Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-16 / 214. szám, péntek

4 Külföld ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 16. RÖVIDEN Rabbik a Vatikánban Róma. XVI. Benedek pápa fogadta csütörtökön Izrael két főrabbiját. Megfigyelők a Vati­kán és Izrael közti minapi dip­lomáciai súrlódás megszűnté- nekjeleként értelmezik a talál­kozót. Egyik fél sem adott ki hivatalos közleményt, de Izra­el vatikáni nagykövete, Oded Ben-Hur azt mondta az előző napon, hogy Jona Metzger askenázi és Slomo Amar sze­fárd főrabbi kérni fogja a kato­likus egyházfőt: segítse az an­tiszemitizmus és a terrorizmus elleni harcot. (MTI) Haderő-átszervezés Afrikában Párizs. A kétoldalú kapcso­latok helyett a regionális szer­vezetekkel való együttműkö­désjegyében Franciaország át­szervezi Afrikában állomásozó békefenntartó csapatait, adta hírül a Le Figaro című párizsi lap. A francia konzervatív új­ság meg nem nevezett védelmi minisztériumi forrásra hivat­kozó beszámolója szerint a je­lenlegi öt - Dakar (Szenegál), Abidjan (Elefántcsont-part), Libreville (Gabon), N’djamena (Csád), Dzsibuti - afrikai állo­máshelyet Franciaország há­romra csökkenti. (MTI) Lángolt a petárdagyár Patna. Legkevesebb húsz ember vesztette életét három engedély nélkül működő pe­tárdagyárban pusztító tűz­vészben csütörtökön a kelet­indiai Bihár szövetségi állam­ban. További negyven ember megsérült az üzemeket elborí­tó lángtengerben a szövetségi állam fővárosától, Patnától 35 kilométerre keletre fekvő tele­pülésen. (MTI) Korrupt volt a főbíró Belgrád. Őrizetbe vették a szerbiai legfelsőbb bíróság egyik bíráját és a maffiaperek­ben eljáró belgrádi különbíró­ság helyettes főügyészét. Az előbbit korrupcióval, az utób­bit szolgálati titkok felfedésé­vel gyanúsítják. A belgrádi média tegnap reggel adott hírt a magas rangú igazságszolgál­tatási tisztségviselők ellen ho­zott intézkedésekről. Ljuba Vuckovic bírót azzal gyanúsít­ják, hogy megvesztegetést fo­gadott el egy kruseváci bűn- szövetkezet perében. Vuckovic tárgyalta volna csütörtökön a bűnbanda alsóbb fokon elítélt tagjainak ügyét. A banda 400 ezer eurót ígért neki arra az esetre, ha felmenti a két vád­lottat a fellebbviteli tárgyalá­son. (MTI) Választókat mészároltak Kandahár. A mérföldkőnek tartott afganisztáni parlamen­ti választások előtt néhány nappal feltehetően tálib láza­dók agyonlőttek hét személyt, akinél választási értesítőt ta­láltak. A hét polgári személy holttestét kedden találták meg az ország középső részén fek­vő Uruzgán tartományban a vasárnapi választásokon való részvételre feljogosító értesítő­ikkel együtt. (MII) Kofi Annan: „Még nem vittük véghez a gyökeres és alapvető reformot, melyre szükség lenne” Észak-Korea nem enged Reformálhatatlan világszervezet? “íam New York. Az ENSZ tagálla­mai nem tudták megvalósí­tani azt a mélyreható refor­mot, amelyre a világszerve­zetnek szüksége lenne - mondta Kofi Annan szerdán az ENSZ történetének leg­nagyobb csúcstalálkozóján. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az ENSZ-főtitkár a vüágszerve- zet New York-i székházában meg­rendezett csúcstalálkozón nyitóbe­szédében úgy vélekedett, hogy a tagállamok tárgyalói bizonyos áttö­rést értek el egyes kérdésekben, például a polgári lakosságnak a népirtással, a háborús bűnökkel és az etnikai tisztogatásokkal szembe­ni védelmét szolgáló beavatkozá­sokkal kapcsolatos, kölcsönösen megállapított felelősség terén. „Le­gyünk azonban őszülték egymással és az Egyesült Nemzetek népeivel. Még nem vittük véghez azt a gyö­keres és alapvető reformot, amely­re szerintem és még sokan mások szerint is szükség lenne” - hangoz­tatta Annan. Az ENSZ főtitkára sze­rint a legnagyobb kudarc az atom­fegyverek terjedésének megakadá­lyozása és a leszerelés terén követ­kezett be. A világszervezet első szá­mú tisztségviselője a „pózolást” kárhoztatta azért, amiért nem sike­rült közös megközelítést kidolgoz­ni a tömegpusztító fegyverek terje­désére. A kedvező fejlemények közé so­rolta viszont, hogy évente további 50 milliárd dollár segíti a szegény­ség elleni küzdelmet a 2015-ig ter­jedő időszakban a megnövelt fej­lesztési segélyek és adósságköny- nyítések révén. A csúcstalálkozót, amelynek kitűzött célja a világszer­vezet megreformálása és a sze­génység elleni küzdelem ösztönzé­se, hivatalosan Göran Persson svéd miniszterelnök nyitotta meg. Pers­son figyelmeztette hallgatóságát, hogy emberek millióinak életébe kerülhet, ha most nem születnek hathatós intézkedések a vüágmére- tű szegénység leküzdésére. Omar Bongo gaboni elnök, aki­nek országa előzőleg töltötte be a közgyűlés elnöki tisztségét, Afrika helyzetével foglalkozott és több tá­mogatást kért az emberi jogok ér­vényesüléséhez és a konfliktusok rendezéséhez. A demokrácia és a szabad ke­reskedelem terjesztését célzó el­képzeléseinek igyekezett többek között megnyerni a világszerve­zet tagállamait George Bush ame­rikai elnök az ENSZ csúcstalálko­zóján szerdán mondott beszédé­ben. Bush elnök arra is buzdította a tagállamok vezetőit, hogy fi­gyelmeztessék a terroristákat, ül­dözve minden olyan tevékenysé­get, amely halálos támadásokra ösztönözhet embereket. Határozatot fogadott el a terro­rizmusra való felbujtás megelőzé­séről csütörtökön az ENSZ Bizton­sági Tanácsa. A15 tagállamból álló testület - a világszervezet hatvan­éves történetében harmadszor - ál­lam- és kormányfői szinten ült ösz- sze; az indítványt egyhangúlag el­fogadók között volt George Bush amerikai, Hu Csin-tao kínai, Vla­gyimir Putyin orosz államfő, vala­mint Tony Blair brit kormányfő. Ivan Gašparovič köztársasági elnök az ENSZ-csúcson (TASR-felvétel) Az ENSZ-közgyűlés most folyó ülésszakán lezárulhat a nemzetkö­zi terrorizmusról szóló globális konvenció tervezetének kidolgozá­sa - vélekedett Vlagyimir Putyin orosz elnök. Magának az ENSZ- nek, a BT-tagoknak és a vüágszer- vezet más tagállamainak állandó­an figyelemmel kell kísérniük a ter­rorizmus és annak gyökerei elleni küzdelmet - mondta. Tony Blair hangsúlyozta: a ter­roristák ürügyként használják a megoldatlan közel-keleti konflik­tust, illetve az iraki háborút. „A fanatizmus doktrínáját követik” - mondta. miatt Peking. Továbbra is jelentős né­zetkülönbségek gátolják az előrelé­pést az észak-koreai atomprogram­ról a kínai fővárosban folyó hat­hatalmi tárgyalásokon - derült ki a küldöttségvezetők csütörtöki talál­kozója után. A két Korea, Kína, Japán, Orosz­ország és az Egyesült Államok dele­gációinak vezetői csütörtökön - a negyedik tárgyalási forduló harma­dik napján - másfél órás megbeszé­lést folytattak. Szászáé Kenicsiro, a japán kül­döttség vezetője ezt követően úgy nyüatkozott, hogy „a tárgyalások holtpontra jutottak, a felek közötti nézetkülönbségek továbbra is na­gyok, és nem látni a megegyezés le­hetőségeit. A megbeszélések azon­ban tovább folytatódnak majd” - tette hozzá. Liu Csien-csao kínai külügyi szóvivő szintén arról szá­molt be az Új Kína hírügynökség ál­tal idézett nyilatkozatában, hogy egyes kérdésekben továbbra is na­gyok a nézetkülönbségek. A tárgyalások azért akadtak meg, mert a nemzetközüeg elszige­telt, sztálinista vezetésű Észak-Ko- rea ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy békés célú atomprogramot folytathasson, könnyűvizes atom­reaktort használhasson áramter­melésre. Az Egyesült Államok ezt ismét elutasította. (MIT) Szükség van a bővítésre New York. Berényi József külügyi államtitkár lapunknak elmond­ta, az ENSZ Biztonsági Tanácsának összetételében a II. világháború óta nem történt változás, pedig azóta meghatározó geopolitikai át­rendeződések történtek a világban. így mindenképpen indokolt len­ne, ha Németország, eseüeg India és Brazília is helyet kaphatna az ál­landó tagok között. Szlovákia BT-tagságával kapcsolatban az állam­titkár kifejtette, mivel országunk egyedüli jelentkező a régióból, a tagságról való szavazás valójában formális lesz. (ú) A szerdai robbantások halálos áldozatainak száma eléri a száztizennégyet Újabb ciklon fenyegeti az Egyesült Államokat Véres merénylethullám Irakban A merényletsorozatot az al-Kaida vállalta magára (Reuters-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Merényletsorozat ráz­ta meg Irakot az elmúlt két napban is. Tegnap egy percen belül, egy­mástól egy kilométer távolságra Bagdad déli Dúra negyedében a déli órákban; a merényletekben legkevesebb hét rendőr meghalt, és ezzel 31-re nőtt a csütörtöki bagdadi pokolgépes merényletek halottainak száma. Reggel a bag­dadi fővárosban autós merénylő hajtott bele egy rendőrségi jármű­oszlopba. A Dúra negyedben bekö­vetkezett robbanásban legkeve­sebb 16 rendőr és öt polgári sze­mélyvesztette életét. Bagdad keleti részében három polgári személy életét vesztette, ti­zenhárom pedig megsérült, amikor felrobbant egy út szélén elhelyezett pokolgép az ipari minisztérium au­tóbusza mellett. Az iraki főváros délkeleti Szajdíja negyedében tűz­harc bontakozott ki lázadók és iraki rendőrök között, amelyben egy rendőr életét vesztette, ketten meg­sebesültek. A Bagdadtól 370 kilométerre északra fekvő Moszulban pokol­gép megölt egy imámot, és meg­sebesített három embert egy me­cset bejáratánál. Az iraki főváros­tól 60 kilométerre északkeletre fekvő Baakúbában egy iraki rend­őr veszítette életét, amikor láza­dók támadást intéztek egy rend­őrposzt ellen. Tegnap száztizennégyre nőtt a szerda reggeli bagdadi öngyilkos robbantásos merénylet halálos ál­dozatainak száma, a sebesülteké pedig 156; ez volt a második leg­véresebb merénylet azóta, hogy az USA megbuktatta Szaddám Huszeint. Az első merénylet elkövetője egy kisbusszal megállt munkára várakozó emberek mellett Bag­dad síiták lakta negyedében, és munkalehetőség ígéretével egy nagyobb csoportot járműve mellé csalt, majd hirtelen felrobbantot­ta a buszt. A véres merénylet hely­színe szinte pontosan megegyezik az augusztus 31-i tragédiáéval, amelyben hozzávetőleg ezer síita zarándok veszítette életét. Bagdad nyugati, Súla negyedé­ben levegőbe repítette magát egy kereszteződésnél egy öngyilkos merénylő, négy ember halálát és 22 másik sebesülését okozva. A fő­város Adl negyedében egy másik öngyilkos merénylő egy iraki kato­nai menetoszlop ellen hajtott végre robbantásos támadást gépkocsijá­val: ott három katona halt meg. Az erőszak fokozódása összefüg­gésben áll az új iraki alkotmányról tervezett október 15-i népszavazás­sal. Ez növelte a feszültséget az or­szág főbb népcsoportjai, a síiták, szunniták és kurdok között. Szatmári szerint nem őt és feleségét, hanem a magyar kormányt akarták lejáratni „Mucus-ügy” a romániai sajtóban is MTI-JELENTÉS Bukarest. Szatmári Tibor sze­rint a személyét és feleségét hírbe hozó kémügy kirobbantói nem őt és házastársát, hanem a magyar kormányt kívánták célba venni. A Ziua független román napilap két teljes, újságoldalt szentelt szerdai számában ä Szatmári-ügynek. Az egyiken inteijút közöl az ügy fősze­replőjével, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség volt budapesti képviselőjével, a másikon az eset történéseit foglalja össze több írá­son keresztül. Szatmári kifejtette: a budapesti román nagykövetséggel valóban volt munkakapcsolata a romániai alkotmánymódosító népszavazás és a romániai parlamenti választá­sok idején, tagja volt akkor a nagy- követségen működő választási bi­zottságnak. Katrina után jön Ophelia ÖSSZEFOGLALÓ Baton Rouge/Washington. A legfrissebb hivatalos adatok szerint 708-ra emelkedett a Katrina hurri­kán halálos áldozatainak száma az Egyesült Államokban, Észak-Ca- rolina államban újabb ciklon, az Ophelia érkezésére készülnek. A helyi idő szerint szerdán köz­zétett adatok szerint Louisiana államban 474, Mississippiben 218, Floridában 14, Alabamában pedig két halottja, van a Katri- nának. New Orleansban és kör­nyékén szerdán folytatódott a halottak felkutatása. A művelet „méltósággal” folyik - mondta a mentési munkálatokat irányító Thad Allan altengernagy. Számos áldozatot feltehetően nem fognak megtalálni, mivel a holttesteket a tenger elsodorta, vagy a több tonnányi iszap alá ke­rültek. Ahol újabb holttestet találnak, négy mentőből és egy lelkipásztor­ból álló különleges osztagot külde­nek a helyszínre, ahol ökumenikus ima után a holttestet hűtőkocsival, rendőri kísérettel szállítják el a ha­lottasházba. A további azonosítás céljából rögzítik az összes körülmé­nyeket: a ház földrajzi elhelyezke­dését, a holttest állapotát, a címet, az áldozat személyi okmányait és tárgyait, amennyiben ilyenek van­nak. A megvizsgált házakat a mentők narancsszínű jellel látják el. Illeté­kesek szerint legkevesebb 160 ezer házat le kell bontani. Az összeom­lott városban a vízből, levegőből és az iszapból vett minták elemzése kimutatta, hogy magas szintű a baktériumfertőzöttség, a légszeny- nyezés és a kiömlött vegyi anyagok mennyisége. Az Ophelia ciklon közeledtére Észak-Karolina államban elrendel­ték a part mentén lakók kitelepíté­sét. Az államban 61 menedékhelyet létesítettek. Észak-Karolinából ár­vizekről és áramszünetekről érkez­tek jelentések, amelyek mintegy 50 ezer embert érintenek. A Katrina hurrikán kapcsán élesen bírált szö­vetségi katasztrófavédelmi hivatal (FEMA) máris 250 embert küldött Észak-Karolinába. A miami hurri­kánfigyelő központ szerint az ötfo­kozatú skála szerinti 1-es erősségű szélvihar a következő 24 órában 2- es erősségűre nőhet. A ciklon sze­me várhatóan közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban éri el a partvidéket, és péntek reggel hagy­ja el Outer Banks térségét. (MTI) Formai hibák voltak az elsőfokú tárgyaláson Fellebbezett az olajmágnás MTI-HÍR Moszkva. Az orosz fővárosi bíró­ság felülvizsgálati kollégiuma szer­dán megkezdte a fellebbezési eljá­rást a Kreml-bíráló Mihail Hodor- kovszkij volt olajmágnás és a gaz­dasági bűncselekményekért vele együtt első fokon 9 évi börtönre ítélt üzlettársa, Platon Lebegyev perében. Hodorkovszkijt és Lebe- gyevet reggel szigorú őrizet alatt beszállították a rendőrkordonnal körülvett északkelet-moszkvai bí­rósági épületbe, hogy részt vegye­nek a beteijesztett semmisségi ké­relmek tárgyalásán. Hodorkovszkij bejelentette, megtiltotta ügyvédei­nek a megjelenést, mert nem volt elég idejük az első fokon eljárt bíró­ságjegyzőkönyveinek tanulmányo­zására. Ráadásul fő védőjét kórház­ban kezelték. A védők az ítélet gyors helybenhagyásával számol­tak, az első fokú tárgyaláson elkö­vetett számos formai hiba ellenére.

Next

/
Thumbnails
Contents