Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-16 / 214. szám, péntek

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 16. RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 37. számában feltett kérdésre Márta a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Kovács Katalin zalabai, Bartók Mária áji és Banka Mónika dunaszerdahelyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! Odaítélték a Magyar Művészetért Díjakat Budapest. Kilenc alkotó részesül az idén Magyar Művészetért Díjban, a kuratórium és a művészeti kollégium emellett posztu­musz elismerések és tiszteletbeli emlékérmek odaítéléséről is dön­tött. Díjat kap Domonkos István délvidéki költő, Grendel Lajos író, Gulyás Dénes operaénekes, Kubinyi Anna gobelin-textilművész, Kurtág György zeneszerző, Lászlóffy Aladár erdélyi költő, Spiró György író, Vígh Tamás szobrász és Zsigmond Dezső filmrendező. A Magyar Művészetért Posztumusz-díjat Gyarmathy Tihamér festőművésznek és Vujicsics Tihamér zeneszerzőnek ítélték. A Ma­gyar Művészetért Tiszteletbeli Emlékérem kitüntetettje az idén Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, Debrecen városa és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök. A díjakat a 19. alka­lommal tartandó gálán, december 15-én Budapesten, a Károlyi Pa­lotában adják át. (MTI) Bújna Zoltán fogadása Dunaszerdahely. A Közel-Kelet titokzatos és vadregényes tá­jait felkutató Vámbéry Ármin emléktúra záró rendezvényeként holnap 16 órára érkezik a Vámbéry térre Bújna Zoltán, aki nyolc­van nap alatt nyolc országot érintő, kalandokkal teli túrakerék­páros expedíción vett részt. Köszöntőt mond Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, Berényi József, az SZK Küh ügyminisztériumának államtitkára, Pázmány Péter, Dunaszerda­hely polgármestere és Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társu­lás elnöke, (ú) Meghalt a West Side Story rendezője Szívelégtelenség következtében elhunyt Robert Wise négy­szeres Oscar-díjas, több nagy sikerű musical, köztük a West Side Story rendezője Los Angeles egyik kórházában, 91 éves korá­ban. Wise, aki több mint negyven filmet rendezett, a legkülön­bözőbb műfajokban szerzett magának hírnevet, a musicaltől a sci-fin keresztül egészen a klasszikus horrorfilmekig és vígjáté­kokig. Nevéhez fűződik az 1956-ban készült monumentális al­kotás Trója pusztulásáról és a Hindenburg című katasztrófafilm is (1974). (MTI) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok Határátkelésre jogosító útlevélritkaságokból nyílott kiállítás a Párkányi Városi Múzeumban Úti okmányok a Monarchia korától (A szerző felvétele) MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7 órától a Hétről hétre című zenés, publi­cisztikai magazinban óránként hí­reket hallhatnak, a hazai és kül­földi lapokban tallózunk, szólunk a nap jeles évfordulóiról és az el­múlt hét belpolitikai eseménye­iről. Ez utóbbi középpontjában a szlovákiai politikai helyzet és az ebből eredő kormányválság áll. „Egy másik Európa lehetséges” - az Európa Parlament képvi­selőinek egy csoportja tartott ez­zel a címmel sajtótalálkozót, erről készült összeállításunk. A 11.30- kor kezdődő Délidő társalgómű­sor témája a bor, vendége pedig Kovács János, a Szent Orbán Bor­lovagrend nagymestere. Déli híre­ink után Nótacsokor. 13 órától irodalmi magazinunkat, a Tékát hallgathatják. 15 órától zenés me­sejátékkal szórakoztatjuk a gyere­keket: hazai magyar színművésze­ink közreműködésével bemutat­juk Z. Németh István Hócompóc bohócai című hangjátékát. A 16 órai hírek után Köszöntő, majd Hogyan mondjuk? - nyelvműve­lés egy percben. Szombati közve­títésünk utolsó fél órájában, a Napzártában összefoglaljuk a nap eseményeit. Vasárnap reggel 7 órakor hírek­kel és sportösszefoglalóval indít­juk közvetítésünket. 9.05-kor a Vüágosság református egyházi műsorában Tatár István komáro­mi segédlelkész elmélkedik, és beszélgetés hangzik el az I. Kár­pát-medencei Keresztyén Zeneka­rok Találkozójáról. 9.40-től a Ze­nei galériában Bartók Bélára em­lékezünk, halálának 60. évfordu­lója alkalmából. A 10 órai hír- és sportösszefoglaló után Randevú. Beszámolunk a IV. Selye Gólyatá­borról, értékeljük a nyári koncer­teket és fesztiválokat, beszélge­tünk Gál Csaba Boogie-val és Smidt Verával, stúdiónk vendége pedig a RAF II együttes. 13 órakor Térerő. A közép-európai nemzeti­ségi stúdiók ezúttal közös maga­zinnal jelentkeznek, amelyet a ko­lozsvári magyar szerkesztőség ké­szít. 14 órakor hírek, majd a Kale­idoszkópot közvetítjük: ellátoga­tunk Somoijára, amely 600 évvel ezelőtt kapott városi kiváltságo­kat Zsigmond magyar királytól, és ezzel a szabad királyi városok so­rába lépett. Az évforduló alkalmá­ból a Fórum Kisebbségkutató In­tézet történelmi konferenciát szervezett. Megszólal Tóth Károly, az intézet igazgatója, Sztresnyák Gábor levéltáros, valamint Pro- kopp Mária művészettörténész. Bemutatjuk az éberhardi tűzoltó­szervezetet, végül pedig Schlosser Gábor, a Szlovák Nemzeti Bank munkatársa a pénzhamisításról és a pénzhamisítókról mond el sok érdekes történetet. A 15 órakor kezdődő Segítsünk című humani­tárius félórában bemutatunk egy jeltolmácsot, elmondjuk, milyen programmal várják az értelmi sé­rült gyerekeket a krokavai alkotó­táborban, és beszámolunk egy határon túli szociális munkások­nak szervezett tanulmányútról, melynek résztvevői összehason­líthatták a védett lakóotthont a fogyatékosok hagyományos ott­honával. 15.30-tól Hazai tájakon. Néprajzi összeállításunkban a ko- lomp készítését és használatát is­mertetjük Bastyúr Jaroslav és Petrusz Pál segítségével. Vasárna­pi közvetítésünk a Köszöntő és a Napzárta után, 18 órakor ér vé­get. (culka) Különleges időszaki kiállí­tás nyüt a Párkányi Városi Múzeumban. Lenk János történelmi útlevelekből, személyigazolványokból, kiutazási engedélyekből és egyéb, határok átlépését biztosító okiratokból álló magángyűjteményének százötven válogatott da­rabját tekinthetik meg az érdeklődők. CSEPÉCZ SZILVIA A legrégebbi kiállított útlevél 1905-ből származik, és I. Ferenc József Őfőméltósága nevében ad­ták ki. Az 1847-ben és 1850-ben datált magyar Nemesi utazólevele­ken kívül a gazdag kollekció vala­mennyi darabja eredeti, s úgy rend­szerezték a tárlókban (magyar és szlovák nyelvű feliratozással), hogy az egykori tulajdonosok sze­mélyi holmija egy-egy adott kor­szak „történelmi leckéjét’ is felvil­lantja. Az európai úti okmányok mellett ott vannak az amerikai és az ázsiai kontinens néhány orszá­gának, valamint Ausztráliának régi és új útlevelei is. A megnyitón több mint százötve­nen jelentek meg, ezért az ünnepi aktus a múzeum udvarán zajlott. A gyűjtemény tulajdonosának lé­nyegre törő ismertetője után a bu­dapesti Várady Judit méltatta az ér­tékes kollekciót, amely már több magyarországi múzeum érdek­lődését is felkeltette. A párkányi Lenk János huszonhárom évig dol­gozott útlevélkezelőként, s alig másfél éve vonult nyugalomba. „Azok közé tartozom, akiknek a szakmája egyúttal a hobbija is - mondta. - Már egészen fiatalon foglalkoztatott a történelem során folyamatosan változó birtok- illetve országhatárok kérdése. Amihez - mivel az emberek mindig is utaz­tak, a határokat viszont őrizték - szorosan kapcsolódik az átjárható­ság témaköre. Ezért lettem útlevél­kezelő, és kezdtem el gyűjteni ké­sőbb az úti okmányokat.” Megjegy­zésemre, hogy bennünket, utaso­kat az elmúlt évtizedekben vala­PUHA JÓZSEF Az amerikai hip-hopnak a kör­nyékünkön nincs nagy piaca, a rá­diók is mellőzik, mivel többségé­ben idegen a fülünknek. Az USA- ban viszont napjainkban ez a zenei stílus a legjobban eladhatók közé tartozik a boltokban, holott a rádi­ók ott is mostohán bánnak vele. A The Black Eyed Peas a hip-hopot slágeresebb dallamokkal fűszerezi, ezáltal az európai közönség számá­ra is emészthetővé válik. Nem talált ki semmi újat a csapat, a The Fuge1 es ezt már alkalmazta, 1996-ban nagyjából ezzel a módszerrel hódí­totta meg a nagyvüágot. Csakhogy azóta - érdekes módon - senki sem próbálkozott meg vele. A break és a hip-hop bűvöleté­ben élő will.i.am és apl.de.ap a gimnáziumban ismerkedtek meg, és két formáció után a szintén breaktáncos múlttal rendelkező Taboo-val megalapították a The Black Eyed Peast. A trió a szociá­lisan érzékeny, a gengszterséget elvető, tanító célzatú hip-hop hogy nem igazán töltöttek el öröm­mel sem a határok, sem az ilyen­olyan hivatalos (politikai hátterű) indokkal megnehezített átkelések, Lenk úr egész komolyan azt vála­szolta, hogy ő rengeteg határon átutazott már, és soha semmilyen problémája vagy kellemetlen érzé­se nem volt. Lehet, hogy valóban nézőpont kérdése? A kiállítás láto­gatottsága mindenesetre meggyő­zött arról, hogy két-három évvel a schengeni térséghez való csatlako­zás és a biometrikus azonosítókkal ellátott útlevelek bevezetése előtt az embereket valóban érdeklik az elmúlt század határátlépéshez szükséges okmányai. Lenk János az elmúlt években háromszáz különféle úti okmány­ra tett szert. Természetesen vala­mennyi érvénytelenített (így hát nem érdemes kísértésbe esni a „friss” USA útlevél és vízum láttán sem). A gyűjtő elmondta, hogy a közhiedelemmel ellentétben vi­szonylag könnyű hozzájutni egy- egy használaton kívüli útlevélhez. „Budapestre és Pozsonyba járok a bizományi áruházakba és a régi­ségkereskedőkhöz, de nagyon sok ismerősöm és barátom is felaján­lotta elhunyt nagy- és dédszülei okmányait. Emellett jó kapcsola­tokat alakítottam ki a cseh, ma­egyik reménységének számított az USA nyugati partján - a szakembe­rek a De La Soul és az A Tribe Cal­led Quest örökösét látták benne. Az első két lemezükről dicshimnu­szokat zengtek a kritikusok, ám a közönség körében a nagy áttörés nem igazán jött össze. Elmondá­suk szerint a második album húzó­dala, a Macy Grayjel készült Requ­est + Line segítségével jöttek rá ar­ra: slágeres refrénekkel nagyobb népszerűség érhető el. Az ember gyár, német és osztrák útle­vélgyűjtőkkel is.” Igen ám, de a gyűjteményben az elmúlt száz esztendő teljes hazai és magyarországi útiokmánykész­lete mellett megtalálható a fasisz­ta Német Birodalom katonaköny­ve, a Cseh-Morva Protekturátus személyi igazolványa, NDK-s és NSZK-s útlevelek, szovjet útlevél és magánszemélynek szóló meg­hívólevelek, diplomata úti okmá­nyok, izraeli és kanadai útlevelek, brit „hontalan útlevél”, olasz és li­echtensteini személyi igazolvány, évente frissítésre szoruló török út­levél, számos ország ideiglenes tartózkodást igazoló okmánya, va­lamint egy szolgálati útlevél a Kí­nai Népköztársaságból. Ez utóbbit aligha bizományi áruházból sze­rezte Lenk úr. „Nem, nem - neve­tett -, ezt magától a tulajdonostól kaptam. Úgy esett a dolog, hogy a magyar kollégák bekísérték őt vizsgálatra, mert határátlépéskor két szolgálati útlevele is volt, csak­hogy mindkettőben más születési dátum szerepelt. Végül sikerült ki­deríteni, hogy minden rendben, a régi útlevélben azért harminc nappal korábbi a dátum, mert a kí­naiak akkor még nem európai ka­lendáriumot használtak. A kínai úriember ott előttünk szét akarta azt gondolná, üyen (amúgy kézen­fekvő) felismerés után már semmi sem szólhat közbe, mégsem men­tek simán a dolgok. 2001-ben lát­tak neki a harmadik lemeznek, de "alkotói válságba kerültek, a csapat a feloszlás szélére sodródott. Ek­kor lépett színre Fergie, aki úgy kellett, mint egy falat kenyér. Az énekesnő szerződtetése után vol­tak csak képesek igazán lazítani a hangzásukon, a popos refrénekre helyezték a hangsúlyt. Eredetileg egy dal erejéig kérték fel az együttműködésre, viszont annyira elégedettek voltak az elkészült fel­vétellel, és olyan inspiráló volt a hangja, hogy állandó taggá vált. A 2003 őszén kiadott Elephunk című korong egy teljesen más együttest mutatott: a dallamos, popos zenei alapokat a lemezeimhez méltóan funkkal oltották be. Az albumból közel nyolcmillió fogyott el világ­szerte, és négy sláger született róla - a legnagyobb, a Justin Timberla- ke közreműködésével készült Where Is The Love hat hétig vezet­te a brit kislemezlistát. tépni a régi útlevelét, mire én szól­tam neki, hogy inkább adja oda a gyűjteményembe.” A szenvedélyes útlevélgyűj­tőnek több ehhez hasonló történe­te is van. A kis Liechtensteini Her­cegség új útlevelét egyenesen őfel­sége kormányának külügyi bizto­sa küldte el számára, mivel Lenk úr észrevette, hogy a belső oldalon található Európa-térképre elfelej­tették bejelölni az akkor már hét éve különvált Szlovákia és Csehor­szág közötti határt. (Az útlevél mellett a Liechtensteini Hercegség kormányának bocsánatkérő leve­lét is kiállították.) Nekem két kü­lön kedvencem is akadt a kiállítá­son: az egyik a magyar „Családi útlevél” férj és feleség fényképé­vel. A férj utazhatott az útlevéllel egyedül is, de a feleség csakis párja társaságában. És 1930-ban adták ki! A másik a csehszlovák „Ideiglenes határszéli útiigazol­vány mezsgyebirtokosok részé­re”, 1947-ből. Ennek birtokában a Magyarországon földdel rendel­kező, de Csehszlovákiában re­kedt gazda járhatott át a birtoká­ra. Valami hasonló készül most a szlovák-ukrán határ mentén,, a kettészakított Kis- és Nagyszel- mencen. Hiába, a történelem csak ismételgeti önmagát. A The Black Eyed Peas negyedik lemeze, a Monkey Busmess az Elephunk által kitaposott utat jár­ja, még az előzőnél is dallamosabb felvételeket vonultat fel. Az albu­mon ismét hallható Justin Tim- berlake, a My Style című dalban - a They Don’t Want Musicban a „soulnagypapa”, James Brown, a Union címűben pedig Sting teszi tiszteletét. Ez utóbbi az English­man In New York zseniális átdol­gozása. A Don’t Phunk With My Heart után másodikként a Don’t Lie című felvételt másolták ki ma­xira, de bármelyiket kiadhatták volna, nincs rajta töltelékdal. A do­log egyetlen szépséghibája nem a lemezhez köthető. A tagok beje­lentették, turnéjuk után külön uta­kon járnak majd, mivel szükségük van az önkifejezésre, szeretnék be­bizonyítani, egyedül is megállják a helyüket. Arról egyelőre nem be­szélnek, hogy szólópályájuk a csa­pat végét jelenti-e. Sajnos biztos vagyok abban, önállóan képtele­nek lesznek hasonlót alkotni. A The Fugees tagjai sem tudtak. Végre akadt egy csapat, amely betölti a The Fugees éveken keresztül üresen maradt helyét a hip-hop zenében. The Black Eyed Peas: Monkey Business

Next

/
Thumbnails
Contents