Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-17 / 215. szám, szombat
26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 17. A penészgombák párás levegőben érzik jól magukat Őszi allergiák TÁJÉKOZATÓ A legtöbb allergiás ősszel fellé- legzik. Vége a pollenszezonnak, jöhetnek a nyugalmas hónapok. Sokuknak azonban folytatódnak a szenvedései, vagy éppen ilyenkor erősödnek fel. Ősszel a hidegebb időjárás miatt egyre többet tartózkodunk a négy fal közt, a lakásban vagy a munkahelyünkön. Ennek következtében előtérbe kerülnek az épületen belül található aller- gének, amelyek közül a gombák és a háziporatka a két leggyakoribb. A szabadtéri és lakásbeli penészgombák a páratartalom emelkedésével érzik igazán jól magukat. Spóraszórásuk, így allergén hatásuk ősszel jelentősen felerősödik, ami az allergiások és asztmások számára különösen rossz hír. A lakáson belüli penészgombák elsősorban a nedves helyeken (fürdőszoba, konyha), hőhidak táján fordulnak elő. Az ősz az otthoni munkában a falevelek összegereblyézésének és a télre való felkészülésnek az ideje. A szabadtéri penészgombák kedvenc élőhelyei a lehullott falevelekből álló kupacok, a talaj, növények, korhadó fák. A háziporatka egész évben allergizáló, azonban a levegő páratartalmának emelkedésével életkörülményei optimálisabbá válnak. A nedvesebb környezetben anyagcseréje és szaporodása felgyorsul. Allergizáló részeinek terjedését a fűtési szezon beindulásával járó légáramlatok, a ki nem tisztított légcserélők még jobban elősegítik. Már az ókori görögök is hétéves szakaszokra osztották fel az életet Mi történik velünk hétévente? Senki sem tudja pontosan, de hétévente valami történik velünk. Testünk minden sejtje kicserélődik, lelkünk új erőforrásokra szomjazik. Kérdés, hogy saját hétéves ritmusunkat megismerve mit tudhatunk meg önmagunkról és a jövőnkről? ISMERTETÉS A szerelmesek a hetedik mennyországban érzik magukat. Hófehérkét hét törpével hozta össze a sors. A szivárványban hét szín látható, és James Bond sem véletlenül lett 007-es ügynök. Sőt, Istennek is hét napra volt szüksége, hogy megteremtse a világot. A hetes számnak a mitológiában és a vallásos hagyományokban ősidők óta mágikus jelentést tulajdonítanak. Sok biológus és orvos vélekedik úgy, hogy az élőlények testi- és lelki folyamatai egyaránt hétéves ritmusban bonyolódnak. A természettudósok, pszichológusok és filozófusok arra a megállapításra jutottak, hogy hétévenként mindenki egy fejlődési egységet él át. Mintha az életet több kis életre lehetne felosztani. Az emberre - korának megfelelően - bizonyos feladatok hárulnak, nehéz szakaszokat kell átvészelnie, hogy aztán a következő ciklusban sikereket érhessen el. A modern orvostudomány megdöbbentő felfedezésre jutott: az ember genetikailag programozott, hétnapos ritmus szerint él. Ez idő alatt változik a bőr hőmérséklete, a szívverés és a vérnyomás. A szervezet szövetei minden hetedik évben megújulnak. A Föld élőlényei nemcsak a térbeli adottságokhoz alkalmazkodtak, hat rájuk az éjszaka és a nappal, illetve az évszakok váltakozása, sőt az árapály-jelenség is. A legtöbb ember nem tulajdonít jelentőséget a hétéves ciklus befolyásának, pedig szembetűnő aktivitás figyelhető meg az egyes periódusokban. Hétéves korban esnek ki a tejfogak, s nőnek ki a maradók. Ez idő alatt a gyermek csecsemőből iskolássá fejlődik. Nagyjából 14 évesen éri el a pubertáskort: a lányoknál megkezdődik a menstruáció, a fiúk férfiasabbak lesznek. 21 évesen befejeződik a tinédzserkor, az ember felnőtté válik. 28 évesen eléri a teljes testi-lelki érettséget, ebben az életkorban házasodnak és vállalnak gyermeket a legtöbben. 35 évesen többnyire a családé a főszerep, míg 42 éves korban újra visszatér a karrier iránt érzett fokozott érdeklődés. Körülbelül a hetedik ciklus után - 49 évesen - veszi kezdetét a fér- fi/női klimax, majd 56 évesen az emberek önmagukkal kezdenek el mélyebben foglalkozni. Már az ókori görögök is hétéves szakaszokra osztották fel az életet. Hippokratész tanítása szerint „a hetes szám uralja a betegségeket és mindent, ami a testben pusztulással kapcsolatos”. Gyógyszeres kezelés nélkül a betegségek is hét szakaszban zajlanak: a hetedik, a tizennegyedik és a huszonegyedik nap a legveszélyesebb - állítják az orvosok. És ki ne tudná, hogy gyógyszerrel vagy anélkül minden megfázás nagyjából hét napig tart? Egy új tudományág, a kronobiológia kutatói bebizonyították, hogy minden cselekedet a genetikailag belénk programozott testritmussal van összefüggésben. Igaz, a növényekkel és az állatokkal ellentétben az ember egy ideig ellen tud szegülni személyes bioritmusának, a szervezet azonban bizonyos idő elteltével lépést tart vele. (forrás: mok.hu) Szeptember huszonegyediké: az Alzheimer-kór elleni küzdelem napja. Legfőbb ideje megváltoztatni életmódunkat. Legfőképpen az agytorna, a mozgás és a megfelelő étrend ajánlott ISMERTETŐ Egyre több tanulmány szerzői jutnak arra az eredményre, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának veszélyét viszonylag egyszerű módszerekkel is csökkenteni lehet. A megelőzés legfontosabb alappillérei az agytorna, a mozgás és a megfelelő étrend. A kutatók az agytorna célját a „kognitív tartalék” kifejezéssel foglalják össze - ez alatt nagy vonalakban az olyan szellemi erőforrások megszerzését és folyamatos fejlesztését értik, mint a képzettség, a műveltség és a szókincs. Az ember nem születik kognitív tartalékokkal - hangsúlyozza Yaakov Stern, a New York-i Columbia Egyetem kutatója. Ez olyasmi, amit fejleszteni, módosítani lehet. Véleményével Yaakov Stern nincs egyedül: az Egyesült Államokban számtalan ingyenes kurzust tartanak, hogy a különféle lehetőségekről informálják az érintetteket. Hatalmas az érdeklődés az iránt, hogyan lehet elérni, hogy az ember nyolcvanéves korában is szellemi ereje birtokában maradjon - tette hozzá Elizabeth Edger- ly, a projekt vezetője. Az agyban mintegy százmilliárd agysejt gondoskodik az oxigén-ellátásról, s az egészséges agyban az idegsejtek élemedett korban is növekednek és kapcsolatokat alkotnak. Ezt azonban jelentősen befolyásolja, mennyire képzett egy személy. A kevésbé képzett emberek esetében a tanulmányok szerint kétszer akkora az Alzheimer kialakulásának a veszélye, mint az akadémikusok körében. Ráadásul aki az alacsony iskolázottsága mellett szellemi kihívással nem járó munkát végez, háromszor-négyszer nagyobb eséllyel kénytelen szembesülni a betegség veszélyével. Ugyanakkor még idős korban is lehet a betegség alakulását befolyásolni. A szervezet reagál a kihívásokra - a szellemet ugyanúgy, ahogy a testet, az izmokat, edzeni lehet. Az agyról készült felvételek bebizonyítják: azon emberek esetében, akiknek az agyát szokatlan kihívás elé állítják, újabb és újabb ideg-kapcsolatok keletkeznek. Edgerly éppen ezért azt tanácsolja, hogy rejtvények, sakk vagy idegen nyelv tanulása által tréningezzük az agyunkat. A tanulmány szerint fontos a szociális szempont is. Ahelyett, hogy esténként otthon tévézik valaki, inkább más emberek társaságát keresse. Ugyanakkor a krónikus stressz és az állandó gondok jelentősen növelik a megbetegedés kialakulásának esélyét. Elhalt Alzheimer-kóros betegek agyának vizsgálatai bebizonyították: az ilyen emberek agysejtjeiben kevesebb elágazás, kapcsolódási pont található. Ennek következményeképpen pedig az ilyen agy hajlamosabb a demenciára. A mozgás is nagyban hozzájárul a hatékony megelőzéshez. Azon seniorok, akik középkorúként testileg-szellemüeg kevésbé voltak aktívak, mintegy háromszor nagyobb eséllyel kénytelenek szembenézni a betegséggel. A túlsúly szintén növeli a rizikót - erre az eredményre jutott legalábbis egy svéd kutatócsoport. S végül az étrend is jelentős mértékben befolyásolja a betegség alakulását. A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzést célzó diétához hasonló étrend ajánlatos az Alzheimer elleni harcban is. Legfőképpen az ome- ga-3-zsírsavakban gazdag halételek fogyasztása javallott. Egészségesek az E és C vitaminban gazdag gyümölcsök és zöldségek is. Emellett a B-vitamin és a folsavak - ezekben a gabonafélék gazdagok - is fontosak a szellemi egészség megtartásához. A fentiek természetesen nem garantálják, hogy aki betartja e szabályokat, nem lesz Alzheimer- kóros. Ugyanakkor az bizonyos, hogy aki a fent taglalt életmódszabályok betartásával él, annak ez mindenképpen előnyére válik majd... (g) Minél előbb változtatunk életmódunkon, annál kisebb az esélye a betegség kialakulásának
