Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-19 / 216. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ -2005. SZEPTEMBER 19. RÖVIDEN Emeljék a kitermelést! Bécs. Szaúd-Arábia - a vi­lág elsőszámú olajexportőre - támogatni fogja, hogy a Kő­olajexportáló Országok Szer­vezete (OPEC) bécsi ülésén emelje a kitermelési határt, a 28 millió hordós napi hivata­los küszöböt. Az OPEC kétna­pos ülése ma kezdődik, és ágazati elemzők szerint a ki­termelés akár napi 1,5 millió hordós növeléséről határoz­hatnak. (mti) Sem a baloldal, sem a jobboldal Wellington. Egyik nagy pártnak sem sikerült megha­tározó többséget szereznie a szombati úi-zélandi parla­menti választásokon. A csak­nem végleges eredmény sze­rint a választáson a Helen Clark kormányfő vezette bal­oldali Munkáspárt a szavaza­tok 41 százalékát szerezte meg, míg a Dan Brash konzer­vatív Nemzeti Pártja 40 szá­zalékot kapott, (mti) Lesújtanak a neonácikra Madrid. Egy szélsőséges neonáci politikai csoport húsz tagját vették őrizetbe a spanyol hatóságok egy nagy­szabású rajtaütésben a déli Valencia tartományban - je­lentette be szombaton a spa­nyol csendőrség szóvivője. A szóvivő szerint a 11 megyére kiterjedő antifasiszta akció folytatódik, (mti) Merényletek Irakban Bagdad. Gépkocsiba rej-- tett pokolgép robbant szom­baton az iraki fővárostól ke­letre fekvő, zömmel síiták lakta Nahraván település pi­acán, a detonáció legkeve­sebb 30 embert megölt, és 38-at megsebesített, (mti) Nőtt az MSZP támogatottsága Budapest. Nőtt az MSZP és csökkent a Fidesz támoga­tottsága a Magyar Gallup In­tézet által megkérdezettek között szeptember elején, az utolsó nyári hónaphoz ké­pest. Az MSZP szimpatizán­sainak aránya az augusztusi 23 százalék után, szeptem­berben 26 százalékra emel­kedett. A Fidesz szimpatizán­sainak aránya e hónapban 30 százalék volt a 34 százalékkal szemben, (mti) Észak-Korea atomprogramjáról Peking. Ma folytatják a hatoldalú tárgyalásokat É- szak-Korea nukleáris prog­ramjáról Pekingben annak reményében, hogy a leg­újabb kínai javaslat meg­egyezéshez vezethet. Peking még pénteken egy kompro­misszumos javaslatot terjesz­tett elő, amely általános véle­mények szerint engedmé­nyeket tesz Phenjannak, mi­vel elismeri Észak-Korea jo­gát az atomenergia békés hasznosítására, és említést tesz egy könnyűvizes nukleá­ris reaktor építésének lehető­ségéről is. (mti) Ma kezdődik a NAÜ kormányzótanácsának ülése Az iráni elnök szerint joguk van az atomprogramhoz MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Afganisztánban a szavazás fontos lépést jelentett a nők jogainak érvényre juttatásában is (TASR/AFP-felvétel) Harminchat év óta először tartottak parlamenti választásokat Afganisztánban Az önrendelkezés napja Kabul. Noha történtek ki­sebb erőszakos cselekmé­nyek, viszonylag békés kö­rülmények között zajlottak Afganisztánban az ország történetében 36 éve első íz­ben tartott parlamenti vá­lasztások. A közép-ázsiai országban tegnap képvise­lőházat és tartományi taná­csokat választanak, 1969 óta először. ÖSSZEFOGLALÓ Összesen mintegy 5800 jelölt, köztük 582 nő indult a képviselő­házban, a voleszi dzsirgában (né­pi kamara) betölthető 249 he­lyért és a 34 tartományi tanács­ban elnyerhető mandátumokért. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint tegnap reggel hatkor nyi­tottak ki, és délután négykor zár­tak. A képviselőházban 68 man­dátumot, a tartományi tanácsok­ban a helyek negyedét a nőknek tartották fenn, ezért a szavazás fontos lépést jelentett a nők joga­inak érvényre juttatásában is. Néhány órával az urnazárás előtt a hatóságok arról számol­tak be, hogy az ország 32 tarto­mánya közül 9-ben voltak táma­dások, illetve merényletkísérle­tek. Elsősorban Afganisztán déli és keleti részében hajtottak vég­re kisebb támadásokat a felke­lők. Hivatalos közlés szerint ezek során négy lázadó és két rendőr - köztük egy francia - vesztette életét. A választási hatóságok ennek nyomán „rendkívül békés válasz­tási napról“ beszéltek. „Kellemes meglepetés az erőszakos cselek­mények alacsony szintje“ - jelen­tette ki az ENSZ egyik magas ran­gú képviselője, kiemelve, hogy a választási helyiségek, illetve a sza­vazás lebonyolításában közremű­ködők ellen szinte egyetlen táma­dást sem követtek el. Két rakéta csapódott az ENSZ épületcsoportjába a fővárosban, Kabulban, két órával azt követő­en, hogy megnyíltak a szavazóhe­lyiségek. Csak az egyik rakéta rob­bant fel, amelyben a világszerve­zet egyik afgán munkatársa köny- nyebben megsérült. A hatalomból négy éve elűzött, iszlám fundamentalista nézeteket valló tálibok korábban támadáso­kat és robbantásokat helyeztek ki­látásba a választások napjára a „megszálló“ csapatok ellen, és az urnáktól való távolmaradásra szó­lították fel a lakosságot. A szavazás biztonságára ország­szerte 55 ezer rendőr, 28 ezer ka­tona, körülbelül 20 ezer milicista és a titkosszolgálat ügynökei fel­ügyeltek. Mérföldkőnek nevezte országa történelmében a parlamenti vá­lasztásokat Hamid Karzai afgán államfő, amikor maga is leadta szavazatát. „Ez az afgán nép ön- rendelkezésének napja” - fejtette ki a politikus, (mti) Kofi Annan mégis védelmébe vette az ENSZ-csúcstalálkozó eredményeit Gyökeres reformokra lenne szükség ÖSSZEFOGLALÓ New York. Védelmébe vette az ENSZ-csúcstalálkozón a világszer­vezet tevékenységének reformjával kapcsolatban született szerény eredményeket szombaton az ENSZ főtitkára. Kofi Annan az ENSZ-közgyűlé- sen a politikai vitában szólalt fel, azt követően, hogy a tagállamok vezetői háromnapos csúcstalálko­zót tartottak a világszervezet New York-i székhelyén. Az ENSZ meg­alakulásának 60. évfordulója alkal­mából tartott jubileumi csúcson az eredeti tervekhez képest erősen fel­hígított záródokumentumot fogad­tak el, amely csekély előrehaladást hozott a szegénység és a terroriz­mus elleni harc téren, a biztonság és az emberi jogok ügyének viszont lökést ad. Annan, aki szerdán még arról beszélt, hogy a tagállamoknak nem sikerült elérniük azokat a gyökeres reformokat, amelyekre megítélése szerint szükség lenne, szombaton már a történtek kedvező oldalát igyekezett kidomborítani. A kérdések „szélesebb körében történt most előrelépés, mint bár­melyik más esetben a szervezet 60 éves fennállása alatt“ - hangoztatta a főtitkár a korábbi csúcsokra utal­Annan szombaton már a tör­téntek kedvező oldalát igyeke­zett kidomborítani ( ČTK/AP-felvétel) va. Úgy vélekedett, hogy egyesek figyelme a jelek szerint elsiklott ezen eredmény felett, majd felhívta a tagállamokat a világ szegényeivel szemben tett ígéretek betartására. A jubileumi találkozón részt vett Ivan Gašparovič államfő is, aki a közgyűlésen mondott beszédében az ENSZ reformjának szükségessé­gét sürgette, és hangsúlyozta, Szlo­vákia felkészült arra, hogy a Biz­New York. Országa elidegenít­hetetlen jogának nevezte Mahmúd ' Ahmadinezsád iráni elnök az atomerőművi fűtőelemek előállítá­sát az ENSZ-közgyűlés előtt szom­baton mondott beszédében, amely­ben javaslatot tett külföldi vállala­tok részvételére a vitatott iráni urándúsító programban, bizonyí­tandó annak békés célját. Ahmadinezsád nagy érdeklődés­sel várt, kemény hangvételű beszé­dében védelmébe vette országa vi­tatott atomprogramját. Visszautasí­totta azokat az érveket, amelyeket nyugati országok - atombomba előállítását célzó iráni törekvéstől tartva - felhoztak az ellen, hogy Te­herán az atomerőművi fűtőelemek előállításának egyik szakaszát je­lentő urándúsítást végezzen. Ahmadinezsád javasolta: külföl­di vállalatok is vegyenek részt az iráni urándúsításban, ily módon bi­zonyítva Teherán atomprogramjá­nak békés célját és oszlatva el a nyu­gati országok ezzel kapcsolatos ag­godalmait. Teherán „kész partneri viszonyt létesíteni külföldi országok magán és állami vállalataival az irá­ni urándúsító program végrehajtá­sa során” - hangsúlyozta. tonsági Tanács nem állandó tagjá­vá váljon, kötelezettséget, felelős­séget vállaljon a világ biztonságá­ért és stabilitásáért. Condoleezza Rice amerikai kül­ügyminiszter úgy vélekedett, hogy forradalommal felérő változások­ra lenne szükség ahhoz, hogy az ENSZ reális erőt képviselő szerve­zetté váljon a XXI. században. Rice gyökeres reformokat sürgetett az ENSZ-ben, a világszervezet leg­fontosabb feladatának a szegény­ség és a terrorizmus elleni harcot nevezte. Ezzel összefüggésben egy terrorizmus elleni konvenció elfo­gadását sürgette. Alig néhány órával az iráni el­nök, Mahmúd Ahmadinezsád ter­vezett közgyűlési beszéde előtt az amerikai külügyminiszter rendkí­vül élesen bírálta Teheránt nukle­áris programja miatt, és az iráni kormányt ennek beszüntetésére szólította fel. „Ha a diplomáciai le­hetőségek kimerülnek, az ENSZ Biztonsági Tanácsát kell bevonni a válság megoldásába“ - jelentette ki Rice, aki Iránt „a terrorizmust leginkább támogató országok“ kö­zött említette, hozzáfűzve, hogy az Egyesült Államok szerint Tehe­rán nukleáris tervei a közel-keleti békével kapcsolatos reményeket is meghiúsíthatják, (mti, tasr) Védelmébe vette országa vitatott atomprogramját (SITA/AP) Ahmadinezsád beszéde két nap­pal a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ) kormányzótaná­csának ma Bécsben kezdődő, kulcsfontosságúnak tartott ülése előtt hangzott el. Az Egyesült Álla­mok és az Európai Unió már vilá­gosság tette: az ülést felhasználhat­ja arra, hogy az iráni atomprogram ügyét annak gyanított katonai cél­jai miatt az ENSZ Biztonsági Taná­csa elé tátja, amely szankciókat rendelhet el Teherán ellen. Az iráni elnök beszédét egy amerikai kor­mányzati tisztségviselő úgy érté­kelte, hogy Teherán a jelek szerint kitart eddigi álláspontja mellett. A Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatásról Markó nagyobb állami támogatást szorgalmaz MTI-HIR Bukarest. A román-magyar kor­mányülésen legyen szó a Sapieiitia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román költségvetési finanszírozá­sáról és a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem ki­emelt támogatásáról is - szorgal­mazta Markó Béla romániai mi­niszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség el­nöke a Magyar Professzorok ma­rosvásárhelyi Vüágtalálkozóján. A Sapientia EMTE új kampu- szában tartott kétnapos rendezvé­nyen mintegy 15 országból érke­zett 20 professzor tartott előadást a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás jelenéről és jövőjéről. Az elmúlt másfél évtizedben az er­délyi magyar társadalomnak sike­rült létrehoznia egy önálló, anya­nyelvű oktatási rendszert, amelyet úgy kell a továbbiakban közös erő­vel fejleszteni, hogy ez nemcsak helytálljon, de versenyképes is le­gyen majd az Európai Unióban - hangsúlyozta a szövetségi elnök, úgy értékelve, hogy 1989 után a magyarságnak az oktatás terén is szinte a semmiből kellett új világot kellett teremtenie. „Nemcsak az ok­tatóknak, hanem az erdélyi magyar közélet összes szereplőjének egy­aránt feladata és felelőssége, hogy az oktatási rendszert tovább bővít­sük és fejlesszük oly módon, hogy az megfeleljen az európai kihí­vásoknak” - hangsúlyozta Markó, rámutatva: bár az RMDSZ ma jó erővel van jelen a román politikai életben, így is előítéletekkel, bur­kolt vagy nyílt ellenkezéssel kerül szembe az anyanyelvű oktatás fej­lesztése során. A palesztin biztonsági erők tegnap ellenőrzésük alá vonták a határt a Gázai övezet és Egyiptom határán, véget vetve annak a káosznak, amely az izraeli hadsereg távozása után kialakult. A palesztin ha­tóságok korábban nem tudták útját állni az Egyiptomba és onnan vissza, minden ellenőrzés nélkül áramló tömegnek. (SITA/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents