Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-17 / 215. szám, szombat

26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 17. A penészgombák párás levegőben érzik jól magukat Őszi allergiák TÁJÉKOZATÓ A legtöbb allergiás ősszel fellé- legzik. Vége a pollenszezonnak, jö­hetnek a nyugalmas hónapok. So­kuknak azonban folytatódnak a szenvedései, vagy éppen ilyenkor erősödnek fel. Ősszel a hidegebb időjárás miatt egyre többet tartóz­kodunk a négy fal közt, a lakásban vagy a munkahelyünkön. Ennek következtében előtérbe kerülnek az épületen belül található aller- gének, amelyek közül a gombák és a háziporatka a két leggyakoribb. A szabadtéri és lakásbeli penész­gombák a páratartalom emelkedé­sével érzik igazán jól magukat. Spóraszórásuk, így allergén hatá­suk ősszel jelentősen felerősödik, ami az allergiások és asztmások számára különösen rossz hír. A la­káson belüli penészgombák első­sorban a nedves helyeken (fürdő­szoba, konyha), hőhidak táján for­dulnak elő. Az ősz az otthoni munkában a fa­levelek összegereblyézésének és a télre való felkészülésnek az ideje. A szabadtéri penészgombák kedvenc élőhelyei a lehullott falevelekből ál­ló kupacok, a talaj, növények, kor­hadó fák. A háziporatka egész évben allergizáló, azonban a levegő pá­ratartalmának emelkedésével életkörülményei optimálisabbá válnak. A nedvesebb környezet­ben anyagcseréje és szaporodása felgyorsul. Allergizáló részeinek terjedését a fűtési szezon beindu­lásával járó légáramlatok, a ki nem tisztított légcserélők még jobban elősegítik. Már az ókori görögök is hétéves szakaszokra osztották fel az életet Mi történik velünk hétévente? Senki sem tudja pontosan, de hétévente valami törté­nik velünk. Testünk min­den sejtje kicserélődik, lel­künk új erőforrásokra szomjazik. Kérdés, hogy saját hétéves ritmusunkat megismerve mit tudha­tunk meg önmagunkról és a jövőnkről? ISMERTETÉS A szerelmesek a hetedik menny­országban érzik magukat. Hófe­hérkét hét törpével hozta össze a sors. A szivárványban hét szín lát­ható, és James Bond sem véletle­nül lett 007-es ügynök. Sőt, Isten­nek is hét napra volt szüksége, hogy megteremtse a világot. A hetes számnak a mitológiá­ban és a vallásos hagyományok­ban ősidők óta mágikus jelentést tulajdonítanak. Sok biológus és orvos vélekedik úgy, hogy az élő­lények testi- és lelki folyamatai egyaránt hétéves ritmusban bo­nyolódnak. A természettudósok, pszichológusok és filozófusok arra a megállapításra jutottak, hogy hétévenként mindenki egy fejlő­dési egységet él át. Mintha az életet több kis életre lehetne felosztani. Az emberre - korának megfelelően - bizonyos feladatok hárulnak, nehéz szaka­szokat kell átvészelnie, hogy aztán a következő ciklusban sikereket érhessen el. A modern orvostudomány megdöbbentő felfedezésre jutott: az ember genetikailag programo­zott, hétnapos ritmus szerint él. Ez idő alatt változik a bőr hőmér­séklete, a szívverés és a vérnyo­más. A szervezet szövetei minden hetedik évben megújulnak. A Föld élőlényei nemcsak a térbeli adottságokhoz alkalmazkodtak, hat rájuk az éjszaka és a nappal, illetve az évszakok váltakozása, sőt az árapály-jelenség is. A legtöbb ember nem tulajdonít jelentőséget a hétéves ciklus befo­lyásának, pedig szembetűnő akti­vitás figyelhető meg az egyes peri­ódusokban. Hétéves korban esnek ki a tejfogak, s nőnek ki a mara­dók. Ez idő alatt a gyermek csecse­mőből iskolássá fejlődik. Nagyjá­ból 14 évesen éri el a pubertáskort: a lányoknál megkezdődik a menst­ruáció, a fiúk férfiasabbak lesznek. 21 évesen befejeződik a tinédzser­kor, az ember felnőtté válik. 28 évesen eléri a teljes testi-lelki érett­séget, ebben az életkorban háza­sodnak és vállalnak gyermeket a legtöbben. 35 évesen többnyire a családé a főszerep, míg 42 éves korban újra visszatér a karrier iránt érzett fokozott érdeklődés. Körülbelül a hetedik ciklus után - 49 évesen - veszi kezdetét a fér- fi/női klimax, majd 56 évesen az emberek önmagukkal kez­denek el mélyebben foglalkozni. Már az ókori görögök is hétéves szakaszokra osztották fel az életet. Hippokratész tanítása szerint „a hetes szám uralja a betegségeket és mindent, ami a testben pusztu­lással kapcsolatos”. Gyógyszeres kezelés nélkül a betegségek is hét szakaszban zaj­lanak: a hetedik, a tizennegyedik és a huszonegyedik nap a legve­szélyesebb - állítják az orvosok. És ki ne tudná, hogy gyógyszerrel vagy anélkül minden megfázás nagyjából hét napig tart? Egy új tudományág, a kronobiológia kutatói bebizonyították, hogy minden cselekedet a genetikai­lag belénk programozott test­ritmussal van összefüggésben. Igaz, a növényekkel és az álla­tokkal ellentétben az ember egy ideig ellen tud sze­gülni személyes biorit­musának, a szervezet azonban bizonyos idő elteltével lépést tart vele. (forrás: mok.hu) Szeptember huszonegyediké: az Alzheimer-kór elleni küzdelem napja. Legfőbb ideje megváltoztatni életmódunkat. Legfőképpen az agytorna, a mozgás és a megfelelő étrend ajánlott ISMERTETŐ Egyre több tanulmány szerzői jutnak arra az eredményre, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának veszélyét viszonylag egyszerű módszerekkel is csökkenteni le­het. A megelőzés legfontosabb alappillérei az agytorna, a moz­gás és a megfelelő étrend. A kutatók az agytorna célját a „kognitív tartalék” kifejezéssel foglalják össze - ez alatt nagy vo­nalakban az olyan szellemi erő­források megszerzését és folya­matos fejlesztését értik, mint a képzettség, a műveltség és a szó­kincs. Az ember nem születik kogni­tív tartalékokkal - hangsúlyozza Yaakov Stern, a New York-i Co­lumbia Egyetem kutatója. Ez olyasmi, amit fejleszteni, módosí­tani lehet. Véleményével Yaakov Stern nincs egyedül: az Egyesült Államokban számtalan ingyenes kurzust tartanak, hogy a különfé­le lehetőségekről informálják az érintetteket. Hatalmas az érdeklődés az iránt, hogyan lehet elérni, hogy az ember nyolcvanéves korában is szellemi ereje birtokában marad­jon - tette hozzá Elizabeth Edger- ly, a projekt vezetője. Az agyban mintegy százmilliárd agysejt gondoskodik az oxigén-el­látásról, s az egészséges agyban az idegsejtek élemedett korban is nö­vekednek és kapcsolatokat alkot­nak. Ezt azonban jelentősen befo­lyásolja, mennyire képzett egy sze­mély. A kevésbé képzett emberek esetében a tanulmányok szerint kétszer akkora az Alzheimer kiala­kulásának a veszélye, mint az aka­démikusok körében. Ráadásul aki az alacsony iskolázottsága mellett szellemi kihívással nem járó mun­kát végez, háromszor-négyszer na­gyobb eséllyel kénytelen szembe­sülni a betegség veszélyével. Ugyanakkor még idős korban is lehet a betegség alakulását befo­lyásolni. A szervezet reagál a kihí­vásokra - a szellemet ugyanúgy, ahogy a testet, az izmokat, edzeni lehet. Az agyról készült felvételek bebizonyítják: azon emberek ese­tében, akiknek az agyát szokatlan kihívás elé állítják, újabb és újabb ideg-kapcsolatok keletkeznek. Edgerly éppen ezért azt taná­csolja, hogy rejtvények, sakk vagy idegen nyelv tanulása által tré­ningezzük az agyunkat. A tanul­mány szerint fontos a szociális szempont is. Ahelyett, hogy estén­ként otthon tévézik valaki, inkább más emberek társaságát keresse. Ugyanakkor a krónikus stressz és az állandó gondok jelentősen nö­velik a megbetegedés kialakulásá­nak esélyét. Elhalt Alzheimer-kóros betegek agyának vizsgálatai bebizonyítot­ták: az ilyen emberek agysejtjei­ben kevesebb elágazás, kapcsoló­dási pont található. Ennek követ­kezményeképpen pedig az ilyen agy hajlamosabb a demenciára. A mozgás is nagyban hozzájá­rul a hatékony megelőzéshez. Azon seniorok, akik középkorú­ként testileg-szellemüeg kevésbé voltak aktívak, mintegy három­szor nagyobb eséllyel kénytelenek szembenézni a betegséggel. A túl­súly szintén növeli a rizikót - erre az eredményre jutott legalábbis egy svéd kutatócsoport. S végül az étrend is jelentős mértékben befolyásolja a beteg­ség alakulását. A szív- és érrend­szeri megbetegedések megelőzést célzó diétához hasonló étrend ajánlatos az Alzheimer elleni harcban is. Legfőképpen az ome- ga-3-zsírsavakban gazdag haléte­lek fogyasztása javallott. Egészsé­gesek az E és C vitaminban gaz­dag gyümölcsök és zöldségek is. Emellett a B-vitamin és a folsavak - ezekben a gabonafélék gazda­gok - is fontosak a szellemi egész­ség megtartásához. A fentiek természetesen nem garantálják, hogy aki betartja e szabályokat, nem lesz Alzheimer- kóros. Ugyanakkor az bizonyos, hogy aki a fent taglalt életmód­szabályok betartásával él, annak ez mindenképpen előnyére válik majd... (g) Minél előbb változtatunk életmódunkon, annál kisebb az esélye a betegség kialakulásának

Next

/
Thumbnails
Contents