveznek. Ez nagyban köszönhető azoknak, akiket orszá­gos szinten választottunk és vá­lasztani akarunk. Tehát számunk­ra nem az a kérdés, jön-e a köz­ponti hatalom, lesz-e számvevő- széki ellenőrzés, vagy sem. Bencze István Tardoskedd KOMMENTÁR Ez egy ilyen kupi BARAK LÁSZLÓ Stricik grasszálnak a szlovák parlamentben és a szajhákra vadász­nak... Ilyesmit mondott a minap egy tévéműsorban Zuzana Martináková, annak a Szabad Fórum elnevezésű truccpártnak az elnök asszonya, amely annak idején a Dzurinda kormányfő pártjá­ból, az SDKÚ-ból kivált parlamenti képviselőkből verbuválódott. Miután a kormányfő egyik napról a másikra menesztette a had- ügyminiszteri posztról addigi leghűségesebb emberét, Ivan Šimkót. Ekkor kényszerült távozni ugyanezen minisztérium egyik legbefolyásosabb gazdasági jellegű posztjáról Zuzana Martináková férje is! Lám, otthon vagyunk. Martinákovának, ért­hetően, nem volt szüksége semmiféle ellenzéki stricire, hogy egyik napról a másikra Mikuláš Dzurinda, s az egész jelenlegi kormány- koalíció esküdt ellenségévé váljon. A szajháknak minősített függet­len parlamenti képviselők ugyanis - mert rájuk gondolt a hölgy - mindannyian ugyanolyan kielégítetlenség, sértettség okán dezer­táltak pártjaikból, mint ő maga az SDKÚ-ból. Egyenként ugyan­annyit is ér a szavazatuk, mint Martinákováé. Annyiban viszont kétségtelenül különböznek tőle, hogy míg ő társaival együtt a trucc és a revanš szellemében blokkolta a múlt héten a parlamenti munkát - azzal, hogy nem prezentálták magukat az ülések kezde­tén - a mérleg nyelvét játszó függetlenek a személyes érdekérvé­nyesítés jegyében cselekedhettek ugyanúgy. Semmi mást nem tet­tek, mint hogy hizlalni kívánták szavazataik értékét... A parlamen­ti többségre - 76 szavazat - eddig is folyamatosan vadászni kény­szerülő kormánykoalíciónak ugyanis most már „nagyon-nagyon meg kell győznie őket”, hogy akkor nyomják majd meg a szavazó­gombot, amikor kell... Korántsem indokolt azonban holmi kétség­beejtő erkölcsi fertőként kezelni a történteket. Hiszen a világon mindenütt ugyanígy mennek a dolgok, ha a kölcsönös érdekek azt megkívánják. Mert mi is a gyakorlati politika lényege? A kölcsönös politikai egyeztetések, az érdekérvényesítés, az alkuk láncolata, vagyis a lobbi, nem utolsósorban pedig az ármánykodás. Ami még mindig nagyságrenddel jobb helyzet, mintha tankokat vezényelné­nek egymás ellen a politikusok! Nem kell hát temetni sem a parla­menti demokráciát, sem pedig a közerkölcsöt azért, mert háttéral­kukat kötnek egymással a parlamenti képviselők. Mindezt persze elsősorban önmaguknak köszönhetik a most köz­vetlenül szenvedő alanyok, a kormánypárti politikusok. Mert ha annak idején kellő kompromisszumkészséggel, realitásérzékkel járnak el egymással szemben a kormánykoalíción belül, most nem kellene kívüle koldulniuk a támogatást... Mindenesetre holnap reggel eldől, képes volt e Dzurinda meggyőzni a hétvégén négy függetlent, hogy folytatható legyen a munka a törvényhozásban. Akkor sem történik azonban tulajdonképpen semmi, ha nem járt sikerrel. Mert ahhoz, hogy előrehozott választások legyenek, 90 szavazatra van szükség a 150-ből. Ami, szinte biztos, nem lesz most meg. Nem kizárólag a Martináková által szajháknak minősített függetlenek miatt... Ezért kiderülhet majd, hogy kik is valójában a parlamenti stricik meg a szajhák: Ficóék, kommunistá­ikkal együtt, Mečiar bátyó és hataloméhes bandája, vagy akár ma­ga Martináková asszony...? JEGYZET Egy ember élete MISLAY EDIT Kora őszi, napfényes idő volt pár napja Prágában is, akárcsak nálunk. A fiatal apuka sétára ment egyéves kislányával. Bizo­nyára úgy gondolta, kell a gye­reknek a friss levegő, ki kell használni a szép napot. S ki tudja, lehet, hogy ezenkívül is még számtalan dolog rajzott a fejében: tennivalók, tervek, el­képzelések... A sors azonban közbeszólt. A parkban ugyanis, ahová a kislányával az útja ve­zette, hirtelen kétségbeesett ki­áltásokra lett figyelmes. Egy fi­atal nő próbált menekülni tá­madója elől, aki annyira „bátor’ volt, hogy a nő előtt pisztollyal hadonászott. A harminc körüli apuka a nő segítségére akart si­etni, ám ekkor a támadó ellene fordította fegyverét, kétszer rá­lőtt, és elmenekült a helyszín­ről. A férfit kórházba szállítot­ták, ám az orvosok igyekezete hiábavaló volt: sérülései olyan súlyosak voltak, hogy még az éjjel meghalt. A tragikus körülmények közt el­hunyt fiatalember az egyik cseh magántelevízió munkatársának férje volt. Az eset nagy publici­tást kapott híradójukban, s a la­kosság segítségét kérték a hi­degvérű gyilkos kézre kerítése érdekében. A rendőrség nagy erővel kezdett nyomozni, s a gyilkos személyazonosságát ha­marosan meg is állapították, ám elfogniuk, azt hiszem, még nem sikerült. Ha rács mögé kerül, sú­lyos büntetés vár rá. Tizenöt évet, de akár életfogytiglant is kaphat. Ez azonban bizonyára nem vigasz a fiatal feleségnek, és nem az a kislánynak sem, aki úgy nő fel, hogy az édesapja, nem lesz mellette. Igen, tudom, az élet tele van tragédiával, naponta halnak meg emberek a világban, gyere­kek, felnőttek, öregek, fiatalok. Ebben az esetben az a megrázó, hogy a fiatal férfinak tulajdon­képpen azért kellett meghalnia, mert a segítségére akart sietni egy másik embernek. Annyit beszélünk mostanában az elide­genedésről, hogy mennyire nem figyelünk oda egymásra, hogy nem érdekel bennünket a mások baja, hogy elmegyünk azok mellett, akik segítségre szorulnak. És tessék. Egy em­ber, aki nem akart szó nélkül el­menni, amikor látta, hogy vala­ki bajban van, az életével fize­tett érte. Attól félek, ezek után azoknak a száma, akik közö­nyösen mennek el mások baja mellett, csak nőni fog...

Next

/
Thumbnails
Contents