Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-17 / 215. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 17. RÖVIDEN Juscsenko mindent tagad New York. Viktor Juscsenko ukrán elnök közölte: nem kapott pénzügyi támogatást külföldi vállalkozóktól. Újságírók kérdésére válaszolva New Yorkban az ukrán elnök elzárkózott a további részletektől, ami azokat a vádakat illeti, hogy pénzt kapott volna Borisz Berezovszldj Londonban élő orosz milliárdostól választási kampányának finanszírozására. Oleh Ribaésuk, az elnöki titkárság vezetője is tagadta - Juscsenko környezetének több tagjával együtt - hogy Berezovszkij pénzelte volna az akkori ellenzéki elnökjelölt kampányát. A Londonból telefonon nyilatkozó Berezovszkij arra a kérdésre, pénzügyileg támogatta-e Juscsenkót, kijelentette: „Nem erősítem meg, de nem is cáfolom. Nem kommentálom ezeket akijelentéseket.” (MTI) Norvégia kivonul Irakból Oslo. Norvégia kivonja Irakból kis létszámú katonai kontingensét. Ezt Jens Stoltenberg, a Norvég Munkáspártvezetője, a miniszterelnöki tisztség várományosa közölte az amerikai elnökkel. A NATO-tag Norvégiának 20 tisztje szolgál Irakban, vezérkari posztokon a Nagy-Britan- nia, illetve Lengyelország által vezetett haderők parancsnokságában, valamint az északatlanti szövetség iraki katonák kiképzését célzó missziójában. Egyébként Bush azért hívta fel Stoltenberget, hogy gratuláljon neki választási győzelméhez. (MTI) A Stoltenberg vezette baloldali koalíció a hétfői választáson győzte le a mostani jobboldali kormányt (Reuters) Irán mára új javaslatot ígért New York. Az Európai Unió reméli, elkerülhető lesz, hogy az iráni atomprogram ügyét az ENSZ BT elé vigyék, de a lépés azoktól a javaslatoktól függ majd, amelyeket az iráni elnök ma délután ismertet - közölte az EU soros elnöki tisztét betöltő Nagy-Britannia. Jack Straw brit külügyminiszter, aki New Yorkban, az ENSZ-csúcs alkalmából csütörtökön folytatott megbeszélést Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel, a találkozó lényegét nem kívánta kommentálni. A megbeszélésen részt vett Joschka Fischer német és Philippe Douste-Blasy francia külügyminiszter, Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője és Ali Laridzsani iráni főtárgyaló is. (MTI) Szakítottak a hagyománnyal a német pártok, az utolsó pillanatig küzdenek Kampány, végkimerülésig Minden párt a még bizonytalan választókat akarja mozgósítani A plakátfirkálók nem vártak a külön biztatásra. (Reuters-felvétel) Berlin. A német pártok szakítottak az íratlan szabályokkal, s egészen a szavazóhelyiségek bezárásáig készek küzdeni a vokso- kért a holnapi, előrehozott parlamenti választásokon. ÖSSZEFOGLALÓ A bizonytalanok száma még mindig a választásra felszólított csaknem 62 millió német egyne- gyedét-egyharmadát teszi ki, a pártok a hét végén éjjel-nappali bevetésre készülnek. A gyűléseken és a választási standok felállításán kívül a csúcsvezetők hajlandók kávét töltögetni éjszakai taxisoknak, pékségeket felkeresni, főzni étteremben, szórólapokat, virágokat golyóstoliakat osztogatni, s egyénileg megszólítani az ismeretlen választót. A 16. Szövetségi Gyűlésben (Bundestagban) helyet foglaló képviselők fele részben az egyéni győztesek közül kerül ki, a másik fele a tartományi listákról bejutottak közül. A német választó két helyre tehet ikszet: az egyéni képviselő, illetve egy párt neve mellé. A keletnémet protestáns Angela Merkel, a konzervatívok közös jelöltje személyében először kerülhet nő a német kancellár székébe. A holnapi választás azonban csonka lesz, mivel egy népes drezdai választókerületben egy egyéni képviselőjelölt váratlan halála miatt csak két héttel később szavaznak. Pár hónappal ezelőtt az ellenzéki konzervatív pártok (CDU/ CSU) akár még az abszolút többség elérésére is esélyeseknek látszottak, ma már bizonytalan, hogy lehetséges liberális partnerükkel (FDP) együtt elérik-e a kormányzóképes többséget. A kormányzó szociáldemokrata-zöld koalíciónak erre látszólag még kisebb az esélye, bár a szociáldemokraták az utóbbi hetekben nagyon hajráztak. A választási számításokat teljesen felborította a Baloldali Párt megjelenése a színen. Bekerülése a parlamentbe biztosnak tűnik. A különböző koalíciós változatok (és tolerálási modellek) száma legalább nyolc, s újabban a sajtó hasábjain szerepel egy olyan változat is, amely újabb választással számol. Az előrehozott választások gondolatát május 22-én vetette fel Gerhard Schröder kancellár csapata arra hivatkozva, hogy tudni akarják: a helyi szinten elszenvedett vereségek után élvez-e még támogatást megszorításokat is tartalmazó reformprogramjuk. Schröder, aki célzott rá, hogy már nem bízik a kormánykoalíciót támogató parlamenti többségben, sőt pártja egy részében sem, ugyanezt a pártot akarja most még egy utolsó erőbedobással győzelemre vinni a harmadik előrehozott német parlamenti választáson. (MTI, ú) Nem szeretnének magyarországi kampánytémává válni a határon túliak Magyar-magyar parlamenti csúcs I ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Önmérsékletet kértek a magyarországi parlamenti pártoktól a határon túli magyar vezetők a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán. A tanácskozáson Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök nem jelent meg. Bevezetőjében Szili Katalin házelnök azt mondta, az EU nem oldja meg a kisebbségi kérdést, de növeli az esélyeket. „Tizenöt évvel a nagy kelet-európai változások után, az EU bővítésének fényében újra kell értékelni és fogalmazni a Kárpát-medencei magyar-magyar problémákat is.” Somogyi Ferenc külügyminiszter arról beszélt, nőttek az érdekérvényesítési lehetőségek, ezt bizonyítja, hogy több szomszéd országban komoly pozíciókat szereztek a magyar vezetők. Szerinte az etnikai megközelítés nem javítja a határon túliak helyzetét, a támogatási politikát fejlesztési politikává • kell alakítani úgy, hogy az ottani nem magyar állampolgárok érdeke is legyen. Somogyi megjegyezte: a Szülőföld program jó, a gyakorlati megvalósítás sajnos késik. Az autonómiatörekvésekről azt mondta: a magyar kormány e törekvéseket ott támogatja, ahol megvannak a feltételei, például ha az ottani vezetés is erre törekszik. Bugár Béla, az MKP elnöke újságíróknak elmondta, egyebek mellett azzal a szándékkal érkezett a budapesti találkozóra, hogy a közelgő magyarországi választási kampány hevében ne a határon túli magyarság kérdésével „üssék egymás fejét a pártok”. Úgy fogalmazott, ez ártana a határon túli magyaroknak, illetve a nemzetpolitikának. Nagyon jónak nevezte a kettős állampolgárságról, illetve a határon túli magyar autonómiatörekvésekről kapott háttéranyagokat, és azt szeretné, ha a frakcióvezetők valamilyen megállapodásra jutának ebben a tekintetben. Hiányolta viszont a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, amelyet szerinte nem helyettesít ez a kétségtelenül fontos konferencia. Bugár azt is fontos kérdésnek nevezte, hogy a határon túli magyarokkal foglalkozó, létrehozandó országgyűlési bizottság munkájában miként tudnának részt venni a határon túli magyar parlamenti képviselők, illetve megbízottjaik. Bugárhoz hasonlóan Markó Béla, az RMDSZ elnöke is azt tartaná kívánatosnak, hogy a magyarországi pártok tartózkodó álláspontot tanúsítsanak a határon túli magyarságot illetően közelgő választási kampányuk során. Ő is hiányolta a Máért összehívását, majd annak a reményének adott hangot, hogy az erdélyi magyarság kulturális autonómiatörekvése hamarosan előbbre léphet a román parlamentben. (mr, mn, mti) Folytatódott a példátlan merényletsorozat, ismét a síiták szolgáltak célpontul Az ulémák is bírálják Zarkávit MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Huszonnkét irakit megöltek, 48-at pedig megsebesítettek tegnap az újabb merényletekben, amelyek egyike síita munkanélküliek ellen irányult. Két nappal korábban Bagdadban autós öngyilkos merénylő hajtott bele alkalmi munkára várakozó iraki síiták tömegébe, 114-en haltak meg, a sebesültek száma pedig 156 volt. Csütörtökön újabb öngyilkos merényletekben legkevesebb 31-en vesztették életüket az iraki fővárosban. A tegnapi merénylők az első támadás után rálőttek a közlekedési minisztérium egyik gépkocsijára is, megölve egy utast, és megsebesítve két másikat. Egy mozgó gépkocsiból pedig lelőtték az egyik közeli síita mecset imámját. A szerdán kezdődött példátlan merényletsorozat elkövetését az al-Kaida az-Zarkávi vezette szárnya vállalta magára. Zarkávi egy szerdai internetes üzenetben totális háborút hirdetett, és további merényletekkel fenyegette meg a megszállókkal együttműködő síita közösséget. Az ulématanács, a szunnita muzulmán hittudósok vezető testületé tegnapi közleményében elítélte és nagyon veszélyesnek minősítette Zarkávinak a síiták ellen totális háborúra mozgósító felhívását. Az ulémák szerint a felhívás éppen a megszállók kívánságát valósítja meg: nevezetesen Irak felszabdalását és felekezet- közi háborút. A szunnita hittudósok ismételten párbeszédet sürgettek a lázadókkal, és felszólították Zarkávit, vonja vissza fenyegetéseit, mert azok bemocskolják a szent háborút. Háttérbe szorult a leszerelés és a terrorizmus kérdése Jók a szlovák esélyek ÖSSZEFOGLALÓ New York. A 60. születésnapját ünneplő ENSZ jubileumi csúcstalálkozója záródokumentumának elfogadását helyi idő szerint tegnap estére, azaz csak ma hajnalra tervezték New Yorkban. A dokumentum a világszervezet reformjáról és a globális kihívások kezeléséről szól, és létrejöttét kompromisszumok sorozata előzte meg. A 36 oldalas dokumentumból a vitatott részeket kihúzták, esetleg a konkrét megfogalmazást általánosra cserélték fel, illetve a legnehezebb döntéseket az ENSZ Közgyűlésére hagyták. Ennek ellenére több vezető is úgy értékelte: a zárónyüatkozat létrejötte önmagában is eredmény, a dokumentum .talán jobban sikerült, mint az az utóbbi napokban remélhető lett volna. A tegnap véglegesített statisztika szerint 155 állam- és kormányfő vett részt a jubileumi ENSZ-csúcs- találkozón, így ez volt a legtekintélyesebb a világ vezetői találkozóinak történelmében. Több küldöttséget miniszterelnök-helyettesek, külügyminiszterek, illetve állandó ENSZ-képviselők vezettek. A New Yorkba érkezett küldöttségek össz- létszáma 2915 fő. A csúcstalálkozóra 2167 újságírót akkreditáltak. Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő és Joschka Fischer német külügyminiszter ismét a BT kibővítését sürgette. „A világ 60 év alatt alapjaiban változott meg. A valaha a gyarmatosítás láncait viselő Ázsia és Afrika ma a nemzetközi közösség teljes jogú szereplője” - mondta Koidzumi, aki szerint az BT összetételének tükrözni kell ezeket a változásokat. Japán meggyőződése, hogy a BT reformja igazságos ügy a nemzetközi közösség számára, csakúgy, mint az „ellenséges nemzetek” régóta idejétmúlt fogalmának törlése az ENSZ alapokmányából. Az 1945-ben megszövegezett alapokmány ugyanis „ellenséges államokról” tesz említést, s közöttük van Németország és Japán. Joschka Fischer felszólalásában hangsúlyozta: szükség van a BT kibővítésére, hogy szélesebb képviseletet nyújtson és hatékonyabb fellépést biztosítson a XXI. század kihívásaival szemben. Egyben sajnálatát fejezte ki, hogy az ENSZ reformja körüli vita háttérbe szorította a leszerelés és a terrorizmus kérdését. (Az ENSZ-közgyűlés által keddenjóváhagyott, felhígított záródokumentumból hiányzik a terrorizmus meghatározása, a dokumentum nem tesz említést a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek tévesztésének tilalmáról.) Eduard Kukán külügyminiszter tegnap azt nyilatkozta, az ENSZ- tagállamok többségének véleménye szerint Szlovákia jól felkészült arra, hogy a BT nem állandó tagja legyen. Szerinte ennek érdekében a szlovák diplomáciának már nem is kell lobbiznia, hiszen gyakorlatilag nincs ellenfele, ezért most az ország bemutatása a fő feladat. (MTI, TASR) A biztonságra 130 ezer katona fog felügyelni Fenyegetőznek a tálibok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Több mint 30 ezer külföldi katona mellett az afgán biztonsági erők mintegy százezer tagja felügyeli majd a holnapi választások biztonságát. Ali Ahmed Dzsa- lali afgán belügyminiszter szerint iszlám szélsőséges lázadók megpróbálják majd tönkretenni a választásokat, de ez nem fog nekik sikerülni. A hatalomból négy éve elűzött tálibok az Afganisztán történetében mérföldkőnek tartott választások bojkottjára szólították fel a 12,5 millió választópolgárt. „A tálib súra tanácsa felszólítja az afgán népet, ne vegyen részt a szeptember 18-i választásokon, mert ez a szavazási bohózat is csak egy amerikai összeesküvés” - mondta Abdul Latif Hakimi, a lázadómozgalom szóvivője rejtekhelyéről telefonon adott nyilatkozatában. A tálibok korábban közölték, nem fogják támadni a szavazóhelyiségeket, de a szóvivő most figyelmeztetett: a megszálló csapatok elleni rajtaütésekben és robbantásokban, amelyeket harcosaik a választás napján készülnek elkövetni, egyszerű afgánok is megsérülhetnek,- ezért mindenki csak a saját felelősségére járuljon az urnákhoz. Az utóbbi hetekben, a törvényhozási választások közeledtével nem csitult az erőszak az ország belsejében és déli részén fekvő tartományokban, ahol a lázadás különösen erőteljes. Döntő szakaszba érkeztek a hathatalmi tárgyalások Újabb kínai tervezet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Módosított közleménytervezetet terjesztett tegnap délután Kína az észak-koreai atomprogramról folyó pekingi hatoldalú tárgyalások résztvevői elé, s 24 órán belül választ kért tőlük a tervezetre. A 2003-ban kezdődött hathatalmi tárgyalások eddigi négy fordulójában a résztvevők képtelennek bizonyultak bármilyen közös közlemény elfogadására, bár hangoztatják: elvileg egyetértenek abban, hogy a Koreai-félszigeten ne legyenek atomfegyverek. Az orosz főtárgyaló, Alekszandr Alekszejev külügyminiszter-helyettes szerint az új szövegtervezet kiegyensúlyozott, és az összes fél számára elfogadható. E tervezet fenntartaná a jogot Észak-Ko- rea számára békés célú atomprogram folytatására, és nyitva hagyná azt a lehetőséget, hogy Phenjan a jövőben könnyűvizes atomerőművet építsen. Figyelmeztetett: a hatoldalú tárgyalások kudarcba fulladnak, ha ma nem születik megegyezés a szövegtervezet ügyiben. Christopher Hill amerikai főtárgyaló sürgette Kínát: győzze meg Észak-Koreát, hogy fogadja el az atomprogramja leállítása fejében számára ajánlott kárpótlást. Washington gazdasági segítséget és biztonsági garanciákat, Szöul pedig ingyenes villanyenergiát ajánl Phenjannak, ha lemond atomprogramjáról. Phenjan a kárpótlási csomagba szeretné illeszteni egy könnyűvizes atomreaktor működtetésének jogát, amit az USA és Japán következetesen elutasít. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a New York Postnak kijelentette: az USA-nak a hathatalmi tárgyalások kudarca esetén is vannak eszközei arra, hogy rábírja Phenjant atomprogramja feladására.
